Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-22 / 299. szám

IÍ84 decembr 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Oorfam As új cipőfelsőrész anyagcsoda ! A 25 évig tartó kísérletekre 25 mitiió dollár Elveszeff órák a papírgyárban A szolnoki papírgyár munkaügyi osztálya évek óta rendszeresen méri, hogy a munkások késése miatt mennyi idő esik ki a termelésből. Az adatok tanú­sága szerint az elveszett órák száma nem csökken, hanem növekszik. Míg 1961-ben összesen 251 órát hoz­tak össze a későn jövők, addig tavaly 483,5 óra esett ki a termelésből, Mindenegyes dolgozóra 39 perc ju­tott. Az idén még végleges adatok nem állnak rendel­kezésre, de az előzetes számítások arra vallanak, hogy nincs javulás, sőt ellenkezőleg. A vezetők most azon gondolkoznak, hogyan lehetne ezt a káros folyamatot megállítani. Őszintén szólva, nehéz helyzetben vannak, hiszen amíg a város közlekedése ilyen döcögős, addig bizony mindig lehet az autóbuszok késésére hivatkozni. Nos, ki tudja eldönteni, hogy a munkás a saját hibája miatt nem állt időben a gép mellé, vagy valóban a buszra várakozott? íme egy példa annak bizonyítására, hogy Szolnok közlekedésének problémáját mielőbb meg kell oldani? Annál is inkább, mert a többi gyárban is hasonló a helyzet? Tanfolyamon ismerkednek a középiskolás KISZ vezetők a KISZ kongresszus határozataival 1963 második félévétől kezdődően egyre többször fordult elő a külföldi szak­lapokban a CORFAM szó, ami egy újfajta cipőfelső­rész-anyag elnevezése. Ez az anyag annyira bőrsze­rű, hogy a feljegyzések szerint nem akadt még szakember, aki az első látásra, az első tapintásra nem a legfinomabb box- bőrt vélte volna benne felfedezni. így jártak vele a magyar, és többek között a Tisza Cipőgyár szakem­berei is. A CORFAM nem egy ember találmánya, hanem akármilyen hihetetlenül is hangzik: egy nagy kollek­tíva —■ többszáz tudós, mér­nök, technikus — ter­vezett és szervezett) alapos, 25 évi (!) mun­kájának eredménye, — amely munka 25 mil­lió dollárt (750 millió forint) emésztett fel. A CORFAM szülőamyja csakúgy, mint a Nylon, Őr­iem, Daelon és más mű­anyagoké a DUPONT mű­vek kollektívája, Az anyag belülről fel­szívja a nedvességet — (a lábizzadtságot) és felületé­re kerülő nedvesség (erős esőzés esetén is) egyszerűen lepereg róla. A CORFAM egyharmad- daí könnyebb, mint a ter­mészetes bőr. Magas kopás- és dörzsállóságú. Sokezer kísérlet bizonyította, hogy olyan külső behatásokra (ütés, nyomás), amelyekre a bőr elszakadt, kirojtoso­dott, vagy felhasadt, a eORFAM-on csak elenyé­sző, javítható sérülések ke­letkeztek! I A cipő gondozása, tisz­títása szinte felesleges­sé válik! Áz eső vagy hóié nem hagy foltokat a CORFAM cipőn. Víz, szappan és egy nedves szivacs vagy puha kefe tö­kéletesen elegendő tisztítá­sához, A gyártó cég ezen új ter­mékével igen óvatosan járt el. Sokezer pár cipőt adtak Prometheum- a 61. elem Olavi Erämetsä finn tu­dósnak sikerült 82 milli­gramm prometheumot izo­lálnia. Ezt az elemet első ízben amerikai tudósok 1947-ben vonták ki atom­máglyákban besugárzott fémrudakból. Az amerikaiak felfedezé­sét megelőzően a világ ké­mikusai már hosszú évekig kutatták a Mendelejev-féle táblázat 61. elemét. 1926- ban az amerikai Hopkins és munkatársai már azt hitték, sikerült kimutat- niok ennek az elemnek a jelenlétét. Minthogy kísér­leteiket az Illinois Egyete­men folytatták, felfedezé­süket illiniumnak nevezték el. Röviddel ezután két má­sik tudós, Rolla és Fernan­dez közölte a világgal, hogy sikerült megtalálniok a Mendelejev-féle 61. elemet, amelyet ők florentiumnak neveztek. A Nemzetközi Ve­gyészszövetség azonban — csak az 1947-ben felfede­zett elemet ismerte el 61.- nek, s a felfedezők javas­latára elnevezték prome- theumnak a mitológiai hős után, aki megszerezte az embereknek a tüzet. A természetben ez az elem rendkívül ritkán for­dul elő, mert igen bomlé- kony. Éppen ezért bizonyos rádióaktív anyagokból csak másodpercekre születik és máris szétesik. — Egyelőre még korai lenne jóslatokba bocsátkozni arról, lesz-e valaha gyakorlati alkalma­zó— ki próbahordásra (1963-ban közel 20 000 párat) és csak ezek megnyugtató eredmé­nyei után — ez év január­jában 200 000 párat dobtak piacra. Ezt a mennyiséget 20 különböző cipőgyárban gyártották le és 20 külön­böző városban kerültek for­galomba. Az őszi idény kezdetére további 500 ezer párat gyártottak és hoztak forgalomba. Az árubabocsátott meny- nyiség 80 százaléka 10 napon belül elkelt és a reklamációk száma egy ezrelék (!) alatt maradt. A CORFAM-ból készült cipők még nagyon drágák — hiszen egy női cipőt 450, egy férficipőt 600 forint alatti árban nem tudnak forgalomba hozni. — A gyártó mű azzal számol, hogy a termelés fokozott automatizálása következté­ben is még 5 évre van Az épülő kórház tetejé­ről szinte térképnek tűnt a karcagi táj, a város. Az építkezésen néma csend honolt, ebédeltek a munká­sok. Csak a daru őrködött mozdulatlan. Kovács Jó­zsef technikus vezetett át a téli munkára berendezett épületszárnyom Létrákon, lépcsőkön jöt­tünk le. A daruval szem­közti gazdasági épületen megpihentünk egy kicsit: — Ez lesz az ebédlő — mondta, Valamivel távolabb beto­noztak. A Selyem Imre ku­bikos brigádja szorgalma­san dolgozott — Jókezű emberek, mes­terei a kubiknak, a beton­nak — dicséri őket Kovács technikus. — Megkeresik a havi kétezret, jobb időben még többet is... Persze, ők keveslik. Tovább botorkálunk az állványok között. Az ipari tanulók zsaluzták az egész épületrészt. Demecs Ferenc tanítványai. Két fiú buzgól- kodik a gerendával. Zúg a szekerce, hasad a fa. Pi- rosképűek, kucsma a fejü­kön, a négyszögletes „ács plajbász” a fülük mögött. Kocsis Jóska és Meleg Laci alapossággal, hozzáér­tően manipulál az anyag­gal. Másodévesek, Tiszakür- tiek. — Ügyesek az én kisina- saim — mondja a mester.— Amit egyszer megcsináltak, azt utóbb sose kell elbon­tani, — És ha már szakmun­kások lesztek, itt maradtok.« — kérdeztem. szükség ahhoz, hogy a CORFAM-ból készült ci­pőket 300 forinton alul ad­hassák. Az érdeklődés a cipőgyá­rak részéről óriási, de jelentkezett már a bőrdíszműipar is, ame­lyik táskák, bőröndök, szíjak, bútor- és autó­ülés behúzására kíván­ja a CORFAM-ot fel­használni, míg az egészségügyi ipar „lé­legző’’ kötések készíté­sére akarja igénybe venni. Az egész világon kíván­csian várják, hogy ez az új — a jelek szerint a bőrt tökéletesen pótoló — anyag be tudja-e tölteni azt az egyre jobban táguló rést, amely a kereslet nagy nö­vekedése miatt a bőrellátá­si fronton keletkezett. — Hát persze — felelték egyszerre. Laci kicsit bá­tortalanul tette hozzá. — Lehet, előbb katoná­Díszdoktorrá avatták Molnár Eriket Az Eöitvös Lóránd Tudo­mányegyetem aulájában hétfőn ünnepi közgyűlésen avatták díszdoktorrá a böl­csészettudományok terén végzett kimagasló munkás­ságáért — 70. születésnapja alkalmából — Molnár Erik akadémikus egyetemi ta­nárt. Sőtér István rektor meg­nyitó szavai után Sinkovics István, az egyetem böl­csészettudományi karának dékánja méltatta Molnár Erik professzor munkássá­gát. Sőtér István rektor, va­lamint az egyetem _ taná­csának tagjai ezután dr. Molnár Erik professzort kézfogással a bölcsészettu­dományok díszdoktorává fogadták. Az idős tudós át­vette az erről szóló ok­mányt, majd köszönetét fejezte ki a megtisztelteté­sért. Az ünnepi közgyűlés Ső­tér István rektor zárósza­vaival ért véget. nak megyünk. Én akkor is visszajövök. Itt tanultam, nem volna szép továbbáll- ni. Igaz, Jóska? —f. —p. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Szolnok megyei bizottsága decem­ber 28 és 31 között tanfo­lyamot rendez az újonnan megválasztott középiskolai és iparitanuló intézeti KISZ bizottságok és szervezetek titkárai részére. Az ifjúsá­gi vezetők élménybeszámo­lót hallhatnak majd a kong­resszusi küldöttektől. Sze­mináriumi foglalkozásokon tanulmányozzák a határo­zatokat és azon vitatkoz­nak majd, mit kell tenni a középiskolásoknak és ipari tanulóknak a határozatok valóraváltásáért. Tájékoztatást kapnak az A társadalombiztosítás szervezetének egységesítésé­ről szóló 1964. évi 6. sz. törvényerejű rendelet vég­rehajtását a SZOT Társa­dalombiztosítási Főigazgató­ságának Megyei Igazgató­sága, illetőleg a Kisipari Szövetkezetek Biztosító In­tézetének Megyei Alköz­pontja megkezdte. 1965. január l-lől a Kisipari Szövetkezetek tagjainak, valamint a kiskereskedők­nek biztosítási ügyeit a SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatóságának Me­gyei Igazgatósága látja el. Az átvétel ez év utolsó napjaiban történik, ezért december 29-én, 30-án és 31-én a KSZKBT-nél az ügyfélfogadás szünetel. — 1965. január 1-től a kisipari szövetkezeti tagoknak min­den társadalombiztosítási ügyben a Társadalombizto­sítási les zva «ósághoz (Szol­nok, Madách u. 9.) keil fordulniuk. A tiszafüredi Háziipari Szövetkezet, Járási Építő- és Vegyesipari KTSZ, és Január 6-án Kenderesre hívták össze a megye nö­vényvédelmi szakembereit ( tanácskozásra. Ismeretes ugyanis, hogy a pocokirtás i nem járt teljes sikerrel, s j az elszaporodott mezei kár­tevő várhatóan vígan átte­Í lel, s tavasszal a lucernák­ban és az ósdi vetésekben úttörők KISZ tagfelvételé­nek új rendjéről, a pálya- választás problémiáról és arról is szó esik majd, hogy a mezőgazdasági munkák időarányos elvégzését mi­képpen segítheti megyénk tanuló ifjúsága. A programot szellemi ve­télkedő, filmvetítés, dalta­nulás és vidám „szilvesz­teri előzetes” táncest teszi hangulatossá. A tanfolyamon, amelyet a mezőtúri Teleki Blanka gimnáziumban rendeznek meg — mintegy háromszáz KISZ vezető képviseli me­gyénk középiskoláit és ipa­ri tanulóit. Szolgáltató KTSZ társada­lombiztosítási ügyeit a2 egri Társadalombiztosítási Igazgatóság, a jászárokszál­lási Fémtömegcikk és Já­tékáru KTSZ, Vas- és Fémipari KTSZ, a Hímző- és Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetek ügyeit a gyöngyösi kirendeltség, to­vábbá a kunszentmártoni ruházati KTSZ, Járási Épí­tőipari KTSZ. Fatömegcikk és Játékára KTSZ. és az öesödi Vegyesipari KTSZ társadalombiztosítási ügyeit pedig a szentesi Társada­lombiztosítási Kirendeltség veszi át. Ezek a szövetke­zetek minden társadalom- biztosítási ügyben a meg­jelölt igazgatósághoz for­duljanak. Az ügyek viteléhez szük­séges további tájékoztató­kat a Társadalombiztosítási Igazgatóságok közvetlenül fogják a KTSZ-eknek meg­küldeni. SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Megyei Igazgatósága, Szolnok jelentős kárt okozhat; Ennek megelőzésére és a védekezés előkészítésére jönnek össze a jelzett na­pon a növényvédelmi szol­gálat munkatársai, tudo­mányos kutatók, a megye néhány szövetkezetének és állami gazdaságának veze­tői. Ruják Endre Tisza Cipőgyár Mesterek és kisinasok es Január l-től a kisiparosok és a kiskereskedők is az SZTK-hoz tartoznak A pocok átvészeli a telet Nyotoan — barom helyett.-

Next

/
Thumbnails
Contents