Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-06 / 234. szám
lM4i október 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zöld gally jelzi az első sert A tászaföldvári Szabad Nép Tsz területe a Tiszától a Körösig húzódik. A Körös partján, a gátőrház melletti tálblán is vetéshez készülődnek. — Megvárjuk, amíg a brigádvezető megméri a föld hosszát. Addig körülnézzük a gépet, nincs-e valami hiba. Én pedig — ahogy máskor is szoktuk — zöld gallyal kijegyzem az első sort, hogy a jelzés mellett Miska egyenesen vezethesse a traktort. A girbe-gurba sorú, ablakos vagy csíkos vetés után nem jár prémium. A jó minőségűért viszont holdanként 2 forintot kapunk — mondta Szabó András vetőgépkezelő. Eddig még nem volt hiba sem a meny- nyiséggel, sem a mélységgel. A jól előkészített talajon szép munkát lehet végezni. — Mennyi a napi teljesítményük? — Átlagosan 35 hold. De az elmúlt három nap alatt 122 holdba vetettük el a búzát, összesen — az árpával és takarmánykeverékkel együtt — 530 holdon végeztünk a vetéssel. Egy hete dolgozik velünk Sebestyén Gyuri bácsi — ő a másik faros — azelőtt ketten voltunk — kapcsolódott a beszélgetésbe Bene Mihály traktoros. — Tavaly ősszel is együtt vetettek? — Akkor én még Martfűn dolgoztam a cipőgyárban — válaszolt Szabó elvtárs. — Nyolc évet töltöttem az üzemben, s az idén tavasszal léptem be a termelőszövetkezetbe. Azóta csak egy napot hiányoztam a közös munkából. A feleségem és a 14 éves kislányom kapálgatta a vállalt területet: 7000 négyszögöl kukoricát, s a csaknem feleannyi cukorrépát. A kukoricát már letörtük és a répát elszállítottuk. A 17 éves fiam, vagy háromszázzal szaporította a munkaegységet, négy hónapig velem dolgozott az önözésnél. — Van-e már sok egysége? — Kilencszáz körül számolom, év végére könnyen elérhetem az ezret. A gyári keresetemre sem panaszkodhattam, de azért az idei jövedelmemmel mégsem cserélném el. — A tsz-ben univerzális embernek kell lenni. Már úgy értem, hogy akármivel bízzák is meg az embert, minden munkában megfeleljen. Sok mindent meg kell tanulni. Miska felügyeletével én most a traktorvezetést is próbálgatom. — Télen elvégezheted a tanfolyamot, itt a tsz-ben — szólt közbe Tavasz elvtárs, a tsz párttitkára. Elbúcsúztunk. S már jó messze jártunk a vetőgéptől, amikor a párttitkár ismét megszólalt: — Sok ilyen Bandi és Miska kellene. NK A boldog életre koccint a „vas-lakodalmas" pár Hetven éve boldog házos Mint hetven esztendővel ezelőtt, ezen a vasárnapon is elmentek a törökszentmiklósi református templomba. Csakhogy akkor, hét évtizeddel ezelőtt Búzás Ferenc még délceg fiatalember volt, a menyasszony Papp Rozika pedig még nem töltötte be a tizenhatodik esztendőt. Azóta az egykori legényből reszketőkezű nagyapa, a hajdani Rozikából pedig Róza nagymama, — helyesebben dédnagymama lett. Mert ezen a „vas-lakodalmon” öt gyermekükön, nyolc unokájukon kiviül ott volt hat dédunokájuk is. Miután meghallgatták Szabó Dániel református esperes szavait, elénekelték a hálaadó zsoltárokat, kezdetét vette a lakodalom az Ezerjó vendéglőben. Itt, nagycsokor virággal a Hazafias Népfront vezetői köszöntötték az idős házaspárt. Aztán bor gyöngyözött a poharakban, pukkant 0 pezsgősüveg, s a koccintások közben az ünnepi asztalnál emlékezett a család. — Hetven évvel ezelőtt, itt esküdtünk, ebben a templomban — szólt az idős Búzás Ferenc. — Esküvőnk másnapjára nagy köil leit. Mondtam a feleségemnek: A ködön nem lehet átlátni, ki tudja, mi vár a ködös úton reánk. — Bizony, bizony — bólogatott a néni. — Hosszú utat jártunk, s nem a legsimábbat. Szegények voltunk, de tisztességesek. Négy gyermekünket temettük el. Az élő ötöt meg ahogyan tudtuk iskoláztattuk. .. — Több mint negyven esztendőt — bizonygatta az öreg — egy-egy gyermekünk nyolc évnél tovább járt iskolába. Nem volt könnyű dolog ez egy MÁV tisztviselői fizetésből. — S a testvérek? — Már nem élnek — mondotta a bácsi. — Hiszen én magam már kilencvenhat éves vagyok, a feleségem meg nyolcvansat éves. Mikor azt mondtam nem látszik rajtuk ez az idő, a néni elpirult szégyenlősen. mint egy kisleány. Legidősebb fiuk meselte később: igazi szeretetten éltek együtt mindig az öregek. Délutánonként most is kiülnek a házuk előtti kis- padra nézelődni. Esténként meg felidézik az emlékeket. Hisz oly sok minden történt velük az elmúlt hetven esztendő alatt. Huszonhat évig laktak Aradon. Akkor történt, pontosabban 1904-ben, amikor Búzás Ferenc MÁV tisztviselő vezetésével a választók Barabás Béla ellenzéki képviselőt juttatták be a parlamentbe, a kormány jelöltjével szemben. Majdnem az öreg állásába lterült ez a korteskedés. Ferenc bácsi nem volt beteg soha életében. Élete párja is egészséges. Illetve a bácsi egyszer, még fiatal korában fájlalta az oldalát. Az orvos akkor azt javasolta néki: minden reggel fürödjön meg hideg vízben. — Attól a perctől kezdve, minden reggel kora tavasztól kezdve, amíg be nem pillésedéit a víz megbuggyantottam magam a Marosba — mesélte. Fia mondotta, telente az öreg hóban mosakodott. Egyszer azonban hiába várták a tél e hírnökét, a hó elmaradt. Illetve megjött nagysokára, kevéske széllel. Éppen csak az árokban maradt meg egy kicsinyke fehérség. Az öreg hajnalban, hogy senki se lássa, kiment alsónadrágban és meghem- pergett benne. Éppen arra ment egy öregasszonyt az úton, aki, mikor meglátta, ijedtében elejtette a tejeskannáját. Feri bácsi meg •úszóit: Ne téljen, nincs nekem semmi bajom, csak kúrát tartok. Az ünnepségre beszédei írt az öreg. Csak egy részlet ebből: „öt gyermekemet ötfelé sodorta az élet. Mi pedig roskadozó testtel Mihály fiam és kedves családja gondozásában vagyunk, kik gyéngéd szeretettel vesznek körül bennünket. Ti pedig, kik távolról jöttetek, fáradtságot és áldozatot nem kímléve, szívből megköszönjük, kívánunk nektek hosszú életet és állandó friss egészséget. Isten veletekr Mi nem búcsúzunk kedves Feri bácsi és kedves Róza nagymama. Inkább azt mondjuk: viszontlátásra Ferenc bácsi századik születésnapján és a hetven- ötödik házassági évfordulón. Varga Viktória A 4. számú főút Szajol—Kisújszállás közötti megrepedezett részét egy záróréteggel hozzák rendbe. Ezt a munkálatot végzi most a Debreceni Közúti Üzemi Vállalat munkacsoportja. Császi János hengergépész, a Közúti Gépcllátó Vállalat dolgozója a záróréteget hengerezi <XX)OOC<XXXXXXXXX>OCXXXXX.'OOCOCX)OOCXX>OCOOOOOOOOOCOOCOOOOOOOOC Ő Jár-e lakás érdem szerint? Lapunk vasárnapi számában interjú jelent meg j | egyik rokonszenves fiatal sportolónkról, aki más vá- j rosba távozik, mert ott lakásigényét is ki tudják elé- ; I gíteni. Egyébként, mint kijelentette, itt is mindent | | megkapott, amit kért, csak lakást nem. Lakás hiányá- t ban pedig nem tartotta őt itt sem a közmegbecsülés, : ; sem a népszerűség, de még a nemrégen — az egyesü- j J lete által rendezett — hetedhét országra szóló lakó- ; dalom sem. Egy tehetséges, országosan is kiemelkedő ered- ; ményű sportolóval lettünk szegényebbek. Ez a város | sportéletére nézve fájó veszteség. De a kérdésnek más vetülete is van. Szolnok nem tudott lakást adni egy sportolónak, egy másik város kétszobás lakással várja. És ez sajnos mint jelenség, egyáltalán nem megnyugtató. A szemünk előtt folyik egy-egy tehetséges sportolóért a versengés, jobb állással, pénzzel, lakással és más anyagi eszközökkel. A kevésbé szerencsés helyzetben levő város, vagy a kevesebb lehetőséggel rendelkező klub azután elveszti a versenyzőjét. A legtöbb versenyző odamegy, ahol anyagilag jobban megtalálja a számítását, vagy ahol megoldják a lakásproblémáját. De vajon nem igazságtalan-e az j ilyen „megoldás”? Ismerünk Szolnokon olyan fiatal, : szűk szolgálati szobában élő családos házaspárt, ahol ; mind a férfinek, mind a feleségének országosan figye- ! lemreméltó tudományos eredményei vannak. Olyan eseteket is ismerünk, amikor orvosházaspár lakik egy szűk kis szobában gyermekestől, pedig munkájukhoz 1 nemcsak kikapcsolódásra, hanem tudományos elmé- ; lyedésre is szükségük volna. Beszélhetnénk a pedagó- > gusok lakáshelyzetéről, és mindezeken túl általában a sok-sok rászorult lakásigényéről, azokéról, akik 8 több-kevesebb türelemmel, de várnak a sorukra, mert | mást nem tehetnek és sportsikereik sincsenek. Senkisem vonja kétségbe a sportolók lakásigényét. ; Jogos és méltányos, hogy a sportoló is megfelelő lakáshoz jusson családjával együtt. Ez a jog nem kevesebb, de nem is lehet több, nagyobb, mint bármelyik másik igényjogosult állampolgáré. Éppen ezért a köz- § j vélemény — és itt elsősorban a megfelelő lakással \ nem rendelkezők tömegeire gondolunk — nem mindig 8 veszi egyértelmű lelkesedéssel tudomásul a kivételes § kedvezéseket. § Ismételten hangsúlyozzuk: ez nem szolnoki, és g : nem is megyei probléma. És ha írunk róla, azt nem \ \ utolsósorban a sport, és a sportolók népszerűségének << érdekében tesszük. % — ht — § ! h>3000000000000000c>00000000000000000000000000000c>00cxx>000000fyxxx)000000000t^ Háromszorosara növeli a vegyipari gépek gyártását a magyar ipar A harmadik ötéves terv időszakában gyors ütemben növekszik a vegyipari gépek gyártása. A tervek már nagyrészt elkészültek, s ezek nemcsak a hazai igények nagymérvű növekedésével, hanem jelentős szovjet rendelésekkel is számolnak. A számítások szerint 1966 és 1970 között körülbelül háromszor annyi vegyipari gép készül hazánkban, mint a jövőre záruló mostani ötéves tervben, s a következő ötévi termelés értéke valószínűleg meghaladja a 16 mii liárd forintot. Bár a tervegyeztetések itthon is, külföldön is még folyamatban vannak, máris bizonyos, hogy a jövőben nemcsak egyedi gépeket, hanem komplett vegyipari berendezéseket, teljes gépsorokat is gyárt iparunk: Mindenekelőtt festék- és műanyagfeldolgozó vonalakról van szó, de nagy mennyiségben készülnek majd kanna- és doboztöltő automaták, sőt dobozgyártó gépsorok is midenek- előtt exportra. A hazánkban készülő vegyipari gépeknek 40—50 százaléka kifejezetten a technológiai műveletek korszerűsítését szolgálja, mint például a különféle hőcserélők, be- párlók, szárítók, kristályosítók, szűrők, gumi- és műanyagfeldolgozó berendezések. Ezenkívül azonban egyéb kisegítő gépeket, szivattyúkat is gyárt iparunk, hogy ezzel teljessé tegye a vegyiüzemek berendezéseit. A számítások szerint a termelékenység növelésével, tehát beruházások nélkül évente körülbelül 5 százalékkal lehet növelni a vegyipari gépek gyártását, ez az ütem azonban az igényekhez képest lassú volna, ezért jelentős beruházásokra is sor kerül. A beruházások jóváhagyása most van folyamatban, elvi döntések azonban már intézkedtek arról, hogy nemcsak a vegyipari gépgyártó üzemeket, hanem néhány kohászati vállalatot is korszerűsíteni kell ahhoz, hogy a nagyarányú fejlődéshez szükséges alapanyagok rendelkezésre álljanak. Mindenekelőtt megfelelő rozsdamentes és saválló acélok, különleges csővezetékek és a nagy nyomást is biró vegyipari edények gyártásáról kell gondoskodni. A beruházásokról a hazai és külföldi igények végleges tisztázása után döntenek az illetékesek. Hogyan fogtak ki a csillagászok a légkörön ? Ifj. Bartha Lajos, az Uránia csillagvizsgáló munkatársa elmondotta, hogj évszázadokon át a csillagászati kutatások legnagyobb ikadálya Pöld légköre volt. Nemcsak őzért, mert az űrből érkező sugaraknak csak egy részét engedi át magán, hanem azért is. mert a hidegebb és melegebb rétegeinek állandó kavargása a keresztülhaladó sugaraknak bizonyos hullámzását, rezgését okozza, ami a megfigyelést pontatlanná, a távcsőben feltűnő képet elmo- sódottá eszi Ez a magyarázata a csillagok látszólagos „pislogásának” is. A csillagászok csak a legutóbbi időkben lettek úrrá ezeken a nehézségeken. Televízió képerősítők segítségéve] sikerült a távcső lencséje 'által raizolt képet annyira megjavítom.ok, hozv ma már s?ó*«3cima«©doerces expozícióval tudják a fényesebb égitesteket lefényképezni, az ilyen rövid pillanatfelvételeket pedig a légkörnek körülbelül tized másodperces periódusú rezgésed nem zavarhatják meg. Azért, hogy a légkör által elnyelt sugárzásoknak — például a röntgen, az ído- lyántúli és a vörösön inneni sugárzásoknak — a világűrből hozott „üzeneteit” is kiolvashassák, az utóbbi időkben a távcsövet a légkör határain kívüli magasságokba juttatják fel. Nemrég pl. azért küldtek fel egy kozmikus laboratóriumot, hogy az a légkörön kívül tanulmányozza a Napból érkező sugárzásokat, elsősorban természetesen azokat. amelyek a Pöld felszínéről észl élhetetlenek. de döntő befolyásuk van légkörünk állapotára, a rádióösszeköttetésekre, az időjárás alakulására sőt ezen keresztül az emberi szervezet működésére is. A következő évre egy öt távcsőből áHó rendszer felbocsátását tervezik az égitestekről kiinduló, de a légkörön át nem jutó, igen rövid hullámhosszú sugárzások mérésére. Hasonló céllal készítik elő az európai űrkutatási szervezet — 12 tagállamának együttes anyagi erőfeszítésével — egy körülbelül másfél tonnás, a Föld körül keringő automata távcső felküldését a következő öt évért belül. A nagy magasságban elkészült képet azután, amelynek megrajzolásában a Föld felszínre soha le nem jutó sugarak is részt vettek, ma már teljes egészében.* sértetlenül lehet keresztülhozni a légkörön. így tehát a műszerek közvetítésével a Pöld felszínén maradó ember is úgy tudja figyelni a világegyetemet, mintha észleléseihez maga is tűl- emelkedett volna a légke- szélső határain.
