Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-09 / 237. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAI

3

UH október 9,

AZ ÉLET ŐSZÉN TÚL

Ott ülnek kinn az udvaron; Horgolnak, varrnak, olvasnak. Sokan közülük életük őszében járnak már, sőt azon túl is. Megőszült haj koronázza barázdált homlokukat, amelyek soksok évek gondját rejtik magukban.)

Az én gyermekem

— Volt ez már szegényház, aggok otthona, szere- tetház, most pedig szociális otthon — mondták egyszerre többen is Karcagon a szociális otthon lakói közül.

— A szegény és az agg jelző már régen a múlté — vetem közbe.

— A szeretet meg bennünket került el.

Könnyet csal szemükbe ez a mondat. Legtöbbjüknek azért, mert nem volt gyermekük, mások meg éppen azt siratják, hogy volt.

Van olyan, akinek a fia itt él a városban, s még egyszer sem látogatta meg apját, anyját, pedig több éve bent van már. A másikat előbb kiforgatta pénzéből. Eladatta a házat, az árát magára költötte, s az anya most itt van. Többen a bíróságon találkoznak csak: az anya és a fia.

A hihetetlennek tűnő mondatok nem a szülő ajkáról hangzanakel. Ö nem tudná elmondani. Elég volt egyszer. Fájó sebeket szaggat ez az emlékezés, s mégis azt kéri az egyik is, a másik is, mind:

— Ne írja meg a nevét; 'Az én gyermekem;

Visszhangzanak bennem a szavak: az én gyermekem. De vajon neki eszébe jut-e az anya? Nem. Amit fiától vár még mindig Tóth néni, Kovács bácsi és a többiek, azt a társadalom adja meg: a szeretet;

Nagyon várták a választ

— Igen, a lehető legtöbbet igyekszünk adni. Hogy elegendő-e? Ki tudja. Van aki szól, többségük azonban hallgat. Itt az étrend. Az ennivaló bőséges. Tiszták, gondozzuk őket. A betegekhez orvos jár. Van könyvtárunk, televíziónk, minden szobában vezetékes rádió. A helyi társadalmi

és gazdasági szervektől sok segítséget kapunk, A gimnázium tanulói gyakran kijárnak. Felolvasnak, diafilmet vetítenek. A Lenin Termelőszövetkezet fiataljai pedig, akik egyébként patronálnak bennünket, — színielőadásokat tartanak. A zenekaruk is át szokott jönni.

Ezt a végtelennek tűnő felsorolást Fehér Jenőné, az otthon vezetője mondta el. Ami leginkább megragadott belőle, az a patro- nálás volt. Ezek a termelőszövetkezeti fiatalok, akiknek egyetlen hozzátartozójuk sincs az otthon lakói között, önzetlenül segítenek szebbé tenni a napokat;

— Mikor itt voltak, még táncoltunk is — mondják vidáman, s a mosolytól összefutnak a ráncok.

Nem sikerült beszélni egy temelőszövetkezeti fiatallal sem — kinn voltak a határban, vetettek, aratták a rizst —, nem kérdezhettem meg: a télen újra elmennek-e egy kis vidámságot teremteni az otthonba. Pedig jó lett volna, mert a szomszédban — a tsz központ és az otthon csaknem egymás mellett van — nagyon várták a választ;

Jó lenne látni Tokiót

Szomorú és vidám epizódokról esett szó ott tartózkodásom alatt. Igyekeztem visszaadni amit láttam, hallottam. Egy dologgal azonban még adós vagyok. A szobákba bármikor beléphet a vendég. Szépérzékről és gondos háziasz- szonyról árulkodnak a maguk horgolta térítők, csipkék. Igazi csendélet van ott. Úgy mondják, jól élnek. Nem panaszkodnak. Csak egyet fájlalnak: az emeleten lévők — a betegek —•. nem láthatják az olimpiát. Nem tudnak a földszintre lemenni, ahol az az egy tv van, s az is rossz; A kép vibrál, bántja a szemet.

— Kár — csóválja a fejét a 93 éves Sipos bácsi — pedig milyen jó lett volna látni Tokiót.

Majnár József

SOROZÁSON

Tegnap délelőtt a szolnoki járműjavítóban: több száz fiatal gyülekezik sorozásra, a városból, és a , járás területéről is. Egész hónapban ezzel foglalkozik a bizottság, reggel 9-től délután 3-ig, Hat évjárat kapja meg rövidesen a behívót, s — ezúttal első ízben — az új honvédelmi törvényt is figyelembe veszik, sor kerül — jobban mondva sor alá kerülnek a 18 évesek is.

Szűcs százados elvtárs, a sorozőbizottság parancsnoka örömmel újságolja, hogy a megjelentek 20 százaléka érettségizett, s ez nagyon jó arány.

— De a többieknek sem kell szégyenkezniük, van, aki több szakmában való alapos jártasságát is igazolni tudja — teszi hozzá, mintha csak saját gyermekeiről lenne szó.

Közben folyik az orvosi vizsgálat, mindenkit barátságosan megkérdeznek van-e valami baja, problémája, meglesz-e a család az ő keresete nélkül, és így tovább. Ez megteszi a hatását, senkin sem látszik ijedtség, vagy félelem az egyenruhától.

Sőt.

M. László 20 éves építőipari dolgozó egyenesen várja már a bevonulását,

mint mondja, a munkában megállja a helyét, de a „haveroktól” szeretne megszabadulni.

— Helyes — dicséri a százados. — Helyettük inkább barátokat próbáljon szerezni.

— Megpróbálom...

Az egyik fiatalember 173 cm-es magasságához képest nagyon sovány, 51 kiló mindössze. Ö egy év halasztást kap, hogy legyen ideje meghízni, erősödni.

Ugyancsak idén először fordult elő, hogy az egyes fegyvernemek képviselői is megjelentek, hogy szemrevételezzék leendő újoncaikat, esetleg válasszanak közülük olyat, akire különleges szükség- van egyikmásik helyen. Egyébként ma már egyre inkább azt a gyakorlatot követik, hogy mindenkit a lakhelyéhez közel eső alakulathoz hívnak be. Ez nagyon emberséges kezdeményezés, jótékony hatása bizonyára meglátszik majd az újonnan bevonultak munkáján.

A színházteremben a sorukra váró, vagy már végzett fiatalok előadásokat hallgatnak a katonaéletről, választ kapnak kérdéseikre, tisztekkel beszélgetnek, látható érdeklődéssel.

Készülnek a katonaéletre.

(selmeczy)

Délutáni időtöltés a karcagi szociális otthonban

Á földeken lévő kukoricaszár

hátráltatja a munkát

A kunhegyes! járásban az október 5-i jelentés szerint vasárnap estig a jiárás közös gazdaságaiban a kenyérgabona vetésterület 42 százalékán földbe tették a vetőmagot, elvégezték a vetőszántás több mint 10 százalékát Érdekes azt is megemlíteni, hal tartanak a kukoricatöréssel, a szár letakarításávaJ. Azért is fontos ezt számbavenní, mert a jártásban 6100 holdon kukorica után készítik el a búza vetőágyát. A kukorica töréssel 42,9 százaléknál tartottak, a szár betakarításával csupán 4,6 százaléknál

Mit jelent ez?

Azt. hogy ha nagyon sürgősen nem történik ebben változás, a földeken lévő

szár hátráltatja a ^iajelö- készítést és vetést. Már most vannak olyan figyelmeztető jelek, hogy meg olyan tsz-ben is, ahol eddig jól haladt a vetés, az ütem lelassul, éppen az említettek miatt. A tomajmo- nostori Petőfi Tsz-ben például — amely 48.1 százaié kát vetette el a kenyérgabonának — már lassúbb a talaj előkészítés, s mindösz- sze 20 hold szabad területük van. A kunmadarasi termelőszövetkezetekben 2J holdon a kukorica, 834 holdon pedig a szár még beta- karításra vár olyan földek ről, ahovlá búzát vetnek. A kenderesi közös gazdasá • gokban szintén több mint 1000 holdon kint van a kukoricaszár.

Mit lehet tenni V

Bervát sem vezethet „boroshordó“

A ház előtt, a Zagyvagát tövében gyerekek han- cúroztak érezve, nem tud- ‘ják meddig lesz még birtokukban e szabadég alatti játszótér. Azután egyik pillanatról a másikra bekövetkezett a baj. Csak any- nyit láttam, hogy a barna orkános fiatalasszony — aki szabályosan haladt a kerékpárján — hirtelen lefékezett, de félreugrani már nem volt - ideje. Az ócska Berva moped nyergében a kopott viharkabátos- sai — fellökte.

Mire feltápászkodtak, már lent is voltam. Egy kerékpáros férfi is ott termett. A mopedes mögött • haladt úgy ötven méterre és mindent látott. A bambán vigyorgó vörösképű, aki a fiatalasszonyt elütötte, a motor kormányába kapaszkodva egyensúlyozott. Dőlt belőle a szeszszag.

vés után. Másodszor is tanúk lettünk«

A barát sóhajtozik

A barát melegítőben és házipapucsban ballagott le a lépcsőn és nagy sóhajjal megvakarta a fejét, mikor meglátta a lépcsőház előtt állókat.

— Maga adta ezt a csövet a barátjának?

— Igen.

— Honnan vette?

— Volt Már régebben

Azt, amit a járási operatú bizottság is javasolt: nen kapkodva, zűr-zavart okoz • va, hanem nagyon is szervezetten. észszerűen átcsoportosítani az erőt a szár letaikarítására. Nem engedhetik még egyetlen közös gazdaságban sem, hogy itt is, ott is hozzáfogjanak a kukoricatöréshez, mert a talaj előkészítő gépek egyszerre szabaddá tett táblán haladhatnak megfelelő ütemben.

Nagyon meggyorsítja a szár letakarítását, ha nem fuvarozgatják 8—10 kilométerre, hanem a gazdákkal szót értve ebben, egyelőre a föld végén rakják kazalba. Sokat segíthet a 27 sd- lókombájn, a 19 Orkán és a 4 AC 400-as kombájn is, ha folyamatos üzemeltetésüket biztosítják. Az is követendő, amit a tiszaburai

Nem forog a hátsókerék

Az asszonyka sérült jobb térdét törölgette zsebkendővel, amelyen újra és újra végigfolyt a két vékony vércsermely.

— Nem forog a hátsókerék — szipogta.

Megnéztük. A kerékpáros férfi megállapította, hogy „berágott” a kontra, lehet, hogy teljesen tönkrement a hátsótengely. — Elég az hozzá, nem tudtuk a gépet használható állapotba hozni;

— Nem is az eyném, a sógornőmé — törölgette a szemét. — Hogyan megyek így haza;

— Menjen busszal, ezt meg hagyja itt valamelyik házban — ajánlottuk.

A mopedes deliriumos képéről le nem fogyott a gügye vigyor. Dühösek lettünk rá.

— Majd megfizeti szépen a javíttatást — fordult hozzá a kerékpáros. — Mutassa a személyazonosságiját, felírjuk a nevét és a lakcímét.

— Azt ugyan nem — mondta nehezen forgó nyelvvel. — Tudom én mi az igazság...

— Akkor rendőrt hívunk.

— Azt hívnak, akit akarnak, én megyek — s tántorogva készülődött, hogy felüljön.

— Azt már ugyan nem édesapám — ugrott oda a kerékpáros. — Telefonáljon a rendőrért, addig én vigyázok, el ne lépien.

— Nem akarok én semmi rosszat — eredt meg újra az asszonyka könnye — fizesse ki a kárt, nem kívánok mást.

Néhánv perc múlva megérkezett két rendőr. — A részeg motoros most már minden rábeszélés nélkül hajlandó volt megtéríteni a kárt.

Csővel a esőbe

Már jócskán besötétedett és néhány kíváncsiskodó

kört formált a rendőrök köré. Ekkor ért a csoportosuláshoz egy kerékpáros, s mivel nem fért el az emberek mellett, leszállt a gépről. Csak akkor figyeltünk jobban rá, amikor az építőipar éjjeli őre rákiáltott:

— Honnan vette azt a csövet? — s már húzta is ki az ijedt fiatalember kezéből. — Nézzék, vízvezetékcső és még malteros is. Honnan vette?

— A barátom adta — mondta bizonytalanul.

— Hol lakik?

— Itt az egyik Vöröscsillag úti bérházban.

Mivel az előbbi ügy befejeződött, a két rendőr az új „vendéggel” kezdeti foglalkozni.

— Mutassa meg, hol lakik a barátja — szólt az egyik és elindultunk a csöA Művelődésügyi Minisztérium illetékes vezetői megtárgyalták a tárca irányítása alatt működő dolgozók iskoláinak jelenlegi beszámoló- és vizsgarend- szerét. Az értekezlet azzal is foglalkozott, hogy a jövőben milyen változások bevezetése szükséges a tanulmányi színvonal további emelésére;

meg volt.

— Honnan vette?

Amíg a több mint négy méteres vízvezetékcső ajándékozóját faggatták, én a másikkal beszélgettem.

Harminc éves. Több mint tíz éve egy gyárban dolgozik. Szövetkezeti lakásban lakik. Ez a cső a televízió antennának kellett. A barátja mondta, hogy neki van egy felesleges. Az ő antennája is ilyen csövön van.

— Nem tudta, hogy ilyen csövet fillérekért lehet kapni a MÉH szolnoki telepén?

— Nem is gondoltam rá. Higyje el, eddig sohasem volt a rendőrséggel dolgom.

— Nem jobb lett volna továbbra is így?

Lehajtott fejjel hallgatott, azután a rendőrökkel elindultak oda, ahol az építőipar őrizetlen értékei hevernek — ahonnan többek között ez a vízvezetékcső is származott.

Bognár János

A tervbevett változások a hallgatók számára bizonyos könnyítéseket jelentenek majd a jelenlegi, nem egyszer problémákat, nehézségeket okozó beszámoló- és vizsgarendszerhez képest. Az új rendszert az 1965—66-os oktatási évtől fokozatosan léptetik életbe a dolgozók iskoláinak különféle típusaiban.

Lenin Tsz-ben tesznek. Megbeszélték a zetorosokkal, tehergépkocsivezetőkkel, s természetesen a gazdákkal is. hogy a gépjárművek

éjszaka beadják a szárai

Az említetteken kívül bizonyára még egyéb lehetőség is adódik a legjobban elmaradt munka meggyorsítására. Termelőszövetkezetenként mérjék fél mit tehetnek, s a közös gazdaságok vezetői sürgősen intézkedjenek mert néhány nap múlva már a talajeiő- készítésben, vetésben okoz zavart a szár letakarításá- nak elmaradása.

Ezt pedig mindenképpen meg kell előzni.

N. K.

Nehezen száradt a dohány

a nyári csapadékos időjárás miatt, ezért a szolnoki Dohányfermentáló Üzem csak augusztus 13-án kezdhette a termelést.

A mintegy kétszáz munkást foglalkoztató üzem szeptember végéig 4000 métermázsa dohányt fermentált. A nyersanyag leg. nagyobb része más meeyék- ből érkezett.

A kampány előreláthatólag 1965. márciusáig tart A tervek szerint 38—40 ezer métermázsa dohányt fea-mentálnak. A kész áruból közel 2500 métermázsát exportálnak a Szovjetunióba, Ausztriába, Algírba, NSZK-ba, Hollandiába és a szomszédos államokba

Változásokat terveznek a felnőtt- oktatás vizsgarendszerében