Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-03 / 258. szám
1964 november 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 r Ünnepi műsor a televízióba* november 6—ón és 7-én A Magyar Televízió a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója alkalmából november 6-án, pénteken és november 7- én, szombaton színes, változatos műsort sugároz. November 6-án, pénteken délután a „ki minek mestere” című országszerte népszerű ifjúsági vetélkedő idei első adásával jelentkeznek. Az elmúlt években már a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel közösen rendeztek ilyen vetélkedőt és a fiatalok kérésére ismét meghirdették. Most az első pályázók lépnek majd a képernyő elé. Hét órakor átkapcsolnak az Kikel Színházba, ahonnan helyszíni közvetítésben számolnak majd be a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 47. évfordulója alkalmából megrendezett díszelőadásról. Este pedig bemutatják a Szimonov: Élők és holtak című ismert regényéből készült szovjet film első részét. Másnap, november 7-én, szombaton reggel a moszkvai díszszemle közvetítésével kezdődik a műsor. — Ezen a napon mutatják be az „Élők és holtak” című, magyarul beszélő szovjet film második részét. A késő esti órákban pedig a „Tehetség kerestetik” című díjnyertes csehszlovák kií- filmet sugározzák,Es mégis nőnek a falak Ifjúsági lakótelepépítés sok gonddal — sok megértéssel Évekkel ezelőtt több közeli alföldi városból is szárnyra kelt már a hír, hogy ifjúsági lakótelepet építenek. Egyik-másik társulás azóta befejezte a nagy munkát. S hogy ez valóban mennyi utánajárást, küszködést jelentett, azt csak az tudja, aki részt vetít benne. Leginkább persze a társulás ügyeit intézőki RAJZ A TÉRKÉPEN 1962-ben végzett felmérést Szolnokon a KISZ városi bizottsága, a városi tanács vb és az OTP. Száznegyven fiatal jelentkezett. Negyvenen családi házat akartaik, a többinek mindegy lett volna a forma; Tavaly kisajátították a Rákóczi, a Markotányos, a Dobó és a Hunyadi utcák közötti telket. Korábban a város távolabbi részéről volt szó. Az első nehézség már a telekvásárlásnál jelentkezett: az előzetesen ajánlott 70 forint helyett négyszöglenként 100-at kért az OTP. Indokolás: a pesti központ nem járult hozzá az olcsóbb árhoz. Ekkorra már beszereztek valamennyi anyagot, a helyszínre szállítottáík, úgyhogy kifizették a magasabb telekárat. A Földmérési és Térképé, ezeti Hivatal társadalmi munkában végezte el a felmérést, parcellázást. S több más vállalat, intézmény is — lehetőségei szerint — jószívvel nyújtott segédkezet a fiataloknak. A KISZ-nél társadalmi bizottság alakult. Ennék elnöke Balogh József építésztechnikus, ö és Kiss Sándor mérnök készítette el a terveket Hét ház, mindegyikben két-két lakás épüL A házak egyemeletesek lesznek, a lakások kétszoba-összkom- fortosak. Tavaly ősszel és ez év tavaszán kezdhették meg az alapok lerakását. Most már be lehet rajzolni a térképre: bizonnyal Ifjúság utcának fogják majd elnevezni; KEVÉS AZ ÉPÍTŐ, AKADOZIK A SZÁLLÍTÁS Balogh Józseffel. aki egyébként az építkezés vezetője is, nagy köveken lépegetünk — az új utca alapját lerakták. Szombat délelőtt Kevesen dolgoznak, az építtetők majd délután és vasárnap érnek rá. — Sokat dolgoztunk mi magunk is — mondja Balogh József. — Éjszakánként, ünnepeken. Néha zuhogó esőben hoztuk az anyagot. Mindenki csuromvizes lett, másfél óránként váltottunk ruhát. A gépkocsik alig bírtak a sárral. Biztonsággal csak a dömperek járhatnak itt. — A sok segítséget ezúton is megköszönjük. A tanácstól bontott anyagot kaptunk, téglát, cserepet, gerendákat. Kétszer jött el a Rékasj úti laktanya közel húsz kiskatonája — ők is bontottak. A TITÁSZ elhasznált oszlopaiból lécet fűrészeltethettünk; A TITÁSZ „C” menetleveles gépkocsikat adott, s gyorsan megépítették a villany, vezetéket. Az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalattól készen kapjuk a betont. Ez is sokat jelent, mert először is mi nem tudtunk sódert venni, másodszor ők szakszerűen készítik el. A megye több városából, még Budapestről is hoztunk anyagot, ajtókat, ablakokat. A tanács saját brigádja építi az utat. Kevés a szállítójármű. Néhány lovaskocsi viszi a földet, hozza a követ. — Anyagban nincs hiány, csak a szállítás menjen, akkor október végére megleszünk az úttal — mondja Komáromi János brigádvezető. ök is segítettek a fiatalok közösségének. — Munkaidő után kötötték be a szennyvízcsatornákat — valamiképp persze honorálták a munkájukat ÜJABB AKADÁLY Az OTP ismét akadályt jelentett be. Nemrégiben közgyűlést tartott a társulás. Előtte vizsgálat volt az építkezésnél, megállapították, hogy 28 százalékos a készültség. Ez kevés. Pénzt csak 45 százalék után kaphatnának. Most tehát sok az anyag, de nem tudnak űzetni az építőknek, akik közül többen csupán abból élnek, amit itt keresnek. Valamilyen ideiglenes megoldást találtak, és a falak lassacskán mégis nőnek. — Jövőre körülbelül mikor költözhetnek be a lakásokba? Balogh József óvatosan tervez, nagyon sok körülménytől függ az építés. — Nem is mond még hónapot sem. Remélem, az eddigi segítők után mások is magukénak teszik a tizennégy család gondját-baját, s jövő tavaszon talán csak néhány hétben kell számolni a nagy nap eljövetelét. V. P. Az újítók beszélnek BÁTOR EMBEREK? Az üveg szerelmesei Kész a termék A mester cs a tanítvány a karcagi üveggyárban, Csupán húsz lelkes újító véleményéből a mozgalom minden oldalát megvilágító következtetést levonni és a jelenlegi újítási helyzet javítását szolgáló tanácsokat adni nagyon nehéz. Jobban mondva könnyebb rámutatni a hibákra, mint azt elérni, hogy azokat megszüntessék. Könnyebb jó példával szolgálni, pl. azzal, hogy — a Tisza Cipőgyárban külön csoport foglalkozik az újítási javaslatok megvalósításával — mint azt keresztülvinni, hogy más üzemekben is hasonló módon oldódjanak meg a kivitelezés problémai. Az újítási ankéton elhangzott hozzászólásokból kiérzett, hogy azokat a munkásokat, akik belső kényszertől sarkalva újat, az eddiginél jobbat akarnak alkotni, — ha nem is szavakban, de a valóságban — kevéssé kedvelik, sőt néhol már-már „okve- tetlenkedőket”, újítási díjat hajhászó anyagias embereket látnak bennük. Az egyik újító elmondotta, hogy ma — sajnos — nem is olyan egyszerű dolog a népgazdaság érdekeit szolgálni. A javaslat benyújtásakor még koránt sem ér véget az újító feladata. Még akkor sem lehet megnyugodva, ha az elgondolását helyesnek találták és elfogadták. Ez még egyáltalán nem biztosíték arra, hogy abból — rövid idő alatti megvalósulásról nem is álmodva — hasznot hajtó gép, vagy berendezés lesz. A harc csak ezután kezdődik, és legtöbbször olyan esetekben, amikor az illető nem néhány száz, vagy ezer, hanem többszázezer, vagy többmillió forint népgazdasági eredményt jelentő újítást tett az asztalra. Az újabban kialakuló szemlélet, — amikor csak az újítót megillető iutalom nagyságát látják és szem elől tévesztik az elképzelés megvalósításával keletkező nagy hasznot — s az igazgatók kezét béklyóba verő rendelet „dzsungel” bátor helytállást követel. Nem ritka eset, hogy a dolgozó saját vállalatának, saját igazgatójának bepe- relésére kényszerül. És nem mindig anyagi érdekből. Elképzelhető ugyanis, hogy az ellentétek kiéleződése után annak a dolgozónak, aki erre „vetemedett” kellemetlen percei lehetnek a munkahelyén. Lehet, anyagilag sokszor jobban járt volna az újító, ha nem megy el ilyen messzire az újítás megvalósulásának érdekében. Az erkölcsi elégtételért nagyon sok ízig vérig újító még attól sem riad vissza, hogy állását, régi megszokott munkahelyét is kockára tegye — ha kell. Vajon hol van a hiba, hogy hasznos, gondolkodó embereknek — kockázatot kelljen vállalni azért, mert munkájukon felül még többet akarnak adni a népgazdaságnak, előbbre akarják vinni, korszerűbbé akarják tenni a termelést? De nem mindenki vállal kockázatot. Van, akit a mások kudarca letör, visz- szahűzóvá. közömbössé tesz. Vajon milyen anyagi és erkölcsi károk származhatnak abból, ha nem becsüljük meg kellően azokat az embereket, akiknél a munka belső kényszerré vált és tevékenységük nem monoton, hanem szép és alkotó jellegű. Az erkölcsi megbecsülés Szinte bosszontó. hogy sok helyen fillérekbe kerülő, csekélységnek tűnő dolgok hátráltatják, hogy az újítómozgalom legjobbjai az egész vállalat előtt elismerésben részesüljenek. Példának hozhatjuk a bányász napot és az építők napját. A vállalat vezetőinek a legjobb hozzáállása is kevés volt ahhoz, hogy az olajbányászok legjobb újítói a bányásznapon, ugyanígy az építők kiváló újítói az építők napján kapják meg a kiváló újító kitüntetés arany, ezüst és bronz fokozatát. A nagy plénum előtti elismerés és kitüntetés boldoggá tette volna őket, óriási lendületet adott volna nekik a további munkához. Nem, ezt nem tudták az említett vállalatok megoldani a felterjesztések és a jóváhagyások hercehurcái miatt. összegezésképpen megállapítható, hogy az újítómozgalom objektív és szubjektív akadályait sürgősen ki kell küszöbölni. Elsősorban az ügyintézés bürokráciáján kell enyhíteni és rugalmasabban kell megoldani a javaslatok elbírálását. (Ne az egyszemélyi elbíráló foglalkozzon a legjelentéktelenebb javaslatokkal is). Nagy segítséget ad az újítómozgalom további fejlődéséhez a jelenlegi káros szemlélet megszüntetése is. Ne azt nézzük és irigyeljük, hogy az újító hányezer forintot vett fel, hanem azt, mennyi hasznot jelent újítása a közösségnek. Azt természetesnek találjuk, hogy 3 forint 30 filléres lottó szelvénnyel egymilliót lehet nyerni, de azt esetenként furcsálljuk, hogy X. Y. 10 000 forintot kapott, mert export anyagot takarít meg vagy egy nagvszerű berendezést gondolt ki. Az ösztönzők sokoldalú érvényesítése és a sokrétű lehetőségek alkalmazása olyan előnyöket jelent a társadalomnak, amelyek „ingyen”, különösebb ráfordítás nélkül rendelkezésre állnak, — s gyümölcsöző eredményeik hatása forintban „mérve” óriási jelentőségű. — bognár —
