Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-13 / 266. szám
iB64. november Iß. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szakemberek dotációjáról Beváltak a jövedelem- elosztási formák a jászlényszarui Béke Tsz-ben A Petőfi és a Zöldmező Tsz-ek egyesüléséből jött létre ez év elején a Béke Tsz Jászfényszarun. A község többi szövetkezetében a növénytermelőknél a részes művelés honosodott meg, csupán a Zöldmezőben osztották el munkaegység szerint a jövedelmet. Ez sok bonyodalmat okozott és nem mindig ösztönzött. A tagok is sürgették a részesművelésre való áttérést. Az egyesülés után a közgyűlés a részesművelés mellett döntött. A Béke Tsz-ben az elosztás változatos formái alakultak ki. A traktorosokat a szövetkezetinéi magasabb, gépállomási norma szerint díjazzák. A vezetők az adminisztratív dolgozók és az állattenyésztők munkaegység szerint kapják a jövedelmüket. Az utóbbiakat premizálják is. A kertészek és szántóföldi növénytermelők százalékos arányban részesednek. A kertészeti növények után a bruttó árbevétel 40 százaléka a művelőké. Ha a négy kertészeti növényből — paradicsom, tök, uborka, paradicsompaprika —a pénzügyi tervet teljesítik, a többlet árbevétel fele a gondozóké. A kukorica és burgonya művelése 33 százalékos arányban, természetbeni elosztással történt A tavasszal, amikor kiosztották a területeket, akadályok jelentkeztek, — Akik korábban a részesművelésre való áttérést sürgették, húzódoztak. Nem akartak területet vállalni, mert féltek az újtól, a megszokottat akarták. Igaz, a munkaegység szerinti részesedés fejlettebb elosztási forma, de azonos művelési ágban nem lehet kétféle módon bérezni. A gazdaságvezetők és a pártszervezet erőfeszítéseire, meggyőző munkájára volt szükség, hogy kioszthassák a szerződésesen vállalt növényeket művelésre. Közeleg az év vége, a harmadik negyedéves „kis zárszámadás” is befejeződött a Béke Tsz-ben. A napokban Juhász Sándor elnökhelyettessel — a Zöldmező volt elnökével — és Kui Albert párttitkárral — azelőtt a Petőfi párttitkára volt — beszélgettünk a gazdasági év tapasztalatairól. — Hogyan váltak be a jövedelemelosztás különböző módszerei? Egységes a véleményük: Az előzőleg választott vezetőségbe és a párttitkári beosztásba rutin nélkül kerültem. 1959-ben lettem párttag. Még a párt- életben sem volt valami nagy tapasztalatom. — És miért hallgatnám el? Szakmai műveltséggel sem kérkedhettem. Hat elemim volt. A rönktéri segédmunkásnak elég volt ez hat éven át. Amikor viszont művezető lettem és a párttitkári teendőkkel is megbíztak, feltámadt bennem egy érzés, ami addig sem hagyott nyugton: tanulni, Hirtelenében azt sem tudtam, hol kezdjem el. Jelentkeztem esti egyetemre. Sikerült a felvételim. De csak egy évet végeztem, mert szakmailag is tanulnom kellett ehhez a beosztáshoz. Jelentkeztem az általános iskolába. A hetediknél kellett kezdenem. Hívtam másokat is. Egy kicsit a magam biztatásáért, s egy Mcsit azért la, mert eb— Akiket legnehezebb volt meggyőzni, — a volt Zöldmező tagjait — azok érték el a legjobb eredményeket. A három legjobb brigád — köztük tizenkét munkacsapat — a Zöldmező tagjaiból alakult. Előirányzott bevételi tervüket túlteljesítették. A Ceglédi brigád 262 ezer, a Kiss brigád 205 ezer, a Juhász brigád pedig csaknem 100 ezer forint árbevételi többletet ért el. Megszokták és megszerették a részesművelést. Könnyen és gyorsan mérhető a tervteljesítés, maguk is tudják, hogy mennyit kerestek. Megnyugodtak az emberek és egészséges, bizakodó légkör alakult ki a szövetkezetben. A tagok anyagilag is megtalálják számításukat, szorgalmuk gazdagon kamatozódott. A párt titkár Borosné tizenkét tagú munkacsapatát említette példaként. A nagy kertészeti növény után 21 000 forint átlagos jövedelmük lesz. Ehhez hozzájön a kukorica és burgonya utáni jövedelem is. A traktorosok és az állattenyésztők megtalálják számításukat a közösben. Az állattenyésztők 2000 forinton felül keresnek havonként. A 27 forintos munkaegységen felül pénzben és természetben premizálják őket, hogy ne legyen bérfeszültség a részesművelés miatt. A megyében az idén rossz termés volt burgonyából. A Béke tsz-ben Boros Imréné, Rimóczi Nándor és Kovács Sándor munkacsapatai 200 mázsán felüli mennyiséget termeltek. A lengyel Epoka fajtából kilón felüli burgonyák is nőttek. Szorgalmasak az emberek, esőben is dolgoztak. A tsz vezetők mosolyogva mondták, ha munkaegységben dolgoznak, az orvosnak gyűlt volna meg a baja. A tsz pártszervezete tevékeny részese a tsz eredményeinek. Kezdeményezésére legutóbb Tsz Híradói adtak ki, mely részletes tájékoztatót nyújt a tagoknak. — Megtudták belőle, hogy a brigádok, munkacsapatok növényenként mennyit termeltek, s milyen összeget hoztak a közösnek. Ismertetik velük a jövő évi előtervet is. A Híradó megjelenése igen jó hatást váltott ki. Kiválóan alkalmas a tagok tájékoztatására. ben az üzemben a kétszáznyolcvan ember közül most is hetvenen vannak, akiknek négy-öt osztályuk van. Tíz munkatársammal végeztük a hetediket, s a nyolcadikat is letettük legalább nyolcán. Volt úgy, hogy mentem a kútra, s ha nem láttam senkit a közelben, hangosan fújtam a leckét. Vallottam és vallom: amit más meg tud tenni, azt én is. S erre a hitemre, most hogy a faipari technikum elsőéves növendéke vagyok, még inkább szükségem van. Másként nem tudnám a tollat, könyvet éjjelente, sőt olykor hajnalokig kézben tartani. A vesetőségről Néhány napja volt a taggyűlésünk. Újból titkárrá választott a fűrészüzem negyvennégy tagú kommunista kollektívájának öt tagú vezetősége. S a bizalom után sok segítséget is várok tőlük. Kállai Jánosáé most került • vezetőA szövetkezet vezetői a jövő évi előtérvén munkálkodnak. A tavasszal csökken a kertészet területe, mégis többet akarnak termelni, mert növelik a hol- dankénti tőszámot, Az elnökhelyettes és a párttitkár a paradicsomot említették példaként: — Tavaly a két tsz együttesen 150 holdon 67 vagon paradicsomot termelt. Az idén 140 holdon csaknem 200 mázsa lett. Most jobban gondoztuk és többször kapáltuk. A felszabaduló területen takarmánynövényt termelünk jövőre. Elkészült a 3,5 millió forintos költséggel épült hajtatóház a Béke Tsz-ben. — Januárban már vetik benne a magot, márciusban a holland ágyakba palántáinak. — Több primőr árut szánnak exportra. A különböző jövedelem- elosztási formák beváltak Jászfényszarun. Megfelelően ösztönözték az embereket a jó munkára, a magasabb hozamok elérésére. — m. L — A Szolnoki Fűtőházfő- nökség KISZ alapszervezetének tagjai mondják: — Minden kocsi, amely hamar fut ki a javító üzemből, jelentős segítséget nyújt a mezőgazdasági, illetve ipari termékek szállításához. De nemcsak az fontos, hogy fussanak a kocsik, hanem az is, hogy takarékoskodjanak a felhasznált anyaggal. Az anyag és szénmennyiség felhasználás csökkentésével ebben az évben előreláthatólag 2 millió forintot fognak megtakarítani a fiatalok. (Beküldött kép) ségbe. Eddig is mindig sokat segített. Egyenes, jel- lemes, szókimondó asszony. Aki a korábbi időkben volt ezen a poszton, az most más munkát végez a vezetőségben, öt bírálni kellett, mert sokszor reám maradt a bizalmiakkal való megbeszélés. Sokszor elodázta. Lehet, hogy ebben én is ludas vagyok. Többször elütöttem őt ettől a munkától, mert a vezetőségi ülésre meghívtam a bizalmiakat. A magam munkájában is vizsgálódtam most a választások előtt. Tudom, néha mellőztem a kollektív vezetést. Ügy éreztem sokszor, hogy sürgős esetekben veszítünk, ha még várok a vezetőség véleményére. — Intézkedtem. Van amiben biztos azonos álláspontunk lett volna. Például elhalasztottam a taggyűlést, mert „vagonzúdulás” volt. Nem lehetett várni a kirakással. De volt olyan eset, ahol biztos jobban döntünk közösen. Király József, a vezetőség egy másik tagja, szocialista brigádvezető. Nagyon sokat adok a véleményére, A közel háromszáznyi dolgozó közt nagyon kell A DOTÁCIÓ fogalma 1959 óta új értelmében is ismertté lett az országban, s így Szolnok megyében is. Az állam a gyenge termelő- szövetkezetek megsegítésére szakembereket küld olymódon, hogy korábbi fizetésük egészét vagy egy részét a tanácsok állják. Ez a dotáció. Szolnok megyében 1959-től kezdődően a mai napig kétszázkét mezőgazdasági szakembernek szavaztak meg ilyen dotációt a tanácsok. Közülük százötvennek már letelt a három éve, s akik maradtak — mert nem mindenki maradt — enélkül szolgálja tovább az ügyet. Elég sokan helyet változtattak, ez is igaz. A kétszázkét emberből kilencvenegyen nincsenek a szövetkezetekben. Legtöbbjüktől a szövetkezeti gazdák vonták meg a bizalmat, az állami szervek pedig a pénzt. Volt köztük, aki méltatlanná vált megbízatására, s a társadalmi Honoráriumra. Emlékezetesen telt ki kor'n az ideje Cse- pesz Istvánnak, a szelevéaz öttagú vezetőség, sőt az egész alapszervezet munkája. Az emberekről Sokszor hajlamos vagyok azt hinni, hogy csak az van jól, amit magam végzek el. Pedig meggyőződök róla, hogy nem így van. Jó ez a fűrésztelepi kollektíva. Októberben a rossz idő miatt nagy tervlemaradásunk lett. Ennyivel kevesebb anyagot dolgoztunk fel a tervezettnél. A novemberi első dekádban 160 köbmétert már pótoltunk. Ha gépi törés nem lesz, nem is marad adósságunk decemberre. Egy így a nagy igazság. S nekem egyik örömöm, hogy sok gonddal-bajjal tud megküzdeni naponta is a budapesti fűrészüzem szolnoki telepének munkásgárdája. De ezt sokszor tarkítja olyan dolog is, ami kedvem szegi. Csak a legfrissebb példát mondom el: Szalóki István egyik legjobb dolgozónk. Bármelyik gépre teszem is, helytáll. De most is beüzent a fizetési nap után, hogy fáj a gyomra. Holnap már tudom, újból itt lesz. Csak addig kit tegyek a gépére? M, Magda értene hozzá, nyi Szikra Tsz-ben. — De ugyanígy csalódást okozott Tiszagyendán Nánási Illés, Tiszafüred-Kócson Petro- vics György, Tornaj monostoron Mándoki Sándor. Volt ilyen, s lehet is még, senki nem is akarja tagadni. Óhatatlan, hogy bármilyen tiszta szándékú és nemes meggyőződésű eszmék szolgálóihoz ne csapódjanak csak önmaguk pecsenyéjét sütögető emberek. De ebben az esetben sem a néhány csenevész bokrot, hanem az egészséges, nagy erdőt kell tekinteni, hiszen ennek az erdőnek nagyon szép hajtásai vannak. A gyenge termelő- szövetkezetek megerősítésére küldött szakemberek becsületes helytállásáról sokkal több a példa. S miért ne hivatkozzunk erre is? Miért maradjon titok, milyen szeretettel veszi körül a közösség Gá- csi Jánost . Tiszainokán, Rottmayer Jenő mezőgazdászt Cibakházán, Herczeg József főagronómust Tószegen, Szabó Tibor elnököt Jászszentandráson, Hajdú Mégis hiába magyaráztam neki hosszú időn át, hogy menjen oda. Nem akart. — Ilyenkor az jár eszembe: Ha valakinek problémája van, természetesnek veszi, hogy eljön a párttitkárhoz. Amikor csak tudunk, személyes ügyekben is segítünk. De ha én megyek oda kérni — nem a magam, az tizére érdekében is — ritkán látják bennem a párttitkárt. „Csak” a művezető vagyok olyankor, akivel lehet hepciáskodni. Csak akkor látják, ha esetenként én is viszonzom. Akkor mondják: A titkár legyen türelmesebb. De sokszor szívesen elhagyna a türelmem, mert tudom: Van nálunk üzemrész, ahol 60 százalékos a munkaidő kihasználás. — Ugyanakkor ide változó jellegű munkakör megjelöléssel vesznek fel mindenkit. Mégis mindig van, aki ha lehet, kihúzza magát a sürgető munkából, * Ez a nem egyforma lelkesedés, ez az elütő felelősségérzet ez Kispál Sándor párttitkár legnagyobb gondja az üzemben. a e. Ferencet Rákóczifalván, —• Kalmár Andrást Jászivá- nyon, Bene Lászlót Jász- felsószentgyörgyön, Friedrich Ferdinándot Szolnokon, Nagy Istvánt Kunhegyesen és így tovább. És ez a döntő. Ezek az emberek, ezek az elvtársak otthagyták állami gazdaságban, földművesszövetkezeteknél, közigazgatásban, bankoknál, más intézményeknél elfoglalt beosztásukat. Igen sokuk feladta városi lakását, vagy távol él családjától, s ráadásul a sokat csalatkozott szövetkezeti parasztok szinte kivétel nélkül valameny- nyiüket bizalmatlanul fogadták. így kezdték a munkát. Hozzávetőlegesen öt év alatt harminc-harmincöt gyenge szövetkezet szilárdult meg segítségükkeli Közreműködésükkel alapozódtak meg e gazdaságok s kapták vissza az emberek munkakedvüket, hitüket. — Kiemelkedően szép sikerrel dolgoztak a szolnoki, a jászberényi és a kunszentmártoni járásban. Sajnos* hogy a kunhegyesi, a tiszafüredi járásban, Török- szentmiklós és Jászberény városokban még halványabb az eredmény. De előbb vagy utóbb — ott is és mindenhol jobb eredmények születnek. A párt és az állam eltökélt szándéka ez. És az állam nem lehet szűkmarkú azokhoz a szakemberekhez, akik ilyen nagy feladatra vállalkoznak. Nem egyszer ugyan azt vetik erre: köny- nyű annyi pénzért. Beszéljünk nyiltan. Szolnok megyében a legmagasabb dotációt, három és félezer forintot — egy elnök kapja. A többiek átlaga ennél jóval kevesebb, a kétezer forintnál alig valamivel több. Nagyon sokan keresnek ennyit máshol is. És mennyivel hálásabb körülmények között. Igaz, hogy az állami dotáción kívül az „átcsoportosított” (csúnya kifejezés, de ez a használatos) szakemberek még a szövetkezetből is kapnak munkaegység-értéket. Na, de az olyan szövetkezetekben* ahová ők mentek, menynyit ér egy munkaegység? S ami a legfőbb: ezek a vezetők 14—16 óra hosszát is dolgoznak naponta. Meg lehet-e ezt fizetni valaha is? Ezt nem lehet csak pénzért csinálni. Nem is azért teszik. A párt szavának hiteléért vállalnak áldozatokat. Bizonyság többek között az is, hogy a dotáció lejártakor maradnak tovább. Csepesz Imre Cserkeszöllőn, Bódi Imre Tiszaföldváron, Gyólai János Tiszasason, Budai Kálmán Zagyvarékason, Vágó Mihály Szajolban nem számolták, „kifizetődő”-e állami dotáció nélkül is vezetni. Igaz, most ennél többet kapnak. A szövetkezeti emberek közösségének szeretete, ragaszkodása, bizalma veszi őket körül. S HOZZA természetesen a most már gazdag szövetkezetek nyújtotta jó jövedelem is. A kettő együtt. Dehát kinek jogos* ha nekik se? Borzák Lajos Távirat A pusztamonostori Petőfi Tsz táviratilag jelentette, hogy tegnap 650 holdon befejezte az őszi búza vetési tervéi Eß\/ párttitkár- ÖNMAGÁRÓL
