Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-11 / 264. szám
1*M. november 11. SZOLNOK MEGYEI NÉFLAF 3 1918-től holnapig Végig az AI földön HL Hajdúszoboszló vidékén 1917-től többször végeztek földtani és geofizikai méréseket és 1924—1942-ig több mélyfúrást telepítettek, amelyek azonban csak kevés gázt és melegvizet hoztak fel a föld mélyéből. A Maszolaj RT 1950-ben ismét kutatás alá vette a területet, azonban több eredményt nem ért el. A kutatás annál is inkább értelmetlen volt, mivel a nádudvari és a kabaá fúrásokban időközben talált olaj- és gáznyomok valóban jól bizonyították, hogy e területen a földtani fejlődés története alatt szénhidrogén-képződésre alkalmas viszonyok voltak. A Hajdúság kincse 1958-ban újabb geofizikai méréseket végeztek a haj- dúszoboszlói és a nádudvari terület között, amelyek újabb földalatti feltorlódást mutattak. Ennek középponti része 6—8 km-re volt a régebbi kutatási területtől. Az ismételt mérések alapján kitűzött HSZ—2 számú kút végre átfúrta ezt a több szintben elhelyezkedő hatalmas gázmezőt, amely ma egyedül is az Alföld, a Hajdúság fő energiakincsét jelenti. Első nagy eredmény. A 23 milliárd köbméternyi gázvagyon egy csapásra minden kétkedő előtt az Alföldet állítja a középpontba. A közei 5 millió tonnás olajkészlettel rendelkező pusztaföldvári olajmezővel együtt a nagyalföldi kőolaj bányászat végre átlépte a küszöböt. A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat az ország második legnagyobb olaj- és földgáztermelő vállalata lett. Mindkét területen a kiaknázandó kőolaj és földgáz miatt nagyarányú beruházások kezdődnek. Megszületnek végre az eredmények, de méginkább megnőnek a gondok. A Kőolajipari Tröszt francia importból biztosítja a hajdúszoboszlói földgázelőkészítő berendezéseket, az úgynevezett gazolintelepet. A nagymennyiségű földgáztermelésen kívül (évi 0,8 miildárd köbméter) évente 70—75 ezer tonna palackozható cseppfolyós gáz és 50 ezer tonna gáz- benzin az ország energia- mérlegét már igen kedvező irányba billenti. Eleinte csők néhány száz Míg az Ország'» Kőolaj és Gázipari Tröszt alföldi fúrási üzeme a „hősi” korszak után sokkal tervszerűbben folytathatja a kijelölt területek további kutatását, a feltárt kőolaj és földgáztelepek rendezett és tudományos kiaknázását, művelését az elmúlt években megizmosodott Nagy- alföldi Kőolaj termelő Vállalat irányítja. A termelő vállalat 1960 szeptemberében költözött Mezőkeresztesről új helyére, Szolnokra. Az akkor „olajosok” néven megismert olajipariak tehát két külön profilú és feladatú üzemet és vállalatot képviseltek és képviselnek. — Csupán a cél volt kezdettől fogva azonos, a nagyalföldi kőolajbányászat megteremtése; az eszközök és a feladatok merőben eltérőek. A nagy kérdés, hogy érdemes-e az Alföldön tovább kutatni, eldőlt. Ezt még néhány jellemző számadattal is példázni lehet: A Mezőkeresztesen még néhányszáz emberrel dolgozó Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat néhány év múlva már Szolnokon eléri az 1200-as létszámot, az 1957. évi 35 ezer tonnás évi kőolajtermelése 1964-re mintegy tízszeresére, földgáztermelése pedig több mint húszszorosára nő. A legnagyobb eredmény a Borsodi Iparvidék alföldi földgázzal való ellátása volt, s ettől kezdve már a Diósgyőri Lenin Kohászati Műveken kívül, Ózd, Miskolc, Kazincbarcika és a Tiszai Vegyikombinát is az alföldi földgázt hasznosítja kohászati, műanyag és műtrágyagyártási célokra. Második lépésként oldjuk meg többszáz kilométeres további csővezetékrendszer megépítésével energiában szegény alföldi városaink földgázzal való ellátását a békési és csongrádi területekről. A földgáz nyújtotta kényelmet fogják élvezni Szolnokon kívül Orosháza. Békéscsaba, Gyula, Szeged lakói. Sőt a Békés megyei földgáz Dunaújvároson keresztül Székesfehérvárig is eljut a jövőben. így az alföldi csővezetékrendszer kiépítettsége messze maga mögött hagyja a dunántúlit. Persze ehhez többmil- liárd forintos beruházásokra volt és lesz még szükség, de megéri, hiszen az ország földgázigényének máris 80 százalékát adja a Nagy alföld. A volt kis vállalat, ez a szolnoki „ismerős-ismeretlen” eljutott odáig, hogy Az országgyűlés kulturális bizottságának ülése Az országgyűlés kulturális bizottsága dr. Gosztonyi János elnökletével kedden ülést tartott a Parlament Gobelin-termében. Az ülésen résztvett Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke és Molnár János, művelődésügyi miniszterhelyettes is. A tanácskozáson, amelyen a kulturális bizottság tagjain kívül más képviselők is részt vettek, Tömpe István, a Magyar Rádió és Televízió elnöke számolt be a rádió és televízió munkájáról. A tájékoztatót követő vitában felszólalt: Andrási Béla, Bolodár Alajosné, Borka Attila, dr. Germanus Gyula, Kaszás Imre, Kelemen Béla, Lacsán Mihály- né, Mesterházi Lajos, Nagy Richárd, Sárfi Rózsi, Schuchmann Zoltán, Szabó Pál és Váci Mihály ország- gyűlési képviselő, valamint Karakas László, a SZOT titkára. SZOLNOK MEGYEI TANÁCS ÉPÍTÉSI ÉS SZERELŐIPARI VÁLLALAT Szolnok, Dózsa György út 5 szám. Azonnali belépéssel felvesz: tetőledő, szioetelő és bádogos szakmunkásokat Jelentkezni a fenti címen kell: A XII. országos amatőrfilm fesztivál évi félmilliárdot tesz a népgazdaság asztalára. Ahol ismét új sikerek születnek Ismét robog a gépkocsi, ezúttal az Alföld déli része felé; Szeged szomszédságában, az üllési új olaj mezőn már üzemel az első tankállomás, hogy Csongrád kincse is eljuthasson a hazai kőolajfinomítókba. Az új kutak nemsokára termelnek. A gyümölcstermő homok alól is előcsillant végA kunszentmártoni járásban négy évvel ezelőtt, a munkaversenyek kezdeti időszakában a vállalkozó ifjak alig voltak négyszázan. Ebben az évben viszont már több mint ezren versenyeztek. Gazdasági eredményeiket nem is egy kitüntetés, elismerő oklevél bizonyítja. A négy év alatt az ifjúsági munkacsapatok gondozta területeken átlag három mázsával nőtt a kukorica re a „folyékony aranyi De nincs vége a sorozatnak. A még újabb szanki olajmező első kútjának üzembehelyezése is megtörtént, s a mezőhegyes! területről is biztató eredmények érkeznek. Hol lesz a következő? Erre feleim most már nem évek kérdése. Biztos, hogy új sikerek várnáik ránk, új területek, ahol felhangzik az olajbányászok köszöntése, a ,Jó szerencsét”! Fekete Imre dalmi munkával, ennyi időn át segítettek járdát, vízvezetéket, villanyvezetéket, parkot, játszóteret építeni: Külön dicséretet érdemelnek a járás úttörői, akik már ez év őszén is közel ezer mázsa gyümölcs betakarítását segítették: Az amatőr-filmezés kezdetei hazánkban a húszas évekre nyúlnak vissza, de csak 1931-ben alakul meg az AME, az Amatőrfilme- zők Egyesülete. Az idén a tizenkettedik fesztivált tartották az amatőrfilmesek, de a felszabadulás óta ez csak a negyedik országos találkozó. Ez a két szám sejteti, hogy az utóbbi negyven esztendő alatt a kellő megértés, anyagi és eszmei támogatás hiánya gátolta az egyenletes fejlődést. Igazi lendületet a mozgalom csak az utóbbi két-három évben mutatott — ezt érzékeltetik a legutóbbi találkozókra beküldött filmek számai is: 1962- ben 70, 1963-ban 77, 1964- ben 101 amatőr játékfilm és 30 ismeretterjesztő film érkezett be az országos bíráló bizottsághoz. Az utóbbi évek meggyorsult fejlődése azonban még nem tudta a régi elmaradásokat behozni — ezért némi csalódással néztük végig a bemutatott kis- filmeket. Bár akad köztük néhány figyelemre méltó munka, nagyobbrészük még csak az alapvető technikai nehézségek jó megoldásáért dicsérhető. Egyébként a tavalyi eredményekhez képest is mutatkoznak visszaesések: „...néhány stúdió az elmúlt évi teljesítményeihez képest visszaesett — különösen a jászberényiek gyengébb teljesítménye szembetűnő” — állapítja meg a prospektus előszava és ilyen értelemben nyilatkoztak a zsűri tagjai is. A jászberényiek részére tehát — akik a vidékről beérkezett anyag oroszlánrészét szolgáltatták — röviden ez lehet a fesztivál tanulsága: inkább kevesebbet, de jobbat! Soha ne feledjétek címmé! két kisfilmet láttunk MakrisZ Agamemnormák a fasizmus áldozatai emlékére készült művéről. A vetítések szünetében megjelent sokszorosított Fesztivál Híradó közölte a félórával előbb meginterjúvolt nézők véleményét. (így hát ha a hivatásos sajtó nem tudja ünnepelni az amatőrfilm eredményeit — elismeréssel nyugtázza az amatőrfilm „amatőr-sajtójának” gyorsaságát). Egyetértünk a nézők véleményével: ez a Msfilm nagyon modem formában, mégis közérthetően és röviden fogalmazta meg azokat a mondanivalókat, amelyeket többórás játékfilmeken láthattunk. Legszemfülesebb és leggyorsabb hírlapunk ennek a filmnek készítőivel, Nagy Lajos 18 éves villanyszerelővel és Tauser Károly 18 éves szerszámkészítővel is interjút készített. A fiatal filmesek elmondották, hogy a filmet „háromszoros túlforgatással” saját anyagi erejükből készítették. A másik ugyanilyen círhű és tartalmú, ugyancsak jól sikerült kistilm készítői: Vásárhelyi Kováts Tibor és Dallos Ferenc. A színes filmek közt kiemelkedő volt Szabó László Norvégiáról szóló Viking földön című műve. Általában elég jól sikerültek a humoros filmek. A megnyitó beszéd hangsúlyozta, hogy nem fogadták el a „pszichologizáló” filmeket. Ennek ellenére az elfogadott filmek komoly témái közit is sok „pszichologizálást” láttunk az új dolgok új meglátása helyett. Különösen fel kell figyelnünk erre, ha megmondjuk, hogy a pszicho- logizálás ma az egzisztencializmus felé hajlás formájában mutatkozik. Az eredmények és fogyatékosságok a fesztiválnak talán legnagyobb tanulságaként azt mutatják, hogy vannak tehetségek, csak fel kell karolni őket. S akikor a legközelebbi találkozó sikeresebb lesz — természetesen azonban csak akkor, ha az amatőrök óvakodnak a „nagy filmek'’ hamis vágányaitól (és vagányaitól is!) e helyett eredeti, friss meglátásokkal, a társadalmi jelenségek mélyebb elemzésével igyekeznek gazdagítani a filmkultúrát. Lőrincz Loránd Egyike többen vannak9 wind többre vállalkoznak termésátlaga a csépai Petőfi, a kunszentmártoni Zalka, a kungyalui ZöldA TELEFON mező és az öcsödi Szabadság Tsz-ekben: A baromfitenyésztéssel főleg a tiszasasi és a csépai lányok szereztek jó hírnevet az utóbbi években. A nagyréviek, a kungya- luiak és az öcsödiek pedig a rét- és legelőápolás derék patrónusai voltak. — Lehetne sorolni azoknak a kombájnos és traktoros fiataloknak a nevét is, akik a nyáron az aratásban, a betakarításban voltak kimagaslóan' szorgalmasak. Tanulásra is vállalkoztak a fiatalok. A kunszentmártoni téglagyár fiataljai munka után, esténként együtt jártak tanulni, együtt mennek a technikumba. Emellett arra is jut idejük, hogy egymásnak segítsenek a családiház építésben, vagy éppen közösen nézzenek meg egy-egy színházi előadást. S mind emellett még társadalmi munkát is szívesen végeznek. A járási KISZ értekezleten értékelt legutóbbi négy év alatt 46 000 órát töltöttek társaSzerényen, mindenkitől elfeledve ültem a sarokban, türelmesen várva, hogy a sors és valamelyik ügyinté. ző felém fordul, amikor váratlanul felcsörgött a telefon. A szőke, kissé idősecske kartársnő finom ujjakkal és még finomabb hallóval felemelte a kagylót és az irodán eppen átvi- harzó fiatalabb kolléganője után szólt: — Pirikém, Elemért keresik — s letette a kagylót az asztalra. Ültem és vártam, néztem a letett kagylót és hallgattam a kedélyes diskurzust, amely az íróasztalok felett kanyargóit ide-oda, de mindig kikerülve engem. Elemér nem jött, a csevegés folyt tovább, én ültem szerényen a sarokban. A telefon türel- ; mesen feküdt az asztal tetején: Ki lehet ez az Elemér és ki hívhatta telefonon? Természetesen semmi közöm az egészhez, nekem egyelőre még a saját ügyemhez sem lehet közöm, s nem is vagyok az a természet, aki más dolgába üti az orrát. Most az a dolgom, hogy üljek nyugodtan.;, de azért már jöhetne az az Elemér. Lehet, sőt most már biztos, hogy „Pirikém” elfelejtett szólni, sőt az a legbiztosabb, nem is hallotta, hogy neki valakinek szólnia kellene. A telefon az akták tetején, egy ember a vonal másik végén. Lehet, hogy csak egy barát, aki most óhajtja megbeszélni a vasárnapi ultipartit... De az is lehet, hogy a feleség, mert miért ne lehetne felesége... Elemér nem jön, mert nem is tudja, hogy neki jönnie kell. Beteg a gyerek. Hazaküldtek az iskolából. Ezért telefonál a felesége. Vagy elütötte egy autó és már ott fekszik a kórház műtőasztalán és a feleség is a kórházból telefonál sírva, félve, miként mondja meg Elemérnek, hogy a fia... Szerényen ülök a sarokban és a telefonnal, feleséggel együtt várjuk Elemért. Lehet, hogy éppen a bicskájával most csinál „katonákat” a hazulról hozott vajas kenyérből, s teli szájjal, vidáman meséli a legújabb viccét, miközben a felesége és a gyereke és a műtő és a telefon. — A telefon••• kérem... Elemér — hebegtem kissé idegesen, megfeledkezve arról, hogy nekem semmi . közöm az egészhez. A kissé idősecske kartársnő felhúzott szemöldökkel rámnéz, sőt meglepve is, hogy a széken kívül még valaki volt a sarokban, aztán halvány megértés suhan az arcára és felemeli a telefonkagylót: — Halló... halló... Jé, már letették... Biztosan elfelejtett a Piri szólni Elemérnek... Na, szóval Bőgős kartárs, ott hagytam abba... Kiosonok a szobából, most már ügyemmel mit sem törődve, ie- törten és aggódva Elemér családjáért. Talán az égvilágon semmi bajuk nincs, de lehet, hogy nincs is családja, s vasárnapi találkára hívták ezt az Elemért, akit nem is ismerek. De mit lehet tudni, háfha mégis az a komisz kölyök autó alá került... Melyik kórházba vihették a szerencsétlenül járt gyerekeket? Gyurkó Gu
