Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-07 / 262. szám
1964. november 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1918-tól holnapig Véqiqai 41 földön Warszawánk suhanva pergeti a kilométereket a kényelmes bitumennel borított úton. Egyre fogynak az elhanyagolt jászsági ma- kadám utak és komisz, rugótörő kátyúik. Törpül a menetidő a hosszú feketeszürke fonálon, mely a Nagyalföld északi peremvidéke felé kígyózik. De ki gondol rá. mi zajlik le addig, amíg a földfelszínre hozott kőolajból az épülő országút mellett felsorakoznak a bitumenes hordók hatalmas depói s az isten- hátamögötti falvak is egymás után bekerülnek az ország egészséges vérkeringésébe. Mennyi veszély, mennyi munka és erőfeszítés szüli a kényelmesebb holnapot, ad egyre több energiát innen is az évszázadokkal ezelőtti nagy sík pusztáról. Az egyhangú táj nem köti le figyelmünket. Kudarcok és sikerek neves évszámai zsonganak emlékezetünkben. Kudarcok, amelyek a mai sikerek fényében már eltörpülnek és elhomályosodnak. Igaz, azóta sem nőttek e Pusztaság, szerencse nélkül Még csak 1918-at írtak, amikor a ma már korszerűtlennek mondható fúrási módszerrel a Hortobágyon 1115,5 méteres mélyfúrást fejeztek be. Eredményként sem gáz, sem kőolajtermelés nem kisérte. Ezután 1924-ben Baján kísértették a szerencsét, két mélyfúrással, de az is csak gyenge gáznyomokat szolgáltatott. Nem hoztak jobb eredményt a Hajdúszoboszlón 2032 méterig lemélyített fúrások sem. De valami mégis megcsillant Fortuna szekerének keréknyomában és pedig a jódos sósvíz! Hajdúszoboszló ezzel bevonult a fürdővárosok közé. Eredménytelenség sorozat hűtötte le a bizakodást a következő években is, hiszen Karcag, Tiszaőrs, Debrecen és Tárd környékén is csak gyenge gáznyomokat és melegvizet találtak. — Debrecen ma is ennek köszönheti melegvizét. — Érdemleges mennyiségű földgáz, vagy kőolaj azonban mindezideig nem mutatkozik. 1937-ben gazdag kőolajmezőt tár fel a Dunántúlon a magyar—amerikai koncessziós vállalat, de kutatóink, akik addig is töretlenül hittek a jóeredményben, pillanatig sem adták fel a siker reményét az alföldi kutatási területen. — Igazi nagyságukat és munkájukat csak ma értékelhetjük igazán. Az 1940-es évek elején a magyar—német társaság kutat tovább az Alföldön. A háború keresi az újabb hazai kőolaj-telepet, az üzemanyagra éhes hadigépezet számára. Tótkomlóson 1941-ben kőolaj helyett azonban földgázkitöréssel mutatkozik be az alföldi gáz-vagyon. Mégis újra, meg újra megindul a küzdelem megtalálni azt, ami a föld története során az Alföld akkor még tengerborította medencéjében is keletkezhetett, a kőolajat. „Olajvárosok" amelyek mégsem születtek meg MENYASSZONYTANC rj ELŐTT... tájon értékes fát szolgáltató erdők, s ma sincsenek szénkincset rejtő lankák, mégis egyre fokozódó ütemben tárja élénk gazdag energiakincsét a nagy magyar róna. Az árvaíányhaj utolsó romantikáját, a föld méhét kutató geofizikusok után a fúrótornyok acélkolosszusai rebbentik el, hogy utat nyissanak az ország acélcsövekből varrt érhálózatában, az alföldi földgáznak és kőolajnak. De Igazítsuk utunkat a fontosabb évszámok sorrendjének megfelelő irányba... Mezőtúri veteránok emlékeznek A második világháború után a Magyar—Német Társaság jogutódjaként a Magyar—Szovjet Olajművek RT. indítja meg az alföldi kőolaj- és földgázkutatást. Széleskörű szovjet segítséggel az első eredményt a biharnagybajomi fúrások hozták, s így megszületett az alföldi kőolaibányászat bölcsője is. A kis mező 1949-ben kezdte meg a kőolajtermelést és 1951-re érte el az évi mintegy Ő000 tonna fölötti maximális értéket. Az első értékelések és az évtizedes kudarcok utáni diadalérzet annyira eltúlozták az eredményeket, hogy a csendes hajdúsági falut elöntötte az olaj- táz. Már-már új olajváros épülő körvonalait látták a jövőben előtűnni. A falu kedvezményes gázfogyasztásra szerzelt magának engedélyt és a kezdetleges gázégők hagyományos tűzhelyekbe való beépítésével, valamint egy ostyagyár létesítésével megkezdődött a kőolajjal termelt földgáz hasznosítása is. Am a baj már akkor elővetítette árnyékát. — A csekély kőolaj- és földgáz- készlet gyorsan kezdett kimerülni. Az elképzelt fejlődésnek ez a lehetősége szertefoszlott. — 1957-ben mintegy ötmillió köbméter éves gáztermelés helyett 1963-ban már alig egymillió köbméter állt rendelkezésre, de az is csak úgy, hogy kormányunk messzemenő bőkezűséggel még egy új, elsősorban gáztermelési célokra szolgáló sűrítőfúrás lemélyítését engedélyezte. Még néhány év és a bölcsőt jelentő kis mező már csak muzeális objektum marad számunkra. Az 1950-es évek elején ismét egy addig csendes falucskát kísért meg az olajláz és a leendő „olajváros” gondolata. Mezőkeresztest. A mezőt a Bihar- nagybajomból áthelyezett kutatócsoport tárta fel, de a kis tárolóképességű, töredezett szerkezetű mező olajkészlete sem volt jelentős. Évi termelése csak 1953-ban haladta túl a 25 ezer tonnát, majd rohamosan csökkenni kezdett. A ma már csak néhány száz tonnát termelő mező nem sokkal fogja túlélni elődjét. Itt alakult meg 1951-ben a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat, hogy összefogja és irányítsa a felkutatott területeken folyó kőolaj és földgáztermelést. Fekete Imre (Folyfnt&sr következik) A zenekar tust húzott Csengőn koccantak össze a poharak, s aztán fenékig itták ki belőlük a rubint- tűzben csillogó burgundit. — A ifjú pár egészségére! A jókedvű vendégsereg ezután Németh Esztert, óh pardon. Kiss Mátyásnét fogta körbe. A menyasz- szony zavartan fogadta a gratulációkat. A fehérruhában valósággal tűz volt piruló arca. Meg kell adni, szép menyasszony volt Aztán jött a vacsoraidő, követte ezt a vígság, s mint lakodalomban lenni szokott magyamóták sírtak a hegedű húrjain. — Csak egyetlen dolgot nem értettem. „A mi lányunk” — mondotta Németh József A vezetéknév azonos, de örömszülőnek fiatal. De ugyanezt mondta Somodi Imre és Körösi Áronné is. Nem illik ilyenkor kíváncsiskodni, különösen ha hívatlan a vendég. Remélem utólag megbocsátják. S míg a menyasszony táncának ideje eljött, elmondták: hogyan lett Németh Eszter egy kis kollektíva lánya. Megalakul a brigád Leltárhiány volt 1953-ban Tiszasas egyik boltjában. A vezetőt leváltották. — Cserkszöllőröl új ember jött. A bemutatkozás sikeres volt. Eltelt egy év, kettő, három, s megszűnt a leltárhiány. Üj seprű jól seper — mondták. Majd később meglátjuk. A „seprű” azonban nyűhetetlen- nek bizonyult és Németh József vezetése alatt a boltban ismeretlen fogalom lett a leltárhiány. A munkatársak is egyre jobban megszerették, tisztelték. A közvetlenség, a bizalom apró szikráit ültette el bennük. Lassan- lassan közös gonddá váltak a családi ügyek is. Négy őj üké lett az egyén öröme és bánata. Hétéves együttlét után egyszer arról beszélgettek: részt kellene venni a szocialista címért versenyző brigádmozgalomban. Az elgondolást tett követte és 1960 július 4-én a tiszasasi földművesszövetkezetnél megalakult egy brigád, amely a mindennapi feladatok mellett pluszt is vállalt; a tanulást* egymás segítését, példamutatást a munkában, a magánéletben. Portrék helyett Nem volt arra lehetőség, hogy valamennyiökkel külön-külön beszélgessek. Így hát Németh Józsefet kértem meg mutassa be őket. — Somodi Imre a helyettesem. Legrégibb dolgozó az fmsz-nél. Kitűnő szakember, nagyszerű segítőtárs. Nem ismer lehetetlent. Fiatal kora ellenére tisztelik, szeretik. — A feleségemről mit mondjak. Dicsekedni nem illik. Ha rosszat mondok akkor meg esetleg otthor kapok ki. — A pénztárosunk Körösi Áronné. Ebben a boltban tanult, úgyszólván köztünk lett kereskedő. Sokat segít a kiszolgálásban is, bár nem feladata. — És végül a menyasz- szony. Ö is nálunk lett kereskedő. Elég sokat harcoltunk érte. Csökkenteni kellett a létszámot, s őt akarták áthelyezni. Tiltakoztunk. de hiába. Végül is azonban mi győztünk, mert ma már ismét köztünk dolgozik. Háromszor nyerték el a szocialista brigád eintet Mindenkiről csak jót mondott. Ügy tűnik, mintha dicsekedni akart volna Erről azonban szó sincs A brigád munkájának egyik fokmérője az üres panaszkönyv, a vásárlók elégedettsége, a vezetők elismerése és azok a bizonyítványok, amelyeket az iskolákban szereztek. A másik pedig az, hogy úttörő munkájuk nyomán a tiszasasi fmsz-nél ma már minden dolgozó versenyben van a szocialista cím elnyeréséért. Van tehát versenytárs is Az élen azonban ma <s ők járnak, példát ők mutatnak. Háromszor egymás után nyerték el a kitüntető címet, s most negyedszer is szeretnék. A feltételeknek eleget tettek. ♦ A zenekar tust húzott. Az ezt követő csendben megszólalt a vőfély: eladó a menyasszony. A brigád tagjai ott álltak sorban menyasszony- ,.vételre": a N 'meth házaspár, Somodi Imre és Körösi Áronné. Egymás után vitték táncba az ifjú menyecskét. Majnár József 1957-ben alakult Mezőtúron a 19-es veteránok klubja. A tanács épületének alagsorában kaptak egy helyiséget, néhány bútordarabot. Rendszeresen összejöttek, emlékeztek, s megbeszélték életük mostapi folyását. Hallgassunk meg közülük néhányat. Nyerges Ferenc A haditengerészetnél — szolgáltam, Jugoszláviában résztvettem a pólai lázadásban. Tizennyolc nyarának végén itthon voltam szabadságon. A Déli-pályaudvaron találkoztam egy férfival. — Hová megy? — kérdezte. — Haza. Beszélgettünk. Nemsokára azt javasolta, hogy jelentkezzem a megalakult nemzetőrségnél. Az őszirózsás forradalom idején a rendtartás, a közvagyon védelme volt a feladatunk. Fosztogatást, gyújtogatást sehol sem láttunk. Nem sokkal március 21-e előtt Szamuely Tibor és kísérete volt abban a laktanyában, ahol mi. 21-re virradó éjjel a Visegrádi utcai párt székházhoz vonultunk ki. Rendzavarás, botrányos incidens akkor sem történt. Egy-két náp múlva az Országház előtt esküdtünk fel a Tanácsköztársaságra A harcokban a Tisza-vonal védelmére jöttünk. Mezőtúr úgynevezett Kalapos részéig nyomultunk előre. Pesten többekkel együtt megbotoztak. Csaknem negyven éve lakom itt. 57-től a Magyar- Szovjet Baráti Társaság városi titkára vagyok. Klubunk két éve a tömegszervezetek Barátság klubjává alakult. Azóta a harminckét tagú vezetőséget és a hét tagú elnökséget még nem láttuk érdemlegesen ténykedni. — Most új választásra készülünk, s reméljük az új vezetőség nagyobb aktivitást fejt ki a klubélet megélén- kítése érdekében. Csuka Lajos Az őszirózsás forradalom hozott haza a katonaságtól. Aztán Kecskemétre hívtak be huszárnak. Volt ott egy Csömör nevű, aki a Szovjetunióból jött haza. Szo- báról-szobára járt. agitált tanított bennünket. December végén mondta, hogy jön Kun Béla beszédet tartani. Több mint háromszázan jelentkeztünk, hogy elmegyünk meghallgatni. A nagyteremben, ahol a kisiparosok tartottak gyűlést, Kun Béla egy székre állt. Hamarosan mindenki őt figyelte. A szovjet eseményekről beszélt. Meg a tisztekről, akik zsarnokoskodnak rajtunk. Csömör vezetésével elfoglaltuk a laktanyát, megszereztük a fegyvereket. A tiszt uraknak menniük kellett. Támadás esetére védekezésre rendezkedtünk be. Emlékszem, jött hozzánk két katonai pilóta. — Ha támadják az elvtársakat, mi bombázni fogjuk a várost — mondták, s ez a biztatás nagy bátorságot adott. Másnap egy gyalogsági laktanyában is sikerült megszereznünk a hatalmat. Fel akartak oszlatni bennünket. Ez nem ment, később azonban mindenki — szabadságot kapott. Annyira nem voltunk politikailag iskolázottak, hogy — együtt maradtunk volna. Héjjasék megjelentek ftt is. Kapálni voltam, Tóth Feri barátom jött elém, figyelmeztetett. — Anyám mondta, hogy kerestek. — Akkor éjjel elmentem Pestre. Amikor visszajöttem, megint bekapcsolódtam az illegális pártmunkába. Pártnyugdíjas vagyok* A legfiatalabb fiam, Sándor, most megy katonának. Panaszom? Az utóbbi években az összejövetelek beszélgetésén, tv-nézésén és játékán kívül szinte nem is teszünk mást Éa ez rossz. Kötél Imre A Tanácsköztársaság bukása után romániai kényszermunkára vittek volna bennünket. Mezőtúr és Gyoma között ötünknek sikerült megszöknünk a vonatról. Itt élt az anyám, de én nem innen mentem el. nem is tudták, hogy vöröskatona voltam. Pesten a szabók szakszer vezetében ismerkedtem meg közelebbről a kommunista eszmékkel. A vasmunkások sztrájkja alkalmából egyheti keresetemet ajánlottam fel támogatásukra. Megbetegedtem, vidékre költöztem. Szocdem és kommunista kiadványokat terjesztettem. A rendőrség — házkutatást tartott nálam Szabósegéd voltam, a főnök kiadta az utamat. Itthon a földmunkásokkal kerestünk kapcsolatot Szemináriumokat, vitákat rendeztünk. A 30-as évek elején megalakítottuk a területi pártbizottság-félét. 33 májusában többünkéi letartóztattak. * November 7-én közös ebédet szerveznek a fegyveres erők klubjában. Meghívták a túri veteránokat. Családtagokkal együtt — mintegy kétszázan töltik együtt az ünnep délutánját. Ez alkalomból köszöntjük őket, s a megye valamennyi idős kommunistáját. Virányi Pál
