Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-26 / 277. szám
XfW. november 26. SZOLNOK MEGY® NÉPLAP 5 SURJÁN TÖRÖKSZENTMIKLÓSHOZ TARTOZÓ KIS TELEPÜLÉS 450 LAKOSSAL ITT ÉL SZILÁGYI LÁSZLÓ A FELESÉGÉVEL TÖRÖKSZENT- MIKLÚSON TANÍT, SZILÁGYINÉ A SURJÁN1 ISKOLÁBAN. SURJÁNBA FÉL ÉVVEL EZELŐTT VEZETTÉK BE A VILLANYT. A SZILÁGYI CSALÁD AZÓTA „VILLAMOSÍTOTTA” A HÁZTARTÁST. NEMCSAK TELEVÍZIÓJUK VAN; BÁR MOST GÁZZAL FŐZNEK, A KONYHÁBAN OTT VAN A VILLAMOS TŰZHELY IS. MOSÓGÉPPEL MOSNAK — MÍG A FÉRJ KISZEDI A MOSOTT RUHÁT A GÉPBŐL, AZ ASSZONY VASAL TERMÉSZETESEN VILLANYVASALÓVAL A Szilágyi család a tv-nél Családi munkamegosztás Lehet jelentkezni a külföldi egyetemi és főiskolai ösztöndíj-pályázatra Az 1965—66. tanévvel negyvennégyen kezdhetik majd meg tanulmányaikat bolgár, csehszlovák, NDK- beli, román és szovjet ag- rár-í ’sűoktatási intézményekben. Az ösztör. ak odaítélésére pályázatot írtak ki. A pályázati feltételekről a megyei tanácsok művelődési és mezőgazdasági osztályai, az állami gazdaságok megyei igazgatóságai* valamint a közép- és felsőfokú mezőgazdasági technikumok tanulmányi osztályain adnak bővebb felvilágosítást. — Lehetőség van arra is, hogy a jelenlegi tanévben érettségizőkön kívül a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó szervek nem régen érett- s' rtett, vagy képesítőzött f ' cl dolgozói is jelentkezzenek. A pályázatokat, ill. felvételi kérelmeket december 10-ig keli megküldeni a Földművelésügyi Minisztérium személyzeti osztályának. Gyökéremberkék Karcagon * null! Dokumentumjáték. Jobb híján így nevezhetjük a műfajt. Dokumentum, mert megszólalnak benne egykori nagyságok és azóta letűnt énekesnők. Játék, mert egy asszony, egy férjétől távol levő, szerető szolnoki asszony szemével láttatja meg az embertelen háborút úgy, ahogy az "a valóságban is lejátszódott. Nem könnyű dolog auditív eszközökkel képeket láttatni, vizuális képzeteket kelteni. Tiszai Lajos, a Halálmars összeállítója erre a feladatra vállalkozott és ennek meg is felelt. Legalábbis ami azt a nemzedéket illeti, amely részese, szenvedő részese volt a háborús magyar uralkodó osztály vérgőzös hatalmi tébolyának. Amikor Horthy rossz magyarsággal ejtett szavai megszólalnak az egykorú felvételen, a győzelmes háborúról, akkor a 40—50 évesek nemzedéké tisztán látja maga előtt a budai várnak azt az erké- lyét, amelyen a lovas tengernagy elmondotta beszédeit. És ezeket a szónoklatokat mindig csapások követték és ezek a csapások. a szegény, félrevezetett, megcsalt, keserűen gyötrődő magyar népet érték. Hallatszik a léptek dobaja, csizmák, bakancsok tompa koppanása. Monoto- nul, mint a dobpergés. — Szolnok búcsúztatja az utászzászlóaljat és a tarac- kcs üteget. Szegény félrevezetett húszévesek... vitték őket a vágóhídra a keresztény Európa fikciójáért, elvérezni egy „keresztes hadjáratban”. Hírmontázs. Egy hír jótékonycélú teadélutánról, egy másik, éhenhalt gyermekekről, Horthy tárgyal Hitlerrel. Mezőtúron szénhiány miatt be kellett zárni a bölcsődét. Az egymás mellé rakott hírekből, mozaikokból kitűnően látható a háború kettős arca: jólét a föntlevőknek, nyomor, éhség a népnek. A dokumentumjáték nem hagy nyugodni. Megrendít és felkavar, gyorsan és Dontosan tesiz mindent a helyére, hogy az egykori A magyar rádió szolnoki stúdiójának dokumentum játéka résztvevőkben meginduljon az asszociációk áradata. Jány Gusztávnak hírhedt felkoncolási parancsa, amelyet Karádi Katalin dala követ, a „Valahol Oroszországban”. Aztán a Don- kanyar hómezőibe temetett hadsereg képe s a halott mező fölött a háborús évek nagy slágere: „Jó éjt, drága kis hadnagyom, jó éjt...” Vitézi bál a Tisza Szállóban és utána az itthon hagyott feleség monológja: június másodikén, 1944-ben hétszázan haltak meg. eltűnt egy városrész Szolnokon. És mennyi igazság van abban, hogy három szolnoki lakos ügyét a magyar haditörvényszék tárgyalta, de az agyonlö- véshez mór német vezényszó hallatszott. Igen, a fegyverek ravaszán a nácizmus ujja. Aztán... Gyerekkoldusok kántálása a szolnoki utcán és „Jaj de jó a habos sütemény”. Radnóti VII. .Eclogája és utána egy itthoni kérvény, egy nyomorgó öcsödi földműves kérvénye, aki csak munkát keres, hogy enni adhasson gyermekeinek. Alapos, szép munka ez a dokumentumjáték. A figyelmeztetés erejével, az emlékezés keserűségével rázta fel a hallgató egykori húszéveseket. S a mai húszéveseknek sem tanulság nélkül való. Az író és ösz- szeállító Tiszai Lajoson kívül az egész stáb megérdemli, hogy felsoroljuk a nevét: Koncz Ildikó és Szabó Margit mint rendező- munkatársak, a zenei rész összeállítója Boros Attila, Kövér Gyula, a montázs kitűnően sikerült technikai részének kivetelezője és egy sor kitűnő " színész, akiknek a hangién megszólalt a múlt. Közülük Hegedűs Ágnest, Tallós Endrét, Horváth Sándort és Upor Pétert említenénk, a teljesség igénye nélkül. Hernádi Tibor A gyökéremberkéket mindnyájan ismerjük. Találkozunk velük útón-útfélen. Ha a szél vagy eső lehordja a rézsűn a fák, bokrok gyökereiről a földet, vagy ha gyökérdarabot fordít ki az eke, elnézegetjük néha a furcsa, szeszélyes ágazatokat, csomókat, görbületeket. S ilyenkor egy- egy hangulatos pillanatban meglátjuk a gyökéremberkéket. Törzsük, fejük, végtagjaik furcsán csavarodott, a szenvedés és a szenvedélyesség az arányok torzításában fejeződik ki. A véletlen végtelen változataiból kiválasztjuk magunknak azt az alakzatot, ami ' valamire emlékeztet s felgyújtja képzeletünket. Mindez azonban csak percekig vagy pillanatokig tart s tovább megyünk; Táncos Frigyes, a karcagi Talajjavító Vállalat dolgozója azonban hosszabban elnézegette a gyökerek érdekes játékát, különösen a szőlőgyökérét. Levágta s kígyóit fantáziája szerint tovább alakította a gyökéremberkéket. Pontosabban kimunkálta az arcot s lefaragásokkal még jobban kidomborította a természet furcsa játékait, melyek emberi indulatokat kifejező mozdulatokra emlékeztették őt. * így jött létre az a negyvenöt kis gyökérszobrocska, mely most a karcagi Déryné művelődési házban látható. A jobban sikerültek közé tartozik a Viharban i című, ahol az összehúzódó, j de vállát bátran előrevető I figura küzd az elemekkel, a Csüggedő két aránytalanul nagy tenyerét előretartó figurája, a Táncos leány ritmikája, a Fürdőben, a Háború után és a Mentsétek meg az emberiséget című kétalakos kompozíciók. Zavar azonban a fényes bevonat. Az anyag minőségét kevésbé rejtő, csupán a felületet védő egyszerűbb bevonatolási módszert kellene találnia a faragó mesternek. A megmunkálásban pedig szerencsésebb lenne, ha nem dolgozná ki ennjure a részleteket. Ebben a műfajban a művészet első mozzanata: meglátni, ami az anyagban benne van; a második pedig: úgy alakítani ki a nagy vonálakat, hogy a részleteket — ha tetszik — a néző saját képzeletével tudja felfedezni. De a részletek elképzelésére sincs mindig szükség. Sokszor éppen a nagy vonalak, a lendületes összefoglaló formák maguk sugározzák a művészi mondanivaló egész tartalmát. Bellon Tibor, a karcagi múzeum igazgatója és Ná- nási Mihály, a művelődési ház igazgatója őszinte meg. becsüléssel támogatják a faragó mester munkáját. Óvakodnak azonban minden túlzástól s örömmel halljuk tőlük, hogy maga a faragó mester sem kíván többet, minthogy szobrocskáit a nyilvánosság ismerje és hogy könnyebben juthasson az „anyag”-hoz, a szói őgy okérhez, L L Fejenként: 237forint értékű gyógyszer Négy év alatt 47 százalékkal emelkedett hrz'’okban az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás. / z egészség- ügyi viszonyok javasának ez is az egyik mutatója. Bár összegszerűen látszólag nem sok a 237 forint — ennyi értékű gyógyszert fogyasztott átlagosan minden állampolgár az elmúlt évben —, de a fejlődés üteme mindenképpen tiszteletreméltó. Mint gazdálkodásunk sok más területén — ezúttal is a számok mögé kell nézni, hogy az adatok jelentőségét a maguk teljességiben felmérhessük. Mert az egy tőre eső fogyasztás adatai nem árulják el. hogy elsősorban a társadalombiztosítás keretein belüli .gyógyszerfogyasztás emelkedett, még pedig több mint 70 százalékkal. Az SZTK-n kívüli viszont csaknem 30 százalékkal csökkent. Négy évvel ezelőtt (a termelőszövetkezeti mozgalom erőteljes fejlődésének kezdetén* ez a tétel még több mint 20 százaléka volt az összes gyógyszerfogyasztásnak, ma viszont csak kb. a 10 százaléka. A gyógyszerfogyasztás alakulása (millió forintban) s N BJ N OS QJ N sí Összes gyógys fogy. 8 ? S3 S E Xi aj Egyéb gyógys fogy> o T *W —a a,1*1 w R 1959 1604 1255 1068 349 161 1963 2393 2147 1825 246 237 A társadalombiztosításban részesülők számára — ha nem is ingyenes, mint amilyen az orvosi tanács vagy a gyógykezelés —» egészen minimális csak a költség: a fogyasztói árnak mindössze a 15 százalékát fizeti nálunk a beteg. így azután sok fontos gyógyszer a szó szoros értelmében fillérekbe kerül csupán. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy egy orvosságot azért ne tudjon valaki megvásárolni nálunk mert sokba kerül. 1959 és 1963 között a társadalombiztosításban része, sülök száma az egyharma- dával növekedett, minthogy most már a falu is bekapcsolódott a társadalombiztosítási hálózatba. Az egy főre jutó gyógyszerfogyasztás azonban — mint láttuk — ennél is gyorsabban nőtt. Tehát nemcsak többen jutnak ma olcsóbban hozzá, hanem a fejenkénti fogyasztás is nagyobb, mint néhány évvel ezelőtt. Ebben azonban nemcsak a reális igények jobb kielégítése szerepel, hanem az „elfekvő készletek” emelkedése is. Csakhogy ezek a szokástól eltérően nem a2 iparban találhatók, hanem azoknál a fogyasztóknál, akik „jó, ha ez is van a hánzál” gondolattal valóságos házipatikát rendeznek odahaza. A készleteiket án sohasem használják fel — ami önmagában örvendetes —, de a gyógyszerfelhalmozással többszörösen megkárosítják a közösséget és saját magukat. A gyógyszerellátás terhét túlnyomórészt az állam viseli azzal, hogy megtéríti a gyógyszerek termelési értéke és a fogyasztó által megfizetett összeg különbö- zetét. Ez már 1959-ben is meghaladta az egymilliár- dot. 1963-ban pedig nem járt messze a kétmilliárd forinttól. A lakosság egészségügyi ellátásának természetesen nem ez az egyetlen kiadási tétele. Ehhez íá- rul az orvosok és a többi egészségügyi dolgozó fizetése, a kórházak ellátása és fenntartása, új egészség- ügyi intézmények létesítése stb. Magyarországon az átlagos életkor a felszabadulás előttivel szemben kb. 16 évvel meghosszabbodott. Sokkal eredményesebben lehet küzdeni a különféle betegségek ellen, sokkal nagyobb biztonsággal előzhetjük meg ezeket, ha a gyógykezelésnek és a gyógyszerellátásnak nincsenek anyagi akadályai, ha a beteg mindent megkap, amire szüksége van. A. L
