Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-29 / 303. szám
19W. december SS SZOLNOK MEGYEI NfiFLAT 3 ERDESZEK Cgy asszony, aki meglopja éjszakáit Méregetjük az útmenti sarat: nekiinduljunk-e, s hogyan lehetne feljutni a gátra? Három kilométert csúszkálni mostanában nem kellemes a Tisza-parton, Nem messze van az autó- buszmegálló és a kis bolt. Éppen indulnánk, amikor észrevesszük az erdészt. Vígh Jenő a szomszéd, a szajoli kerület vezetője. Messzebb a gáton emberek jönnék. — Ö az — mondja az erdész —, megismerem akár egy kilométerről is. Menjünk a boltba — invitál. — Biztosan bejön Tüttő elvtárs is, hiszen ez itt a „posta”, ide hozzák a leveleket, itt hagyják meg az üzeneteket. Az erdészek, a környékbeliek ide mindig betérnek. Alig váltunk néhány szót, csakugyan megérkeznek. Idős, kövéredő bácsi, arcán a sokat szabadban járó ember pirossága. Harminchét éve végezte az esztergomi erdőgazdasági iskolát. Fiatalon otthagyta a Dunántúlt, a Balaton melletti kis községet, a szülőfalut. A püspökladányi erdészeti szik-kísérleti telepet minden évben felkeresik a külföldiek is. Az érdekes, tudományos munkán sokat tanult. Szolnok megyében is sok a szikes föld, az erdők 60 százalékát ilyenen telepítették, A környéken a 40-esévek régén kezdték az erdősítést. — Már Békésben átvetődtem az árterületre. Itt, a Tisza mellett satnya füzeket találtunk. Több mint másfél ezer hold volt az erdészeté. Évente 200— 200 holdat telepítettünk, a többin mezőgazdasági művelés folyt, ■ Mondták, hogy a beseny- azögi erdészkerület vezetője a legrégibb dolgozója a Szolnoki Erdőgazdaságnak, s hogy sok erdészt neveit fel, — Meg erdőt — válaszolja —, mintegy 1800—2000 holdat. 49-ben jöttem ide, s azóta 30—40 cm-es átmérőjű fává nőttek az akkor elültetett kis csemeték. Az ártérben nemes nyárfát, s sziken kocsányos tölgyet telepítünk. Most az út mentén nyárt és kőrist, Aztán elsorolja a „tanítványait.” Tizenöt év alatt öt erdészt tanított, több er- dőmémök hallgató volt nála nyári gyakorlaton, Vígh Jenő fizikai munkás volt a keze alatt. Aztán szakmunkás lett, majd elvégzett egy tanfolyamot, s négy éve kerületvezető, Ö mondja: — Sokat segített nekem is János bácsi. Olyan munkákra vitt magával, ahol valóban elsajátíthattam a mesterséget. Már a látogatásunk elején bemutatkozott őzike, így, nagybetűvel írandó, mert ez a neve. A kedves, barátságos boltos néni. Rozsó Imre né hívta elő. A bolt hátsó helyiségén át jött, egyenesen a pulthoz. Őzike történetét János bácsi, a megmentője meséli el: — Tavaly találtam, két kis testvérével. Az őzmama azonban csak kettőt tud felnevelni, őt elhoztam, a boltosék cumival etették, azóta itt van. Az erdészeket ismeri és szereti. János bácsi szívesen segített a vadállomány fejlesztésében. — Vadászni nem szerettem, inkább az állatok pártján álltam. — Mire vadásznak errefelé? — őzre, nyálra, fácánra A besenyszögi és a mezőtúri határban túzok is van. Meg vaddisznó. Látták a nyomát és a pusztítását. A szajoli kerületben Kovács János gátőr nemrég lőtt ki egy 170 kilós vadkant — újságolja a szajoli kerület- vezető.-r Nálunk Remetének hívják az öreget — mondja János bácsi. — Miért Remete? — Ebben a korban már— Megfogta ez a vidék. Gyorsabban látja munkája eredményét az erdész, mint más tájon, S a három évAz abádszalóki Aranykalász Tsz-ben az idén 140 holdon termeltek cukorrépát. A szárazművelésű területen elismerésre méltó, 179 mázsás átlagtermést értek el. A tervezett csak 150 mázsa volt. Az éves terv tárgyalásakor sok vitát okozott, hogy miként díjazzák a répatermelőket. A szövetkezeti gazdák nehezen akarták elvállalni az elvetett cukorrépa területet. Végül a tagok nagy többsége a má- zsánkériti 14 forintos bérezés mellett vállalt területet, munkaegységjóváírás nélkül. A tagok kisebb része nem bízott készpénzfizetésben, s holdanként (egyeléstől Cserép damping A megyei tégla- és cserépipari vállalat éves termelési tervét várhatóan 107 százalékra teljesíti. A termékösszetételen belül az égetett tégla kivételével — azt 100 százalékra — valamennyi gyártmányból lényegesen többet adnak át a tervezettnél. A megnövekedett igényeknek megfelelően főként a cserépgyártásban lesz hatalmas, mintegy 5— 600 százalékos .tervtúlteljesítés. Méghozzá úgy, hogy a negyedik negyedévre val lalt egymillió darabos többlettermelésen is túltesznek. Erre az iparágnak nagy szüksége van, mivel a cserépgyártásban bekövetkezett országos lemaradás pótlása nehezebb, mint a tégláé, tized alatt sem vele, sem a munkásaival nem történt olyan baleset, amit „papírra kellett volna venni”. Ültetni, gondozni, látni, hogy nő, gyarapodik az erdő — ezt szereti. Kivágni a szép sudár fákat — noha tudja, hogy ezt is kell — nem okoz neki örömet. betakarításig) 59 munkaegységjóváírásért vállalta á répa művelését. Az anyagi ösztönzés új formája kedvező hatást váltott ki. Ignácz Imre két holdon 482 mázsát, Incédi István 230, Szabó Dezső 250 mázsás átlagtermést ért el. Parázsó Lajos 800 négyszögölön csak 60, a mellette levő ugyanakkora parcellán Gulácsi Károly 117 mázsás termést takarított be. Ám Parázsó munkaegységre, Gulácsi készpénz- fizetésért művelte a cukorrépát. Az ösztönző módszer, magasabb terméseredmény elérésére késztette a gazdákat, többször és mélyebben kapáltak, sűrűbbre hagyták a tőállományt. TURKEVEI hírek Befejezéshez közeledik Túrkeve három termelőszövetkezetében a fogyóeszközök leltározása. Az állatokat a két ünnep között leltározzák. * Még 1900 hold a lehc-r- datlan kukoricaszár Túrkeve húrom termelőszövetkezetében. A kedvezőtlen időjárás ellenére a gépek és a fogatok naponta mintegy 20—35 holdról takarítják le a szárat. * Traktoros tanfolyamot szerveznek Túrkevén mintegy 50 fő részére. Ezenkívül még négy mezőgazda- sági szaktanfolyam kezdődik január elején. A betűkkel és az egyszereggyel ismerkedő kislányát igazi anyai melegséggel ölelte magához. Nagy fráii pedig a szeme sugarával simogatta és szótlanul hallgatta, ahogyan egymás szavába vágva mesélték, napi élményeiket, a munkahelyről hozott híreket. Ügy tűnik, nem is oiyan régen még mind a nyolc gyerek a szoknyájába kapaszkodva csetiett-botáott körülötte. S lám, már /menyecske lányai, legény fiai és unokái vannak.' ■Elröppentek az évek! Igaz,, sohasem ért rá töprengeni az idő múlásán. Különösen nem azóta, hogy egy másik család, a termelőszövetkezeti közösség sorsában is osztozik. Ennek is már tizennégy esztendeje. Férjével együtt alapító tagjai a szandaszöllősi Vö- rösrhező Termelőszöve ékezetnek. S csaiknem másfél évtizede jóban, rosszban kitartottak a közös mellett. Pedig a gondokból, bajokból ugyancsak kijutott Ha azonban a nehéz időkben nem állt félre, most tenné? Amikor már nem csupán a remény, hanem biztos jelek mutatják: megerősödik a közös gazdaság, egyre jobb lesz mindannyi uknok. Csak végezze él mindenki becsülettel a munkáját Ö a gyermekeit erre nevelte, szoktatta. Az idén is, amikor a kapálás, répaegye- lés volt soron, a nagyobb gyermekek és a vő is a száilők nyomában karikázot* a határba, s az emberek megjegyezték: Dolgozni megy a Szalóki brigád. Igen, az édesanya által vállalt kukoricát, cukorrépát és egyéb kapásnövényt a család següett megművelni, a. termést betakarítani. Lányai, fiai jói tud-’ ják, hogy édesanyjuk sstá- molatlanul töltötte munkában az éjszakákat Hol a közösben volt sürgős, a kertészeti áru válogatása, csomagolása hol azért maradt ébren egész éjjel, hogy kicsinyei este kimosott ruháját reggelig meg is szárítsa. Most sem gondnélküli az élete, de már jóval köny- nyebb, mert több lett a A növényvédelemben még sincs megállás. A gyümölcsösök fiatal fáinak megvédését a rágcsálók kártevéseitől még körülkerített helyen is ellenőriznünk kell. A nyúlrágás ellen a riasztó vegyi kezelést lehet használni Leporex-el (100 liter vízben melegítés közben 20 kg enyvet oldunk fel és ehhez folytonos keverés közben 4 kilogramm Leporex hatóanyagot adunk. A 20 Celsius fok alá lehűtött folyadékot puhaszőrű kefével alulról felfelé haladva kell a fák törzsére és a vázágakra kenni.) A fák törzsének bekenését csapadék- mentes időben, novemberben—decemberben végezzük és a kezelés utáni csapadék lemosó mértékétől függően megismételjük. Mechanikai úton papír-, venyige, nád, napraforgókon vagy drótszövet bekötéssel védekezünk. Kukoricaszárat ne használjunk ilyen célra, mert az egy másik rágcsálónak, a.mezei pocoknak csalogatóul és kártételének takarására szolgálhat. A mezei pocok előszeretettel rágja az alma és körtefákat. Az egyik termelőszövetkezet vegyes gyümölcsfái közül csaknem minden almafát tenyérnyi szélességben a gyökérnyaknál körülrágott. Az ilyen fa pedig, menthetetlen. Az ava- ' ros, gvomos fatő környékének ez a természetes követkereső a családban. Az éle- . lem és rendes ruházat mellett minden évben jut egyébre is; mosógépre, konyhabútorra, a szobák ki padlóztatására. Csak az éjszakáit kell még gyakran meglopnia. A minap is mosáshoz készülődött, amikor szóltak: segíteni kellene a búzát zsákba szedni, a kukoricát eligazítani, hogy a leltározók pontoson megállapíthassák mennyiségét. Már ■ ment is és haza sem került estig. De azért a mosás sem maradt másnapra. — Nem is maradhatott, mert akkor más feladat vár.a. Kedves Magyar Nemzet! A december 25-i ünnepi lapban meglepetéssel olvastunk a szolnoki ve- gyiművekrőL A „Rövidesen elkészül a 120 ezer tonnás új kénsavüzem Szolnokon” című cikkben többek között arról száHokicipők export megrendelésre Az ARTEX Külkereskedelmi Vállalat megrendelésére a szolnoki Bőripari Ktsz 5500 pár női műkorcsolya cipőt készített. A fehér színű, szép vonalú cipők ládákban csomagolva már útban vannak, sőt egy részük már a svéd lányok lábán díszük. A korcsolyacipőkből a belkereskedelem is rendelt 600 párat. A jövő évben 16 500 pár hokicipőt készítenek exportmegrendelésre a nyugati államokba. — A mintapéldányok már elkészültek. kezménye. Ezért gyümölcsfáink tő körüli részét takarítsuk meg, ássuk fel és a 10—15 éven aluli fákat kötözzük be a fent említett anyagok valamelyikével. — Enyhe téli napokon a gyümölcsfák tisztogatását, esetleg metszését is végezhetjük. ... A szántóföldeken is van törlesztendő adósságunk. Ez pedig az őszről elmaradt arankaírtás befejezése. Dr. Berend István megállapítása szerint az arankát a 15 Celsius fokos hideg sem írtja ki. Az áttelelő képességű kisarankát kíséreljük meg a tavasz nyílta előtt kipusztítani, — mechanikai módszerrel. A tennivalók közé tartozik a mezei pocok irtása az őszi kalászosokban. A szegélyvédekezés vetéseink nagyobb százalékánál már nem időszerű. Helyette át kell térni hótakarás nélküli időszakban az Arvalinos mérgezésre. Egy kávéskanálnyi Arvalint helyezzünk el az egér-pocoklyukba és azt lazán takarjuk be lábbal, vagy a kirakó kanállal. A mezei pocok irtásában a tél esetleges néhány alkalmas napját sém szabad kihagyni, mert a gabona védelme ezt követeli tolunk. Dr. Váczy-Mihály A Szolnok megyei Növényvédő Állomás főagronómusa Mirrt az FJK felügyelőbizottságának tagja ellenőrző körútra indult a járásba. Szalóki Józsefnénak más elfoglaltsága is van. Évek óta tagja a termelőszövetkezet igazgatóságának, munikacsapatvezető, párt- csoportbizalmi, illetve november óta párlvezetőségi tag. Üj megbízatásával szaporodott tennivalója, nőtt a felelőssége. S mindez csak növeli akaraterejét, hogy dolgozzon rendesen szépen a közösségért és családja boldogulásáért. Nagy Katalin mol be a cikk írója, hogy: „A Tiszamenti Vegyiművekben jelenleg a második kénsavgyár épül, amely évente 120 ezer tonna kénsavat állít elő. Ez a kénsavgyár szovjet tervdokumentáció alapján, többségében Szovjetunióból szállított berendezésekkel létesül. Az új kénsavüzemet még ebben az évben átadják rend*’- tetésének.” Szolnok megye vegyiparának fejlődését bemutató írás e része csupán változtatásokkal felel meg a valóságnak. Mégpedig: a Tiszamenti Vegyiművekben nem a második, hanem a harmadik kénsavgyár, nem épül, hanem felépült, nem 120, csak 100 ezer tonnát termel, nem szovjet, hanem lengyel tervdokumentáció alapján és többségében Lengyelországból szállított berendezésekkel és az új kénsavüzemet nem adják át ebben az évben a rendeltetésének, mert már átadták, hiszen december 10-én már kénsavat termelt. Lapunk december ll-i számában „Már a harmadik is termel” címmel cikket közöltünk a •Wv- baüzem kezdetéről. Ezúton nyugtatjuk meg lapunk olvasóit, hogy a Magyar Nemzetben megjelent cikknek a kénsav- gyárakról szóló része — sajnálatos tévedés. Már 1965-re is gyárt Martfű A martfűi Tisza Cipőgyárban jelentkező szabad kapacitás lekötése érdekében megkezdték 1965 első negyedévére rendelt termékek előregyártását. — így mintegy 137 ezer pár tornacipőt, 53 ezer pár ragasztott kosárlabdacipőt és 30 ezer pár gumicsizmát készítenek el. Mennyiségben ez ugyan meghaladja az eredeti felmérés szerinti igényeket, de a 72 ezer párral több lábbeli gyártásának megvan az előfeltétele. A most folyó negyedévben elvégzett munkanap-fényképezések alapján felkutatott létszám tel esi cg lehetőséget ad az előregyártásra. (v. p.) Több mint 14 ezer vadnyit lat és foglyot kerítenek hálóba a vadásztársaságok. Az elfogott élő vadakat vérfelfrissítésre szállítják belföldre és külföldre. — Képünkön: Feszítik a hálót a nyulak számára Készpénz fizetés a cukorrépa termelésért a így a NÖVÉNYVÉDELEM télen Csak tévedés
