Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-24 / 275. szám
1M4. november 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á bizalom még nem minden... A vezetőség esek a párttagokkal együtt doigozkat eredményesen HÚSZ ÉV MÚLVA... Új árúház, szálloda, korszerű üzletek, vendéglátó egységek Mezőtúron — Távlati terv készült a város kereskedelmi hálózatának fejlesztésére Az idén kétszer tűzte A szandaszöllősi Vörösmező Tsz-ben egy órahosszás késéssel lehetett megkezdeni a taggyűlést. Tóth Lajos, a párttitkár — aki jelenleg is betegállományban van — amikor látta, milyen lassan gyülekeznek, idegesen töprengett: vajon mindenkihez eljutott-e a hívó szó? Ebben nem történt mulasztás. Minden párttag tudta mikor lesz a vezetőség újjá- választása, de kilencen mégis indokolatlanul távolmaradtak. Már ez az egy tény is bizonyítja, hogy a vezetőség nem járt messze az igazságtól, amikor beszámolójában a párttagok közömbösségéről, passzivitásáról szólt. Ezt a taggyűlés további menete is igazolta. Meghallgatták a beszámolót, amelyről csak azt mondhatjuk, hogy minden lényeges kérdést érintett, tartalmas és nagyon őszinte hangú volt. Név- szerint dicsért és bírált, ki mit érdemelt. Számot adott három év küzdelmeiről, a pártépítésben, a termelő munkában, a tanulásban elért eredményekről. Nem szépítette a vezetőség mulasztását sem, viszont azt is őszintén feltárta, hogy a jó elgondolások, javaslatok valóraváltását esetenként lehetetlenné tette a párttagok közömbössége. Többen — helytelenül — úgy vélik, azzal letudják kötelességüket, hogy megszavazzák, határozattá emelik a vezetőség javaslatát, 8 a munkát majd elvégzi a titkár és a vezetőségi itt is mindenre rábólintottak. Véleménynyilvánítás és vitatkozás nélkül szavaztak. S még a kevés felszólaló között is volt, aki ■ egyelőre teljesíthetetlen dolgot követelt. Mert jő lenne az nagyon, ha saját maguk győznék a munkát és nem lenne szükség Idegen munkaerők alkalmazására. Vagy ha már ott tartanának, hogy egységes jövedelmezés lenne, mert most vannak, — akiknek munkaegységet írnak, mások készpénzt kapnak, vagy éppen a termés bizonyos százalékát. Olyan módon azonban nem lehet ezen változtatni, hogy aki a többfajta jövedelmezés ellen ágál, maga is fixfizeté- ses, s arra nem gondol, ő is dolgozhatna munkaegységért. Tetszetős javaslatnak, jogos követelésnek tűnik az is, hogy létesítsenek a községben egy darálót, mert a kocsorosi távol esik. Jő lenne minden bizonnyal, de a tsz egyelőre nem tudja ezt megcsinálni. Csak addig nyújtózhat, ameddig a takaró ér. Már az is nagy eredmény, hogy a vezetőséget újjáválasztó taggyűlésen elmondhatták: az 1964-es évet eredményesen zárja a tsz és kilép a mérleghiányos gazdaságok sorából. A továbbjutáshoz, eredményeik fokozásához adva a lehetőség. A pártvezetőség — a gazdasági és szakvezetők bevonásával — precíz és nagyon részletes tervet készített, amely tartalmazza a tsz 1965—1966 évi főbb termelési célkitűzéseket, a beruházásokat, építkezéseket, a politikai tennivalókat. Ezt a határozati javaslatként előterjesztett tervet jóval a taggyűlés előtt kézhez kapták a kommunisták, hogy legyen idő tanulmányozására. A taggyűlésen véleményt nem mondtak, de szavazatukkal határozattá emelték a két évre szóló politikai intézkedési tervet. Hogy menynyi válik valóra a reális szép javaslatokból, illetve most már határozatokból, ez nagyrészt a kommunisták helytállásától függ. S lehet-e valami is fontosabb számukra, mint a közös gazdaság erősítése, — az ésszerűbb, sikeresebb gaz— CSAKNEM SZÁZÖTVENEN dolgozunk a megye közegészségügy-járványügyi szolgálatában. Nálunk, a KÖJÁL-nál kielégítő a személyi ellátottság. A megyében itt-ott vannak hiányok: például Mezőtúron és Karcagon nem sikerült még betölteni az állami közegészségügyi felügyelői állást. — Munkánk három fő területre bomlik: járványügy, közegészségügy és egészségügyi felvilágosítás, melyek szoros összefüggésben vannak egymással, s feladataink maradéktalan ellátásához mindhárom ágazatban előre kell haladnunk. A legnagyobb gondot a hasi fertőző betegségek okozzák (dizentéria és más hasmenéses esetek). Körülbelül 4 éve, hogy a megye országosan az első három közt van, ahol a legtöbb ilyen jellegű betegség fordult elő. S növeli ezek súlyát, hogy főként a nyári és őszi mezőgazdasági munkák idején halmozódnak. Tavaly a bejelentett betegek száma közel 1200 volt, s ez év tíz hónapjában már kilencszáz. — Tapasztalat szerint a tényleges megbetegedések száma a fentieknek mintegy tízszerese. Bízvást a megelőzés eredményességét jelenti azonban, hogy sem tavaly, sem az idén nagyobb méretű járvány már nem tudott kialakulni. — E vonatkozásban tömeges vizsgálatokat végzünk. Kiterjedt felvilágosító munkát fejtünk ki a vöröskereszt segítségével — (minden munkához sok hasznos segítséget adnak). Harmadsorban pedig a lakosság javuló munka- és életkörülményei is „nekünk dolgoznak”. —1965 Semmelweis-emlék- év lesz. A nagy orvostudós tiszteletére — a megye gyógyító és más orvosainak segítségével — vizsgáljuk a kórházakban, egészségügyi intézményekben tapasztalható úgynevezett keresztfertőzéseket és elhárításuk lehetőségeit. — a közegészségüggyel kapcsolatosan elsősorban a tsz-ekről kell szólnunk. A megye 149 tsz-e közül körülbelül 120 központi majorságban elesendő mennyiségű és megfelelő minőségű az ivóvíz A fúrt kutak mellett 90 tsz-ben már befejeződött a vízvezeték kiénítése. — A tsz-ek tisztasága, rendezettsége tekintetében is előrehaladásról számolhatunk be Több mint száz kö7öc gazdaság kapcsolódott be a tisztasági mozdálkodás, amikor egyéni boldogulásuk is csak így biztosítható. Az Öttagú vezetőségnek bizalmat szavaztak. Ezek az elvtársak azonban joggal várják, hogy a napi feladatokból is részt kérjenek a párttagok. Közös erővel leküzdik a bénító közömbösséget, s kommunista következetességgel munkálkodnak gazdasági és pártpolitikai feladataik megvalósításáért. Nagy Katalin galomba. Különösen gondozottak a túrkevei tsz-ek. Húsz tsz-ben sajnos még nincs egészségügyi felelős, de ahol van, a nyáron már félfüggetlenített állásban dolgoztak. Akad példa arra is, hogy egy embert csak ezzel foglalkoztatnak. Javaslatunk — s ez több helyen egyetértéssel találkozott —, hogy az egészség- ügyi, a tűzremdészeti és az üzembiztonsági tennivalókat bízzák egy emberre, s őt függetlenítsék. — Tavaly jelent meg az egészségügyi miniszter rendeleté, mely a tsz-ekre kötelező közegészségügyi szabályzatot írja elő. Ennek megvalósítását a tanácsok mezőgazdasági és egészség- ügyi osztályai irányítják, szorgalmazzák. — TERVEZZÜK JÖVÖ NY ARRA egy mozgó laboA közös gazdaságok földjei — többségben — egyéni tulajdonban vannak, csupán a birtoklás joga a szövetkezeteké. Törvényeink — s a szövetkezetek alapszabálya is — úgy rendelkeznek, hogy a tsz-tagok a bevitt földjeik után öt kilogramm búza értékét kapják meg. így van ez jól. Tiszteletben kell tartani a tagok tulajdonjogát s a földdel kapcsolatos egyéni érzelmeiket. A napokban a tdszagyen- dai Lenin Tsz-ben érdeklődtünk a földjáradék kifizetése iránt. A 4000 holdas gazdaság földterületének 70 százalékát a tagok vitték be a szövetkezetbe. A földnélkülieh aránya a tíz százalékot sem éri el. A szövetkezetben évek óta becsülettel fizetik a föld- járadékot. Senkinek sem jut eszébe, hogy bárkit is megrövidítsen. Tavaly 208 ezer forintot kaptak a tagok földiáradék címén. Ez a közösből származó jövedelem 7.24 százaléka. A gyendai földek többsége gyenge minőségű, az átlagos érték nem haladja meg a 9 aranykoronát. A tagok zöme 500— 600 forint földjáradékot kapott, s csak kevesen vihettek haza ilyen címen ezer 1 forinto-t. Ez is mutatja, I hogy a gazdák nagy része csak kisparasz/t volit. napirendre a város kereskedelmének fejlesztését, az áruellátást a mezőtúri városi tanács. A tanácskozáson sző volt arról, hogy négy év alatt megduplázódott a forgalom, ugyanakkor a hálózatfejlesztésben nem, vagy csak alig fejlődtek. Megállapította a tanácsülés: Mezőtúr kereskedelmi ellátottsága és hálózatfejlesztése elmaradt a többi városétól. Ennek felszámolására határozatot ratórium beállítását: — a növényvédőszerekkel dolgozó tsz-brigádok rendszeres ellenőrzésére, vizsgálatára. Ugyancsak jövőre kezdünk hozzá — az Országos Munkaegészségügyi Intézet irányításával — a különböző mezőgazdasági munkafolyamatok energiaszükségletének felméréséhez. (Milyen az emberi szervezet igény- bevétele, megfelelő-e a táplálkozás, e munkákkal alkalmas embereket foglal- koztatnak-e?). A vizsgálat ideje körülbelül 5—6 év. — Folyik az iskolaegész- ségügyi helyzet felmérése, ennek keretében főként a mezőgazdasági politechnikai oktatás körülményeinek elemzése. 1965-ben felmérjük a gyermekélelmezés helyzetét. Ennek elvi jelentőségén kívül gyakorlati haszna is lesz, mivel a közeljövőben kezdenek több gyermekétkeztetésre szánt konyhát építeni; Tiszagyendán háromszáz- húszán rendszeresen dolgoznak a szövetkezetben. Száztíz a járadékos, illetve nyugdíjas. Közülük is sokan részt kémeik a közös munkából, s erejükhöz képest becsülettel dolgoznak. A közösség is gondol rájuk, s tiszteli őket. Háztáji földet és földjáradékot kapnak. Hazaviszik az évi kenyérgabonájukat. Azoknak, akiknek a földiáradék fedezete nem elegendő — pénzben is kiegészíthetik a 230 kilogramm kenyérgabona értékét. A legjobbbam rászoruló huszonöt öregnek a szociális alapból egészítették ki a földjáradékát. Hatvannégy mázsa búzát térítés nélkül adtak a munkában megrokkantaknak. A tiszagyendai közös gazdaság a gyenge közepes szövetkezetek sorába tartozik. A dolgozó tagok átlagos évi jövedelme 11 000 —12 000 forint között volt tavaly. Az idén jobban gazdálkodtak, a közösből származó jövedelem is növekedni fog. A Lenin Tsz vezetői tudják a kötelességüket. Törvényeinknek, a tsz alapszabályának megfelelően intézkednek a földiáradék kifizetéséről. Tisztelik öregeiket és a tagok földtulajdonhoz fűződő érzelmeit. — m. L — hozott egy húszéves távlati terv elkészítésére. * Egy gondosan készített terv szétteregetve fekszik előttünk az asztalon Bujdosó András kereskedelmi főelőadó irodájában. Lépésről lépésre, a terv szerinti ütemben követjük a várható fejlődést. — Változás már jövőre is lesz, de nagyobb fejlődést csak az 1965—70 és az 1970—80 közötti időszakra terveztünk. Egy év múlva a Puskin úton két korszerű bolt, — egy élelmiszer- és egy zöldség-gyümölcs — áll majd a vásárlók rendelkezésére. A következő öt évben pedig négy új, vagy bővített élelmiszerüzlettel lesz jobb a szolgáltatás. A ruházati- és vegye*- iparcikk boltoknál különösebb változásnak nem találjuk nyomát. Mindössze egy üzlet korszerűsítését látjuk az első oldalakon. Pedig igazán elkelne a bővítés és néhány új üzlet. — Nem feledkeztünk meg persze a többi szaküzletekről sem — folytatja Bujdosó András feleletként gondolatainkra. — Igaz, új üzletre csak a harmadik ötéves tervben kerül sor. Akkor viszont lényeges lesz a fejlesztés. Egy kombinát építését tervezzük. Csaknem nyolcmillió forintot költünk majd erre az üzletre. — Mi lesz a felszabadult üzlethelyiségekkel ? — Szeretnénk egy kölcsönző- és szolgáltató kombinátot létrehozni. Ott, állandó jellegű divatbemutatót tartanánk és megoldódna a harisnya szemfelszedés, töltőtolljavítás és műstoppolás is. Az áruházzal a lakosság régi kívánságiának is eleget tudunk tenni: az egyik megüresedett helyiségben bútor- és lakástextil bemutatókat rendezünk. Beszélgetésünk során túljutunk a harmadik ötéves terven, s máris a következő tíz év feladatai, tervei képezik a beszédtémát. Gondolatban a teljesen megváltozott Kossuth téren járunk. Eltűntek a földszintes házak, emeletet emelet követ, s alattuk impozáns nagykirakatos üzletek. A Beloiannisz utcában hasonlóan. Űj boltot találunk a kertvárosban, a Béke-telepen és az újvárosban. A kiszolgálási forma is más mint 1964-ben. önkiszolgáló és önkiválasztó mindenütt. A Rákóczi utca 1. számú ház is megváltozott. Korszerű, reprezentatív vendéglő-szálloda áll a régi épület helyén. Amikor a- tervek elkészítéséhez hozzáfogtak két fontos dolgot tartottak szem előtt: az igények felmérését és a lehetőségeket, így sikerült reális tervet készíteni. M. J. Koravén falak A szolnoki Vosztok túi lakótelep és a vele szemben álló Vöröscsillag úti szövetkezeti házak szép pasztell színekben pompázó homlokzata mindenki szemét megkapja. Főleg az új városrész mellett vonattal elutazó idegenek gyönyörködnek a modern épületek változatos színeiben. Mi, akik nap mint nap közelebbről, sőt egészen közelről látjuk ezeket az épületeket — szép színeik ellenére is — a fejünket csóváljuk, mert ez a szépség nem tökéletes. Alig telt el egy vagy két év a műszaki átadás óta, a festék máris tenyérnyi vagy még nagyobb darabokban pereg le a falakról. Az új lakótelep tehát csak a távoli szemlélőben kelt szép illúziót. A lakó azonban nem figyelheti madártávlatból a házat, amelyben lakik, így nap mint nap szemébe ötlenek az új cs mégis ódon falak, amelyről a Walkid festék időnap előtt eltávozik. S minden nap akarva, akaratlsnul eszébe jut: miért jobb a Walkid festék, mint a régi, bevált kőporos homlokzat? Talán olcsóbb, gondolja a lakó és kifizetődik — az esztétika érdekében —, hogy évenként vagy kétévenként újra fessék a házak külsejét. A kő por, igaz, nem olyan szép, de 10—15 évig is eláll a falon, azzal nem sok gond van. Sajnos, nem tudunk megnyugtatni senkit, akik Walkid festékkel ékített épületekben laknak. Ennek az új technológiának az alkalmazása többe kerül, mintha kőport használtak volna; Akkor miért? Azért, mert a tervezők így tervezték a házakat. Nincs ebben semmi. Műszaki előírások szerint ez az eljárás alkalmazható. Csupán néhány apróságra kell figyelemmel lenni. Mégpedig arra, hogy teljesen száraz időben kell a festésnek lezajlani, a ial s vele együtt a festék ne repedezzen, mert az esővíz könnyedén megbontja és lesodorja a falról. Egyszóval szigorú technológiai előírások szabályozzák a Walkidos festést, amelyek betartása a jelenlegi építési határidők elhúzódása miatt alig lehetséges. Ezt a tervező is nagyon jól tudja, mégis ráerőltette elképzelését az építőipari vállalatra. Hiábavaló műszaki viták után azonban most döntőbizottság elé került a hámló házak ügye; Értesüléseink szerint egy percig sem vitás, hogy a Walkid festés nem vált be. A felelősség kiderítése azonban még hátra van, amelyet a Lakóépülettervező Vállalat szakértőjének véleménye után mond ki a döntőbizottság. Lehet, hogy nehéz lesz, de meg kell találni a felelőst, aki miatt a rövid idő alatt „lerongyolódott” házak külsejének rendbehozása szükségessé válik. Tudni kell, hogy a pótlólag felmerülő költségek nem jelentéktelen k. — bognár — Evek óta nem volt nagyobb járvány a megyében JAVASLAT: az egészségügyi felelősök tevékenységére — TERV: mozgó labor — FELMÉRÉSEK: mezőgazdasági munkafolyamatok, politechnikai oktatás, gyermekélelmezés A Szolnok megyei Közegészségügyi — Járványügyi Állomás igazgatójával, dr. Pápay Dénessel beszélgettünk a KÖJÁL munkájáról, a megye közegészségügyi helyzetéről. A földjáradék és az öregek helyzete Tiszagyendán