Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-13 / 266. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZBUUIK MIKO! ( A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XV. évfolyam, 266. szám. Ara 50 fillér 1964. november 13., pént A FALUSI NÉPMŰVELÉS A mennyiség után most a minőség forradalmát éli falusa népművelésünk. Ez az átalakulás természetesen elválaszthatatlan a változások szociális tartalmától, főképpen a szövetkezeti gazdálkodástól, de fontos az is: a mai közlekedés és hírközlés érzéki közelségbe hozta a városhoz, bekapcsolta — mindjárt a nagyvilág vérkeringésébe. Jövendő szociográfiai kutatásaink adhatnak csak tudományos szempontból pontos választ arra, mit jelent ilyen értelemben a televízió hatása. A televízió betetőzte a folyamatot, amelyet a modem hírközlés, a sajtó, a rádió általánossá tett: a falu a várossal egyidejű részese az emberiség nagy, kollektív eseményeinek; Látja a felröppenő űrrakétát, éppúgy, mint a célba- érő olimpiai futót, a moszkvai Vörös Téren zajló parádét, vagy az új afrikai köztársaság államiságának első napját, a délvietnami szabadságharcosok halál t- megvető, bátor küzdelmét, vagy a bolíviai bányászok megmozdulását. De még ennél is többről van szó. Most már a kultúrát és a tudományt se másod- vagy harmadkézből kapja, hanem ugyanonnan és ugyanakkor, amikor a város. Érzékelő részese világhírű művészegyüttesek fellépésének, forró légkört, fővárosi színházi esteknek, az irodalom jelesei szólnak hozzá a képernyőről, elsőrangú előadóművészek tolmácsolják számára az emberi kultúra nagyjait; Tudósok laboratóriumaiba pillant be, gépcsodák titkaival ismerkedik, népek, fajok, országok sorsát veszi szemügyre. Vagyis felismerések serege születik benne, mértékrendszere a legfejlettebbhez kezd igazodni, s ezzel együtt átalakul ízlésvilága is; Mindennek természetes velejárója, hogy az új hatások, új igények szétfeszítik a falusi népművelés hagyományos kereteit; Vannak népművelési házak és népművelési aktivisták, akik például ma sem igen vesznek tudomást arról, hogy az új helyzetben nagyobb igényekkel ülnek be az emberek egy tudományos ismeretterjesztő tájékoztatóra, mint mondjuk a „televízió előtti” időkben. Más mércével mérik a nemzetközi eseményekről szóló tájékoztatót, mint annakelőtte, amikor csak igen ritkán adódott alkalom arra, hogy a téma szakértőitől hallgassanak kommentárokat, helyzetmagyarázatokat. Többet várnak a szakmai tanfolyamoktól ma — nem is szólva a nagyüzem teljesen új gazdasági és műszaki problémaköréből jelentkező szükségletekről —, mint amikor jobbára csak a falu néhány érdeklődő, az újhoz vonzódó személyének a tudásvágyát kellett kielégíteni. Nagyobb igények jelentkeznek a szórakozásban és vele együtt az öntevékeny művészeti együttesek szerepel, tetésében, mint amikor ez több helyen inkább csak unaloműzést és afféle „művészeti pótlékot” szolgált. És így lehetne sorolni a népművelés, a kultúráiddá* csaknem valamennyi ágét. Akik pedig mindezzel nem számolnak, akarv*akaratlan a kultúrálódás „alanyaival”, a művelődési házak közönségével kerülnek szembe. Egyesek felesleges és értelmetlen, sőt kilátástalan versenybe kezdenek. Mások pedig „megbénítva” érzik magukat, nem mernek szervezni, mondván, hogy a helyi kezdeményezés úgyis kilátástalan: nem érhetik el azt, amit a mozi, a televízió, a rádió tud nyújtani. E két szélsőség ma sok helyen tévutak- ra tereli az erőfeszítéseket. Holott a mai folyamatok tartalma egyértelműen pozitív, hiszen a külső kultu- j rális és népművelési fórrá. , sok bekapcsolódása nem fe- | leslegessé tette, hanem magasabb fokra juttatja a vidék művelődésügyét. Nemhogy elvenné a levegőt a helyi munkától, hanem ez adja meg a fellendülésnek eleddig el se képzelhető lehetőségét. S hogy ez egyáltalán nem valamilyen elméletieskedő következtetési, hanem folyamat, arra máris számtalan bizonyíték van. Szép számmal vannak népművelési házak, központok — kisebb falvakban ugyanezt a szerepet az iskolák töltik be —, amelyek már e lehetőségek tudatában és ismeretében szervezték meg a téli művelődési időszak programját, a szakmai tanfolyamoktól a felnőtt iskolákig, a művészeti munkától a könyvtárak irodalmi és ismeretterjesztő tevékenységig. Hol úgy, hogy egyszerűen bekapcsolódnak a televízió, a rádió adássorozatainak hallgatásába, és kollektív megbeszélésekkel mélyítik el az ott látotta- kat-hallottakat, hol pedig úgy, hogy maguk is felhasználják a helyben megvalósítható ötleteket; vagy éppen mindkét módszert kombinálva is alkalmazzák: Természetesen, a falusi népművelésnek — el nem hanyagolva egyébirányú feladatait — most a dolgozók, a szövetkezet munkájával kapcsolatos oktatási-, művelődési kérdések megoldására kell irányítani az erőfeszítéseit. Hiszen a falu számára létkérdéssé vált a nagyobb agrotechnikai és agrobiológiai ismeretek megszerzése, a nagyüzemmel kapcsolatos ismeretanyag elsajátítása. Ezt figyelembe veszi egyebek között a televízió is, amely téli szakmai előadássorozattal siet a szövetkezetek segítségére; ez mintegy gerincét is képezheti a szövetkezetben dolgozók továbbképzésének. A falusa népművelés jelentősége feltételezi a falusi pártszervezetek és tanácsok rendszeres segítségét. A falusi tél többé nem az elzártság, a kényszerű tétlenség időszaka, amikor a testtel együtt a szellem is pihen. Nagy költőnk, Petőfi ugyan még „rossz gazdának” nevezte, amely nagy könnyelműen elfecséríi mindazt, amit a kikelet és a nyár gyűjtöget. Mi már a termékeny gyűjtögetés idejének tartjuk, amikor a szellem kincseit kell felhalmoznunk, amikor milliókat részeltethetünk a tudás, a megismerés örömeiben, és folytatjuk egyben a szövetkezeti nagyüzem építését is. S ha jövőre aratunk: en- f nek gyümölcseit is aratni l fogjuk* i Rózsa László | Egy hónappal a kongresszus előtt — Condux sor társadalmi munkában — Szállítás és csomagolástechnikai tanulmány — Családi házat építenek egy kilenc gyermekes családnak Jászberényben is befejeződött a KISZ kongresszusára való készülődés első szakasza: a vezetőségeket, a városi bizottságot és végrehajtó bizottságot újjáválasztották. Az ipari üzemekben és a kisipari termelőszövetkezetekben most mindegyik ifjúmunkás a vállalások teljesítésére fordítja fő figyelmét. Az Aprítógépgyárban néhány vasárnapon hangos volt a műhely. A fiatalok a kongresszus tiszteletére vállaltak, A magyar párt- és kormányküldöttség hazaindult Moszkvából A magyar párt- és kormányküldöttség, amely Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a kormány elnökének a vezetésével Moszkvában részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulójának ünnepségein, csütörtökön délelőtt elutazott a szovjet fővárosból. A Kijev pályaudvaron a küldöttség búcsúztatására megjelentek: L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, L- F. Iljicsov, az SZKP Központi Bizottságának titkára, M. A. Leszecsko, a minisztertanács elnökhelyettese, P. N. Fedoszejev, az SZKP Központi Bizottságának tagja, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke, N. A. Tyihonov miniszter, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnökhelyettese, V. A. Zorin külügyminiszterhelyettes, L. N. Tolkunov, az SZKP Központi Bizottságának osztályvezetőhelyettese és mások. A pályaudvari búcsúztatáson jelen volt Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete, aki tagja volt a magyar párt- és kormányküldöttségnek, valamint a magyar nagykövetség számos munkatársa. A szovjet és magyar zászlókkal feldíszített pályaudvaron a moszkvai dolgozók meleg szeretettel vettek búcsút a magyar vendégektől, akiknek vonata moszkvai idő szerint 11.10 órakor gördült ki a Kijev pályaudvarról. (MTI) mozgalom újból lábraka- pott. Az Építőipari Ktsz ifjai emberségből vizsgáznak kitűnőre. Egy kilenc gyermekes cigánycsalád lakóházának felépítését vállalták hónapokkal ezelőtt a kongresszus tiszteletére. Szavukat állják: még egykét szombat-vasárnap dolgoznak és a boldog tulajdonosok kezébe adják a lakáskulcsot hogy társadalmi munkában elkészítik a tizenöt gépegységből álló Condux sort. Nem akarnak szégyenben maradni, ezért nem kímélik a pihenőnapjukat sem. — Igaz, mindenki segít nekik, a miniszteri biztos maga tartja kézben az ügyet. Körösi elvtárs az egységes pártvezetőség titkára is együtt dolgozott a kiszesek- kel. Délután csupa jókedvű fiatalember lépett ki a gyárkapun, hiszen egy lépéssel közelebb jutottak a célhoz. A Hűtőgépgyárban Nagy Kálmán KISZ ' titkár is csupa jó hírrel szolgált. Az ifjúsági exportbrigádok jól dolgoznak, teljesítik amit vállaltak. A fiatal műszakiak és technikusok tanácsa egy új tervvel jelentkezett. Tanulmányt készítenek az edényfizem szállítás és csomagolás technológiájának megjavítása érdekében, A TMK-beliek a vasgyűjtésben járnak az élen. Eddig 162 mázsa értékes hűlNyújtott műszakban dolgoznak a földeken A Kunhegyes! Gépállomás körzetében még sók a munka. A traktorosok is azt tartják, a vetésnél a határidő az utolsó vetési nap, 9 hogy ez minél előbb legyen húsz vetőgéppel segítenek a körzetükhöz tartozó termelőszövetkezeteknek. A cukorrépa és kukorica szállítását harminc gépjárművel nyújtott műszakban végzik. Huszonhat gép — közte az összes lánctalpas traktor — kétműszakban szánt. A kunhegyesi Lenin Tsz- ben négy vetőgéppel, tizennégy szállítójárművel és négy szántótraktorral dolgoznak a gépállomásiák, a tiszaburai Lenin Tsz-ben pedig hat lánctalpas gépük szánt, s a tsz saját vetőgépévéi együtt öt gép munkálkodik a búzavetés befejezéséért, a cukorrépa, takarmányrépa betakarítása köti le. — Nagy ütemben folyik ez a munka is, hogy a megtermelt fontos ipari és takarmánynövényt veszteség- mentesen betakaríthassák. A karcagi közös gazdaságokban a sok tennivaló között is a legsürgetőbb a rizs csép- lésénék befejezése. Az eső, a földeken, dülőutakon lévő sár nagyban gátolja, illetve nehezíti a rizs tábláról való leszállítását és a cséplőgépektől a termés el- hordását. A város termelő- szövetkezeteiben 25 cséplőgép üzemel, s szerda estig a 2810 hold terméséből 2339 holdnyit elcsépeltek. A Május 1 Tsz-ben még 150, a Leninben 130 hold vár cséplésre. A Dimitrov Tsz- ben á nagylaposd telepen befejezték a munkát, s a két cséplőgépet a tilalmas! üzemegységbe irányították. Gondot okoz a rizs szárítása is. A rizshántoló malom kapacitása kevés ahhoz, hogy helyben megoldják ezt a problémát. Ezért a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat az átvett rizs egy részét Szolnokra szállítja, s itt szárítják. A vetőmag rizst pedig a magtermeltető vállalat mezőtúri és más telepein szárítják. A kunmadarast Kossuth Tsz-ből tegnap kaptuk a hírt, hogy szerda estig 1530 hold kenyérgabonájuk vetését jó minőségben befejezték. A szintén szerda este tartott pártvezetőséget újjáválasztó taggyűlésen határozták el a szövetkezet kommunistái; felvilágosító szóval, jó szervező munkával biztosítják, hogy november 30-ig a cukorrépa szállítását is befejezzék. A kukoricatörés és a szár betakarítása, valamint az 1600 hold őszi mélyszántás jóminőségű elvégzése is az erők összefogását igényli. ladékot szedtek össze. November elején a Ganz Kapcsoló és Készülékek Gyárának küldötteit látták vendégül. A látogatásnak szép eredménye lett. A két ifjú műszaki tanács szerződést írt alá, amely szerint az import Danfoss fő- fokszabályzót helyettesítő hazai gyártmány előállításának kísérleteiben együttműködnek: A közős munkától természetesen sikert várnak. Reméljük így Is lesz, hiszen jelentős deviza megtakarításról van szó. A kisipari termelőszövetkezetek fiataljainak igyekezetében sincs hiány. A Felső Ruházati Ktsz-ben az Ifjúsági brigád a szocialista cím elnyeréséért küzd, a Műszerész Ktsz-ben a Szakma Ifjú Mestere A tiszafüredi járásban a legutóbbi híradás szerint 600 hold kenyérgabona vetetlen. Azok a közös gazdaságok, ahol már letudták ezt a fontos munkát segítséget nyújtanak másoknak. A nagyi vám ÚJ Úton Tsz-ben a mintegy 200 hold búza elvetését a tiszaőrsi Búzaikalász Tsz erőgépekkel és tárcsás vetőgéppel segíti. Tiszaszent- imrén az Aranykalász Tsz befejezte a vetést, de a gépek nem álltak le, a község másik gazdaságában az Ezüstkalász Tsz-ben vetik a kenyérgabonát. A gépek átcsoportosításával, az egymásnak adott segítséggel biztosítják a járás közös gazdaságai, hogy a hét végére befejezzék a vetést. A termelőszövetkezetek szállító járműveit jelenleg Szovjet vendégek Tószegen Csütörtökön Ukrajna Dnyetropetrovszk városának harmincöt tagú delegációja vendégeskedett Tószegen. Elsőnek a Dózsa Termelőszövetkezet majorjában néztek szét. Itt Szűcs Antal elnök, Győri Károly főkönyvelő, Székely József főagronómus mutatta be a modem tehénistállókat és a most épülő, még modernebb tojóházat. A vendégek érdeklődésére jellemző, hogy egy négytagú csoport azt kérte, látogathassanak el a szövetkezeti tagok lakásaiba. — Majercsik Mihály sertés- tenyésztő hívta meg otthonába őket. A többiek ezalatt az európai hírű Kucorgó dombi régészeti ásatásokról hallgatták a községiek elbeszéléseit, majd a nemrég épült tanácsházát szemlélték meg. Különösen a magyar házasságkötési és névadói szokások nyerték el tetszésüket. A tanács szépen dekorált házasságkötő termében időztek a legszívesebben. A késő délutáni órákban a II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat otthonában folytatódott a barátkozás. A tószegi pajtások egy dnyet- ropetrovszkt iskola igazgatótól igen sok címet kaptak, hogy bővíthessék kapcsolataikat. Este Szűcs Antal tsz-elnök mutatta be a kis település felszabadulás utáni fejlődését, életét, megjegyezve, hogy a falu éppen a napokban ünnepli felszabadulásának 20. évfordulóját, melyért igen sok vért áldoztak a szovjet harcosok. Az évforduló alkalma jó alapot adott arra, hogv meghitt hangulatban, későig nyúlóan szövődjék a barátság egv alföldi kis magyar falu és az ukrajnai nagyváros között.
