Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-07 / 262. szám
TOVÁBB OKTÓBER SZELLEMÉBEN írta: VARGA JÓZSEF Világ proletárjai. Ijelek ! SZOLNOK HEGYEI A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG E5 A HEGYEI TANAC5 IAPJA XV. évfolyam, 262. szám. Hrcs 89 fliiér 1964., november 7. szombat Díszünnepség o Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulóján a szolnoki Szigligeti Színházban Közel fél évszázad távlatából sem csökken, hanem évről évre növekszik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentősége. Negyvenhét évvel ezelőtt még kevesen ismerték fel, hogy a forradalom tíz napja a világot rengette meg. Ma a világ valameny- nyi haladó, békeszeretc emberének szívében úgy él ennek a napnak az emléke, mint amely nap az emberiség új történelmének kezdetét jelentette. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom az évszázad ünnepe lett. Negyvenhét esztendővel ezelőtt csodálattal adózott a világ jobbik fele az orosz munkásosztálynak, a cári Oroszország népeinek azért a hallatlan bátorságért, hősiességért, ahogyan rohamra indult a békéért, a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért. Az egykori csodával adózók ma október hőseinek nyomdokába léptek. Ma a földkerekség egyharmadán, a föld lakóinak egynegyede a szocializmust, illetve a kommunizmust építi. És a több mint kilencven kommunista párt vezetésével újabb százmilliók tekintenek bizalommal az októberi forradalom zászlaja mögött felsorakozott szocialista országokra, mint példaképükre, a jobb életbe vetett reményük zálogára és biztosítékára. Negyvenhét esztendővel ezelőtt a földkerekség lakóinak több mint nyolcvan százaléka gyarmati; vagy félgyarmati elnyomás alatt sínylődött. Ma a szemünk előtt omlanak össze a nagytőkés gyarmatbirodalmak és temetik romjaik alá vég- kc ipen az emberiség szégyenét. a gyarmati kizsákmányolás középkori rendszerét. Ma már mind világosabb, hogy az a szikra, amely felrobbantotta az oroszországi tőkés-földesúri kizsákmányolás rendszerét, egyben lángragyújtotta a világ örök békéjének re- ménytüzét is. A győztes for. radalom első napján Lenin beszédet mondott a békéről. Beszédében leszögezte a békés egymás mellett élés azon elveit, amelyek érvényben maradnak mindaddig, amíg kapitalista és szocialista államok léteznek a világon. A békéről szóló dekrétum már akkor boldog megdöbbenést váltott ki a világ jószándékú embereiből. Még a magyar polgári sajtó is — a háborúba belefáradt, elkeseredett néptömegek szíve szerint szólva — így kiáltott: „Úristen, csak most legyen eszünk és szívünk az igaz szó meghallására és megértésére’!’ Ma már a világon sokaknak — kormányfőknek és egyszerű dolgozóknak, szocialistáknak és katolikusoknak, gyárosoknak és parasztoknak, színesbőrűeknek és fehéreknek — van eszük és szívük a békéről elhangzott igaz szó meghallgatására. Mert az igaz szó mellett erőnk is van. A Szovjetunió és a többi szocialista ország tekintélye, politikai, gazdasági és katonai ereje kellő biztosítékul szolgál ahhoz, hogy megóvjuk a világot a háborús kalandorok okozta veszedelmektől, az emberiség civilizációjának pusztulásával fenyegető termonukleáris háborútól. így lett a győztes szocialista forradalom az egész emberiség létérdekének, a világ békéjének őre és záloga, semmivel sem pótolható védőpajzs az imperialistákkal, a háborús gyúj tógátokkal, a veszettekkel, az ultrákkal, a revansistákkal. az új fa sisztákkal szemben. Lehet-e azon csodálkozni, hogy negyvenhét esz tendő óta — Churciúiltől Hitlerig és Goldwaterig — mindazok, akik a velejéig rothadt kapitalizmus életéi meg akarják hosszabbítani ádáz gyűlölettel viseltetnek az október eszméli diadalmasan megvalósító Szovjetunió iránt? A politikai reakció minden árnyalatának közös vonása a veszett szovjetellenesség. És fordítva is igaz. A Szovjetunió barátja minden becsületes ember a világon, akinek érdeke a béke, a függetlenség, aki magát a demokrácia, a szocializmus, az általános emberi haladás hívének vallja így van ez már közel fél évszázada, de talán még soha nem tűnt ki ilyen plasztikusan, hogy az egyes emberek, társadalmi osztályok, pártok, népek, kormányok állásfoglalásában a vízválasztó, a legmegbízhatóbb mérce a Szovjetunióhoz való viszony; így van ez ma még inkább, mint valaha, mert az SZKP a XX., XXII. kongresszusán, majd azóta is, legutóbb a Központi Bizottság októberi plénumán újra bebizonyította: hű az októberi forradalom szelleméhez, s a forradalom vezérének, Leninnek a hagyatékához. A magyar nép is azért vallja magát büszkén a Szovjetunió barátjának, — mert nap mint nap megbizonyosodik arról, hogy a mai Szovjetunió hű sáfára október eszméinek. Barátságunknak soha nem volt ilyen szilárd alapja és ilyen hőfokú érzelmi telítettsége, mint éppen napjainkban. Barátságunk szilárd alapját elveink, céljaink, érdekeink teljes azonossága adja. Az a közös harc, amit ezek alapján a szocialista világ többi népeivel együtt vívunk a közös ellenség ellen. Barátságunk érzelmi alapja is a közös harcokban gyökerezik. Ki tudná öszeszámol- ni, hány magyar kommunista, forradalmár vére öntözte annak idején a szovjet földet, amikor a harc a forradalom győzelméért, — majd a forradalom vívmányainak védelméért folyt a belső ellenforradalmárok és a külső intervenciósok ellen? Egy bizonyos: azoknak a szovjet embereknek a száma ennél is több, akik vérüket a magyar nép szabadságáért hullatták. Ezt a szilárd elvi alapokon nyugvó, vérrel pecsételt barátságot nem rendítheti meg többé ellenségeink ármánykodása, de nem vethet rá árnyékot a soraink között lévő kis- hitűek ingadozása sem. Népünk megmásíthatatlan szent elhatározása, hogy nagy történelmi hagyományainkat folytatva teljesítjük évszázados álmunkat. Oly sok áldozat és szenve-, dés után befejezzük a szocializmus teljes felépítését, s fiaink kezébe adva a történelem stafétabotját. — megteremtjük a kommunista Magyarországot. E nagy nemzeti célkitűzésünk megvalósításának — a magunk emberségén túl — legfőbb biztosítéka és záloga a proletárinternacionalizmus. Ennek szellemében fűzzük szorosabbra testvéri egységünket a többi szocialista országgal, — köztük mindenekelőtt a legidősebb, legerősebb testvérrel, a Szovjetunióval. Ezért teszünk hitet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján a szovjet—magyar barátság mellett; A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei és városi bizottsága, a megyei és városi tanács, a Hazafias Népfront és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége tegnap este 6 órai kezdettel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója tiszteletére díszünnepséget rendezett a szolnoki Szigligeti Színházban; Az ünnepségen resztvettek és a díszein'':kségben helyetfoglaltak Csáki István, az MSZMP KB póttagja, a megyei pártvégre- hajtó-bizottság első itkára, a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet alakulatok képviselői, a megyei Tisztelt Ünneplő Közönség! Kedves Elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulójának előestéje van ma; Arról az eseményről emlékezünk meg, amely 1917; pártvégrehajtó-bizottság tagjai, a megye párt, állami és társadalmi szerveinek vezetői, szocialista brigádvezetők, veteránok. Az ünnepségen megjelentek dr. Polónyi-Szűcs Lajos, a megyei tanács vb elnökhelyettese köszöntötte. Szólt az évforduló jelentőségéről, s arról, hogy e 47 évvel ezelőtti világ- történelmet formáló eseménynek köszönhetjük mi is, hogy ma szabadon építhetjük szocialista hazánkat. A megnyitó beszéd után Bereczki Lajos, a megyei pártvégreh a j tó-bi zottság tagja, a megyei pártbizottság osztályvezetője tartott ünnepi megemlékezést. októberében megnyitotta az emberiség történetének új korszakát. Negyvenhét évvel ezelőtt a Lenin vezette kommunista párt irányításával az orosz proletariátus fegyveres felkeléssel megdöntötte a tőkések és földbirtokosok uralmát. A föld egyhato- dán győzött a szocialista forradalom és megkezdődött a valóraváltása a szocializmusról, a kommunizmusról szóló tudománynak. Most, amikor visszapillantunk a 47 éves útra ■ és számbavesszük az eredményeket, csak tisztelettel és hálával gondolhatunk visz- sza a nagy Leninre, a forradalmat irányító bolsevikekre, az orosz proletariátusra, akik következetesen harcoltak az új társadalmi forma létrehozásáért és megszilárdításáért. A szovjet emberek elégedetten összegezik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt 47 esztendő eredményeit. Évről évre üzemek, gyárak erőművek ezreit építik fel a szovjet emberek.- Eredményesen folyik a nagy orosz föld kincseinek feltárása és felhasználása a nép boldog jövője érdekében. A Szovjetunió ipari termelése több mint ötvenszeresen múlja felül az 1913. évi szintet. A villamosenergiatermelés 202-szeresére, a gépgyártás négyszázszorosára, a köny- nyűipar termelése tizenötszörösére emelkedett. Az ipar és a mezőgazdaság gyorsütemű fejlődése következtében jelentősen emelkedett a szovjet nép életszínvonala. A munkások reáljövedelme a forradalom előtti időszakhoz viszonyítva csaknem hatszorosára, a parasztság reáljövedelme pedig több mint hétszeresére emelkedett. A nemzetközi vitás kérdések megoldásának korunkban a háború sem lehet és nem is szabad, hogy eszköze legyen. A Szovjetunió fontos kezdeményezéseket tett és tesz az általános és teljes leszerelés megvalósítására és az európai biztonsági rendszer ki-' építésére. A nemzetközi feszültség enyhüléséért folytatott harcnak lényeges eredménye, hogy az államok túlnyomó többsége aláírta 1963-ban a részleges atomcsend egyezményt. A szocialista tábor fejlődése, a gyarmati rendszer A ..Voszhod” űrhajó fel- bocsájtásával, amely egyszerre három utast szállított, a Szovjetunió ismét bebizonyította tudományos és technikai fölényét a vezető tőkés országokkal szemben. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép reálisan értékeli a kommunizmus építésében elért eredményeket. Ugyanakkor nem hunynak szemet a még meglévő nehézségek fölött sem. A kommunista párt és a szovjet kormány bátran támaszkodik a néptömegekre, azok alkotó kezdeményezésére. A gyorsabb fejlődés érdekében nagy erőfeszítéseket tesznek a termelőerők jobb kihasználására, újabb energiaforrások feltárására, a szocialista gazdálkodás, tervezés tökéletesítésére, a termékek minőségének javítására, a munkatermelékenység állandó növelésére, az új termelési eljárások alkalmazására. A marxizmus—leninizmus azt tanítja, hogy a pártnak mindenkor úgy kell politikai irányvonalát megszabnia, hogy a politikai célkitűzések megfeleljenek az objektíve adott helyzetnek és a dolgozó nép érdekeinek. Az októberi szocialista forradalom előtt nem volt egyetlen olyan párt és Írormány sem hatalmon, amelynek politikája megfelelt volna a nép érdekeinek. Ezután Bereczki elvtárs az októberi forradalom nemzetközi jelentőségéről szólt, majd így folytatta ünnepi beszédét: széthullása a tőkés országok munkásainak elkeseredett harca a tőke ellen a kapitalizmus általános válságának új szakaszát nyitotta meg. A szocialista világtábor ereje, a békeszerető népek nemzetközi serege képes lefogni a veszettek, az ag- resszorok, a háborús búj to. gatók kezét. Ez az erő a tőkés nagyhatalmakra rá tudja kényszeríteni a békés egymás mellett élés politikáját és a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenetnek azt az útját, amely egybe esik az egész haladó emberiség érdekeivel. Kezdeményezések a békéért A marxizmus—leninizmus tanításai szellemében Mi meg vagyunk győződve társadalmi rendszerünk fölényéről. Mi bízunk társadalmi rendszerünk erejében és életképességében. Azt akarjuk, hogy a szocializmus a békés versenyben ’ bizonyítsa be, hogy többét tud adni az emberiségnek, mint a legfejlettebb tőkés állam. Bizonyítsuk be, hogy a szocialista társadalmi forma tudja csak biztosítani az igazi szabadságot és egyenlőséget. Ä Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulóján elmondhatjuk, hnpu T^nin tn-nításai október eszméi következetesen érvényesülnek hazánkban. Szocializmust építő népünk jelentős helyet foglal el a társadalmi haladásért vívott küzdelemben. Eddigi eredményeink messzemenően bizonyítják, hogy az MSZMP a marxizmus—leninizmus tanításait, a nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatait nemzeti sajátosságainknak megfelelően, helyesen alkalmazza. Pártunk megnyerte a néptömegek cselekvő támogatását, pártunk a nép elismert vezetője. (Folytatás a 2. oldalon) Bereczki Lajos elvtárs beszéde
