Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-21 / 273. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! \Ou ißfrt * XJBS' SZOLNOK MEGYEI A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XV. évfolyam, 213. szám. Ára 50 fillér 1964. nov. 21. szombat Áz országgyűlés tanácskozása Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor foly­tatta tanácskozást. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. A képviselők folytatták a vízügyről szó­ló törvényjavaslat feletti vitát. Ezután Losonczi Pál földművelésügyi miniszter válaszolt a hozzászólásokra Hangsúlyozta: — A vízügyi törvényjavas­lat vitája megmutatta, hogy a vízgazdálkodás, — amely azelőtt lényegében csak a szakmai köröket foglalkoztatta, jelentős tár­sadalmi üggyé vált. A víz, amelynek bősége, vagy hiánya korábban megvál­toztathatatlan természeti adottságnak tűnt, a korsze­rű gazdálkodás eszközei­vel mindinkább szabályoz­ható, s egyre jelentősebb szerepet tölt be a társada­lom életében, a termelés különböző ágaiban. A vita megmutatta, hogy a tör­vényjavaslatban szereplő kérdések élénken foglal­koztatják közéletünket. — A vízgazdálkodás helyzetét, fejlesztési irá­nyát és megoldásra váró feladatait sokoldalúan meg­világító értékes hozzászó­lásokból kitűnt: a lakos­ság, az egészségügy, a kommunális gazdálkodás, a település-fejlesztés, az ipar, a mezőgazdaság, a bányászat egyaránt érde­kelt abban, hogy tovább szilárduljon a vízgazdálko­dás tervszerű rendje, Óvni, Védeni kell országunk víz- vagyonát, s gondoskodni kell annak ésszerű, gazda­ságos hasznosításáról. — A felszólalók egyér­telműen időszerűnek talál­ták a vízügyi törvény meg­alkotását, — egyetértettek alapelveivel és helyeselték rendelkezéseit; A törvényjavaslatot hasz­nosan egészítették ki az egyesített bizottságok ja­vaslatai. Ezek egyrészt a vizek tisz­taságának fokozottabb vé­delmére, másrészt arra irá­nyultak, hogy a belvizek levezetése a lakosság és a termelés érdekeinek figye­lembevételével történjék. Igen értékes a bizottság­nak az a javaslata is, amely kiemeli a tanácsok és ezek szakigazgatási szer­veinek szerepét a helyi vízügyi feladatok megoldá­sában. A miniszter a továbbiak­ban a helyi erőforrások felhasználásának jelentősé­gével és a képviselők né­hány más indítványával foglalkozott. Losonczi Pál végül a kor­mány nevében köszönetét mondott mindazoknak, akik részt vettek a törvényja­vaslat kidolgozásában, s a bizottságoknak, valamint a hozzászólóknak az értékes kiegészítő javaslatokért. — Kérte az országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot az egyesített bizottságok javaslataival, valamint dr. Zsigmond Lászlónak a 23. paragrafusra vonatkozó ja­vaslatával együtt fogadó­ja el. Az országgyűlés a föld­művelésügyi miniszter vá­laszát és — a javasolt módosításokkal — a víz­ügyről szóló törvényja­vaslatot egyhangúlag el­fogadta. Ezután az elnöklő Vass Istvánné szünetet rendelt el. Szünet után Pólyák János elnökletével folyta­tódott a tanácskozás. Napi­rend szerint következett a külügyminiszter beszámoló­ja a Magyar Népköztársa­ság külpolitikájáról. Péter János külügyminiszter emelkedett szólásra; Péter ]ános külügyminiszter beszéde Beszéde elején a külügy­miniszter rámutatott: A Magyar Népköztársa­ság nemzetközi kapcsolatai az utóbbi időben nagymér­tékben növekedtek. Ennek következtében a nemzetközi élet terén új lehetőségek vannak előttünk. Külpolitikánk alapelveit, céljait, a magyar nép alapvető érdekei hatá­rozzák meg. Ennek alapján élünk a megnövekedett lehetőségek­kel. Vagyis: azért küzdünk, hogy a békés egymás mel­lett élés elvének megfele­lően kapcsolataink bővítése járuljon hozzá a nemzet­közi feszültség enyhítésé­hez mind itt közvetlen kö­zelünkben Közép-Európá- ban, mind szélesebb össze­függésben és ezek a kap­csolatok segítsék elő az im­perializmus agresszív szán­dékainak fékentartását és teremtsenek kedvező felté­teleket a szocializmus mind virágzóbb építésére hazánk­ban a szocialista népek nagy családjával együttmű­ködve. Ezért külpolitikai tevé­kenységünknek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy: 1. erősítsük a szocialista országok összefogását; 2. fejlesszük a szocialista és a többi antiimperialista ország kapcsolatait és együttműködését a kolonia- lizmus és neokolonializmus teljes felszámolásának gyor­sítására; 3. erősítsük a népek har­cát a termonukleáris hábo­rú veszélye ellen a nemzet­közi béke megszilárdításá­ért; 4. fejlesszük kapcsolatain­kat a nyugati kapitalista országokkal a békés egy­más mellett élés jegyében, a kölcsönös előnyök alapján. Ezeket a feladatokat né­pünk szolgálatában nagyon mozgalmas nemzetközi vi­szonyok között látjuk el. Az erőviszonyok megválto­zása, a szocialista világ- rendszer fejlődése, a gyar­mati rendszer felbomlása, a Szovjetunió haditechnikai ereje, a békéért küzdő erők széles frontja megnövelte a szocializmus és a béke nemzetközi lehetőségeit. Az új lehetőségek bonyo­lult feladatokkal járnak együtt. A 14 szocialista országot — a mai történelmi viszo­nyokat egyre inkább meg­határozó szocialista világ- rendszert — a gazdasági, a társadalmi rendszer és a marxista—leninista idoló- giai azonossága, az emberi­ség jövőjéért vívott közös (Folytatás a 2» oldalon) Képekben a nagyvilág Családi kőiben Az ő «jegye* ide szól Mi leszek ha nagy leszek Napirenden: Sáros utak, hóeltakarítás, balesetek, csúcs forgalom Í lésexeít a Balesetelhárítási Tanács Pénteken délelőtt ülést tartott a Szolnok megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács. Dr. Polónyi-Szücs Lajos, a megyei tanács vb- einökhelyettese, a tanács elnöke üdvözölte a megje­lenteket, majd, Sarkadi Imre százados, a megyei rendőrkapitányság közleke­désrendészeti osztályának vezetője szólt a tárgyhoz — az őszi-téli közlekedés problémáinak megoldásá­hoz. Ismertetett néhány fontos számadatot, melyek­ből kiderült, hogy 1964-ben eddig 15143 közlekedési baleset történt, ennek mint­egy 3 százaléka halálos volt. - A megyék sorrendjé­ben az ötödik helyen ál­lunk, vagyis 14 megyében magasabb a balesetek szá­ma, mint nálunk. Ez per­sze nem azt jelenti, hogy elégedettek lehetünk a fennálló helyzettel. Sokkal jobban kell felkészülni a télre, mint tavaly. Ezután Oláh Ferenc, a Közúti Igazgatóság megyei kirendeltségének vezetője ismertette őszi-téli felké­szülésüket. Elmondotta, hogy a sártalanítás elég nehezen halad, egyes ille­tékesek értetlensége miatt. Haladás viszont, hogy az utak mentén 60 új „sár- rózó”-t készítettek, s szep­temberben összehívták az úttörőket, feladataik körül­határolása céljából. A télre sikerült megfelelő mennyi­ségű, hóeltakarításra alkal­mas gépet lekötni, jegese- dés esetén pedig tizenegy gépjármű áll „ugrásra” készen, hogy megkezdjék a salakszórást. A hóeltakari- tás megszervezéséhez tér­képet készítettek. Az idő­szaki munkákhoz a létszám elegendő, a gépek nap) 16 órát fognak dolgozni. A megyei tanács közleke­dési osztálya 16 565 főt, 265 lófogatot, 156 erőgépet és 26 hóekét biztosított a me­gye számára. A munkálato­kat sürgősségi sorrendben fogják elvégezni, melyek­nek irányítására tanácsta­gokat jelölnek ki minde­nütt. A 7. számú AKÖV-öt a tél igen nagy erőfeszítések­re készteti majd, elsősor­ban a személyszállítás te­rén. Az intézkedési terv végrehajtása a gépkocsik téli átállásánál nem sikerült maradéktalanul, az AFOR hibájából. Viszont már most „fagyszolgálatot” szer­veztek a harminc legjobb gépkocsivezetőből, a rend­kívüli munkákra. A csúcs- forgalom problémájának megoldásán könnyít vala­mit, hogy rövidesen öt új autóbuszt állítanak be. No­vember 29-én gépjármű- szemlét tartanak a bizton­ság fokozása végett. Ezután Csányi István a megyei pártbizottság ipari osztálya részéről néhány ér­dekes javaslatot tett: a szállítási és gazdasági fele. lősök törődjenek többet a balesetmegelőzéssel, foglal­kozzanak a gépjárműveze­tőkkel, keltsék fel bennük a felelősségérzetet. Felvetette a szeszesital-fogyasztás, az üzemen belüli közlekedés és a munkafegyelem kérdé­sét. Elhangzott még néhány hasznos ötlet: a Tisza-hid szolnoki lejá­ratánál a kanyar pontosan ellenkező irányba lejt. mintsem kellene, s ez sok baleset oka lehet még; a kerékpárosok és vonta­tók közlekedésének szabá­lyozása céljából forgalom- ie!mérést Kellene tartani;- a sáros utakat a város területén öntözőkocsikkal, vagy tűzoltóautókkal lehet­ne lemosni, ezáltal kevésbé csúsznának; az AKOV-járatok menet­ideje télen-nyáron ugyan­az. Ezen okvetlenül változ­tatni kell, íiíszen mások az időjárási feltételek; a jövőben a fogatosokat is levizsgáztatják; igyekeznek összehangolni a közlekedéssel, utakkal kapcsolatos beruházásokat. Végül ismét a balesetel­hárítási tanács elnöke emelkedett szólásra, s ösz- szefoglalta a tanács állás­pontját a lényeges kérdé­sekben. Képek a szolnoki cukorgyárból A Szolnoki Cukorgyárban jelenleg 210—220 va­gon répát dolgoznak fel három műszakban. Ebből 26—28 vagon cukrot tudnak előállítani. A gyár eddig 906 vagon nyerscukrot exportált, s most újabb 240 vagonra kapott megrendelést. A fo4o vuhumDán a cuKur Kristályusouasat eiienurziK. Egy csille édesség. Cukorteregetek

Next

/
Thumbnails
Contents