Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-29 / 303. szám

19W. december SS SZOLNOK MEGYEI NfiFLAT 3 ERDESZEK Cgy asszony, aki meglopja éjszakáit Méregetjük az útmenti sarat: nekiinduljunk-e, s hogyan lehetne feljutni a gátra? Három kilométert csúsz­kálni mostanában nem kel­lemes a Tisza-parton, Nem messze van az autó- buszmegálló és a kis bolt. Éppen indulnánk, ami­kor észrevesszük az er­dészt. Vígh Jenő a szom­széd, a szajoli kerület veze­tője. Messzebb a gáton em­berek jönnék. — Ö az — mondja az erdész —, megismerem akár egy kilométerről is. Menjünk a boltba — invitál. — Bizto­san bejön Tüttő elvtárs is, hiszen ez itt a „posta”, ide hozzák a leveleket, itt hagyják meg az üzeneteket. Az erdészek, a környékbe­liek ide mindig betérnek. Alig váltunk néhány szót, csakugyan megérkeznek. Idős, kövéredő bácsi, ar­cán a sokat szabadban járó ember pirossága. Harminc­hét éve végezte az eszter­gomi erdőgazdasági iskolát. Fiatalon otthagyta a Du­nántúlt, a Balaton melletti kis községet, a szülőfalut. A püspökladányi erdészeti szik-kísérleti telepet min­den évben felkeresik a kül­földiek is. Az érdekes, tu­dományos munkán sokat tanult. Szolnok megyében is sok a szikes föld, az er­dők 60 százalékát ilyenen telepítették, A környéken a 40-esévek régén kezdték az erdősí­tést. — Már Békésben átvetőd­tem az árterületre. Itt, a Tisza mellett satnya füze­ket találtunk. Több mint másfél ezer hold volt az erdészeté. Évente 200— 200 holdat telepítettünk, a többin mezőgazdasági mű­velés folyt, ■ Mondták, hogy a beseny- azögi erdészkerület vezető­je a legrégibb dolgozója a Szolnoki Erdőgazdaság­nak, s hogy sok erdészt ne­veit fel, — Meg erdőt — válaszol­ja —, mintegy 1800—2000 holdat. 49-ben jöttem ide, s azóta 30—40 cm-es átmé­rőjű fává nőttek az akkor elültetett kis csemeték. Az ártérben nemes nyárfát, s sziken kocsányos tölgyet te­lepítünk. Most az út men­tén nyárt és kőrist, Aztán elsorolja a „tanít­ványait.” Tizenöt év alatt öt erdészt tanított, több er- dőmémök hallgató volt ná­la nyári gyakorlaton, Vígh Jenő fizikai mun­kás volt a keze alatt. Az­tán szakmunkás lett, majd elvégzett egy tanfolyamot, s négy éve kerületvezető, Ö mondja: — Sokat segített nekem is János bácsi. Olyan mun­kákra vitt magával, ahol valóban elsajátíthattam a mesterséget. Már a látogatásunk ele­jén bemutatkozott őzike, így, nagybetűvel írandó, mert ez a neve. A kedves, barátságos boltos néni. Ro­zsó Imre né hívta elő. A bolt hátsó helyiségén át jött, egyenesen a pulthoz. Őzike történetét János bácsi, a megmentője mesé­li el: — Tavaly találtam, két kis testvérével. Az őzmama azonban csak kettőt tud felnevelni, őt elhoztam, a boltosék cumival etették, azóta itt van. Az erdésze­ket ismeri és szereti. János bácsi szívesen se­gített a vadállomány fej­lesztésében. — Vadászni nem szeret­tem, inkább az állatok párt­ján álltam. — Mire vadásznak erre­felé? — őzre, nyálra, fácánra A besenyszögi és a mező­túri határban túzok is van. Meg vaddisznó. Látták a nyomát és a pusztítását. A szajoli kerületben Kovács János gátőr nemrég lőtt ki egy 170 kilós vadkant — újságolja a szajoli kerület- vezető.-r Nálunk Remetének hívják az öreget — mondja János bácsi. — Miért Remete? — Ebben a korban már— Megfogta ez a vidék. Gyorsabban látja munkája eredményét az erdész, mint más tájon, S a három év­Az abádszalóki Arany­kalász Tsz-ben az idén 140 holdon termeltek cukorré­pát. A szárazművelésű te­rületen elismerésre méltó, 179 mázsás átlagtermést ér­tek el. A tervezett csak 150 mázsa volt. Az éves terv tárgyalása­kor sok vitát okozott, hogy miként díjazzák a répater­melőket. A szövetkezeti gazdák nehezen akarták el­vállalni az elvetett cukor­répa területet. Végül a tagok nagy többsége a má- zsánkériti 14 forintos bé­rezés mellett vállalt te­rületet, munkaegységjóvá­írás nélkül. A tagok ki­sebb része nem bízott készpénzfizetésben, s holdanként (egyeléstől Cserép damping A megyei tégla- és cse­répipari vállalat éves ter­melési tervét várhatóan 107 százalékra teljesíti. A ter­mékösszetételen belül az égetett tégla kivételével — azt 100 százalékra — vala­mennyi gyártmányból lé­nyegesen többet adnak át a tervezettnél. A megnövekedett igé­nyeknek megfelelően fő­ként a cserépgyártásban lesz hatalmas, mintegy 5— 600 százalékos .tervtúltelje­sítés. Méghozzá úgy, hogy a negyedik negyedévre val lalt egymillió darabos több­lettermelésen is túltesznek. Erre az iparágnak nagy szüksége van, mivel a cse­répgyártásban bekövetke­zett országos lemaradás pótlása nehezebb, mint a tégláé, tized alatt sem vele, sem a munkásaival nem történt olyan baleset, amit „papír­ra kellett volna venni”. Ültetni, gondozni, látni, hogy nő, gyarapodik az er­dő — ezt szereti. Kivágni a szép sudár fá­kat — noha tudja, hogy ezt is kell — nem okoz neki örömet. betakarításig) 59 munka­egységjóváírásért vállalta á répa művelését. Az anyagi ösztönzés új formája kedvező hatást váltott ki. Ignácz Imre két holdon 482 mázsát, Incédi István 230, Szabó Dezső 250 mázsás átlagtermést ért el. Parázsó Lajos 800 négy­szögölön csak 60, a mellet­te levő ugyanakkora par­cellán Gulácsi Károly 117 mázsás termést takarított be. Ám Parázsó munka­egységre, Gulácsi készpénz- fizetésért művelte a cukor­répát. Az ösztönző módszer, magasabb terméseredmény elérésére késztette a gaz­dákat, többször és mé­lyebben kapáltak, sűrűbbre hagyták a tőállományt. TURKEVEI hírek Befejezéshez közeledik Túrkeve három termelőszö­vetkezetében a fogyóeszkö­zök leltározása. Az állato­kat a két ünnep között lel­tározzák. * Még 1900 hold a lehc-r- datlan kukoricaszár Túr­keve húrom termelőszövet­kezetében. A kedvezőtlen időjárás ellenére a gépek és a fogatok naponta mintegy 20—35 holdról takarítják le a szárat. * Traktoros tanfolyamot szerveznek Túrkevén mint­egy 50 fő részére. Ezenkí­vül még négy mezőgazda- sági szaktanfolyam kezdő­dik január elején. A betűkkel és az egyszer­eggyel ismerkedő kislányát igazi anyai melegséggel ölelte magához. Nagy fráii pedig a szeme sugarával simogatta és szótlanul hall­gatta, ahogyan egymás sza­vába vágva mesélték, napi élményeiket, a munkahely­ről hozott híreket. Ügy tűnik, nem is oiyan régen még mind a nyolc gyerek a szoknyájába kapaszkodva csetiett-botáott körülötte. S lám, már /menyecske lá­nyai, legény fiai és unokái vannak.' ■Elröppentek az évek! Igaz,, sohasem ért rá töp­rengeni az idő múlásán. Különösen nem azóta, hogy egy másik család, a ter­melőszövetkezeti közösség sorsában is osztozik. Ennek is már tizennégy esztendeje. Férjével együtt alapító tagjai a szandaszöllősi Vö- rösrhező Termelőszöve éke­zetnek. S csaiknem másfél évtizede jóban, rosszban kitartottak a közös mellett. Pedig a gondokból, bajok­ból ugyancsak kijutott Ha azonban a nehéz időkben nem állt félre, most tenné? Amikor már nem csupán a remény, hanem biztos je­lek mutatják: megerősödik a közös gazdaság, egyre jobb lesz mindannyi uknok. Csak végezze él mindenki becsülettel a munkáját Ö a gyermekeit erre nevelte, szoktatta. Az idén is, ami­kor a kapálás, répaegye- lés volt soron, a nagyobb gyermekek és a vő is a száilők nyomában karikázot* a határba, s az emberek megjegyezték: Dolgozni megy a Szalóki brigád. Igen, az édesanya által vállalt kukoricát, cukorré­pát és egyéb kapásnövényt a család següett megmű­velni, a. termést betakarí­tani. Lányai, fiai jói tud-’ ják, hogy édesanyjuk sstá- molatlanul töltötte munká­ban az éjszakákat Hol a közösben volt sürgős, a ker­tészeti áru válogatása, cso­magolása hol azért maradt ébren egész éjjel, hogy ki­csinyei este kimosott ruhá­ját reggelig meg is szárítsa. Most sem gondnélküli az élete, de már jóval köny- nyebb, mert több lett a A növényvédelemben még sincs megállás. A gyümöl­csösök fiatal fáinak megvé­dését a rágcsálók kártevé­seitől még körülkerített he­lyen is ellenőriznünk kell. A nyúlrágás ellen a riasztó vegyi kezelést lehet hasz­nálni Leporex-el (100 liter vízben melegítés közben 20 kg enyvet oldunk fel és eh­hez folytonos keverés köz­ben 4 kilogramm Leporex hatóanyagot adunk. A 20 Celsius fok alá lehűtött fo­lyadékot puhaszőrű kefével alulról felfelé haladva kell a fák törzsére és a váz­ágakra kenni.) A fák tör­zsének bekenését csapadék- mentes időben, november­ben—decemberben végezzük és a kezelés utáni csapadék lemosó mértékétől függően megismételjük. Mechanikai úton papír-, venyige, nád, napraforgó­kon vagy drótszövet bekö­téssel védekezünk. Kukori­caszárat ne használjunk ilyen célra, mert az egy másik rágcsálónak, a.mezei pocoknak csalogatóul és kártételének takarására szolgálhat. A mezei pocok előszeretettel rágja az al­ma és körtefákat. Az egyik termelőszövetkezet vegyes gyümölcsfái közül csaknem minden almafát tenyérnyi szélességben a gyökérnyak­nál körülrágott. Az ilyen fa pedig, menthetetlen. Az ava- ' ros, gvomos fatő környéké­nek ez a természetes követ­kereső a családban. Az éle- . lem és rendes ruházat mel­lett minden évben jut egyébre is; mosógépre, konyhabútorra, a szobák ki padlóztatására. Csak az éjszakáit kell még gyakran meglopnia. A minap is mosáshoz készü­lődött, amikor szóltak: se­gíteni kellene a búzát zsákba szedni, a kukoricát eligazítani, hogy a leltáro­zók pontoson megállapít­hassák mennyiségét. Már ■ ment is és haza sem került estig. De azért a mosás sem maradt másnapra. — Nem is maradhatott, mert akkor más feladat vár.a. Kedves Magyar Nemzet! A december 25-i ünne­pi lapban meglepetéssel olvastunk a szolnoki ve- gyiművekrőL A „Rövide­sen elkészül a 120 ezer tonnás új kénsavüzem Szolnokon” című cikkben többek között arról szá­Hokicipők export megrendelésre Az ARTEX Külkereske­delmi Vállalat megrende­lésére a szolnoki Bőripari Ktsz 5500 pár női műkor­csolya cipőt készített. A fehér színű, szép vonalú cipők ládákban csomagolva már útban vannak, sőt egy részük már a svéd lányok lábán díszük. A korcsolyacipőkből a belkereskedelem is rendelt 600 párat. A jövő évben 16 500 pár hokicipőt készí­tenek exportmegrendelésre a nyugati államokba. — A mintapéldányok már elké­szültek. kezménye. Ezért gyümölcs­fáink tő körüli részét taka­rítsuk meg, ássuk fel és a 10—15 éven aluli fákat kö­tözzük be a fent említett anyagok valamelyikével. — Enyhe téli napokon a gyü­mölcsfák tisztogatását, eset­leg metszését is végezhet­jük. ... A szántóföldeken is van törlesztendő adósságunk. Ez pedig az őszről elmaradt arankaírtás befejezése. Dr. Berend István megállapítá­sa szerint az arankát a 15 Celsius fokos hideg sem írtja ki. Az áttelelő képes­ségű kisarankát kíséreljük meg a tavasz nyílta előtt kipusztítani, — mechanikai módszerrel. A tennivalók közé tarto­zik a mezei pocok irtása az őszi kalászosokban. A szegélyvédekezés vetéseink nagyobb százalékánál már nem időszerű. Helyette át kell térni hótakarás nélküli időszakban az Arvalinos mérgezésre. Egy kávéska­nálnyi Arvalint helyezzünk el az egér-pocoklyukba és azt lazán takarjuk be láb­bal, vagy a kirakó kanál­lal. A mezei pocok irtásá­ban a tél esetleges néhány alkalmas napját sém sza­bad kihagyni, mert a ga­bona védelme ezt követeli tolunk. Dr. Váczy-Mihály A Szolnok megyei Növény­védő Állomás főagronómusa Mirrt az FJK felügyelőbi­zottságának tagja ellenőrző körútra indult a járásba. Szalóki Józsefnénak más elfoglaltsága is van. Évek óta tagja a termelőszövet­kezet igazgatóságának, munikacsapatvezető, párt- csoportbizalmi, illetve no­vember óta párlvezetőségi tag. Üj megbízatásával sza­porodott tennivalója, nőtt a felelőssége. S mindez csak növeli akaraterejét, hogy dolgozzon rendesen szépen a közösségért és családja boldogulásáért. Nagy Katalin mol be a cikk írója, hogy: „A Tiszamenti Vegyi­művekben jelenleg a má­sodik kénsavgyár épül, amely évente 120 ezer tonna kénsavat állít elő. Ez a kénsavgyár szovjet tervdokumentáció alap­ján, többségében Szovjet­unióból szállított beren­dezésekkel létesül. Az új kénsavüzemet még ebben az évben átadják rend*’- tetésének.” Szolnok megye vegy­iparának fejlődését be­mutató írás e része csupán változtatásokkal felel meg a valóságnak. Még­pedig: a Tiszamenti Ve­gyiművekben nem a má­sodik, hanem a harmadik kénsavgyár, nem épül, hanem felépült, nem 120, csak 100 ezer tonnát ter­mel, nem szovjet, hanem lengyel tervdokumentáció alapján és többségében Lengyelországból szállí­tott berendezésekkel és az új kénsavüzemet nem ad­ják át ebben az évben a rendeltetésének, mert már átadták, hiszen december 10-én már kénsavat ter­melt. Lapunk december ll-i számában „Már a harma­dik is termel” címmel cikket közöltünk a •Wv- baüzem kezdetéről. Ezúton nyugtatjuk meg lapunk olvasóit, hogy a Magyar Nemzetben meg­jelent cikknek a kénsav- gyárakról szóló része — sajnálatos tévedés. Már 1965-re is gyárt Martfű A martfűi Tisza Cipő­gyárban jelentkező szabad kapacitás lekötése érdeké­ben megkezdték 1965 első negyedévére rendelt termé­kek előregyártását. — így mintegy 137 ezer pár torna­cipőt, 53 ezer pár ragasz­tott kosárlabdacipőt és 30 ezer pár gumicsizmát ké­szítenek el. Mennyiségben ez ugyan meghaladja az eredeti fel­mérés szerinti igényeket, de a 72 ezer párral több lábbeli gyártásának meg­van az előfeltétele. A most folyó negyedévben elvég­zett munkanap-fényképe­zések alapján felkutatott létszám tel esi cg lehetőséget ad az előregyártásra. (v. p.) Több mint 14 ezer vadnyit lat és foglyot kerítenek há­lóba a vadásztársaságok. Az elfogott élő vadakat vér­felfrissítésre szállítják belföldre és külföldre. — Ké­pünkön: Feszítik a hálót a nyulak számára Készpénz fizetés a cukorrépa termelésért a így a NÖVÉNYVÉDELEM télen Csak tévedés

Next

/
Thumbnails
Contents