Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-25 / 276. szám
1W4. november 35 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HOVÁ TŰN CL A HÁZTÁJI HÍZÓ 9 A tiszaiürödä járás közös gazdaságaiban évről évre felfelé ível a sertéstenyésztés és a hizlalás. Rövidebb idő alatt, kevesebb takarmányból több sertést hizlalnak. Tavaly például öt kilogramm alá szorították az egy kilogramm hús előállításához szükséges takarmánymennyiséget. Ez megyei szinten is jó átlag- eredménynek számít. Az idén a járás szövetkezetei 11410 hízó szállítására szerződtek az állatforgalmi vállalattal. Túlteljesítik a tervelőirányzatot is. Ugyanakkor a háztáji és kisegítő gazdaságok csak 990 áruhízót adnak. Ez jóval kevesebb a tavalyinál. (2000) és az idei (2600) tervezettnél. A járás községei között igen nagy az eltérés. Tiszaszentimrén 368, Tiszafüreden 298, Tisza- örvényen csak 5 hízóra szerződték a háztájiból. | Hol kevés a takarmány? Talán nincs elég takarmány, nem osztanak a tagoknak kukoricát? A takarmány válóban kevés, de nem a háztájiban, hanem a közösben. Érdemes a számokat elemezni a kukorica vetésterület és a várható terméseredmények tükrében. (Ezúttal tekintsünk el a takarmány-gabonától.) A járás 17 szövetkezetében 6376 holdon termelnek kukoricát. Ennek csaknem a fele — 3000 hold — a ,háztáji terület. A 17 szövetkezet közül tizenháromban harmados arányban művelték a kukoricát, három helyen — tiszaigari Petőfi, tiszaszöllősi Petőfi és nagyivánd Béke — munkaegységre plusz az össztermés utáni 10 százaléknyi természetbeni prémiumra. Csupán a tiszaderzsi Kossuth Tsz-ben nem osztanak kukoricát a közösből. A termés egy része még a határban van, így a pontos átlagtermések még nem ismeretesek. Annyit azonban már tudunk, hogy a tiszaszöllősi Petőfi Tsz- ben 20 mázsa feletti átlagot takarítanak be. (Májusi morzsoltban). A tiszaőrsi tsz-nek az egyik 100 holdas öntözött táblája meghaladja a 30 mázsás átlagot. I Egy kis számvetés Számoljunk nagyon szerényen, 15 mázsás átlaggal. A részes művelés után 31500, a 10 százalékos természetbeni juttatásként pedig 1400 mázsa kukorica kerül a háztájiba. Igen tekintélyes mennyiség ez, ha figyelembe vesszük a háztáji földek 45 000 mázsás terméseredményét. Átlagosan öt mázsa kukorica szükséges egy 110— 115 kilogrammos hízó takarmányához. A tagoknak kiosztott kukoricából — a háztájit nem számolva — mintegy 6580 sertést lehet meghizlalnd. Vajon mi történik e nagymennyiségű ' kukoricával? A sorsa nem közömbös, annál is inkább, mert a közösben levő kevesebb terményből a tsz-ek az idén — a háztájihoz viszonyítva — több mint tizenegyszer« árusertést adnak a népgazdaságnak. A tiszafüredi járási tanács vb is felfigyelt a jelenlegi állapotra. Határozatában felhívta a termelőszövetkezeti vezetők figyelmét, hogy a takarmányhiány csökkentése érdekében igyekezzenek minél több kukoricát a tagoktól felvásárolni. így több áruhúst tudnak termelni a járásban, tehát megfelelőbb helyre kerül a kukorica. A szövetkezeteknek másfél millió forint hitelt nyitott meg az MNB erre a célra. A tapasztalatok szerint a tsz-ek mintegy 30 vagon kukoricát vásároltak fel eddig. Ennek azonban csak egy része származik a járásból, mert megyén kívül is jelentős mennyiségű takarmányt vásároltak a tsz-ek. I lelép a szabadpiac A takarmány-felvásárlás pozitív dolog, de mégis félmegoldás. A tagoknál maradt háztáji termésből hizlalt sertések fedezik a háztáji szükségletet, sőt árufeleslegük is marad. Még- inkább a közösből származó terményből. Hizlalnak is a háztájiban, de szabadpiaci értékesítésre. Tudunk róla, hogy az északi ipari megyékből sokan járnak a füredi járásba hízót lekötni, vásárolná. Ezt kellene jobban ellensúlyoztok a tsz-ek háztáji bizottságainak. Akadnak olyan tsz-tagok, akik tíz hízóra szerződtek, az idén és a jövő évi leadásra. Tiszaörvényen 1965- re egyetlen hízót sem kötöttek le. Gyengén, vagy egyáltalán nem működnek — sok helyen — a háztáji bizottságok. Pedig az lenne a dolguk, hogy beszélgessenek a tagokkal és jobban segítenék elő a háztáji gazdaságok hizlalását. Nem szabad lebecsülni a 3500» szövetkezeti család árutermelését. Máthé László Negyvenötezer hallgató a felsőoktatási intézmények esti és levelező tagozatán A Művelődésügyi Minisztérium illetékeseinek tájékoztatása szerint az idei tanévben jelentékenyen emelkedett a felsőoktatási intézmények esti és levelező tagozatos hallgatóinak száma. Az emelkedés elsősorban a tanárképző felsőfokú intézményekben tapasztalható, de jelentős a létszáínnövekedés a műszaki egyetemeken és másutt is. Az idei oktatási évben az első évfolyamokon 11 158-an kezdték meg a tanulást, valamennyi évfolyamot figyelembe véve pedig a hallgatók száma már elérte a 45 000-ret. Örvendetes, hogy a felsőoktatási intézmények esti és levelező tagozatán az elsőévesek között a nők aránya a tavalyi 38.7 százalékról az idén 45 százalékra emelkedett. Társadalmi tervezés és a gazdaságosság A megyei tervező iroda kapacitása az idén mintegy három millió forinttal bizonyult kevesebbnek az igényeknél. Ezért a község] tanácsok beruházásainak egy részét társadalmi munkában, tiszteletdíj fejében látják el dokumentációval. Kétségkívül hasznos és dicséretre méltó munkát végeznek azok, akik az ilyen feladatokhoz is legjobb tudásukat adják. A KIVITELEZŐI gyakorlat viszont számos olyan tapasztalatot hozott felszínre, amelyekkel okvetlenül foglalkozni kell. Először a gazdaságosság elvének megsértését említjük. A társadalmi tervezők közül né- hányan nagyon keveset törődnek ezzel, úgy gondolják fontos, — ahogy mondani szokás —, hogy az épület össze ne dőljön, kerül, amibe kerül. AZ ÉPÍTÉSI és Szerelő- ipari Vállalat több ilyen esetről számolhatna be. — Néhány példát: A Karcagi Gábor Árom' Gimnázium illemhely csoportjának átépítése az eredeti költség- vetésnél 53 ezer forinttal került többe, holott gondosabb tervezéssel az előirányzott összeg is elegendő lett volna. A törökszentmiklósi Dózsa téri iskola tervezője a legdrágább födémet alkalmazta, noha sokkal olcsóbb és ugyanolyan jó megoldás is van. És végül még egy kirívóbjp eset: a jászboldogházi művelődési házba mintegy 150 ezer forinttal több anyagot „öltek” a szükségesnél. A BtRÄLÖ BIZOTTSÁG szakvéleményt más hivatásos tervezőktől kér. — De amint a tapasztalat bizonyítja, ők csak építészeti szempontból vizsgálják a dokumentációkat, gazdasági „A megváltozott környezet változtatja meg az embert“ A vasas művelődési ház felújítása Törökszentmiklóson Bizony már elég ütött- kopott volt a mezőgazda- sági gépgyár művelődési háza Törökszentmiklóson. Most már csak két helyiség látható „eredetiben” belőle. Egy büfé, ami inkább valami elnyűtt kiskocsma benyomását kelti és egy belső klubszoba, ahol szintén nem valami fényes a berendezés. Ahogy leül mellém Molnár Dániel igazgató s kapirgáljuk a cigarettahamus térítőt, eszembe jut egy nemrégi látogatásom a megye egyik legszebb művelődési házában. Mint valami régvolt herceg a palotáját, mutogatta nekem az igazgató egyik elegáns szobát, termet a másik után... De az igazgató szerencsére gondolatolvasó tehetséggel megáldott ember. És még nagyobb szerencse, hogy van mit mondania, jó feleletül arra, amit gondolok most. — A megváltozott környezet változtatja meg az embert — kezdi mindjárt a velejénél. S nem kevésbé lényeges dologgal folytatja — az idén 300 ezer forintot költöttünk az újjáépítésre. No meg van még 60 ezer a berendezésre. Azután természetesen jövőre is kapunk még pénzt... Most már őt. szeretném elképzelni úgy, mint ahogyan elébb a másik igazgatóra emlékeztem. Sorra mondja is nekem az adatokat, ahogy végigmegyünk a csinosodó helyiségeken: — Ez itt, ez a nagytermünk persze megmarad. Ez a másik nagyterem, ez is jó lesz, ha mondjuk valami nagyobb rendezvényünk adódik. De ezt eltolható falakkal háromfelé lehet osztani majd. Ifjúsági klub, tévé klub és általános klub lesz benne. Az általános klifbban a műszaki értelmiségiek, a szocialista brigádok, rneg a különböző gyűjtők tarthatnak összejöveteleket. A falikarok alá tükröket helyezünk, hogy családi ünnepélyek, mint névadás, KISZ- esküvő, vagy más alkalomból megfelelő legyen a környezet, erre szolgálnak majd a vázák is, melyekbe ilyenkor bőven kerül a virág. — Itt, mellette lesz az iroda, itt meg, — vigyázzunk, ezen a deszkán megyünk át, — erre, ez lesz a könyvtár új helyisége. Ahol voltunk, azt a két helyiséget is átalakítjuk. Egészen új büfé-berendezésünk lesz. — Most abból a hatvanezer forintból nemcsak bútort, szőnyeget, függönyt, hanem zongorát is veszünk. Jó ha van, s ha most van pénzünk, inkább jobb fajtát veszünk. Mosdófelszerelés is lesz a büfé mellett. Legyen igazán kulturált minden; L. L. kihatásában már inkább csak felületesen. ÍGY fordul elő. hogy a dokumentációk többsége hiányos, hogy az előirányzott költségszintet a gyakorlatban rendszeresen túllépik. MÉG HA A KIVITELEZŐ vállalatot a gazdaságosságra való törekvés jellemzi, akkor sem alkalmazhat önállóan változtatásokat, mert ehhez nincsen joga. Viszont tervező- mérnök — a beruházások kivitelezésének gyakorlatától eltérően — nem vesz részt az építésben, egyszóval tervezői művezetés nincs. így aztán az építő vállalat legtöbbször a gyors, de drága megoldásokhoz nyúl. Ebben már csak a beruházó- rendszerint nem szakember, képviselőjével kell megegyeznie. Nos, így fordulhatott elő az a néhány példa, — amelyet említettünk. MIT LEHET TENNI? Az építésügyi miniszter új rendelete. nmelv a társadalmi tervezésre kiadható i beruházások értékhatárát 1965 január 1-ével egymillió forintra korlátozza, csak részben megoldás. VÉLEMÉNYÜNK szerint az lenne a legcélravezetőbb, ha a tervbíráló bizottság hiányos dokumentációt egyáltalán nem venne át, ha a szakvéleményt készítő mérnökök bírálatukban részletesen kitérnének arra is, hogy a tervező hol sértette meg a gazdaságosság elvét, s #ennek megfelelően átdolgozásra javasolnák a tervet, avagy módosításokat kérnének. MIND A BERUHÁZÓ, mind a kivitelező sok gondtól szabadul meg, ha a társadalmi munkában tervező építészeket legalább a szerkezetek elkészítéséig művezetésre köteleznék, — vagy legalább a kivitelezővel való szoros együttműködésre. A TERVEZŐK társadalmi munkája megbecsülésre méltó, de az elmondottak amellett szólnak, hogy az ugyanolyan kötelezettséget rójon rájuk, mint amikor saját tervező irodájuknak dolgoznak. így végezhetnek csak teljes egészében hasznos munkát. Az is bizonyos, hogy a munka hasznosságát még a kivitelezés előtt kell szigorúbban megkövetelni és ellenőrizni; F. P. Ketten A CSALÁDBÓL C redetileg textiles akart lenni. Aztán mégis a papírt választotta. A köny- nyűipari technikum papír szakát. S mikor végzett, ide Szolnokra kérte magát, mert ez mégis közelebb van az otthonhoz, Hajdúszoboszlóhoz, mint Budapest. KISZ-tag lett és csaknem egyből a vezetőségbe is be- válastzották Török Julikét, a cellgyári kis laboráns leányt. Két évvel ezelőtt már a megye ipari fiataljait képviselte Helsinkiben. Az a nyár egyik legszebb élménye marad. A legszebb mégis az üzemhez fűződik. A celi- gyár laborjában sokan megfordultak. Hordták az anyagot vizsgálni, elég fehér-e. Egy vékony, magas, barm fiúnak igen sokszor akadt ott dolga. Eleinte véletlenül, aztán készakarva. Mikor katonának ment, már tudta: a laboráns kislány visszavárja. A honvédségnél a fiú is KISZ vezetőségi tag lett. S mikor leszerelt, itthon is mindjárt beválsztották <i vezetőségbe. Szívesen, szór. galommal dolgozott, már csak rátartiságból sem maradhatott el Julikétól. r\olgoztak mindketten szorgalmasan. A fiú, Varga Sándor most már mint cellgyári tekercselő gépvezető, Julika pedig, mint művezető. Szeptemberben, néhány héttel a KISZ vezetőségválasztás előtt, megtartották az eskü. vöt. A kiszesek összeültek, tanakodtak. Elmentek az üzemi párttitkárhoz is: mi lesz. ha Varga Sanyi és Török Juli összeházasodik? Mind a ketten vezetőségi tagok. ráadásul Julit titkárnak akarják megválasztani. A párttitkár derült is: így legalább nem hagyják otthon egymást, ha KlSZ-gyü- lés lesz. Így esett, hogy a Varga családból mind a ketten KISZ vezetőségi tagok. S ha már így van, ötletekkel is ki kell állni: Szerelnek majd az üzemben egy új papírgépet. Annak a termelése csaknem annyi lesz naponta, mint a mostani gépeké együttvéve. De ahhoz munkások kellenek. — Hozzáértő emberek, talán százan is. Nem is csak emberek, valóságos dajkák, hory értsenek a gépek zajából, zúgásából. Oda jórészt fiatalok kellenek. Dégen kémek már ví- kendházat is az üzemiek, de csak társadalmi munkával sikerül. Szervezik. Már voltak is kint építkezni. Mi lesz a klubestékkel? Kellene nagyon az a negyedévenkénti táncos szórakozás. De nem jönnek a lányok, a fiúk meg ismét nem, ha nincs kivel táncolni. Az üzemi lányoknak mindeddig valósággal könyörögni kellett, hogy itt maradjanak. Az ápolónő tanulók és a közgazdász diákok is sokszor megígérik, hogy itt lesznek, mégis el-elmaradnak. A katona-fiatalok meg csak akkor jönnek el a laktanyából, ha vannak, akiket szórakoztassanak. Ezt is és nagyon sok mást is meg kell beszélni a fiatalokkal. De csak aztán, ha a hét tagú vezetőség elfogadta, jóváhagyta ötleteiket, s rriindenki elmondta a maga véleményét. Mert a KISZ vezetés azért nem marad a családban. B, 9
