Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-18 / 270. szám
1W4. november 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 5 szerkesztőség postájából Olvasóink írják NYUGDÍJASOK VIDÁM TALÁLKOZÓJA A jászberényi szakmaközi bizottság és a nőtanács az elmúlt héten öregek napját tartott a Sütőipari Vállalat kultúrtermében, mely szépen feldíszítve várta a 125 vendéget. Az üdvözlő beszéd utáni műsort a jelenlévők nagy tetszéssel fogadták, majd a hangulatos zene mellett vacsorához ültek, vidám beszélgetésbe kezdtek, melynek alig akart vége szakadni. Lénárt József, Dudás Elek Jászberény Sok ismerősöm is ilyen formában nyilatkozott. — Volna azonban egy javaslatom. Amennyiben a rendelkezésükre álló terjedelem megenegedné, jó volna néha-néha a budapesti lapok híreiből is közölni egyet-mást. Cinege Imre Szolnok A jászberényi Kossuth Lajos úttörőcsapat Turista őrse megfogadta, hogy nem lesz közöttük bukott tanuló. Elhatározásutottak, a jó tanulók foglalkoznak a gyengébbekkel, óra előtt kikérdezik a leckét egymástól. A Turista őrs tagjai NÉPMŰVELÉS KUNGYALUN Ez a község sokáig fehér folt volt a kultúra térképén. A tanyákon élő lakosság nehezen mozdult ki otthonról, főleg a hideg őszi-téli estéken nem. A művelődési otthon is régi már. Nagy előadóterme egyben mozihelyiség is. Szükség volt egy szobára, ahol olvasgatni, rádiózni lehetne, vagy bekapcsolni a televíziót. Ez a kérdés megoldódott, a megüresedett gondnoki lakást a KTSZ fiatalok társadalmi munkában átalakították. Az ismeretterjesztő munka tavaly viszonylag szép eredménnyel zárult. Az idei népművelési évben filmvetítéssel egybekötött tsz- és nők akadémiája indult. Meglepően nagy érdeklődés kísérte a magyar költészet múzsáiról szóló előadást. Sok minden szerepel a programban: író- olvasó találkozók, szakmunkásképzés, tanulmányi túra, tapasztalatcsere-látogatás, felnőttoktatás. Világít a klubszoba ablaka, fénylenek a művelődés lámpásai, melyek mind több embert vonzanak a világosság felé Kungyalun is. Cseur Imre tanár Cikkünk nyomán LEVONTÁK A TANULSÁGOT, KIJAVÍTOTTÁK A HIBÁKAT Október 8-i lapszámunkban „Mielőtt a garanciális idő lejár” című cikkünkre válasz érkezett a Nagykunsági Építőipari Ktsz-től. Ebben megírták, hogy a szolnoki Vak Bottyán úti OTP-sorházak átadásakor a hiányosságokat jegyzőkönyvbe foglalták. A lakók bejelentései nyomán többször kint jártak a szerelők és a hiányosságokat megszüntették. — (Parkett, ajtó, ablak, vízcsapok stb.) Szeptemberben a háztulajdonosok kérdőívet kaptak, melyeken megjelölték az általuk kifogásolt hibákat. A kiállított íveket az OTP gyűjtötte össze, és továbbította a kivitelező szövetkezeteknek. A hibák megszüntetésére november 15-ig intézkedés történt. A szövetkezet vezetősége és műszaki doleozói levonták a megfelelő tanulságot, és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a jövőben hasonló hibák a kivitelezésnél ne forduljanak elő. MÉGIS MEGSZÜNTETIK A VEZETÉKES RÁDIÓKAT Lapunk október 21-i számában irtunk i kisgyepiek néhány gondjáról. Többek között a vezetékes rádióról is. Cikkünkre a Debreceni Postaigazgatóság válaszolt: A szóbanforgó vezetékes rádióhálózat 10 évvel ezelőtt készült. Ez idő alatt a vezetékek annyira elhasználódtak. hogy azokon a legtökéletesebb karbantartás mellett sem lehet kielégítő műsorvételt biztosítani. A technika mai állása következtében minden ilyen vezetékes rádiót megszüntetünk. Mivel hitelt a vezetékek megjavítására folyósítani nem tudunk, így a kisgyepiek gondján nem áll módunkban segíteni. Ezzel kapcsolatban már tárgyalásokat is kezdtünk Szolnokon az MSZMP városi bizottságával és a városi, ta nács végrehajtó bizottságával. Javaslatunk alapján e két szerv a kisgyepi vezetékes rádió leszereléséhez hozzájárult, de a megvalósítás időpontját még nem tűztük ki. KIGYULLAD A VILLANY PÁLÓCZI-PUSZTÁN IS A Néplap június 5-i és szeptember 10-i számában szó esett Pálóczi- puszta villamosításéról. A kivitelezés csak községfejlesztési alapból lehetséges, a családok 1300 forinttal járultak ehhez hozzá. — Ugyanis az anyagi fedezet és megfelelő terv hiányában a megyei tanács nem tudott kapacitást biztosíta- ■L A hálózat megépítése így 1964-ben már nem lehetséges. Az 1965. évi községfejlesztési tervbe viszont mór beállították, a kivitelező biztosítva van. Jövőre tehát koszorúinak a lakásokból a szemrontő, füstöl gő petróleumlámpák, he lyükre villanyégők lépnek '-ellemes fényükkel. Cseh T,ászló ICunsze-' »rnártor Járási Tanács Panaszok, intézkedések KENYÉRREL KAPCSOLATOS KÉRELEM Zagyvarékasról 153 aláírással kaptunk levelet, kérvén, hogy lehessen steer-kenyeret sütni, meg kalács- és tésztaféléket is. Ugyanis többségük a határban dolgozik, nem ér rá várni a cserekenyérre. — Van a községben egy nyugdíjas pék, aki vállalná a sütést. A Szolnoki járási tanács vb válaszában közölte velük, hogy Zagyvarékason átszervezés folytán szűnt meg a steer-kenyér sütésének lehetősége, cserekenyeret azonban továbbra is biztosítanak a lakosságnak az fmsz-em keresztül. Mivel a sütőipari részleg megszűnt, mód van arra. hogy steer-kenyérrel kapcsolatos problémákat iparigazolvány kiadásával oldják meg. — Kocsis István nyugdíjas pék ezirányú kérelme érdemi elbírálás alatt áll, melynek eldöntése, illetve az iparipnzolvány kiadása rövid idő kérdése. A község lakóinak panasza ezzel orvosolva lesz. AK A D ÁLYVERRENY KUmiECVES FŐUTCÁJÁN A Debreceni Útépítő Vállalat átépítette Kunhegyes keskeny, kockaköves főutcáját. Egy esztendeje adták át a forgalomnak, azonban némely helyen az úttest és a gyalogjáró között 40 centis szintkülönbség is van. Ez idáig vártunk türelemmel, hogy a súlyos balesetekre is alkalmat adó útszakasz hibáit rendbe hozzák, de mindmáig — hiába. A legforgalmasabb szakaszokon hiányoznak a gyalogátkelőhelyeit Végső Sándor Kunhegyes Történelmünk nagyjainak pantheonjában 300 éve halt meg Zrínyi Miklós Zríry' TAiklós a költő és hadvezér nemcsak korának, hanem az egész. XVII. századnak egyik legműveltebb, legszélesebb látókörű gondolkodója —írója, politikusa — volt, s történelmünknek azok közé ű nagyjai közé tartozik, akiknek életműve s tevékenysége soha nem halványul el az utókor emlékezetében. Zrínyi Miklós 1620 májusában született a horvátországi Oznly várában. A Habsburg-hű főnemesi család — apjának, Zrínyi Györgynek korai halála után — a grazi jezsuiták intézetében neveltette az ifjút. Sajátságos ellentmondás, írja róla életművének egyik mai méltatója, hogy noha Zrínyi megkapta azt a főúri nevelést, amely az udvari fe7fogás és a Habs- burg-érdekek rendíthetetlen hívévé tehettél; volna — a törökellenes harc tapasztalatai mégis a nemzeti szabadságküzdelmek bajnokává formálták. Tizenhét éves korában tért haza Grazból. Élete ettől kezdve szüntelen fegyveres és politikai küzdelem, s a küzdelmek közötti időben írói munka. Diadalmas rajtaütéseket szervezett. végvári magyar csapatokat vezetett a harcba a török ellen. Az ifjúkori portyázások zsúfolt, esemény- teli éveiben ébredt rá először arra, hogy a török kiűzése Magyarországról az osztrák császári udvar felfogása alapján nem feltétlen politikai szükségszerűség (sokszor kapott dorgálást egy-egy kisebb csatáért is!). Belátta: Ausztriának nem fájnak a magyar sebek, „a rabszijra fűzött jobbágyok, a felégetett vidékek, a janicsárrá nevelt paraszt gyermekek". Becs tetteit kizárólag a Habs- burg-ház nagyhatalmi érdeked vezérlik. Ebben az időben kezdett kibontakozni nagyszabású politikai koncepciója, amelynek egész életét szentelte: a magyarságnak önmagát kell megvédenie a török ellen, de úgy, hogy szervezkedése, harca erőt jelentsen Bécs- csel szemben is. Nagy épo- sza. a Szigeti veszedelem, í j típusú termelőszövetkezeti akadémiák A „Jászkunság" kettős ünnepi száma A TíT elnökségi ülése Hétfőn délelőtt ülést tartott a TIT Szolnok megyei elnöksége, mely alkalommal Mészáros Ferenc megyei titkár beszámolt a különböző akadémiákról és azok problémáiról. Az ülés időpontjáig a TIT a megye területén 215 akadémiára szerződött. — Ezekben több mint 2090 előadást tartanak. A munkásakadémiák között már szép számmal vannak olyanok, melyeknek tematikája a hallgatók munkaköréhez kapcsolódó szakmai ismeretekkel foglalkozik. A szülők és nők akadémiáján kívül idén először a nevelők részére is szerveztek előadás-sorozatokat. Új színfoltot jelentenek a • megye ismeretter'eszté- sében az egészségügyi, snort — valamint a Hazafias Népfront akadémiái. A tanácstagok továbbképzését is a TIT keretén belül kíván Iák megoldani. Az ifjú ■*(: g) akadémiák » száma az elmúlt évhez vi- szonvftva csökkent, mer' I sok városban és községben i a fiatalság részére rokon- szenvesebb Ifjúsági khtbo- ; kon belül szervezték meg ! az. ismeretterjesztést. A televízió november 26-án induló mc’á'’'|-"j«sá- í gl kisfilm sorozatát is felhasználja a megyei TIT szervezet a falusi dolgozók közötti ismeretterjesztésre. Tíz községben szervezik meg ezeknek rendszeres látogatását. A filmek megtekintése után a TIT által biztosított szakemberek vezetésével vitatják meg a nézők, hogy mit és hogyan lehet a látottakból a községben működő termelő- szövetkezetekben felhasználni és alkalmazni. A Minisztertanács rendeleté alapján elkészült a termelőszövetkezeti dolgozók szakképzését megalapozó 160 órás tanfolyam tervezete és tankönyve. Kísérletképpen 10—12 termelőszövetkezeti akadémiát kíván a TIT indítani 25—30 fős létszámmal. A megyei titkár ismertette azokat a feladatokat, melyeket a TIT-nek a II. Szolnoki Kulturális Hetek rendezésével kapcsolatban kell elvállalni, valamint bejelentette, hogy a .,Jászkunságot” felszabadulásunk 20. évfordulójára kettős ünnepi számmal kívánják megjelentetni, — felemelt Déldán vszá.mban. Ezután Cseppentő Miklós. társadalomtudományi szaktitkár beszélt a ’árási, várost szak- és közs égi TIT csoportok f o ?!v i k.oyf n * fi sáról As ismertette azok feladatát. amely hősi halált halt dédapja emlékét és harcostársainak tetteit örökíti meg, politikai eszméinek is foglalata, a magyar irodalom egyik klasszikus remekműve. Nagyszerűen érzékelteti a magyar hősök erkölcsi fölényét és nagyságát. Ezt azért tudta megtenni, mert művészete a valóság talajában gyökerezett, alakjai a végvári vitézi élet valódi figurái. Maga a költő sok ilyen harcot látott, sőt végigverekedett. Számára a csata nem elvont fogalom volt, hanem mindennapi valóság. A független magyar állam terve az 1650-es évek derekán kezdett Zrínyiben kialakulni. A főnemesség egy része érdektelenül, és tétlenül nézte a fejleményeket, más része vakon engedelmeskedett az osztrák kamarilla parancsainak. Zrínyi tisztán látott. Ellenzékiségének leszerelésére s hogy megkíséreljék rávenni, ne keresztezze Becs elgondolásait, meghívták az udvari tanácsba. Ám Zrínyi rendíthetetlen volt politikai következetességében: kapcsolatot keresett külföldi hatalmakkal (Velencével, Franciaországgal, néhány német választófejedelemmel), hogy megkísérelje a Habsburg ellenes erőket egyesíteni. „Fegyver, fegyver kévántatik — írta — s jó vitézi resolutio!” A történelmi pillanat azonban nem kedvezett; Becs megkötötte a törökkel a szégyenletes vasvári békét. Zrínyit elütötték attól a lehetőségtől is. hogy nádorrá választhassák; nem jelölték e méltóságra. Ez a kisszerű politikai intrika elkeserítette, de nem törte meg. Ennek a gvötrelmes élménynek hatására írta nagyszerű töri énelmi tanulmányát, a Mátyás király életéről való elmélkedéseket, amelyet nemcsak tartalmi erényei — politikai koncepciójának világos megfogalmazása, kritikája az osztrák udvarral szemben, felvilágosult társadalmi eszméinek kifejtése — avatnak klasszikussá, hanem előadásmódja, formáia is. E művel Zrínyi az akkor keletkezett európai műfaj, a történelmi esszé magyar változatát teremtette meg. Utolsó nagy alkotása, a Török áfium ellen való orvosság című röpirat 1660—ölben született. Ezt a munkáját a lángoló hazaszeretet és a nemzetféltés remekműveként tartja számon az irodalomtörténeti Az Áfiumban hatalmas művészi erővel fejti ki látomását: miként kell megszervezni az ország erőit annak érdekében, hogy létrejöjjön a magyar függetlenség biztosítéka, a nemzeti hadsereg. A főurak közül ő az egyedüli, aki meglátja: a népből kell hadsereget toborozni s ezzel megteremti a magyar történelemben először, a népi hadsereg fogalmát; Zrínyi Miklós nagy tervét, az önálló magyar állam megvalósulását a török hatalom átmeneti megerősödése és a Habsburg-udvar végzetes rövidlátása hiúsította meg. A kudarc azonban nem von le semmit Zrínyi emberi, politikusi és művészi nagyságából: tartalmas, élete hatalmas kísérlet volt arra. hogy összefogva kora haladó erőit, kiragadja Magyarországot a gyarmati sorból, amelybe egyfelől a török hódítás, másfelől az osztrák önkény- uralom taszította. „A legnagyobb és a legveszélyesebb magyarnak” nevezték Béesben Zrínyi Miklóst. Féltek éleslátásától, jellemének tisztaságától s attól a tulajdonságától. hogy egy nagyszabású, önálló politikai elgondolás harcosaként élt. Amikor 1664. november 18-án az ausztriai Kursanec - erdejében Zrínyit megölte egy vadkan, az udvar alig tudta titkolni elégedettségét. (Jellemző a népszerűségére, hogy barátai, kortársai itthon nem akarták elhinni a szerencsétlenséget s titkos öss: eesküvésre gyanakodtak, amelyet Bécs szőtt Zrínyi ellen. Bethlen Miklós, a későbbi erdélyi államférfi azúrban Zrínyi társa és kísérője volt a vadászaton s hiteles leírásiban örökítette meg halálának körülményeit) Zrínyi MiHés életr.űve, történelmi és irodalmi alkotása belekerült az ország szellemi életének vérkeringésébe alakját történelmünk nagyjainak pantheonjában őrizzük. Halálának háromszázadik évfordulóján, amikor tetteinek és eszméinek felelevenítésével idézzük vissza őt, a nemzeti múltunk egyik légii erői kusabb emléke előtt tisztelgünk. Tamás István A DIVAT MINT TANTÁRGY Az esztétikai nevelést sohasem lehet elég korán kezdeni — ez a véleményük azoknak, akik elhatározták, hogy öltözködési tanácsadást és divatbemutatókat rendeznek az iskolákban. Félreértések elkerülése végett előrebocsátjuk, nem azt akarják, hogy a diákok az iskolát állandó divatrevű színhelyének tekintsék, vagyis az iskolában is parádézzanak, „kd- öltözzenek”, — ott a köpeny a kötelező továbbra is. Viszont bemutatják a fiataloknak, hogyan öltözködhetnek ízlésesen, csinosan az iskolán kívül, otthon, az utcán, vagy ha színházba, hangversenyre, vagy táncolni mennek. Az öltözködési tanács képviseletében a Ruházati Mintatervező Vállalat szakértői felkeresik az iskolákat és az osztályfőnöki órákon diafilmmel illusztrált előadást tartanak. F.gy-egy iskolában 10—12 előadást terveznék, majd utána az összevont osztályok számára divatbemutató formájában szemléltetik, hogyan öltözködhet az ő korosztályuk. A manekenek ugyanis hozzájuk hasonló diákok, s nemcsak a ruhákra, hanem a cipőkre, harisnyákra, különösképpen pedig a hajviseletre is felhívják a figyelmet. Bemutatják, mikor mihez illik a kendő, a kalap, illetve a sapka és megnyugtatják a lányokat afelől, hogy nemcsak a tű- sarkú cipő divatos és csinos, sőt 13 éven alul nem is ajánlatos. Főként a kö^mskolákat keresik fel a divatszakértők, a későbbiekben azonban az általános iskolák felsőtagozatos növendékeihez is szeretnének eljutni. Először a Kossuth Zsuzsa és a Kölesei Gimnáziumokba, a Vas utcai köz- gazdasági technikumban és még néhány más középiskolában lesz az osztályfőnöki óira tantárgya a ditsw# LAPUNK DICSÉRETE A Szolnok megyji Néplap állandó olvasófő vagyok, és ami a hírközlést illeti, elismerésemet szeretném kifejezni. Jó hallani a vasúton az újságról elhangzó, megelégedettséget tükröző véleményeket. Jónak tartom a belpolitikai, ipari, mezőgazdasági és a sportrovat munkáját is. — kát valóra is váltották, segítették egymást — eredményesen. Idén is ugyanezt a célt tűzték maguk elé, s tanulópárokat alakiÜTTÖRŐ-FOGADALOM
