Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-26 / 277. szám

1984. november 26.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Bizalomra bizalom és lelkes munka a válasz

Gondolatok a KISZ Szolnok megyei küldöttértekezlete előtt

írta: Csáki István

szocialista nagyüzemi gazA

KISZ soronlévő VI.

kongresszusára való felkészülés fontos állomásához érkezitünk. A mai napon több mint 800 KlSZ-sz^r- vezet mintegy 30 ezres tagságának megbízásából gyülekeznek össze Szolnok megye ifjú kommunistáinak küldöttei, hogy megtárgyalják az ifjúsági szervezetek négy esztendős tevékenységét, a fiatalok helyzetét, a szocialista építés soronlévő feladatait, meghatározzák a további teendőket, előkészítsék a kongresszus döntéseinek megvalósítását. — Köszöntjük forró szeretettel a küldöttértekezlet minden résztvevőjét, a küldötteken, ifjú elvtársainkon keresztül Szolnok megye több mint 80 ezer főt kitevő ifjúságát. Bízunk abban, hogy a tanácskozás eredményes lesz, s rendületlenül hiszünk abban, hogy a párt ifjúságunk iránt tanúsított bizalmára és szerető gondoskodására — mint eddig midenkor — a viszont bizalom erősödése és lelkes munka lesz a válasz.

A Kommunista Ifjúsági Szövetség — amely őrzője, ápolója és folytatója a magyar ifjúság legszebb hagyományainak — történelmünk nehéz és viharos időszakában bontotta ki zászlaját. Alig hogy elnémultak az ellenforradalom fegyverei, alig, hogy felülkerekedett munkásosztályunk az élet-halál harcban. ifjúságunk legjobbjai — szembenézve minden nehézséggel és veszedelemmel — népünk színe elé álltak, hogy a márciusi ifjúság és a KIMSZ örököseként részt kérjenek, részt vállaljanak a szocialista forradalom győzelméért, szocialista hazánk építéséért folytatott harcból. A szocialista építés ellenségei felháborodva vették ezt akkor tudomásul, ök mindenáron éket akartak verni a kommunista párt és a magyar ifjúság közé azzal az álnok gondolattal, hogy a maguk oldalára csalogassák, kilátástalan harcuk támogatójának nyerjék meg fiataljainkat.

Az ellenforradalom elleni küzdelemben újjászerveződött pártunk az első lépéskor olyan nagyszerű célt és programot adhatott ifjúságunknak, amely rövid idő alatt lebírhatatlan erőt gyülekeztetett a KISZ forradalmi zászlaja alatt. —

„A KISZ támogassa a pártot, a nép államát minden nehézség leküzdésében. Tömörítse soraiban a magyar ifjúság leghaladóbb részét, elsősorban népünk vezető osztályának, a munkásosztálynak ifjú nemzedékét, emellett a parasztifjúság, a katonaifjúság, a tanuló- ifjúság és a fiatal értelmiség legjobbjait. Legyenek a KISZ tagjai a szocialista társadalom építőinek első soraiban. Harcoljanak a munkás- és parasztifjúság testvéri barátságáért. Segítsenek az ifjúságnak, hogy kedvére tanulhasson, művelődhessen. sportolhasson, szórakozhasson, hogy valóra válthassa munkájával, szorgalmával céljait, terveit. Ha szükséges fegyverrel, akár életének feláldozásával védje népi demokratikus rendünket, szocialista hazánk szabadságát, függetlenségét.”*

1

957. március 11-i határozatában jelölte meg e nagyszerű célokat pártunk ideiglenes központi bizottsága, s rá méltó válasz volt a rövid idő alatt szélesen kibontakozó ifjúsági mozgalom, mely a most már több mint 7 esztendős harcban megedződött, sok százezres tömegszervezetté nőtt. A KISZ ma átfogja, szervezi és irányítja ifjúságunk minden jelentősebb tevékenységét, iránta — s rajta keresztül a párt politikája iránt — teljes és osztatlan ifjúságunk bizalma.

A több mint hét esztendős küzdelemben a KISZ mindenkor hűséges támasza és segítője volt a párt harcának. Történelmi jelentőségű események zajlottak le, mélyreható átalakulások mentek végbe ebben az időben hazánkba«. Győzött falun is a

dáikodas. Létrejött társadalmunk egységes szocialista gazdasági alapja, megtörtént a szocializmus alapjainak lerakása, s ezzel társadalmunk fejlődése új, magasabb szakaszhoz érkezett. Egyetlen olyan feladat, de még rövid ideig tartó akció sem volt ebben az időben, amelyből a KISZ-szervezetek vezetésével ifjúságunk méltóan ki ne vette volna részét. Ifjúságunk — megyeileg és országszerte — joggal és büszkén hivatkozhat arra, hogy alkotó részese az ipar

— különösen pedig a vegyipar — nagyarányú fejlesztéséért, a szocialista mezőgazdasági termelés fellendítéséért, a város, a község építéséért, mindennapi életünk boldogabbá és szebbé tételéért folytatott küzdelemnek.

A mai küldöttértekezleten a KISZ megyei bizottsága számot ad tevékenységéről, megyénk ifjúságának eredményeiről és tennivalóiról. Hosszas előkészület és nagyon gondos munka előzte meg ezt a tanácskozást. KlSZ-gyűlé- sek, üzemi, járási, városi küldöttértekezletek folytattak szenvedélyes vitát a helyzetről és a „hogyan to- vább”-ról. A küldöttek a mai értekezletre hozzák magukkal a fiatalok soksok javaslatát, de hozzák a pártszervezetek, a járási és városi pártbizottságok, az idősebb kommunisták biztató, lelkesítő üzeneteit is. Bízunk benne, hogy a sok sok elismerő szó — mely teljesen jogosan és megérdemelten hangzott el

— új erőfeszítésre, új tettekre lelkesíti megyénk egész ifjúságát.

P

ártunk megyei bizottsága az elmúlt esztendők során többször gondosan megvizsgálta és értékelte a KISZ szervezetek és az ifjúság munkáját. A KISZ szervezetek tevékenységét, a megye ifjúságának helyzetét, a szocialista építés érdekében végzett munkát alapvetően eredményesnek, új sikereket érlelőnek ítéli meg. Most is — mint mindenkor — köszönettel és nem kis büszkeséggel szólunk mindarról, amit szépnek, értékesnek, szocialista társadalmunk építésében előremutatónak ítélünk ifjúságunk tevékenységében:

Nagy hozzájárulás pártunk VIII. kongresszusán kitűzött nagyszerű céljaink megvalósításához az a lelkes és eredményes verseny, melyet az ipari és mező- gazdasági üzemekben ifjúságunk folytat. 8 ezer ifjúmunkás versenyző, 280 ifjúsági brigád és ezen belül 100 szocialista brigád olyan erő üzemeinkben, amely feltétlenül lendítője kell hogy legyen — és az is — az üzemi termelő munkának. Közel ezer ifjú újító, és 2 év alatt majdnem 1200 újítás szintén olyan tény, mely joggal dobogtatja meg az együttérzők szívét.

A mezőgazdaság szocialista nagyüzemei az utóbbi években figyelemre méltó eredményeket értek el. Jórészt túl vannak azokon az akadályokon, nehézségeken, amelyek a kezdéssel járnak együtt. Alig néhány esztendeje a fiatalok még tömegesen hagyták el a falut, kerestek maguknak új foglalkozást. Akkor, a még gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetekben nem látták biztosítottnak jövőjüket. Ez már a múlté. Sok fiatal azóta visszatért a szövetkezetbe, s ma büszkék vagyunk arra, hogy közel 15 ezren veszne*:

részt a mezőgazdaságban a különböző ifjúsági termelési mozgalmakban, s arra is, hogy a múlt esztendőben 16 országos helyezést értek el fiataljaink a nemes vetélkedésben.

r

ogadják az elismerést és köszönetét bátorító, lelkesítő szóként a KISZ szervezetek, az üzemi és falusi fiatalok, különösen a versenyzők. Űj szocialista életünk: és boldogabb jövőnk építésében ők többet tesznek az átlagosnál, s azért egész társadalmunk tisztelettel adózik.

Pártunk gondosan kimunkált, ingadozástól és fordulatoktól mentes politikája, az ifjúság iránt tanúsított figyelem és gondoskodás, a marxista—leninista tanok terjesztése, az ifjak bevonása társadalmi politikai életünk fontos kérdéseibe kedvezően befolyásolta és formálta az ifjúság erkölcsi, politikai arculatát. Hiba és politikai vakság lenne nem látni, hogy a fiatalok körében, és egyes ifjak magatartásában ma is vannak társa dalműnk szellenjétől, a szocialista erkölcstől eltérő jelenségek. Megtalálható még az önzés, a mának élés, a könnyű életmódra való törekvés, szokásokban, öltözködésben, viselkedésben a kapitalizmus maradványa, vagy éppen a mai kapitalizmus propagandájának hatása. Vannak ilyen jelenségek, azonban ifjúságunk arculatát, életfelfogását és egész magatartását olyan tulajdonságok jellemzik, amelyek már az új élet építésével alakultak ki és terjednek. A szocialista építés közel két évtizede alatt harcos, szocialista hazánkat szerető, dolgos ifjúság nőtt fel. Amikor pártunk és államunk fellép a káros jelenségek ellen, harcában az ifjúság derékhadára, az ifjak többségére támaszkodhat. Ifjúságunk erkölcsi, politikai arculatának kedvező alakulása és fejlődése kifejezésre jut a termelésben való részvételen túl a tanulásban, a sportban, a különböző vállalások és védnökségek teljesítésében. Ezek együttesen azt jelentik, hogy az ifjúság a párt politikájában, a KISZ tevékenységében megtalálja saját nemes szándékát, vágyát és igényét, melyet a szocializmus további építése útján kíván kielégíteni. Ebben a a helyzetben különösen fontos, hogy a KISZ szervezetek az ifjúság közötti munkában megtalálják azokat a módszereket és formákat, melyeken keresztül biztosítani tudják a kapcsolatok állandó erősítését a fiatalok aktivitásának, lendületének, alkotnivágyá- sának a szocialista építés érdekében való felhasználását.

IMF emzedéfkünk — benne ifjúságunk — a történelemnek forradalmi feszültséggel és változásokkal teli szakaszában él. Nem egészen fél évszázada, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom széttépte a kapitalizmus eddig egységes, az egész földkerekséget behálózó láncolatát, és győzelmével megnyitotta a szocializmus építésének és világméretű győzelmének korszakát. A győzelem akkori szigete azóta hatalmasan megnövekedett, noha ezernyi vésszel kellett szembenézni az első szocialista államnak. 1917-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ' győzelmével 180 millió ember indult el az új élet útján. Ma az emberfői egyharmaöa — több mint 1 milliárd ember — nyomul előre ellenállhatatlan erővel, s ha időközben nézeteltérések, viták keletkeznek, és hatalmasodnak el, nem lehet vitás, hogy ez az erő a kapitalizmus megsemmisítéséért, a szocializmus világméretű győzelméért

folytatott harcban szétsza- kíthatatlanul együtt küzd s az sem lehet vitás, hogy a nézeteltéréseken és a belőlük származó átmeneti nehézségeken úrrá lesz. — Ma már a szocializmus világrendszer és hódító útját járja mindennap, akkor is, ha földrajzilag területe hosszabb ideig változatlan. A szocialista tábor országainak ipari termelése 1937-hez viszonyítva átlagosan 7,5-szeresére, _ a tőkés országoké ezidő alatt 2,7-szeresére növekedett. — Ma a szocialista tábor a világ ossz ipari termelésének 38 százalékát adja, de nincs messze az idő, amikor átbillen a mérleg a szocializmus javára. — A fejlődés üteme, a szocialista tudomány nagyszerű vív- mánvai, az erőviszonyoknak a szocialista tábor javára történő alakulása egyaránt a nagyszerű jövő körvonalait bontakoztatják ki előttünk. Ebben a korban élni, küzdeni felemelő érzés. — Amikor ifjú barátaink, a küldöttértekezlet résztvevői a jelenről tárgyalnak és a jövő feladatai! határozzák meg, erről semmiképpen ne feledkezzenek még. Negyedszázaddal ezelőtt forradalmár küzdő elődeink még csak távlatként emlegethették, hogy megszűnik hazánkban az elnyomás, a kizsákmányolás. Ma valóság ez. — Ok munkát követeltek, mert az akkori rend azt is meg- tagadta tőlük. Munkát, mely az élet alapja, s amely ma minden tisztességes embernek joga és le- hetősége. Most tiszteletet kell biztosítanunk ennek a lehetőségnek és magának a munkának. A proletariátus harcának segítői voltak azok a ma is nagyértékű költői alkotások, — melyekkel Juhász Gyula, József Attila — és mások — a munkát, ezt a sajátosan emberi tevékenységet méltatták és dicsőítették. Van tennivalónk — és nem kevés —, hogy ifjúságunk egésze átérezze azt a felelősséget, mely a mindennapi munkában rá hárul, s a szabad szocialista embert jellemző lelkesedéssel végezze feladatát.

Az előttünk kibontakozott nagyszerű távlat _ és jövő, számos követelményt állít elénk, melyeket pártunk VIII. kongresszusa tételesen is megfogalmazott és határozatban rögzített. A küldöttértekezlet akkor tölti be igazán magasztos hivatását, ha e feladatok megvalósításához bontakoztat ki újabb lendületet, ha ifjaink gondolat- világába maradandó módon bevési az ebből adódó feladatokat.

Szocialista építőmunkánk sikereit, helyzetét és jövő tennivalóit derűsen látjuk, de ez nem takarhatja el szemünk elől sem a nehézségeket, sem fejlődő szocialista életünk egyes területein gyakorta fellelhető visszásságokat. Ne feledje senki, hogy bár a két évtized. mely a felszabadulástól idáig mögöttünk van. sikerekben, eredményekben gazdag időszak, s hogy a szocializmus alapjainak lerakása történelmi ténv de azt sem, hogy mindezek ellenére ..útközben vagyunk”, a szocialista forradalom győzelmének teljessé tétele, a szocializmus

teljes felépítése előttünk tornyosuló feladat. Útközben vagyunk, s magunk is, embertársaink is életszemléletünkben, felfogásunkban még hordjuk a régit, a kapitalizmus maradványát. Mindennap leadni a régből hozott teherből és mindennap venni fel újat a szocializmus eszméjéből és erkölcséből, ez sokszorosan összetett és bonyolult feladat. És senki más nem oldhatja meg mint magunk.

E

zzel együtt sok sok feladat jelentkezik a szocialista építés gazdasági frontján is. Változatlanul előtérben van — és ott is marad — a termelés minden ágazatában a termelékenység növelése. Két kézzel kell megragadnunk minden olyan lehetőséget, amivel a termelékenység növekedését elő tudjuk segíteni. A hosszú idő óta folytatott erőfeszítés ellenére e téren koránt sem megnyugtató a helyzet. Hatalmas beruházások folynak a megye üzemeiben, új kapacitáspk lépnek be s ugyanakkor a meglévők kihasználása, vagy annak fokozása alig halad előre. Legyenek ennek segítői az ifjú mérnökök, technikusok, a fiatal szakemberek.

Szocialista mezőgazdaságunk a fejlődés ellenére sok, ma még kihasználatlan tartalékkal rendelkezik. Üzemen kívülről nagyon* sok tanácsot lehet e tartalékok feltárására és kihasználására adni. de megoldani, csak ütemen belül lehet. Nagy tartalék és lehetőség van a gépparkban, a munka szervezésében, a munkaidő kihasználásában, az erők és eszközök elosztásában. Most pillanatnyilag a szokásoson felül is jelentkezik egy sor nehézség. ami döntően a hosszú ideig tartó esőzés miatt álli be. Ezeket is le kell küzdeni, de nekünk messzebb kell tekinteni. A jelentkező nehézségek és problémák nem teszik kétségessé sem az átszervezés szükségességét, sem mezőgazdaságunk struktúráját. A _ keret, a nagyüzemi gazdálkodás mai formája jó, de benne növelni kell a szocialista vonásokat. Ez ismét nagyon sokrétű és bonyolult munka. Benne első helyen áll fontossági sorrendben is az emberek, a szövetkezeti gazdák felfogásának, egész világnézetének, tudatának szocialista átalakítása. Ez szintén a fiatalabb generáció körében is jelentkező feladat.

Ezen túl, természetes, nagyon sok terület van, ahol előbbre lehet és előbbre kell lépnünk. Az idén 16 ezer kh. felett van az a legelőterület, amely felett ifjúságunk védnökséget vállalt és gyakorolt a megyében. Nem ennyi, ennél sokkal több rét és legelőterület „szorul” gondozásra. Évről évre nő az öntözési lehetőség, de nem így a ténv. leges öntözés és főleg nem nő megfelelően hasznossága. Pedig tucatnyi példa van egy járáson belül is, hogy szinte csodás eredményeket lehet produkálni. Az idősebb korosztályok és az if.iú szakemberek, szakmunkások egységes erőfe-• szításét várjuk ennek megoldásához.

S

zolnok megye szabadságunk, szocialista építőmunkánk két évtizede alatt hatalmasat fejlődött. Az ipar ma már olyan tényező a megyében, amiről két évtizeddel ezelőtt álmodni is alig lehetett Nyolc új nagyüzem épült fel, a régiek kapacitása tízszeresére, tizenkétszeresére növekedett. Évenként átlago i san meghaladja a félmil- Iiárd forintot az ipari kapacitás bővítésére fordított beruházási összeg. Sok múlik azon, hogy az új és régi üzemekben, ahol egyaránt nagy számban dolgoznak fiatalok, milyen a munkaszellem, munkaerkölcs. A közvetlen hasznon túl fűt- sön bennünket a lelkesedés, hogy a kőolaj tízezer tonnái, a földgáz, a kénsav, a szuperfoszfát, a pútor, a cipő, a hűtőgép, a cukor — és minden, ami üzemeinkből kikerül —szocialista hazánkat erősíti, egész dolgozó népünk javát és boldogságát szolgálja.

Mezőgazdaságunk a nagyüzemi gazdálkodás győzelmével fokozatosan kiemelkedik abból a sivárságbók amelyben századokon át tengett. A termelőszövetkezetek közös vagyona közel 3 és félmilliárdot tesz ki, s ez olyan vagyon, amilyenhez hasonló parasztságunknak még soha sem volt. Hatalmas géppark segíti a parasztság munkáját. 100 ezer hold az öntözhető terület, s bár a természet nem nagyon kedvezett éveken keresztül, mezőgazdaságunk évről évre többet produkált. 1963-ban pl. 48,7 százalékkal történt több áru- értékesítés, mint 1957-ben. Szövetkezeti gazdaságaink egyre szilárdabbak, s mind nagyobb feladatra lesznek képesek. Népgazdaságunknak több kenyérgabonára, húsra, tejre, tojásra van szüksége. Dolgozó népünk több terméket vár, remél tőlünk, s ebben nem lehetünk közömbösek.

Nem e cikk, hanem a küldöttértekezlet hivatása', hogy az eredmények összesítésével együtt feltárja a munka fogyatékosságait és meghatározza a további lépéseket. Hisszük, hogy az értekezlet ezt meg is teszi. A párt vezető szervei részéről teljes és rendíthetetlen a bizalom megyénk ifjúsága — ezen belül ifjúsági szervezeted iránt. A párt soha, semmilyen okmányban* nem ígért az ifjúságnak valamiféle „köny- nyű” életet, s nem engedte, hogy valakik is délibábot kergessenek. A szocialista építés harcot, küzdelmet, munkát követel s csak ennek a gyümölcseként érhet és érik ifjúságunk és egész társadalmunk számára a boldogabb élet. Ma is harcra, küzdelemre szólítjuk ifjú elvtársainkat. A harchoz, a küzdelemhez a feltételek jók, a siker biztosítható. A szövetség minden szervezetét, ifjúságunk egész tevékenységét — üzemben, mezőgazdaságban, iskolában és mindenütt — hassa át még nagyobb felelősségérzet és a jobb munkára való törekvés szelleme.

I

smételten köszöntjük a KISZ megyei küldöttértekezletét, s a munka megkezdése előtt Lenin elvtárs 1920-ban elmondott útmutatását idézzük:

„A Kommunista Ifjúsági Szövetség legyen rohamcsapat, amely minden munkánál segítőkezet nyújt, öntevékenységet, kezdeményezést fejt ki. Olyan legyen a szövetség, hogy benne minden munkás,- ha esetleg nem érti is meg azonnal, sőt talán el sem hiszi a tanítást, olyan embereket lásson, akiknek eleven munkáján, tevékenységén látja, hogy ezek valóban olyan emberek, akik a helyes utat mutatják meg neki.**

Jó munkát, sok sikert küldött elvtársak!

•Az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának határozata az ifjúság nevelésének néhány kérdéséről és a KISZ megalakításáról. (Népszabadság, 1957- március 17-)

••Beszéd az Oroszországi Kommunista Ifjúsági Szövetség

III- összoroszországi Kongresszusán 1920. október 2-án- (Lenin Válogatott Müvek II- kötet 791—808 oldal- Szikra. 1949-)