Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-22 / 274. szám

* ¥i!ő(t proletárjai eqvesUHctek / (I N d %> w# SZOLNOK MEOVII | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁrs I APJA XV. évfolyam, 274. szám. Ara 80 fillér 1964. nov. 22„ vasárnap. Á tanács és a tömeg szervezetek P ártunk VIII. kongresz- szusának határozata ki­mondja: „A szocialista ál­lamhatalom továbbfej lesz- lésének, az egyetemes népi állam kialakulásának kulcs. Icérdése a szocialista de- mokratizmus mind széle- s ebbkörű kibontakoztatása, A szocialista demokrácia fejlődésének fontos követel­ménye, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei kap­csolódjanak be közvetlenül ts a közügyek intézésébe.” E határozat megjelölte államigazgatásunk, taná­csaink munkájának továb­bi irányát. Megyénkben is mindjobban igyekeznek a tanácsok közvetlen kap­csolatot építeni a lakosság­gal. Napirendre került ál­lamigazgatásunk munkájá­nak szocialista szellemű továbbfejlesztése, az em­berekkel való helyes bánás­mód gyakorlata, s ami et­től elválaszthatatlan, a gyors, törvényes, embersé­ges, megnyugtató ügyinté­zés, nem utolsósorban pe­dig a dolgozók tényleges bevonása az államigazgatá­si ügyek intézésébe. A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának szakigazgatási szervei a kongresszusi határozatban foglaltaknak megfelelően, igyekeznek úgy szervezni miinkájukat, úgy készítik munkaterveikel. hogy az irányelveknek érvényt sze­rezzenek. Ez ma már az egyes tömegszervezetekkel való gyümölcsözőbb együtt­működésben is megnyilvá­nul. A jelentősebb felada­tok előkészítését, a külön­böző tömegszervezetekkel, mozgalmakkal együttesen végzik, közös akciókat szerveznek. A legátfogóbb tömegmoz­galommal, a Hazafias Nép­front megyei bizottságával a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának széles­körű, termékeny kapcsolata van. A népfront hathatósan segíti a mezőgazdasági munkáikat azzal, hogy a lakosságot mozgósítja e fel­adatok elvégzésére. De se­gítséget nyújt a korszerű agrotechnikai módszerek elterjesztéséhez, a különbö­ző előadások, ankétok, szakembertalálkozók meg­szervezésével is. Segít azonban a népfront — s ezt a tanácsiak gyak­ran igénybe is veszik — a községpolitikai, közsé*- fejlesztési munkában. Valóban élő és szoros munka kapcsolat alakult ki a kereskedelmi és pénz­ügyi dolgozók szakszerve­zete, valamint a megyei tanács kereskedelmi osztá­lya között. Együttesen dol­gozták ki a kereskedelem­ben lévő munkaverseny feltételeit, közösen nyújta­nak segítséget a vállalások teljesítéséhez és az ered­mények értékeléséhez is. De arról sem feledkeznek meg, hogy hozzájáruljanak a kereskedelmi dolgozók szakmai és politikai mű­veltségének növeléséhez, o szociális, egészségügyi ellá­tottság megjavításához. A Kommunista Ifjúsági Szövetség is mindinkább részt kér és vállal a ta­nács munkájából. Részben a mezőgazdaságban, — ezen belül főleg a termelőszö­vetkezetekben, — az ál­lami gazdaságokban, a kü­lönböző munkaversenyek megszervezésével, részben az analfabétizmus felszá­molásában, a gyermek- és ifjúság-védelemben. S ha a tömegszervezetek és tanács kapcsolatáról be­szélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Nőtanács és a Vöröskereszt munká­ját sem. E kapcsolat fő­ként az egészségügyi felvi­lágosítás, az elsősegély- nyújtás, az önkéntes ápoló­nőképző és a különféle tisz­tasági mozgalmakban élénk és gyümölcsöző. Sok példát lehetne sorol­ni, hogy a tömegszervezetek és a megyei tanács jó kap­csolatainak következtében hány új létesítmény terve készült el társadalmi össze­fogással, hogy a közösen szervezett munkaversenyek milyen termelési sikereket hoztak. Azonban röviden arról is szólni kell — ahol még szorít a cipő, ahol még bőven van tennivaló. így például a közösen meg­valósítandó feladatoknál az együttműködést még terv­szerűbbé kell tenni; össze­hangolni méginkább időben és konkrét tennivalókban a munkát. Mindig tudják a tömegszervezetek mi most a legfontosabb tennivaló a tanács munkájában, s ho­gyan segíthetnék azt leg­jobban. Ez még több, na­gyobb eredményt hozna. Es ami a legfontosabb, e kö­zös munka alapjának mind­inkább a jó, elvtársi kap­csolatnak, a meggyőzésnek a nevelésnek kell lennie. Röviden szóltunk a me­gyei tanács és a tömeg­szervezetek munkájáról. — Egy azonban bizonyos: kö­zösen nagyobb eredménye­ket tudnak elérni. Meg tudják valósítani azt, hogy a jó tanácsi munka való­ban minden ezért felelős ember szívügye legyen. V, V. Mit jelent a 3004|7-es kor mány határé zat a megye tsz-einek ? Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettesének nyilatkozata Az öreg_Galilei Tndomány-tecbiiika Gyermeksorsok Az aroma szerelmese Hidavatás Budapesten Az új Erzsébet-hidat át­adták a főváros és az or­szág lakosságának. A híd korszerű, város- és országrészeket kapcsol össze, „szebb a réginél” — mondják sokan. Felépítésé­vel a második világháború budapesti esztelen hídrom- bolásainak utolsó gyászos emléke tűnt el. Az új híd stílusában pontosan őrzi a régit: ugyanúgy ível át egyetlen mozdulattal háromszáz mé­tert, a folyó fölött, s a kábelvonal szintén ugyan­azt a törvényt követi, ame­lyet az egykori díszes, a maga idejében Európában a legnagyobb őse, az 1903- ban készült. A rajz azo­nos, csak még finomabb, lengébb — modernebb:' 1964-hez illőbb. ' A hivatalos lap szeptem­ber 16-i számában közölte a 3004/7-es kormányhatáro­zatot. A 3004-es kormány­határozatok évek óta rende­zik a termelőszövetkezetek állami támogatásának rend­szerét. Az új határozat 1965. január 1-én lép életbe. Fel­kerestük Nyíri Bélát, a me­gyei tanács vb elnökhelyet­tesét és megkérdeztük: — Mi a jelentősége az új kormányhatározatnak? — A 3004-es kormányha­tározatok minden évben alapját képezik a termelő- szövetkezetek állami segíté­sének és pozitívan befolyá­solják a szövetkezetek gaz­dálkodását. Nagyon fontosnak tartom, hogy megyénk termelőszö­vetkezetei alaposan ismer­jék, többször elemezzék és vezetőségi ülésen vitassák meg a kormányhatározat szellemét, s a határozatban nyújtott előnyöket, hogy jobban felhasználhassák azokat saját szövetkezetük erősítésére. Miért szükséges ez? A határozat rámutat, hogy milyen fő feladatok van­nak a mezőgazdaságban, s ezek megoldásához az ál­lam milyen módon nyújt segítséget. A tsz-einknek tudniok kell, hogy a hatá­rozat mely szakaszai, pont­jai adják számukra a lég­több segítséget. Mindezek előtt ezeket elemezzék a ve­zetőségi üléseken. — Mi jellemzi a 3004/7 es kormányhatározatot ? — A szövetkezetek álla­mi támogatása nem csök­kent, az új határozat is a tsz-ek megerősítését segíti elő. A határozatban azon­ban van néhány újszerű rendelkezés is. így példáid az, hogy megváltozott^ a szakember ellátás segítésé­nek; módszere. Eddig az át­csoportosítás volt a jellem­ző. Ez bizonyos kereték kö­zött most is megmarad. A hangsúly azonban a fiatal szakemberek nevelésén van, Az állam ösztöndíjat ad a gyenge és a rászoruló köze. pes tsz-ekből tanulni kül­dött fiataloknak, akik ta­nulmányaik után szakem­berként dolgoznak a szö­vetkezetben. A fiatal szakemberek ne­velésén túl megváltozott az átcsoportosított szakembe­rek állami támogatásának rendszere is. A kihelyezett szakemberek maximálisan 2500 forint alapbért kap­hatnak (ez csökkent). — A 3004/7-es kormány- határozat milyen segítséget jelent megyénk termelőszö­vetkezeteinek? — Az . 1965. évre elő­irányzott beruházások ösz- szege után 40 millió forint támogatást kapnak. Ez azt jelenti, hogy haladék nél­kül kezdjék meg tsz-eink a beiruháEásak előkészítését. A határozat előírja, hogy a nagyobb arányú- állami támogatást elsősorban a nagyüzemi típusok kapják. Minél korszerűbb az, épü­let, annál nagyobb a ked­vezmény összege, Megyénk szempontjából nagyon fontos a talajjaví­tás állami támogatása. A jövő évben 13 000 köt. hold javítását tervezzük. Az ál­lami segítség összege 8.5 millió fbrimt. Az öntözés fejlesztésére további összegeket fordít kormányzatunk, 1965-ben több mint nyolcezer hold öntözőtelepet akarunk épí­teni. A kedvezmény itt meghaladja a 17 millió fo­rintot Hiba, hogy eddig aa új öntözőtelepek többsége csak a második félévben készült el és a beruházás évében nem léphettek be a termelésbe. Ezért azt ja­vaslom, hogy téli és a ko­ratavaszi napokat jobban használják ki szövetkeze­teink a telep építésére, A sok közül még két dolgot emelek ki a határo­zatból. — Az egyik, a szarvasmarhatenyésztésben nyújtott állami támogatást. Jövőre mintegy 4000 üsző beállítását tervezzük. Az állam ehhez négyézer fo­rint darabonkénti kedvez­ményt biztosít, mely együt­tesen 16 millió forintot teS2 ki. A másik: tovább növek­szik jövőre a megye erő- és munkagépparkja — bár végleges számot még nem ismerünk, — Egyes géptí­pusoknál a kedvezmény összege jóval nagyobb, mint korábban volt. Befejezésül: az állami tá­mogatás az idén iS diffe­renciáltan jelentkezik a jó, a közepes, a gyenge tsz-ek- nél. Természetesei) a leg­nagyobb segítséget a rosz- szabb talaj- és közgazda­sági adottságú szövetkeze­tek kapják, hogy mielőbb megerősödjenek. Szükségesnek tartom, hogy az új kormányhatá­rozatot a ts2-ek vezetői a tagokkal is megismertes­sék. ök is lássák, hogy az állam milyen segítséget nyújt saját szövetkezetük­nek és éljenek is az adott lehetőségekkel ~ fejezte be nyilatkozatát Nyíri Bé­la elvtárs,- m. L — í’öbb mint négy hónapja szolgáltat energiát a szolnoki papírgyár erőmű­ve. népünkön: a vezénylő szobában Szép István, a redukáló állomást ellenőrzi

Next

/
Thumbnails
Contents