Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-10 / 238. szám
1< sMófcer 1«. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Belső tartalék: az üzemszervezés b Egyes iparvállalatok vezetői a növekvő tervfelada- tok megoldásénak kulcsét elsődlegesein a létszámfejlesztésben látják, s ezért nem fordítanak kellő figyelmet a belső tartalékok feltáráséra és kiaknázására. Az idei első félévben Szolnok megye szocialista iparát is ez jellemezte. A termelés volumene 15 százalékkal volt nagyobb az 1963 első félévinél, azonban ennek mintegy 47 százalékát létszámnöveléssel érték el. Az adatok világosan vallanak a tennivalókról, arra intenék, hogy helyes lenne sokkal következetesebben törekedni a műszaki fejlesztés és üzemszervezés útján növelni a termelést. Hogy mennyire érdemes ezzel a problémával foglalkozni. bizonyítja a jászberényi Aprítógépgyár példája is. IL Ennél a vállalatnál a termelés folyamatosságát meghatározó kulcsüzemrész a forgácsoló. Itt dől el, a többi üzemrészek megkapják-e a szükséges alkatrészeket. A forgácsoló nemcsak kulcsüzem, hanem egyben az a bizonyos „szűk keresztmetszet” is a vállalatnál. Azzal magyarázzák ezt. hogy a technológiailag szükséges normaórával nem rendelkeznek, kevesebb munkást foglalkoztathatnak ebben az üzemrészben, mint szükséges. Ezt az indokolást fontolóra lehetne venni akkor, ha a rendelkezésre álló létszámmal jól gazdálkodnának, s a forgácsolóban magas lenne a termelékenység. Egy júliusi — két héten ét tartó — munkanapfényképezés sorozat azonban nem erre vall. A mérések szerint a vállalat gépparkjának produktív kihasználtsága 44.82 százalékos. ami rendkívül alacsony. E mögött részben az áll, hogy nem mindegyik gépen dolgoznak, részben pedig az, hogy a munkadarab és a szerszám- csere, daruvárás és a fegyelem lazasága miatt a veszi eségidő eléri a 30 százalékot. Nem kétséges: ez esetben az üzemszervezéssel van baj. Sem a gyártáselőkészítés. sem az operatív program nem megfelelő. A gépek kiszolgálása túlságosan lassú, hiszen az a műszakonként felhasználható produktív időnek mintegy negyedrészét emészti fel. III. A létszámhiányra való hivatkozás tehát indokolatlan. Ezt mutatja az is, hogy félévkor a 87.6 százalékos tervteljesitéshez 100 százalékos létszámot használták fél; a relatív 'létszámtúllépés elérte a 77 főt. Bár mind az előkészítés, mind a termelés területén sok a hiba, ki lehet tartani amellett, hogy a forgácsoló üzemrész problémáit kell elsősorban megoldani. Feltehetően az eddiginél helyesebb munkaerőgazdálkodással, továbbá munkanapfényképezés során feltárt hiányosságok megszüntetésével. A vállalatnál a szakmánkénti rendelkezésre álló létszám között ki kell alakítani a technológiának megfelelő arányosságot. Ez éppen a forgácsoló és a lakatos szakmák között nincsen meg. Némi átcsoportosítás jó segítség lesz. Az üzemben jóval több a lakatosszakmunkás, mint az esztergályos. A lemezműhelyben is létszámhiány van. Miután a szerelde a tapasztalatok szerint egy adott hónapból csak két héten át dolgozik megfelelő intenzitással, úgy véljük, hogy ezen s területen a szükségesnél több lakatosszerelő dolgozik, mint kell. Ha közülük néhány átkerülne a lemezműhelybe, — és más technológiai területről is, akkor ott megszűnne a szűk keresztmetszet. IV. A munkanapfényképezés tanulsága szerint a munka- fegyelem megszilárdítására is helyes lenne intézkedéseket tenni, hiszen csellengéssel, lógással a termelésre fordítható normaóra- meny iség 8.9 százaléka vész kárba. A dolgozótól függő vesziteségidő nagysága azt a gondolatot is megengedi, hogy a bérezést nem kel- lene-e még jobban a vállalat sajátosságaihoz alkalmazni, illetve „normakarbantartásra” több figyelmet fordítani. Ezt éppen a forgácsoló üzemrészben hanyagolják el régóta, A magasabb termelést nem elsősorban létszámnöveléssel, hanem műszaki fejlesztéssel, üzemszervezéssel célszerű elérni. Éppen ezért kérdőjel számunkra, hogy a vállalat 1964 évi gyártásfejlesztési terve éppen a forgácsoló üzemrészt érinti a legkevésbé. A jászberényi Aprítógépgyárban tapasztaltak szeretnénk, ha más vállalatok vezetőiben is gondolatokat ébresztenének és valóban megkezdődne a belső tartalékok nagyobbmérvú feltárása. Fábián Péter A törökszentmiklósi földművesszövetkezet szikvíz és bambi üzemében Bohács György üzemvezető saját újítású töltőgéppel tölti a bambit. Újításával óránként 240 üveg helyett, 800 üveget tudnak telíteni. Tájékoztató a bortermés bejelentési kötelezettségről A bortermés bejelentésével kapcsolatban a Szolnok megyei Pénzügyi- és Vámőri Parancsnokság az alábbiakra hívja fel a bortermelők figyelmét: Minden bortermelő — beleértve a termelőszövetkezeteket, tsz-tagokaí, háztáji szőlőbirtokosokat, egyénileg gazdálkodókat és lugassal rendelkezőket — a szüret befejezését követő hat napon belül a területileg illetékes pénzügyőri szakasznál köteles bejelenteni a szüret során készített összes mustmennyiséget. Ugyancsak be kell jelenteni a készített törköly- bor (csiger), valamint gyümölcsbor mennyiségét is. A bejelentéshez szükséges levelezőlapot a tanácstól vagy a pénzügyőri szakasztól kell kérni és annak kitöltésével kell a bejelentést megtenni. A bejelentő lapon fel kell tüntetni a szüret ideje alatt eladott, pincegazdaságnak átadott, vagy más módon értékesített, munkabér, hordóbér, stb címen kiadott vagy ajándékozott must (bor) mennyiségét és az előző évi maradt bor mennyiségét is. Aki bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy termését csak részben jelenti be, pénzügyi szabálysértést követ el és a pénzbírságon kívül, a bejelentést elmulasztók a bor- forgalmi adókedvezményüket is elvesztik. A nem bortermelő személyek is kötetesek bejelenteni a vásárolt vagy bármely más módon megszerzett szőlőből szűrt must mennyiségét. A bejelentéssel egyidejűleg a literenkénti 5 forint borforgalmi adót is be kell fizetni a postahivataloknál beszerezhető úgynevezett „borcsekken”. A bortermelő által munkabér, hordóbér stb címen kiadott, vagy ajándékozott must (bor) után a borforgalmi adót (literenként 5 forint) a bort kiadó termelő köteles megfizetni. Óbort újborral keverni csak pénzügyőr jelenlétében szabad. Ezt a pénzügyőri szakasznál kell bejelenteni. A bortermelő sajáttermésű mustját (borát) csak 25 literen felüli tételekben adhatja él és a borforgalmi adót előzetesen be kell fizetni a „boircsekken”. A vevő is csak csekkel igazolt borkészletet tarthat lakásán 15 literen felüli mennyiségben. A 25 literen aluli mennyiségben (kicsinyben) forgalomba hozott must (bor) után literenként 8 forint borforgalmi adót kell fizetni, ezenkívül a bortermelő ellen szabálysértési eljárást indítanak. Bort bármilyen anyaggal keverni (cukor, élesztő stb) vagy bármilyen anyagból bort helyettesítő italt készíteni TILOS. A tilalom megszegőit literenként 20 forinttal büntetik. Szolnok megyei Pénzügyég Vámőri Parancsnokság Kés kezet mos Nekrológ Varga Jenőről A pénteki Pravda Varga Jenő magyar származású szovjet akadémikus halála alkalmából nekrológot közölt, amelyet Hruscsov, Mi- kő j an, valamint több más államférfi és tudós irt alá. A nekrológ méltatja Varga Jenő — a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom veteránja, a kiváló tudós és a tudomány fáradhatatlan művelője — életét és munkásságát, amely a kommunizmus, a marxi—lenini eszmék diadaláért folytatott harc iránti önzetlen odaadás példájául szolgált. A kiváló tudós halálával súlyos veszteség érte a szovjet tudományt — hangzik a nekrológ. Az országgyűlés ipari bizottsága pénteken, Bondor József elnöklésével ülést tartott a parlamentben. A képviselők Igaz Sándornak, a könnyű- . ipari minisztérium főosz- i tályvezetőjének tájékoztató- | ja alapján megtárgyalták • a hélyiipar szolgáltató te- i vékenysógét. A vitában resztvettek: Balogh László, i Csedreki László, Fa bók Já- i nos, Kaszás Imre, Pataki Mihály, Schuchmann Zoltán és Szurdi István országgyűlési képviselők, továbbá Szűcs Andrásné, az OKISZ főosztályvezetője, dr. Pál József, a SZÖVOSZ főosztályvezetője és dr. Péntek Mihály, a KISOSZ ügyésze. (MTI) A kenderesi Vörös Csepel Tsz vezetőinek nem szerzett örömet az a levél, amelyet szeptember végén kézbesített címükre a posta. Nem bizony, mert abban az állt, hogy megvonták tőlük a szervestrágya- markolóra igénybevett 37 ezer forint beruházási hitelt, illetve annak kiegyenlítésére az idén kötelezik a termelőszövetkezetet. Mi késztette erre az intézkedésre a járási tanács vb mezőgazdasági osztályát? Ennek története röviden a következő: A közős gazdaság 1964. június 30-án kapott egy szerv estrágyamarkolót, — amellyel augusztus 14-én kezdték meg a munkát. — Két hét alatt 16 880 mázsa, szeptemberben pedig 59 órai munkával 9651 mázsa trágyát markolt a gép. Aztán ott vesztegelt a tsz központjában. Mégis, amikor a járás egy másik közös gazdaságának elnöke kérte a markolót, nem adták oda. Nem is adhatták, mert közben megegyeztek a Kecskeméti Útkarbantartó Vállalattal, amely 90 forintos órabérért igénybevette a gépet kőmarko- lásra. Az is benne szereI pelt az alkuban, hogy a tsz 1-es üzemegységébe vezető, mintegy 500 méter hosszú bekötőutat a vállalat megjavítja. S ennek költségeit letudják a bérbe vett gép munkájával. Az út elkészült, s a tsz is tartotta magát a megállapodáshoz. Mitsem törődve azzal, hogy a markolóra a rendeltetésének megfelelő munkában is nagy szükség lenne, Annál inkább elintézendő ez a kéz kezet mos alapon létrejött egyezség, mert a trágyamarkoló megvásárlásához a tsz igénybevette a hitelt, más szóval az éltem segítségét. De ezzel jelen esetben rosszul sáfárkodtak; Saját gazdaságukban sem teljesítették a trágyázási tervet, s másoknak sem segítettek ebben a termés- eredményeket nagyon befolyásoló munka elvégzésében. Trágya helyett hetek óta követ markol a gép. Érthető és jogos az az intézkedés, hogy ha nem rendeltetése szerint használják fel a beruházást, megvonják a hitelt Ahogyan ez most a kendere- siek esetében is történt. — Miért is kölcsönözzön az állam 37 ezer forintot olyan gépre, amely óránként 90 forintot keres? Nagy Katalin Nem néhány ember dolga A pusztamonostori Búzakalász Tsz pártszervezetében tavaly nem vettek fel tagjelöltet. Elkelne pedig az erősítés, a frissítés, mert a párttagoknak több mint fele betöltötte az 50. életévét. Az élettapasztalatban gazdag idősek mellé fiatalabb, friss erőkre is szükség volna. teljesíteni is a tagjelöltséggel, a párttagsággal járó feladatokat. A leggondosabb előkészítés mellett is dönthet — Megtettünk mindent azért, hogy növeljük az alapszervezet létszámát, erősítsük a kommunista kollektívát — mondja Nagy Sándor elvtárs, az alapszervezet titkára. S miből állt a mándent- tevés? Még a februári taggyűlésen megállapították, hogy a 276 tagú szövetkezetben tíz ember közül egy a párttag. A pártvezetőség akkor, azon a taggyűlésen megnevezett nyolc embert és azzal bízta meg őket, hogy foglalkozzanak, beszélgessenek pártonkívüliekkel. Ez icfig elfogadható módszer is volna. Hisz alapszervezetenként a vezetőség tudhatja legjobban megválasztani azt a módszert, amelytől leghamarabb eredményt remélhetnek. Ugyanakkor az tudhatja legjobban elbírálni, kikre bízzák ezt a feladatot. A tsz alapszervezetének vezetősége azonban nemcsak azokat nevezte meg, akik felelősek lesznek az alapszervezet erősítéséért, hanem azt is, hogy ki kivel foglalkozzon. Elképzelhető, hogy ez az elgondolás is jó. A taggyűlés akkor ezt el is fogadta. Nem számoltak viszont azzal, hogy egy évi mulasztást néhány ember tevékenysége nem tüntethet el, A nyolc ember felülről kimondott, előírt teendőnak, hogy miért nem. — Pedig ha legalább egy-két embert meghallgatnak: mit tapasztaltak, milyen segítségre lenne szükségük stb. sokat megtudhattak volna. A dolgot itt is elintézték ennyivel: ezentúl másokkal foglalkozzanak majd. Ebben újból meg is nyugodtak, s a helyzet tavaly óta sem változott, azóta -sincs tagjelölt az alapszervezetben; A tagjelölt felvétel, a tagjelöltek kinevelése nem egy a sok pártmunka közül, hanem a pártszervezet erősítésének fontos feltétele. Olyan feladat, amit a legalaposabban kell előkészíteni, ahol nagyon érzékenyen kell elbírálni, hogy kikre lehet számítani. Csak a sok rész összetevő alapján tudják elbírálni azt: azok közül, akik vállalják kik tudják majd úgy a taggyűlés valakinek a kérelméről, hogy helyesebb, ha megmarad mind a párt politikája érvényesülésének segítője, de nem veszik fel a tagok sorába; Az ember érdeklődésének felkeltése, a beszélgetések, a viták hatása azonban biztos, hogy ez esetben sem tűnik el nyomtalanul, nem lesz feleslegesen végzett munka. Miért volna tehát csak nyolc ember dolga a pártonkívüliekkel való beszélgetés? Ebben az esetben pedig jóformán csak az említett nyolc ember dolga, gondja volt az, amit tulajdonképpen az alapszervezet egészének kell végezni. Nem szólva arról, hogy így a tsz két és félszáz tagja közül csak néhánnyal törődtek, beszélgettek céltudatosan. Borsi Eszter Kádár János nyilatkozata egy lengyel hetilapban Varsó (MTI) A magyar párt és kormányküldöttség közelgő lengyelországi látogatásával kapcsolatban a Polity- ka című lengyel hetilap nyilatkozatot közöl Kádár Jánostól, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárától, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány elnökétől. (MTI) Kulturáltabb üzletek jével elintézettnek is vélték így a mulasztás pótlását. S ennyi „előkészítés” után az történt, ami történhetett: júliusban, — amikor a nyolc embernek arról kellett számot adni, hogy mit végeztek, csak azt mondhatták: nem értek el eredményt. Ennek ellenére ezen a taggyűlésen sem kérdeztek komolyabban után« ankialakításáért indítottak munkaversenyt a mezőtúri földművesszövetkezet dolgozói. A földművesszövetkezethez tartozó 73 bolt vezetője vállalta, hogy az üzleteket a lehetőségekhez mérten felújítják, szebbé teszik; Különösen a külső kerületekben levő üzletekben gyümölcsöző ez a kezdeményezés. Ezekben a boltokban nagyrészt még a régi berendezés van meg, természetesen elavult állapotban. Az egységek dolgozói vállalták, hogy társadalmi munkával az üzletek utcai előterét is parkírozzák;