Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-29 / 280. szám
II november 29, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A NÉPMŰVELÉSNEK ez az egykor legnépszerűbb ágazata ma bizonyos mértékben veszített lendületéből. Ez törvényszerű és egyenes arányban áll a televízió térhódításával, a színházak tájolási programjának bővülésével és azzal, hogy a mozi ma már a legkisebb faluba is eljut Ez a tény növelte az igényességet a produkciók iránt a legkisebb községben is. Ma már egyáltalán nem elég, ha a szomszédék fia vagy a jóismerős lánya színpadra lép. A sikert csak bizonyos színvonalon felül lehet elérni. A népművelés szakemberei sokat töprengenek arról, hogyan tovább? Lényegében két végletet találhatunk községeinkben, városainkban. A „csak” előadás és a „csak” szakkör két ellentétes pólusát Az egyik az a sokat emlegetett és sokszor megírt produkciós szemlélet. — Eszerint az a fontos, hogy minél gyorsabban betanuljunk egy-egy színdarabot, népitáftcot, adjunk elő és növeljük a művelődési ház vagy á patronáló tömeg- szervezet bevételét. Ez tapasztalható különösen a népitánc-csoportoknál. — Szerencsére ritkább ez a felfogás a színjátszóknál, és szinte egyáltalán nem mutatkozik az irodalmi színpadok esetében. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy ez utóbbiak nemcsak abban váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, hogy az irodalmi ismeretterjesztés kitűnő eszközeivé váltak, hanem a tagok önművelésében, tudatformálásában is sokszorosan többet nyújtottak, mint a „hagyományos” csoportok. A MÁSIK VÉGLET, a csak belső nevelés fellépés nélkül — már ritkább jelenség, de azért ilyennel is találkozhatunk. például a karcagi MEDOSZ művelődési házban, amelynek színjátszó csoportja sokat foglalkozik elmélettel, de fellépni eddig még nemigen tudtak. Többször elő fordult, hogy egy-egy csoportnál gépiesen iktatnak be kül- és belpolitikai tájékoztatót és más foglalkozást, aminek nincs szerves kapcsolata a csoport céljával és működésével. Véleményünk szerint sem az egyik, sem a másik álláspont nem célravezető. -És ezt éppen most, a szemle kezdetén nem árt hangsúlyozni. A fejlődés útja az arányok helyes kialakítása. Annyi fellépés, — amennyi a csoport képességeiből telik, akkor, ha kiérleltek egy produkciót, és annyi foglalkozást, ameny- nyi a csoport neveléséhez, képzéséhez eleeedhetetle- nül szükséges. Ez utóbbival érdemes egy kicsit részletesebben is foglalkozni. Az újszászi színjátszók még nem régen vannak együtt. De máris igen sokat haladtak előre annak a műnek megértésében, — amelynek bemutatójára készülnek. Elméleti foglalkozásaik nem öncélúak, megismerik a mű irányzatát, vitát rendeznek politikai mondanivalójával kapcsolatban. A martfűi irodalmi színpad széleskörű munkásságot fejt ki. író—olvasó találkozót rendtíz például, amelynek témája a bemutatandó művel áll kapcsolatban. A jő példákat hosz- szan lehetne még sorolni. Besenvszögről, Mezőtúrról. Jászalsószentpyörgyről. A tanulság viláeos: Olyan műveket kell előadásra választani, amelvek valamilyen formában választ adnak korunk egy-egy kérdésére. előkdAst ’ehet tártad a folklórról, a tánc- tettúra jelentőségéről. — és szemlélet Egy falu, ahol nem történik semmi azokról a vidékekről, ahol a táncot gyűjtötték stb. — Ezen a területen még a kezdet kezdetén állunk és ez zömmel a szakmai vezetők hiányának következménye. Eddigi tapasztalataink meggyőztek álláspontunk helyességéről: Népi- tánc-csoport csak ott jöjjön létre, ahol előzőleg a szakszerű vezetést biztosítani tudták. Ellenkező esetben többet ártanak, mint használnak a kultúra ügyének. A felkészülés most már megyeszerte megkezdődött a huszadik felszabadulási évforduló méltó megünneplésére csoportjainknál is. Ez a szép célkitűzés kötelez: Gondosan előkészített, színvonalas előadásokkal álljanak ki öntevékeny együtteseink és szólistáink a tavasz bemutatóira, — bt — Mielőtt Jászivámyra indultam volna, a járási tanácsnál tájékoztattak: a községnek ezerötszáz körüli lakosa van, de több mint kétharmada még a tanyákon él. Tizenöt évvel ezelőtt három tanya és a templom állt a mai település helyén. Birkás József és Vincze Mihály tanyáit azonban ma már körülöleli a több mint száztíz ház. — Én itt nem maradok A szolnoki járműjavítóban a fiatalok tartálykocsi modellt készítenek a KISZ VI. kongresszusa tiszteletére BOSSZÚBÓL VIRTUSBÓL # ITTASSÁGBÓL Q Nagy téli vásárra készül a szolnoki Sípos téri iskola szülői munkaközössége. Egy hónappal ezelőtt határozták el, hogy — ki mit tud alapon — játékokat és hasznos kis tárgyakat készítenek. Most pedig már együtt vannak a díszes könyvjelzők, tűpárnák, olló- és fésűtokok, esőkapucnik, fotóalbumok. Sőt, nagyon ügyes munkával papírkerámia-vázákat. virágtartókat, gyöngyöket is készítettek. Az ügyes kezek munkájának kiállítását és a vásárt december 6-án az iskolában tartják meg. * Elhúcsúvtatták Mányai Lajost Mónyai Lajost, a Magyar Népköztársaság Érdemesművészét, a Nemzeti Színház tagját szombaton a Farkasréti temetőben mély részvéttel búcsúztatták el. A ravatalnál ott volt a Művelődésügyi Minisztérium több vezetője, a Nemzeti Színház igazgatóságá- nag tagjai, a budapesti színházak és művészeti életünk számos képviselője. Lerótták kegyeletüket a Nemzeti Színház társulatá nak művészei és Mányai Lajos pályatársai, tisztelői. A ravatalnál a Nemzeti Színház igazgatóságának és társulatának nevében Marton Endre főrendező búcsúzott az elhunyttól. A Nemzeti Színház párt- szervezetének képviseletében Pásztor János, a társulat művésze, a Színház- művészeti Szövetség elnöksége nevében Kazimir Károly, a Vidám Színpad nevében pedig, — ahol az utóbbi időben vendégszerepelt Mányai Lajos — Kazal László mondott búcsúszavakat. Méltatták Mányai Lajos színészi és emberi nagyságát, akinek nevét örökre megőrzi a magyar Ítéletet hirdetett a megyei bíróság: „Nagy Sándor vádlottat a bíróság egyrendbeli emberölés kísérleti miatt bűnösnek mondta ki, ezért három évi szabadságvesztésre, ugyanakkor három évre a közügyek gyakorlásától való eltiltásra ítélte”. A vádlott megdöbbenten hallgatott. Ugyan mi juthatott az eszébe? Az események láncolata, mely ide vezette őt a vádlottak padjára? Apja rendes, becsületes munkásember volt világéletében és annak nevelte négy gyermekét is. ö alighogy elvégezte az ötödik osztályt, dolgozni ment a termelőszövekezetbe. Aztán segédmunkás lett. Szórakozás? Néha felhajt néhány pohár Italt, sokszor többet is a kelleténél, de soha nem kötöz.ködik. És tulajdonképpen gyerekkorukban, de később is jóban Voltak Olesák Sándorral. — KclyöUkorukban néha összeszólalkoztak valamin, de az csak addig tartott. De két évvel ezelőtt, azon a bizonyos estén, amikor az italboltban találkoztak, s amikor kérte Sándort, meg testvérét, ne hordják el a lebontott pajtától a termelőszövetkezet faanyagát, mert őket veszik gyanúba, nem Olesá- kékat, hiszen ők laknak közelebb — összevesztek! Akkor a két Olesák fiú meg is rugdosta őt. Később többször megverekedtek és mindig ő húzta a rövideb- bet. Nem. ö ezért nem tett soha feljelentést I Amikor most nyáron egy csapatban mentek kaszálni Sándorral, még nem gondolta. hogv ez lesz a vége. Dohát ittak, ö eev liter bort. meg «őrt is... De Ivott jócskán Olesák Is. Hazafelé menet aztán újra összeszólalkoztak. És akkor ő levette á kaszát ä vállánál és idegességében Oltsák Sándor felé vágott. — Jaj, megvágtad a karom — kiáltott akkor az... Öt letartóztatták, Olcsákot kórházba vitték. Az orvos szerint hosszú ideig megmarad karján összeszólal- kozásuk nyoma. Talán erre gondolt a vádlott. S arra, hogy három évet kell börtönben töltenie egy meggondolatlan pillanatért. Az ítélethirdetésen ott volt Olesák Sándor is. Csak a szeme rebbent egyet, — amikor meghallotta: három évi szabadságvesztés! Hogy 6 mire gondolt, nem lehet tudni. Talán arra, amit a bíróság előtt vallott: „A tsz pajtájából mindenki hordta a faanyagot. Mi csak azért vittük, mert más is vitt... Azért vertük meg, mert nekem a szüleim azt mondták, ne hagyjam magam... A verekedésnél mindig mi ütöttünk, de ha nem tesszük, még azt híreszteli, hogy elszaladtunk. Akkor, amikor megvágott a kaszával, azt kérdezte tőlem: te voltál az, aki a szemem alá rúgott? Én. Nem félsz, hogy levágom a nyakad a kaszával? Nem! Akkor csapott felém...” íme a leltár: két alig húsz esztendős kengyeli legény virtusból, az ital hatására összeszólalkozott, s e veszekedésnek majdnem emberhalál lett a vége. Az egyik most börtönbe kerül. Vajon a kengyeli termelőszövetkezet vezetői tudják. hogy a veszekedés tulajdonképpen a közös va- gyonán kezdődött? Azon a vagyonon, amit nem őriztek kellően? V. V. Patkány és egérirtás rovarirtás, raktárfertőtlenítés: DÁVID, gázmester, Nagykáta, Dózsa u. 18. — fakadt ki még 1951-beu a Jászapátiból idekerült ta- nácstitkámő. De maradt És tizenhárom éve intézi az emberek ügyes-bajos dől. gait. — Göröngyös út volt. Az első évben még az állami támogatással épült házak sem kellettek. Vándormozis járt hozzánk, s az előadás gyakran hajnalban ért véget, mert elromlott az agregátor. Villany is csak hat éve van. Sose felejtem el az első villanyfényes estét — beszél a múltról Taj- ti Jánosné, a titkár. — Egész éjjel égették a villanyt az emberek. Mintegy nagyvárosban, olyan világosság "volt. A villannyal együtt megjelent a rádió és ma már hat házon magasodik a község fölé a tv-antenna. A gazdakör is kiszolgálta idejét, s helyette már ott áll a szép. nagy, új művelődési otthon. Több mint egymillió forintba került és jövőre már itt szórakoznak, itt tanulnak az öregek és a fiatalok. Hemingwayt, Tolsztojt, Balzacot A községben egy bolt jelenti a kereskedelmet. A polcon egymás mellett sorakozik a lekvár, a kenyér, a liszt és a könyv. Mert nemcsak a mintegy háromezer kötetes könyvtárat látogatják gyakran, de az ajánékok között Is egyre többször szerepel a könyv. Mit olvasnak? Hemingwayt, Tolsztojt, Balzacot. — Orvosért hova mennek? — Jászapátiba.— Milyen távolság az? Egy kis legényke válaszol a felnőttek helyett: — Én egy óra alatt megjárom biciklivel. A boltra panaszkodnak. Jászapátiból jár ki a boltvezető, s így csak nyolckor nyit, délután négykor pedig zár. A mezőgazdaságban dolgozók pedig munkába menet és onnan jövet vásárolnának. Nem jól van ez így. Mint ahogyan az sem, hogy még mindig nagy a tanyavilág. Az iskolás gyermekek közül egyiknek, másiknak egy órányi az útja hazáig, a tanyáig. Annyian nincsenek — mint mondják —, hogy szállításukról gondoskodjanak. (Habár ki-udja). Azt viszont az orvostól hallottam, hogy Jász- iványban sok gyermeknek fáj a szeme és a lába. A petróleum és a gumicsizma. AZ egyik a szemét, a másik a lábát emészti. Mert a tanyában nincs villany, oda nem vezet járda. Felbomlóban a tanyavilág Amikor Tajti Jánosnéval, a tanácstitkárral kezdtük a beszélgetést, azt hittem, üres kézzel távozok Jász- iványról. — Nem történik itt semmi különös — mondotta. A beszélgetés, a látottak azonban másról győztek meg. A már leírt eredményekről és gondokról. Sót többről, hiszen jobb autóbuszközlekedést szeretnének, jövőre járdákat építenek, bővítik a villany- hálózatot. És ebben a munkában a lakosság is kiveszi részét. Forintjaival és munkájával. A tanyaiak és a községbeliek egyaránt. Eredmény, hogy megszerették a betűt. Ki szerettette meg? Nevet nem tudnak monidani. Csak munkája eredménye maradit itt: az olvasó emberek. Hová írhatnám, ha nem a fejlődés számlájára, hogy az idén tizenegy építési engedélyt adtak ki. És ez évenként ismétlődik. Felbomlóban itt is a tanyavilág. Az emberek mint többen elindultak a faluba, a fény felé. 1 M. J. Ideggondozó nifi tik a Szolnok megyei Tanács Rendelőintézetében. Az új intézmény a tüdő- és szívbeteggondozókhoz hasonlóan a kórházakból kikerült betegek utógondozását végzi. Az intézet munkatársai dr. Sallai Lajos ideggyógyász, kórházi főorvos irányításával lakásukon keresik fel az ideggyógyintézetből hazakerült személyeket. Ellenőrzik életkörülményeiket és szükség esetén tanácsokat adnak családtagjaiknak. Az új intézet munkája járóbeteg rendeléssel is párosulj Próbáinak a szolnoki Úttörőház kamarakórus ánaf* tagjai MWMB
