Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-12 / 265. szám
1S64. november 12, SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 2 Az ipari átszervezéssel növekedett a termelékenysége —— túlzott létszám-igénybevétellel, stagnáló MJSuá minőséggel és bonyolultabb ügyvitellel Á berényi zöldsapkás diákok második világháborúban elveszett iratok miatt. Eddig úgy tudták, 1896- ban létesült a földműves iskola. De nemrégen Pozsonyból jelentkezett egy muzeológus, kutatván Szabó József szaktanár után, aki 1895-ben már a jászberényi gazdaiskolát vezette. Sok mindenen keresztül ment a régi eredetű iskola. Volt itt kombájnos tanfolyam, képeztek itt munkacsapat- vezetőket, brigádvezetőket, volt ez leány szakiskola is, pápai társával mindösszesen duettben az országban. S hosszú huzavona után lett szakmunkásképző intézetté. De ez most már kialakult. biztos perspektívát nyújtó alap. Szép fejlődés elé néz. Az új épülettel bővül a tanulólétszám, gyarapodik a tantestület. — Egyébként kiváló tanárikar verbuválódott itt össze. — valamennyien agrármérnökök, nagy gyakorlattal, plusz tanári képesítéssel. Eredményeik szépek is. Hírük eljut Borsod, Pesit, Békés megyébe Szolnokon kívül. Viszik magukkal az itt végzett zöldsapkás diákok. A zöldsapkások jól érzik magukat Jászberényben. Gyakorlatukat a Jászsági Állami Gazdaságban, a herényi tejüzemben és az ottani Vörös Csillag Termelő- szövetkezet kertészetében töltik. Segíteni eljárnak más gazdaságokba is. A napokban éppen a Rákóczi Termelőszövetkezet kukoricaföldjein dolgozgattak. Ez csak olyan kisegítő beugrás. A fő cél itt a tanulás. Mert azt mondják, szép ez a told egyensapka, de csak akkor ér valamit, ha alatta tudás, ismeret- anyag gyarapodik. B. L. Eves verseny indul az áihmi gazdaságokban A Gazdasági Bizottság 1962. évben kiadott határozata értelmében Szolnok megyében tavaly kezdődött meg az ipar átszervezése, amely elsősorban a minisztériumi irányítás alá tartozó vállalatokat érintette, így az állami ipar termelő egységeinek száma nálunk az 1962. évi 35-ről a mostani 26-ra csökkenti Az átszervezés kihatásait vizsgálva elöljáróban megállapíthatjuk, hogy a termelékenység — a Tisza Bútoripari Vállalat 4. sz. gyáregységének kivételével — valamennyi vállalatnál növekedett. A legjobban (37.1 százalékkal) a törökszentmiklósi baromfifeldolgozóban, majd ezt követi a törökszentmiklósi mezőgazda- sági gépgyár (14,6 százalékkal). A további sorrendet a 2—8 százalékos termelékenység növekedéssel lehet meghatározni. A szolnoki bútorgyárban a múlt év első kilenc hónapjában elért eredményhez képest az idén 15,5 százalékkal csökkent a termelékenység. Azt, hogy ez a fejlődés mennyire tudható be az át szervezés eredményének, nem lehet egyértelműen eldönteni. Két példa erre. A Tisza Cipőgyárban a termelékenység emelkedését valóban az átszervezés nyújtotta jobb lehetőségek kihasználása, így a termelő berendezéseik átcsoportosítása (gépeket vittek át a debreceni gyáregységbe), a profiltisztítás, a műszaki fejlesztési és intézkedési tervek kivitelezése tette lehetővé. A Baromfiipari Országos Vállalat Törökszentmiklósi Gyáregységében viszont az átszervezéstől független tényezők, így első- sofban a rendkívül kedvező baromfi- és tojásfelvá- sérlás eredményezte a termelés és a termelékenység fokozódását: A szolnoki bútorgyárban éppen az átszervezés közbeni — nem kellő körültekintés — a rosszul előkészített profilváltozás miatt csökkent a teremlékenység. A szolnoki gyárat a profilcsere kellemetlenül érintette, ugyanis az átállás, a begyakorlottság hiánya és egyéb tényezők miatt az egy garnitúrára fordított munkaórák száma mintegy 20 százalékkal növekedett. Hasonló arányú növekedés volt a budapesti gyáregységnél is. Mindez elkerülhető lett volna, ha a profilcsere körülményeit alaposabb vizsgálat alá vetik és megteremtik a cseréhez szükséges feltételeket. A minőség A termékek minősége az átszervezett vállalatoknál nem javult kellőképpen, általános javulásról pedig szó sincs. Talán a Tisza Cipőgyárról mondhatjuk e tekintetben a legjobbat. A martfűi gyártelepen az 1964. harmadik negyedévében az elsőosztályú termelés aránya 5,3 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában. Ha pedig 1963, illetve 1964 első kilenc hónapját hasonlítjuk össze, akkor 2,5 százalékos javulást mutathatunk ki. Az anyag- és műszaki hibás termékek aránya lényegesen — majdnem felével — volt kisebb az idei harmadik negyedévben, mint az 1963-as bázis. Martfűn tehát a minőségjavulás tendeciája a félévinél jobb. Sokkal szembetűnőbb a műszaki és anyaghibás termelés esése a debreceni gyártelepen. Amíg 1963-ban (az előbbi sorrendben) első negyedévében 13, illetve 12,7 százalék volt az arány, addig 1964 harmadik negyedében 6, illetve 7,2 százalék: Nem elhanyagolandó jel ■■ónban az, hogy a tavalyi azonos időszakban jobb volt az eredmény: a műszaki hibás termelésé 4,8 százalék, az anyaghibás termelésé 6,7 százalék. A vállalatnál a termelés és a termelékenység növelése, valamint a minőség javítása érdekében alapos tervet dolgoztak ki. Többek között Debrecenben megszűnt az alsórész szabászat, felülvizsgálták és módosították a technológiát. Például a korábban alkalmazott varrott technológiáról áttértek a korszerűbb és jóval termelékenyebb ragasztott eljárásra. Uzembe- helyeztek egy új körfutószalagot és így tovább. Nyilvánvaló, hogy ezeknek az intézkedéseknek fontos szerepe volt a termelékenység 15,3 százalékos felfutásában. A minőség kedvező változásáról már beszéltünk, ám megemlítjük, hogy az átszervezés után bevezették a segédmesterek gyártás- közbeni ellenőrzését. Az eredmény: Debrecenben 12,5 százalékkal nőtt az elsőosztályú termékek részaránya. Az ÉM. Tégla- és Cserépipari Vállalatnál bizony másképpen alakultak a dolgok. A beruházások ellenére a termelékenység növekedés minimális volt (0,7 százalék), viszont (szinte kizárólag a volt tanácsi téglagyárak gyenge színvonalú termelése miatt) a téglánál 0,3 százalékkal nőtt a selejt és 0,7 százalékkal csökkent az átlagos minőség. A többi átszervezett vállalatra általában jellemző, hogy a termékek minősége nagyon lassan javuL Gazdaságosság és anyagellátás A termelés gazdaságosságának alakulását Szolnok megyében csak két vállalatnál: a Tisza Cipőgyárban és az ÉM. Tégla- és Cserép, ipari Vállalatnál lehet vizsgálni, mivel a többi átszervezett egységnek ipartelep jellegénél fogva nincs jóváhagyott mérlege. A Tisza Cipőgyárban az 1964. L félévi vállalati nyereséghányad 8,5 százalékkal, az ÉM. Tégla- és Cserépipari Vállalatnál 15,4 százalékkal volt nagyobb, mint 1963. első félévében. E két adatból azonban nem lehet levonni általános következtetést, annál is inkább, mivel, mint láttuk, az említett két vállalatra a termelés és termelékenység növekedés, minőségjavulás szempontjából nem ugyanaz jellemző. Sokkai általánosabb a kép az anyagellátásban: Tudniillik, sehol sem volt zavartalan: A szolnoki papírgyárban a szén, a szalma, klór és marónátron ellátásban voltak fennakadások. A törökszentmiklósi gépgyár is jelentős anyag- és alkatrészhiánnyal küszködött. Az átszervezésnek éppen az anyagellátás egyik leggyengébb pontja, amelyen feltétlenül változtatni keik A gazdaságosság fogalomkörébe utaljuk ez alkalommal a létszámgazdálkodást. Az általános tapasztalat az, hogy a munkáslétszám 1964 első kilenc hónapjában — a Tisza Cipőgyár kivételével — mindenütt növekedett, az alkalmazottak száma csak kis mértékben csökkent. Sőt a szolnoki papírgyárban és a törökszentmiklósi baromfifeldolgozóban emelkedett az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak száma. A jelenségnek az az oka, hogy az átszervezés előtti ügyviteli rendszer megmaradt, sőt az országos vállalat központjába küldött és onnan kért jelentések száma gyarapodott Az adminisztrációs munkában még némi egyszerűsítést is alig lehet felismerni. Az átszervezéssel egyidejűleg, sem utána ez nem került kellő fontossággal napirendre. A proiilrendezós halad a leg- vositatottabban Egyelőre a profilrendezéssel nem lehetünk elégedettek. Például a törökszentmiklósi gépgyár 1964- ben kapacitásának jobb kihasználása érdekében elkezdte a rendfelszedő gyártását, amelynek nagyobb részét 1965-ben viszont már a budapesti törzsgyár állítja elő. Ugyanez a helyzet az Orkán járvazúzó, valamint más termék esetében is. Még mindig nem látszik véglegesnek, hogy a törökszentmiklósi gyár új profilként a növénytisztító és növényvédelmi gépek gyártását kapja meg. A profiltisztítás — a bútorgyárhoz hasonlóan — kedvezőtlenül hat a termelékenységre. Csak egy példa: amíg a PC csávázó előállítására Szombathelyen 480 órát fordítottak, addig Törökszentmiklóson már 606 órát használtak fel. A profil kialakítás lassúsága ennél a gyáregységnél — és a többinél is — a műszaki fejlesztést is akadályozza, hiszen a talajmegmunkáló gépek fejlesztésén már nem, a csávázógépek fejlesztésén pedig még nem dolgoznak. * Az ipar átszervezésének fő célkitűzései szerint csoportosítva ezek voltak az első összefoglalható tapasztalatok Szolnok megyében. Nem kérdéses, hogy a termelés és termelékenység az átszervezés óta növekedett, de meg kell jegyeznünk, hogy éppen a minisztériumi Iparban a többtermelést jelentős részben (73 százalék) létszámfejlesztéssel érték el. A túlóra fel- használás pedig egy esztendő alatt 32.9 százalékkal lett több. Bizonyos fokig fellazultak a normák, hiszen az átlagos teljesítményszázalék ez év augusztusában 104.5 volt. Nem egészen másfél év alatt a 125 százalékot és az annál nagyobb teljesítményt eléri dolgozók aránya 4.7 százalékot emelkedett. Egyszóval az átszervezéssel elért eredmények részben ilyen körülmények közepette következtek be, ami kétségkívül azt jelenti, hogy mind a termelés, mind a termelékenység növelése hagy maga után kívánnivalókat. F. P. Dolgos fiatalok Jogosan illeti ez a jelző a kunszentmártoni járás úttörőit, KISZ tagjait. — Kongresszusi vállalásukban szerepelt többek között az őszi betakarítás segítése. Csaknem háromezer fiú és lány 40 500 társadalmi órát teljesített. Leszüre- telték 201 hold szőlő termését, leszedtek 138 767 kilogramm gyümölcsöt, — 12 400 kilogramm paprikát és kétszer ennyi paradicsomot. Ezenkívül a kukoricatörésben, répaszedésben is segítettek. A községfejlesztési munkákban 328 KISZ-tag vett részt, s több mint háromezer óra társadalmi munkát teljesítettek a járda, sportpálya, öltöző stb, épí- tésénéli Impozáns látvány együtt látni őket a városban. A nyolcvannégy falusi fiú és leány told sapkája kicsit meg is hökkenti a jászberényieket. Kik ezek a told tányársapkás diákok? Bár hát egyenfövegük színe elárul valamit. A mező színit viselik. Mondjuk hát meg a jászberényi szakmunkásképző intézet hallgatóiról van szó. ök azok, akik három év múltával úgy jelentkeznek majd a küldő termelőszövetkezet, állami gazdaság vezetőinél: megszereztük a mezőgazdasági szakmunkás bizonyítványt. Most még a küzdelem folyik érte. Az iskolapadban és a határban egyaránt. A tantermekben sok mindent tanulnak. Bizonyos műveltséget is szereznek. A közismereti tantárgyak címén irodalomtörténetet, nyelvészetet, történelmet, számtant és földrajzot hallgatnak. Szaktárgyaik pedig szakmánként változók. Van, aki a zöldségtermesztést, van, aki a szántóföldi növénytermesz.- tő gépészetet választotta hivatásul. Mások tejkezelő szakmát sajátítanak el, s a jövő évtől kezdve itt tanulnak majd a szocialista mezőgazdaság gyümölcstermesztő szakmunkásai. A sárgára festett iskola- épületben Kadosa László igazgató éppen azon morfondírozik, milyen jó lenne egy modem épület. Jövőre el is kezdődik az építése. S utána diákotthont is kap a jászberényi intézet. Most szűkösen vannak a hajdani ismétlő iskolai körletben. Különben jócskán hajdani. Alapításának évét még ma sem ismerik pontosan, a Több mint hat éve tevékenykednek a megyei orvosetikai bizottságok. A Szolnok megyeinek Dr. Lakatos Károly a titkára. Tőle kértünk interjút a bizottság működéséről. — Bevezetésül néhány szót az etikai bizottság munkáját megszabó általános irányelvekről: feladatunk őrködni azon, hogy az orvosok hivatásszerűen dolgozzanak; az írott és íratlan törvények alapján — szükség esetén — erkölcsi védelmet nyújtsunk. Nevelünk is, hogy etikai vétségek egyáltalán ne merüljenek fel. Itt még, sajnos, nem tartunk, noha valóban kevesebb az utóbbi években a hozzánk kerülő Ügy. 1958—59-ben hét, 1962-ben három, tavaly, pedig egy anyagi vonatkozású panasz- szal foglalkoztunk. Általában az orvosok munkáját, s ezen belül az etikai bizottság működését, állásfoglalásait is az Orvosi Rendtartás szabja meg. — Milyen eseteket tárgyal az etikai bizottság? — Az említett anyagi természetűek mellett foglalkoztunk az orvosok magatartásával szemben felmerülő panaszokkal, esetleges egymás közti vitás kérdések tisztázásával. — Ebben az évben tíz esetet tárgyaltunk. Egy vizsgázott fogász elleni bejelentés alaptalannak bizonyult. — A rendtartás és az íratlan erkölcsi normák szerint is az orvosnak megbecsülést, tiszteletet keltőén kell viselkednie minden körülmények között. — Volt-e ilyen jellegű ki fogás? Az állami gazdaságok országszerte most dolgozzák ki az 1965. évi üzemterveket. Ezzel kapcsolatban az állami gazdaságok főigazgatósága és a MEDOSZ elnöksége közös felhívásban arra szólítja fel az állami gazdaságok vezetőit és minden dolgozóját, hogy maradéktalanul teljesítsék a termelési tanácskozásokon most megvitatott, és elfogadásra kerülő üzemterveket: szélesítsék tovább a szocialista brigádok ver— Négy ilyen ügyet tárgyaltunk. Két esetben megállapítottuk az etikai vétséget. Javaslatunkra az elsőfokú fegyelmi tanács írásbeli figyelmeztetést adott, s az egyik orvos munkahelyet változtatott. A harmadik ügy szinte nevetséges: az volt a vád, hogy az orvosnő „szerelmi gyógyszerekkel” kezelt valakit. Ilyen természetesen nincs, esetleg egyes elfogult emberek képzeletében. A negyedik ügy még folyamatban van, mis szervek is vizsgálják; — Az orvosi működéssel, munkával kapcsolatban nem Szerdán reggel a Technika Házában mintegy 500 magyar és több mint száz külföldi — angol, bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK- beli, nyugatnémet, osztrák, román és szovjet — szakember jelenlétében megkezdődött a gépipari tudományos egyesület háromnapos konferenciája a műanyagok gépipari alkalmazásáról. A külföldi vendégek között olyan nemzetközileg ismert szaktekintélyek találhatók, mint P. P. Prihodcsenkó, az ukrajnai Műanyagipari Kutató- intézet igazgatója és az osztrák E. Schmitz profesz- szor, a bécsi Műanyagipari Kísérleti Intézet vezetője; A konferenciát dr. Varga József egyetemi tanár, senyét, a fiatalok vetélkedését, tevékenyen vegyenek részt a jubileumi esztendő éves gazdasági versenyében. Az állami gazdaságok közül jó néhány büszkélkedhet már 20 mázsát is meghaladó búza, vagy 30 mázsát meghaladó szemeskukorica terméssel, illetve 3800 literes, vagy ezt meghaladó tejtermeléssel. — Most a fejlődés ütemének gyorsítására van szükség. érkezett hozzánk panasz. Három ízben mégis vizsgáltunk ilyet, a felettes szerv kezdeményezésére. Kettőnek etikai vonatkozása volt — ők is fegyelmit kaptak: — Rágalmazás, alaptalan vádaskodás fordult-e elő? — Egy beteg évekkel ezelőtt képkeretet ajándékozott a kezelőorvos feleségének. Rábeszélésre fogadta csak el, s ő is viszonozta valami ajándékkal a kedvességet. A beteg teljesen meggyógyult, s most jutott eszébe, hogy feljelentse az orvost. Érthetetlen. a rendező egyesület elnöke nyitotta meg. Ezután Kovács István, a kohó- és gépipari miniszter első helyettese részletesen elemezte a konferencia témájául választott kérdés jelentőségét Utalt többek között arra, hogy 1937 óta szinte egyedülálló gyors ütemben növekszik a műanyaggyártás mennyisége. 1961-ben például a világ műanyagtermelése elérte a 8 millió tonnát, körülbelül 28-szor annyi volt, mint 1937-ben. A beszámoló után a konferencia szekciókra tagozódva megkezdte a szakmai tanácskozást. A három nap alatt több mint ötven előadás hangzik majd el, amelyek közül 26-ot külföldi szakemberek tart»* oafo Évről évre kevesebb az eiíkatvél Interjú a Szolnok megyei Orvosetikai Bizottság titkárával (V. p.J Tanácskozás a műanyagok gépipari alkalmazásáról
