Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-07 / 235. szám
IMI. október 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hogyan gazdálkodnak a szolnoki Járás termőföldjének egyötödén? Ä szolnoki járásban az állami gazdaságok szerepe igen jelentős. A megye 13 állami gazdasága közül 4 itt működik. A járás szántóföldjének több mint 20 százaléka tartozik a gazdaságokhoz és több mint háromezer ember dolgozik ezekben a mezőgazdasági üzemekben. Ez késztette a járási pártbizottságot arra, hogy a gazdaságok termelési tevékenységét és az ott működd pártszervezetek életét megvizsgálja; A pártvégrehajtó bizottság beszámolója mindenekelőtt azt elemezte, hogy a négy gazdaság — a héki, a szolnoki, a palotási és a tiszásülyi — hogyan teljesíti gazdasági feladatait; A válasz erre alapjában véve pozitív. Mind a négy üzemből lehet sorolni a példákat, amelyek bizonyítják: az árutermelésben, a korszerű termelési eljárások alkalmazásában, új módszerek kikísérletezésében és meghonosításában kezdeményesők a járás állami gazdaságai Egyre jobban érvényesül az a törekvés, hogy a termelés összhangban legyein a népgazdaság érdekeivel. A Héki Állami Gazdaság például gabona- és zöldségtermesztésben, valamint az állattenyésztésben ért el jó eredményt. Növelték a ku- kurica termésátlagát. Emelkedett a gazdaság állattenyésztésében a számos állatok száma is. Sikereik elismeréseként tavaly ismét kiérdemelték az élüzem címet; A palotási gazdaságban főleg a lucerna termesztésében és feldolgozásában, az állattenyésztésen b^lül pedig a pecsenyekacsa nevelésében értek el jó eredményeket: Az elismerésre méltó eredményekért azonban évről évre jobban meg kell küzdeni ezekben a gazdaságokban; S erről egyre inkább szólni kell. A járásban és a megyében is egyre több az erős, versenyképes „ellenfél”; Az állami gazdaságok termésátlagainak szintje járási átlagban magasabb ugyan a termelőszövetkezetek termésátlagainak szintjénél, vannak azonban ilyen példák is: a szajoli Vörös Csepel Tsz tavaly 333 mázsa cukorrépát termelt holdanként, míg az azonos talajadottságokkal rendelkező mezőhéki gazdaság átlagtermése 323 mázsa volt. A búzatermesztésben a tiszaföldvári Lenin Tsz előzte meg a héki gazdaságot, holdanként átlag 0.2 mázsás terméstöbblettel. Az önköltség alakulását kfilön is elemezte a járási párt vb beszámolója. Ezt azért emelték ki külön, mert a járás állami gazdaságaiban a főbb termékek önköltsége a megyei átlaghoz _ viszonyítva magas. Ennek több oka van.- Először az, hogy a termelés fejlesz• lése érdekében nagy beruházások történtek. A beruházások fejlődésének ütemével azonban nem áll arányban a hozamok növekedése. Közrejátszik az is, hogy a gazdaságokban a termelés előkészítése magas hozam- szinten történik, magasak a ráfordítások. Elég gyakori azonban, hogy külöm- böző tényezők — például aszály — miatt nem érik el azt a termésátlagot, amihez a költséges előkészületeket megtették: ' A szolnoki gazdaságban például 1963-ban 82.87 forinttal volt magasabb a búza önköltsége mázsánként, mint két évvel előbb. Mezőhéken a marhahúst mázsánként 3.67 forinttal drágábban állították elő a három évvel korábbihoz mérten. Ezek figyelmeztető jelek, s csak akkor tűnnek el, ha a gazdaságokban agro- és zootchnikai, valamint üzemszervezési intézkedések segítségével magas szinten stabilizálják a termésátlagokat. Az állattenyésztésben 1961 óta fokozatos a fejlődés, de bizonyos termékekből itt is kevesebbet tudtak piacra adni a gazdaságok, mint a2 előző években. A Héki Állami Gazdaságban 1961 óta 452 literrel csökkent például az egy tehénre jutó tejtermelés. Ezt jelentősen ellensúlyozza ugyan a gazdaságban az újszerű és korszerű szabadtartásos növendékmarha nevelés, mert ötödik éve lényegében abraktakarmány nélkül, ió súlygyarapodással nevelik az állatokat. Ez az eredmény azonban — bármilyen jó is — nem pótolja a hiányzó tejmennyiséget. A palotási gazdaságban ugyanebben az időszakban tizenkettővel csökkent a száz tehénre eső borjúszaporulat, ami a későbbi évek állattenyésztési eredményeit veszélyezteti; Itt is sok dolog közrejátszik Az például, hogy a gazdaságokban nem mindenütt megfelelő az istállók gépesítése. Sok még az olyan telep, ahol az öt-tíz évvel ezelőtti módon trágyáznak,' takarmányoznak. A jobb, gondosabb, eredményesebb szervezésre, felszerelések beszerzésére nem tettek megfelelő intézkedéseket. A gazdasági munkák mellett részletesen vizsgálta a pártbizottság elé terjesztett beszámoló a párt- szervezetek munkáját. A tapasztalatokat összesítve megállapította: az utóbbi években eredményesebb a gazdaságokban a pártszervezetek munkája is. A vezetőségi tagok és elsősorban a párttitkárok munka- módszere javult és ezzel együtt tekintélyük is növekedett.- Egyre több hozzáértéssel elemzik a termelés egy-egy kérdését. • s egyre inkább úgy határozzák meg a párttagok feladatait, hogy az megfelelően segítse a kitűzött célok elérését. Különösein érezhető Október 15-ig lehet szerződni A háztáji és egyéb termelők tojásra, csirkére, pulykára és hízottkacsára a földművesszövetkezetekkel október 15-ig köthetnek értékesítési szerződést a termelők. Libahizlalásra e határidő után is lehet szerződni. Intézkedés történt, hogy olyan termelők, akik a szerződéssel lekötött csirkével, hízottkacsával, vagy pulykával nem rendelkeznek hízottlibával is teljesíthetik kötelezettségüket. Liba helyett azonban más baromfi a szerződés teljesítésére nem fogadható el; A más baromfi helyett átadott hízottlibáért a szerződéses átvételi árat fizetik, volt ez az utóbbi években a tiszásülyi gazdaságban. Mindezt azonban nem követi egyenletesen a párt- szervezetek egészének megfelelő erősödése. Jórészt arra vezethető ez vissza, hogy hiányos az állami gazdaságok dolgozóinak, közöttük a párttagoknak is, a szakmai képzettsége, az általános műveltsége és politikai tájékozottsága. A párttagok kétharmadának nyolc általános osztály alatt van például az iskolai végzettsége, az ossz dolgozók iskolázottsága pedig még ezt a szintet sem éri el. A pártbizottság elfogadta e tekintetben a vb-nek azt a határozati javaslatát, hogy a pártszervezetek biztosítsák a fiatalabb és a közép- korosztályhoz tartozó párttagok továbbtanulását. A járási pártvégrehajtó bizottság elemző munkája és a pártbizottság határozata hasznos, jó segítője lehet a szolnoki járás állami gazdaságainak. B. E. Visszaadták a betegeknek az életben való hitet — A jászberényiek kezdeményezéséről — Október 3-án jelent meg cikkünk arról, hogy a vállalatok többségénél nem tartják be a csökkent munkaképességű dolgozókra vonatkozó rendelkezéseket. E megállapítást a megyei NEB vizsgálata tartalmazta. Jászberényből azonban éppen ennek ellenkezőjét ' tudatta velünk a járási Népi Ellenőrzési Bizottság. Sőt, bebizonyították azt is, hogy nemcsak az öreg és csökkent munkaképességű, hanem az alacsony jövedelmű és szociális helyzetű emberek foglalkoztatását is megoldották. E városban ugyanis 1962- ben létrehozták a szociális foglalkoztatót. Majd ezt 1964. július 1-el vállalattá fejlesztették. Jelenleg közel 130 embernek nyújt munkaalkalmat és megélhetést ez a vállalat. És tegyük hozzá, olyan embereknek, akik a vállalat létrehozása előtt szociális segélyekből éltek. “lost hogy ismét termelőmunkát végeznek, jóval többet keresnek, mint amennyi a szociális segélyük összege volt. Rajtuk kívül több mint ötven nyugdíjas dolgozik a vállalatnál, akiknek egyébként szintén alacsony volt havi jövedelmük. Jelenleg közel húszán 500—800 forintig, harmincnégyen 800— 1200 forintig és többen 1200 forint felett keresnek havonta. Ezeknek az embereknek nagyobb része ipari munkás, akik nagy tapasztalatokkal rendelkeznek és vállalt munkájukat jó minőségben végzik el csökkent munkaképességük ellenére is. Nappalok és éjszakák A két borát és kedvencük a gép A Tószegi Gépállomás vezetői nagy tisztelettel beszélnek a Szalai—Csin- ger váltótársakról. A szorgalmas traktoristák eddig 3216 normálholdnyi munkát végeztek DT 54-esük- kel. Az utánuk következő Telek—Zérczi pár mintegy 300 holddal van mögöttük. Pedig azok is a legjobbak között vannak. Csingeréknek július első dekádjától kezdve nem volt szabadnapjuk. Tizenhárom vasárnapon át egyfolytában rótták a tarlón a köröket. önként vállalták ezt, mert szeretik a gépet és tudták, hogy szükség van munkájukra; Sziráki András igazgató egy jellemző esetet mesélt el róluk: — Két héttel ezelőtt műszakváltáskor találkoztunk. Szalai Béla volt az éjszakás, Csinger Jenő váltotta. Félhatkor leállt a gép és együtt zsírozták, olajozták, javítgatták. Olyan volt a DT, hogy akár szemlére is vihették volna. Nem sajnálják az időt a karbantartásra. — A többiek nem ugyanezt teszik? — Sajnos nem egyszer kell figyelmeztetnünk a traktorosokat, hogy húzzák meg a csavart. A kis hibák elhanyagolása miatt néha három nap kell állnia a gépeknek. Szalaiék DT-jét még egyszer sem kellett javítanunk. MHF A karcagi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum növénytermesztési szakának elsőéves hallgatói F.S—09 traktor vezetését gyakorol iák. Képünkön Kocsis Sándor traktoros a kapcsolást magyarázza Magyar Margitnak Csinger Jenővel disztille- rezés közben találkoztunk a Dózsa Tsz földjén. — Hogy ízlik a munka a tegnapi búcsú után? — Nem szeretem az italt, így másnapos se lehettem. Egyébként az első szabad vasárnapunk volt a tegnapi, július óta. De nem is kérünk, míg be nem fejezzük a mélyszántást; — És az asszony nem ■ zsörtölődik miatta? — Megszokta már. Szép összeget viszek haza. tudjál, hogy dolgozni kell érte. — Megnéztük a bérjegyzéket. — Júliusban 3485, augusztusban 3685 forintot keresett. — Valóban így van. Szalai komám is hasonló ösz- szeget kapott. — Mi a titka a kiváló tel j esi tmény üknek ? Kissé elgondolkodik, — majd rávágja: — Szeretiük a gépet. Közösen tartjuk karba és nem szállunk le róla a váltásig. Kihasználjuk a munkaidőt. Sokfaita munkagépünk van. Néha 18 órát is dolgozunk naponta. — Ha másnap disztillerezni akarunk, előtte rendbetesszük a munkagépet; — A tsz-ben elégedettek a munkájuk minőségével? — Ezt inkább tőlük kérdezze meg. Megkérdeztem. Szűcs Antaltól, a Dózsa Tsz elnökétől. — Csak jót mondhatok róluk. Régi traktorosok, — igen szorgalmasak és jó minőségű munkát hagynak maguk után. A fiatalokkal már vannak bajok. — Az egyiknek nem igazoltuk a műtrágyaszórást, mert csak egyszer töltötte meg a tartályt és 80 holdra akarta elszámolni. Szalai Béla 1953-ban került a gépállomásra, Csinger Jenő két évvel későbben. Tehát a törzsgárdához tartoznak. A Tószegi Gépállomás tavaly 99 erőgéppel dolgozott, s 1068 hold volt az egy gépre eső teljesítményük. Most 62 erőgépük van, mégis ugyanennyi munkát végeztek el. pedig még nincs vége az őszi kampánynak. E dicséretes eredményben benne van a gépállomási elsők szorgalma is; "E vállalatnak nincs szakipari jellege. Lényegében minden munkát elvállalnak, s elvégeznek — tegyük hozzá, jó minőségben. így például az iskolák ajtóinak, ablakainak javítását, kisebb volumenű tatarozási, helyreállítási munkákat csinálnak. Egyszóval olyan feladatokat oldanak meg, amelyeket szakipari vállalatok arra való hivatkozással, hogy nincs kapacitásuk, vagy a munka kis volumenű, nem vállalnak eL Természetesen van probléma is, . melynek megoldása nem elsősorban a vállalaton múlik. A csökkent munkaképességűeket foglalkoztató vállalatnak sajátos jellege és helyzete van; Munkásaival gyakran előfordul, hogy gyengélkednek, hogy pihenésre szorulnak. Ez emberileg teljesen érthető és biológiailag igazolt. E vonatkozásban azonban a szigorúan vett vállalati jelleg gátló tényezőként hat. Ugyanis meghatározott létszámtervük van, melyet nem léphetnek túl, ugyanakkor gyenge az anyagellátás is; Ezért szükséges, hogy • a vállalat felettes szerve bizonyos mértékben feloldja a kötöttségeket. A tervszerűség biztosítása mellett a vállalat működését és a még munkanélkül lévő csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatását minél jobban segítsék. Lényegében új és különleges sajátosságokkal rendelkező vállalatról szóltunk. Ezért gazdasági következtetéseket még nem lehet levonni. Egy azonban bizonyos: okosan tették a jászberényiek, amikor életrehívták a csökkent munkaképességűeket foglalkoztató vállalatot. Pályázati felhívás Az OKISZ a serdülő ifjúság korszerű-tudományos játékokkal való ellátása, politechnikai nevelésének elősegítése érdekében nyilvános jeligés politechnikai pályázatot hirdet, melyen bárki részt vehet (egy pályázó több cikket is benyújthat). A pályázaton részt lehet venni: játékokkal, kísérletező készletekkel, építőszekrényekkel, mechanikai, optikai, akusztikai, elektronikus, kibernetikus, kémiai, biológiai és egyéb, politechnikai ismereteket gyarapító játékokkal (pl. barkácsolás). A pályamunkák elbírálása és díjazása két kategóriában történik: a) mintadarabbal rendelkező pályamunkák, b) deszkamodellből és műszaki leírásból (műszaki vagy kapcsolási rajz) álló pályamunkákMás pályázaton mór részt vett, a kereskedelemből ismert, vagy külföldi termékkel nevezni nem lehet- A pályázók elképzelésük benyújtásával egyben hozzájárulásukat is adják ahhoz, hogy a pályaművet bármely kisipari szövetkezet gyártsa. A pályamunkán a jeligén kívül más jelzés nem lehet. A két kategóriában összesen 42 munkát díjaznak, az első helyezettek jutalma 5—5000, illetve 1500-1500 forint. Bővebb felvilágosítást Szolnokon a 18—81, Budapesten a 188—800/212 telefonszám™* kapható-
