Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-12 / 265. szám
19*4. november 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Aki nem ismer becsukott ajtókat Idősebb, jó egészségnek örvendő ember Falusi István. Szakmája a mindennapi életben nélkülözhetetlen, talán ezért is megszokott. Lakatos. de tudása olyan valamivel párosul, amiről nehéz eldönteni, hogy szakma-e, vagy ritka kézügyesség. A lakatosmestemek ugyanis egy speciális „tudománya” van. Elromlott zárú, vagy véletlenül bezárt páncélszekrényeket nyit ki. Hogy ez mit jelent, csak az érti meg, aki már legalább egy konyhaajtó kinyitásával kínlódott. Szakma is — adottság is — Ha megkérdeznék tőlem, hogy a szaktudás, vagy a született adottság játszik-e nagyobb szerepet, nem tudnám megmondani. Kétségtelen, hogy nagyon sok zárat kell ismerni, különösen azok tulajdonságait. Persze, a helyszíni szemlélődés után már a kézügyesség is színre lép. Nyitósaerszámai meglepően egyszerűek. De mesterük kezében univerzális eszközzé válnak. A külsőleg jelentéktelen tolvajkulcs és az acéldrótszá! előtt meghajlik, illetve kinyílik minden zár. Egyik könnyebben, másik nehezebben. Sikertelen kísérlet még nem volt Gyakran keresik este is. Minden esetben elmegy a lakására és mosolyogva nézi a boldog tulajdonost, aki örömmel nyomja le kinyitott ajtója kilincsét. Becsukódik a pá neél ajtó nem lehet fizetést osztani Természetesen a komoly páncélszekrények nagyobb erőpróbát jelentenek. A Worth eim-zárak specialitása itt jobban szembetűnő, mint a szobaajtón. Nagyon sok hivatalba és üzembe hívták már Falusi Istvánt. Egyik esetben a páncélszekrény polcán felejtett kulcsra csapták rá az ajtót, másik alkalommal a bonyolult zár romlott el. Lehet, hogy a sors iróniája, de legtöbbször szombaton romlik el a legtöbb páncélszekrényen. Hogyan lehet kinyitni az ajtót, ha a zár romlik el? — Ez a kinyitás legnehezebb esete. Először a zárat kell megjavítani, utána jön a kinyitás. Természetesen ez szóban elmondva egyszerű, a kivitelezése azonban annál nehezebb. Legtöbbször értékes okmányok vagy, nagyobb pénzösszegek maradnak a páncélszekrényben. Egyik alkalommal az építőipari vállalatnál éppen fizetni akartak. A két és félmillió forint — a munkások fizetése — már borítékba szétosztva, a páncélszekrényben volt, amikor a zár felmondta a szolgálatot. A kinyitást nem láthatja senki Nemcsak a megyeszékhelyen hívták már a zárakhoz, hanem vidékre is gyakran kijár. Eárhol is nyitja a páncélszekrényeket mindig egyedül, segítség és nézők nélkül csinálja. A zárak nyitása szakmai titok, amit nem hajlandó elárulni. — Ez a készség szerencsés adottságom. Iparengedélyt erre nem adnak. — Nem meghatározott összeget fizetnek, hanem amennyiben megegyezünk. Nekem ez biztos kenyér- kereset. Ezért nem árulom el, csak legfeljebb tovább adom tudásom. A titkot öröklik Szőke hajú kisgyerek játszik az udvarom, a vas- darabok között. 0 a papa reménysége, és a kivételes képesség örököse. Az idős édesapa reméli, hogy megéri fia felnövését. Beszélgetésünkből kiérződött, hogy nem szeretné a titkot sírba vinni. — Ügy gondolom, valami készséget örökölt tőlem — néz büszkén fiára. — Ha Egy nemléíező népművelési ügyvezető gondjai Víg Pállal, a jászszent- andrási Haladás Termelőszövetkezet népművelési ügyvezetőjével beszélgetek. — Bizonyára sok gondot, munkát jelent egy ilyen nagy termelőszövetkezel népművelési ügyeit vezetni... — Hát igen. Szövetkezetünk kilencszázötvennyolc taggal csaknem ötezer holdon gazdálkodik. Tavaly huszonhét forint munkaegységet fizettünk, amihez a legtöbb tag jelentős prémiumösszeget is kapott. Nem vagyunk hát kevesen s nem vagyunk szegények. — Mennyi a szociáliskulturális alap és mire fordították eddig? — Erre az évre kilencvenhatezer forintot kaptunk, ebből felhasználtunk hatvannégy ezret. Mintegy tizenkétezret a KlSZ-szer- veaet kapott, kirándulásokra költötte, a többit segélyekre, szakkönyvek vásárlására és sportfelszere- lésokre fordítottuk. Az idén még az alakuló zenekarhoz hangszereket és lemezjátszóé rádiót akarunk venni a KISZ-nek. Kár hogy én nem létezem, mert ha volnék, sok minden másképpen lenne. Rendeznék például klubesteket és ismeretterjesztő előadás-soro- Mrtokat. —- Most milyen előadásokra hészütneír — Mondom, hogy csak lennének, ha én volnék s jól végezném a munkámat. De még terv sem készült. — És a tanulás? Dolgozók esti iskolája, továbbképzés és egyéb. Vagy ezzel külön oktatási felelős foglalkozik? — Nem, ezzel senki sem foglalkozik. Én szeretném először is felmérni a helyzetet, aztán megszervezni mindent Az olvasás kérdésével is foglalkoznék. Ol- vasóankétokat rendeznék a könyvtárral karöltve. Sőt, televíziónézők és rádióhallgatók ankétjára is gondoltam. Meg a színház, a mozi... mennyi gond és milyen sok szép feladat... KISZ alapszervünknek csaknem ötven tagja van, egyrészük ugyan nem tagja a téesznelc, de legalább így megvan a kapcsolat a falu népével. Sokat várok az ifjúságtól. Kár, hogy nem létezem. Ezért, bár a nevem Vig, szomorú vagyok. Víg Pál népművelési ügyvezetőd ném létezik, de a Haladás Tsz és az ügyvezető gondjai is léteznek. Jó lenne, minél hamarabb megbízni valakit evvel a munkakörrel, mert a gondok nélküle nem (Bűnnek, csak sokasodnak. majd idősebb lesz, megtanulhatja a fogásokat. Lehet, hogy tíz év múlva a fiát hívják a hivatalok, gyárak és az emberek. Valószínűleg neki is jól esik, ha segíthet a bajbajutottakon. Tóth László .Aláaknázott' gyeimek A sebészeti „almaszedés” különleges esete: egy tábortűznél bekövetkezett robbanás alkalmával egy gránát-töltet belement az egyik gyermek lábába. A tábor tűzmestere kijelentette: ha bármilyen fémműszerrel hozzáérnek, a töltet robban. Ezért a sebész kénytelen volt puszta kézzel kivenni a gyutacsot a roncsolt szövetek közül. Kegyei kiadvány készül a sza&moMás- képzesrőí A megyei tanács mező- gazdasági osztálya 32 oldalas kiadványban népszer i- síti a falusi fiatalok előtt a szakmunkásképzést. A képanyagban bővelkedő brossura a jászapáti, a jászberényi szakmunkásképző intézetek életéről ad hírt. — Bemutatja a törökszentmiklósi kihelyezett osztályt az Aranykalász Termelő- szövetkezetben. Ismerteti a fontosabb rendelkezéseket, lehetőségeket. A kiadvány a közeljövőben jut él a megye fiataljaihoz« A szocialista viszonyok kedvező lehetőségeket teremtenek a házasságkötésre és családalapításra. Ennek nyomán minden eddiginél magasabbra emelkedett hazánkban a házasságban élő felnőtt lakosság száma. Emellett azonban — s részben ezzel összefüggésben — a felbontott házasságok aránya is megnőtte Az ENSZ demográfiai év. könyvének adatai szerint e tekintetben hazánk a múlt években a második, harmadik helyen állt világviszonylatban« Megháromszorozódott a válások száma A második világháborút megelőző évekhez viszonyítva a felszabadulást követően jelentősen emelkedett a jogerősen felbontott házasságok száma. A válásoknak 15—20 éven belül bekövetkezett megháromszorozódása olyan feltűnő jelenség, hogy ennek okait sokan kutatják ma is. A házassági bontóperek elemzése során kiderül: a jogerősen felbontott házasságokban szereplő felek között a városi lakosság aránya lényegesen magasabb, mint a falusié Budapestre a válások mintegy 40 százaléka, a vidéki városokra 25, a községekre pedig 35 százaléka esik. Mind gyakrabban fordul elő, hogy a feleségek felperesként lépnek fel, vagyis ők kérik a házassági kötelék feloldását. Érdekes adatot mutat még az elemzés: a rövid Ideig (2—3 év) és a hosszú ideig (20 éven felül) fennállott házasságok felbontási aránya is emelkedett. A bontóperek során a férfiak jelentős része elismeri a nők egyenjogúságát, de csak elméletben. Természetesnek tartja, sőt elvárjára termelőmunkában részvevő felesége egyedül lássa el a háztartási munkát és a gyermekek nevelésével járó teendőket. A házasélet terheinek ilyen igazságtalan megosztása a feleségben olyan visszhatásokat válthat ki, amelyek önmagukban is elegendő alapul szolgálhatnak az egyetértés megbomlására. A feleség túlzott megterhelése előbb-utóbb odavezethet: „elhanyagolja” háztartását és a gyermek gondozását, mert képtelen mind a termelőmunkában, mind a háztartásban huzamosabb ideig teljes értékű munkát végezni. A férjek pedig ahelyett, hogy megfelelő részt vállalnának az otthoni munkából — kifogásolják feleségük munkáját. így aztán elkerülhetetlen az együttélés romlása« majd megszűnése« A válóokokről A szocialista erkölcsi felfogás nem vált még általánossá. A házassági köteleiben álló férfiak és nők gyakran felelőtlenül elhagyják családjukat, hogy másokkal lépjenek közös háztartásra. Nem kiséri kellőképpen a közvélemény rosszallása a házastársát, gyermekeit elhagyó házasfél magatartását. Sok esetben ezek a kapcsolatok a munkahelyen kezdődnek. Gyakori, hogy a férj a háztartási munkában és a gyermek nevelésében eltörődött feleségét fiatalabb munkatársnője kedvé, ért elhagyja. Gyakori válási ok a fiatalon, meggondolatlanul kellő ismeretség hiányában kötött házasság is. A házasságot sértő magatartás miatt ugyancsak gyakran bomlik fel házasság. Sok házasság megromlásának az okozója az alkohol mértéktelen fogyasztása« A Legfelsőbb Bíróság irányelveiről A Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban irányelvként szögezte le: „Népköztársaságunk jogi- és erkölcsi rendje védi és szilárdítja a házasság és a család intézményét. A házasságot azonban nem tekinti felbonthatatlannak, a reménytelenül megromlott, társadalmi rendeltetésének betöltésére alkalmatlanná vált házasság felbontását megengedi.’’ Nagyon fontos a következő megállapítás is: „A házasságot komoly és alapos ok esetén bármelyik házastárs kérelmére fel kell KOSSUTH UT 1 SZÁM LAKÓI Kossuth Lajos út 1. szám, Karcagon és Csépán. Házak, melyekben emberek, családok élik mindennapi életüket. Karcagon, idős anyóka zárt kapu mögül válaszol- gat a kérdésekre. Nem nyit ajtót, nem akar beereszteni. Szeméből bizalmatlanságot olvasok ki. — öreg vagyok már. Félek az idegentől — és vonakodva fordít egyet a kulcson. Amikor a szobában végre letelepedünk, látszik: enyhült már idegenkedése. Úgy ül le velem szemben, hogy a búbos kemence melengethesse a már nehezen engedelmeskedő derekát. A falon füstös üvegű petróleumlámpa lóg. Villany nincs. A szoba dísze mindössze néhány fénykép. A gyors szemrevételezés után leplezetlen a csodálkozásom: mindez a város szívében? — Egyedül él itt Csenda néni? — Van egy huszonnégy éves fiam is. Vele. ö most munkában van. Kőműves. Én vagyok csak Itthon egymagám. Az uram is itthagyott. Szerette az isten, s magához vette. Bár már én is mehetnék. • Panaszos hangja sírásba fullad. Megdagsdt kezét mutatja. Az ujiak már nem egyenesednek ki. Hej. pedig vaiam'kor de fürgén mozogtak. Markot szedtek, mostak, főztek. Nem önmagára. mindig másra. Tizenhét „urat” szol vált ki fiatal korában. Ét mintha elevenebb, valóban fiatalabb lenne, amikor „arról” a« időről beszél« — Bárhol szolgáltam, mindenütt szerettek. Egyik helyről a másikra csak a több pénzért mentem. Nehezen élt, de azért amikor azt az időt eleveníti, igyekszik kedélyesebb lenni. Mintha sajnálná a havi tíz-tizenöt koronát, pedig csak a fiatalságának emlékei adtak egy kicsit több erőt és reményt. És amikor visszakanyarodunk ismét a mába, újra a hatvanhét éves özvegy Csenda Gáspámé ül előttem, leletei kurták. — Hová szokott járni? — Sehova. Beteg vagyok. — Olvasni szokott? — Nem jártam iskolába. A kérdés-felelet egyoldalúvá lesz: mindenre „nem” a válasz. Nem tud a világ eseményeiről semmit. Nem látott még tv-adást és nem is kívánkozik sehova. — Azaz csak a férje után, s azért imádkozik istenhez, hogy minél előbb követhesse. Beteg kezével, lábával azonban orvoshoz jár, mert az Isten sem segíthet mindenen. A fiatalembert nem ismerhettem meg. — Nem mondhatta el, hogy őt ki- elágíti-e az otthon. Bizonyára nem. Munka közben, a közösségben lát. hall, tanul. De vajon ebből miért nem visz haza egy kicsit idős szülőiének? Miért nem ismerteti vagy segíti megismerni a ma ö-ömeit” 2. BSM Csépán mosolygós arcú, fiatalos külsejű asszony, dr. Farkas Emilia édesanyja fogad. Lánya a község orvosa, a Kossuth Lajos út 1. számú ház lakója. Az apa a termelőszövetkezetben dolgozik, az anya otthon a ház körül. — Honnan jöttek ide? — fordulok a doktornő édesanyjához« — Mi Tiszaföldvárról, a lányom Budapestről. Bizonyára hitetlenkedve néztem rá, mert mindjárt folytatta: — Igen, Budapestről, saját kérésére. Öcsödi szüle- tésűek vagyunk, s ő vissza Fe-' akart kerülni az „övéihez”. Azokon a parasztembereken akart segíteni, akik között felnőtt. Nagy szavaknak hangzanak ezek, — de higyje el, igazak. Erről később győződtem meg. A község „kis-doktor- nője” ma már csépainak számít. Az ittlakók nagyon megszerették és csépainak tartják. — Mit szoktak csinálni szaba d i de j ükbén ? — A lányom férjnél van. Az ura a kunszentmártoni járási tanácsnál dolgozik. Együtt szoktak szórakozni, tanulni. Mi olvasni szeretünk. Kedveljük a zenét, klasszikust és könnyűt. A lányomat egyébként minden érdekli, ami az életben történik. Legutóbb például valósággal drukkolt John- sonnak. De erről inkább ő tudna többet mondani. Nem sikerült találkozni vele. Beteglátogatáson volt „az öviénél”. Két ház a sok közül, egy a városban és egy a községben« Mainár József bontani. Olyan egyedi ok azonban nincs, amelynek fennállása esetén a bíróságnak a házasságot minden további vizsgálat nélkül tél kellene bontania.” Az úgynevezett megegyezéses válásról így intézkedik a Legfelsőbb Bíróság: „A házastársaknak a házasság felbontására irányuló szabad, befolyásmentes, komolyan megfontolt, végleges elhatározáson alapuló közös akaratnyilvánítása a házasság felbontása szempontjából lényeges körülmény. Ha a házastársak az életközösséget megszakították, és az együvétartozást minden vonatkozásban felszámolták, az rendszerint a felek egyetértő válási szándékának megfontoltságára és véglegességére mutat,” Lényeges része az irányelvnek: „A bontást kérő házastárs kötelességsértő magatartása alapján is fel kell bontani a házasságot, ha az már véglegesen megromlottnak tekinthető. Ellenben, ha a másik házastárs a kötelességsértő magatartást megbocsájtja és még van remény a házasság megmentésére — akkor a keresetet él kell utasítani.” A különböző szintű bíróságok már alkalmazzák a Legfelsőbb Bíróság fontos irányelveit« Petőfi-est az irodalmi kávéházban Régi adósságát törleszti ma délután 5 órakor az irodalmi kávéház. Már tavaly is több ízben szó volt arról, hogy az Alföld legnagyobb költőjét méltó kereték között megszólaltassák itt, az Alföld szívében. A különböző okok miatt többször elhalasztott estet ma élvezhetik az irodalom barátai az Árkádban. Petőfi legszebb verseit a Szigligeti Színház művészei, Hegedűs Ágnes, Szekeres Ilona, Horváth Sándor és Molnár Miklós szólaltatják meg. Vérátömlesztés helyett cukor-átömlesztés Egy svéd orvoskutatói, Lars Erik Gelin a melbour- nei egyetemen beszámolt újfajta eljárásáról, amelynek lényege, hogy műtéteknél — a műtéti sokk elkerülése végett — nem emberi vér-átömlesztést alkalmaz, hanem cukorból készült alacsony viszkozitású dextránt ömleszt á( a beteg szervezeté b( Tárulj Szezám! Melyek a legg 0, g * 0 ff jf 0% A Legfelsőbb Bíróság ViMSű^St f irányelvei a válásról
