Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-28 / 253. szám

1984. október 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 szerkesztőség postájából Olvasóink írják Húsz év EQY KLASSZIKUS A XX. SZAZADBÓL Nagy Lajos emlékére Községünk felszabadulá­sának 20. évfordulója alkal­mából együttes ülést tar­tott a tanács vb, a Haza­fias Népfront és a KISZ- szervézet. Nyugtázták a községfejlesztési terv jó végrehajtását, s megdicsér­ték a társadalmi munká­ban példamutató Czinege Alfonzot és Sasvári Józse­fet. Elhatározták, hogy a következő terv során befe­jezik a Móricz Zsigmond és József Attila utcák vil­lamosítását. Megvitatták a helyi ifjúsági szervezet munkáját, kongresszusi fel­ajánlásuk teljesítését. Egy Véradó nap lesz Túrkevén Már most megkezdtük az előkészületeket a novem­ber 10-i önkéntes véradó napra, valamint a decem­beri szűrővizsgálat ered­ményes lebonyolítása ér­dekében. A már megtartott értekezleten az összes kör­zet! vöröskeresztes titkár, egészségügyi állomáspa­rancsnok, valamint 55 vér­adó ajánlotta tel munká­ját. A véradó-mozgalom szervezéséről pedig dr. Há­mori Rezső városi főorvos tartott előadást, számos ér­deklődő jelenlétében. Lótos Ferencné nyug. tanítónő, Túrkeve Úttörő őrsök munkája A jászberényi Kossuth Lajos úttörőcsapat Kolum­bus őrsének tagjai hulladé­kot gyűjtöttek, a MÉH-be vitték, a kapott pénzt pe­dig az őrsi pénztárnak aján­lották fel — írja Bíró Jó­zsef; * ugyanezen csapat Turis­ta őrsének tagjai is részt vettek az október 20-i hul­ladékgyűjtő nap munkájá­ban. A kitűzött cél — min­den úttörő legalább 5 Ft értékű hulladékot gyűjtsön — elérték. Elindultak az úttörő négytusában is, ahol a második helyet szerezték meg. Legközelebb győzni szeretnének, ehhez azonban jobban meg kell tanulni tornászni; * A VIII. osztályosok Tye- reskova őrse elsősorban a tanulással foglalkozik. Öra előtt felváltva mondják el egymásnak a leckét. Részt vesznek az irodalmi és tör­ténelmi szakkör munkájá­ban, a karénekesekből pe­dig kis kórust alakítottak. Rendbe tették a szovjet te­metőt, s a sírokról fényké­peket készítettek. * A Jóbarátság őrs tagja, Cserépi Teréz arról ír, hogy Fejes Piroska pajtá­sukat választották meg sportfelelősnek. Piri a Va- susban atlétizál, s vasárnap perces néma felállással adóztak a község felszaba­dításakor hősi halált halt elvtársak emlékének. Ugyanekkor a helyi út­törőcsapat kirándulást szer­vezett a hortobágyi hídhoz, ahol először lépett szovjet harcos Nagyiván területére. Egy, a felszabadító, harcok­ban részt vett szovjet tiszt adta át az expedíciós pa­rancsot, majd őrsönként főzték meg az ebédet, — mellyel a vendégeket is megkínálták. Gál Lajos Nagyiván gyöngyösi, martfűi és szol­noki úttörők ellen verse­nyezve a 400 m síkfutás­ban, valamint gáton és váltóban első helyezést ért el. Az egyéni négytusában neki van a legtöbb pontja: 281. Valamennyien büsz­kék reá Panaszok, intézkedések Kevés a fehór kenyér Tasi Jánosné tiszatenyői olvasónk panaszkodott leve. lében, hogy a községbe rendszertelenül érkezik az 1 kilós fehér kenyér, s az el­osztás terén is hibák mu­tatkoznak. A törökszentmik­lósi járási tanács vb keres­— Az évadra meg lesz a 140 előadás, nem több a ta­valyinál, de szervezettebb és jobb előadásokat aka­runk, — mondja Csapiár Béla, a TIT városi titkára. S áttekinthető, logikus, vi­lágos tervet mond el, mely­nek néhány újszerű voná­sa megérdemli, hogy fog­lalkozzunk vele. Az előadásokat öt aka­démia és tíz sorozat kere­tében tartják meg. (Az akadémiák közt van a gép­állomás részére szervezett munkásakadémia s az új kezdeményezés: művészet- történeti előadássorozat az ifjúságnak. Egyéb soroza­tok például az Ifjúsági Ház tíz előadásból álló ooliti- kai-világnézeti sorozata s a három termelőszövetke­zet részére közösen meg­tartandó mezőgazdasági előadások.) Érdekes új jelenség a művészeti és a jogi témák iránti fokozott érdeklődés és helyes, hogy ezt észre­vették és ki akarják elé­gíteni. Szemléltető eszközeiket bővíteni akarják. Felhasz- náliák az iskolai szertárak anyagát, a magno és le­mezjátszókat, valamint az irodalmi színpad szereplé­kedelmi főelőadója az aláb­biakat válaszolta. A tenyői 13. sz. boltban valóban gyakori, hogy későn szállítja a kenyeret a Sü­tőipari Vállalat. A gépko­csinál ugyanis 5 esetben forult elő műszaki hiba, ez okozta a késedelmet. A mi­nőség elleni panaszok okát megszüntették. A kereske­delmi 2 'diós, valamint a cserekenyérben sem hiány, sem ellátási zavar nem mu­tatkozott. A fehér kenyér kevés, de naponta csak 150 darab jut Tengőre (míg a nagyobb Kengyel csak szá­zat kap, s a szolnoki igé­nyeket sem tudják mindig kielégíteni). A boltvezető senki számára nem tesz pult alá fehér kenyeret, csupán a saját dolgozói ré­szére. Kiutalták dz illetményt Tóth Elek fegyvernek!' olvasónk júliusban katonai szolgálatra vonult be, há­rom hónapra. Az ezen idő­re járó illetményét több­szöri kérésére sem kapta meg. Levelünkre az Asz­faltútépítő Vállalat vála­szolt, s értesített bennün­ket, hogy olvasónk illet­ményét fizetésével együtt kapja majd meg. Egy villanykörte ügyében A Széchenyi és Alkot­mány utca kereszteződésé­nél leszerelték a villany- körtét, az oszlop pedig ott maradt. Ez a változtatás fö­lösleges volt, hiszen az esőzések alkalmával ezen az átjárón sötétben képte­lenség közlekedni, akkora a sár. Ráadásul a forgalom is nagy, mert ez a sza­kasz a vasútállomást köti össze a község egyik fő ut­cájával. Már több helyen, és nem is egyszer sürget­tem az intézkedést, de csak ígéreteket kaptam. Bolyós Pál Jászapáti, Széchenyi u. 29. sét. Szeretnének még egy­két filmvetítőt beszerezni, erre főleg az Erkel-klub- ban lenne szükség, ahol há­rom előadássorozatot tar­tanak. Külön figyelmet érdemel az ifjúsági művészettörté­neti sorozat. Tíz előadás egy témakörről nem tíz­szer, hanem ezerszerte töb­bet ér, mint egy „vegyes” sorozatba becsúsztatott egy- egy előadás. Az egyetlen estén hallottakat könnyű elfelejteni, ha még törté­netesen az az egy is elma- ,rad (vagy a hallgatók ma­radnak el) akkor csak „el­vileg” foglalkoztak a téma­körrel. Egyetlen előadás egy témakörből azárt is kevés, majdnem semmi, mert a közönségnek — ha kevésbé járatos azon a te­rületen — nincs mihez kapcsolnia a hallottakat. (Jó volna más témakörben is sorozatokat szervezni egyszeri alkalmak helyett». A túrkevei szervezetben az ellenőrzésnek új mód­szerét dolgozták ki. Esze­rint az elnökségi tagok nem alkalomszerűen végez­Tíz éve már, hogy meg­halt, de mintha csak teg­nap láttuk volna a kávé­háziban, ahol oly otthono­san tudott unatkozni, mint más a családi karos-szék­ben, kanárimadarak és hor­golt terítőcskék között. — Unatkozása azonban fe­szültséget rejtegetett, mint ahogy stílusának — gyak­ran emlegetett — józan pontossága mögött is ott feszült a részvét lírája és az igazság-keresés szenve­délye. Nagy Lajos maga jegyezte fel, hogy bár még hatvan éves korában is atléta-teste volt, már har­minc esztendősen gyakran fáradtnak hatott, _ ahogy nem rászabott ruhájában, öreges tartással, merengve ült az ablakban, ahonnan oly sok mindent látott meg a magyar életből és az em­beri természet megfejthető rejtelmeiből. Első írásait — a század legelején — saját szavaival szólva, „tussba mártotta.” Keserű, földhöz ragadt em­berek, a szárnyalás min­den lehetőségétől megfosztó sorsok szerepeltek azokban, és „az a csendes haldoklás, amely nem is érzi már a fájdalmat, a levegő ritku­lását.” A fiatal Nagy Lajos a hozzánk főleg Bródy Sándor által közvetített Zola-i naturalizmus tanít­ványa volt. De már ezek­ben az írásokban feltűnt egy jellegzetes Nagy Lajos-i vonás: a finom irónia. A történelem drámai fordulatai ébresztették fel Nagy Lajosban azt az írót, aki — a testi és lelki nyo­mor, a beletörődés és kép­mutatás jelenségei mellett — észre tudta venni és áb­rázolni a boldogságra tö­rekvő emberséget, a munka szépségét, a lázadni meré­szelő öntudatot. Az 1917- ben írt „Tanyai történet”, az 1919-es Magyar Tanács- köztársaságra emlékező „1919 május” című nagyobb elbeszélés, az alföldi falu külső, s belső körülményeit jellemző tények és a szo­ciográfiai felmérést magas irodalommá emelő „Kiskun- halom” már nagy író mű­vei. A kor igazi igényeit tudta kifejezni az apostagi nek ellenőrzéseket, hanem mindegyik patronál egy­két előadássorzatot, s azo­kat rendszeresen ellenőrzi, erről beszámol az elnök­ségnek. A hallgatók szervezését azok a társadalmi egyesü­letek és intézmények vég­zik, ahol az előadást tart­ják. Jó munkával különö­sen kiemelkedik a Vörös- kereszt, amely nemcsak egészségügyi, hanem más előadások hallgatóságának megszervezésében is nagy segítséget nyújt. Magától adódó könnyebbséget jelent a szervezésben, hogy az FMSZ-nél a jogi, a gimná­ziumban a művészettörté­neti témákat maguk a ta­gok, illetve a diákok igé­nyelték. A mezőgazdasági sorozat a három termelő- szövetkezet részére való közös megtartása nemcsak a hallgatóság létszámának biztosításában jelent előnyt, hanem jó kihatása lesz a három gazdaság dolgozói­nak közelebb hozásában, az együttműködés fokozá­sában is. (Lőrinc) cselédlány törvénytelen fia, a „titkos lakó”, ahogyan Kellér Andor jellemezte őt egyik vonzóan megírt emlékezésében. Nagy Lajos­nak ugyanis majd a fel- szabadulásig nem volt sa­ját lakása és gyakran csak be nem jelentett szobatárs — titkos lakóként — élt barátainak szállodai vagy albérleti szobáiban. A felszabadulás után ugyancsak érdekes, értékes írásokkal gazdagította Nagy Lajos a maga egyéni hang­vételű életművét. Elsősor­ban „Pincenapló”-ja és ön­életrajza emelkedik ki kö­zülük Azt hirdette, hogy nem lehet egyszerűen füst­té párologtatni évtizedek, évszázadok beidegzéseit. De mert felismerte a nagy történelmi és társadalmi törvényeket, hitt a fejlő­désben, az előrehaladásban és „a kor parancsoló fel­Szolnok város rendezése, a dolgozók lakásigényének kielégítése, új utcák nyitá­sát, korszerű középületek, lakóházak építését teszi szükségessé. Ez a nagyará­nyú építkezés évek óta fo­lyik, sok-sok látható ered­ménnyel, de a jövőben még nagyobb ütemben. A jóváhagyott városrendezési terv csak sok, jobbára el­avult épület lebontásá­val valósítható meg. Ez az oka, hogy több szolnoki háztulajdonos értesítést ka­pott, mely szerint ingatla­na építési tilalom alatt áll; Az eljárás rendjét az 1955. évi 23. tvr-ben ka­pott felhatalmazás alapján kiadott 56/1955. MT. szá­mú rendelet részletesen szabályozza. Az úgynevezett kisajátí­tási eljárás lefolytatására z tanács vb. igazgatási osz­tálya jogosult. A kisajátí­tónak először a kisajátítá­si eljárás megindításának engedélyezését kell kérni. A kérelem tárgyában ho­zott határozat ellen csak azon a címen lehet felleb­bezéssel élni, hogy a kisa­játítás nem a meghatáro­zott közérdekű célból tör­tént. A kisajátítási eljárás el­rendelését követően leg­fontosabb mozzanat az egyezségi tárgyalás, melyen kisajátítást szenvedő, azaz a ház vagy lakástulajdonos és a kisajátító megegyez­hetnek a kártalanítás mód­jára és összegére nézve. — Kártalanításként a kisajá­tított ingatlan használati értékét kell megfizetni, mely nem más, mint az ingatlannak a kereslet és kínálat hatásától mentesen jelentkező, tehát reális el­lenértéke. A reális ellenérték ki­számításához a 25^1957. P. M. számú rendelet ad iránymutatást, melynek té­teleit azonban nem szabad mereven alkalmazni. Min­den esetben gondosan mér­legelni kell az adott összes körülménnolret. Amennyi­ben megfelelő csereingat­lan rendelkezésre áll a kártalanítás ez.időszerin* még csereingatlannal tör­ténik. Abban az esetben, ha a kártalanítás mértékére nézve a felek megegyez­nek. a kisajátítást megál- lanító határozatban, ezt az államigazgatási szerv rög- zíti-v Meffeevezés hiánva esetén kisajátítást szenvedő adatá”-naik tartotta a szo­cializmus, a kommunizmus építését. „Nem az író pa­rancsol azonban a kornak, hanem a kor az írónak’ — foglalta össze, tömör szel­lemességgel, a maga véle­ményót. Szerinte az írónak saját feltételeiből kell mű­veiben újjéteremtenie a vi­lágot és így kell irányt mutatnia az olvasóknak; Gazdag ábrázolás segítsé­gével végülis lelkességet, az újért való harc válla­lását ébreszti fel. A „Magyar Klasszikusok” című sorozat utolsó köteted éppen Nagy Lajos váloga­tott írásait tartalmazzák. Nagy Lajost műveinek ér­téke avatta a század ma­gyar irodalma egyik — nemrégiben még köztünk járt, szellemében pedig mindig köztünk járó — klasszikusává. a felajánlott kártalanítási összeget meghaladó követe­lését a tárgyalás meghiú­sulásától (kisajátítást meg­állapító határozat jogerőre emelkedésétől) számított 30 napon belül a járásbírósá­gon keresettel érvényesít­heti; A kisajátítást elrendelő ha­tározat ellen fellebbezéssé! is lehet élni; Nincs he­lye azonban fellebbezésnek a tekintetben, hogy a kár­talanítás csereingatlannal vagy készpénzben történt; Ha a kisajátítást szenvedő a csereingatlan formájában kapott kártalanítással nincs megelégedve, az ezt meghaladó követelését a bíróság előtt csak a kész­pénz követelésként érvé­nyesítheti; Az egyik konkrét perben háromszobás saját maga által lakott összkomfortos lakóházát sajátították ki a tulajdonosnak. Cserekár­talanításul olyan állami tu­lajdonban álló 2 házingat­lant juttattak részére) melyben kilenc lakószoba volt, s azokat nyolc lakó bérelte. A felajánlott csereingat­lanok annyira lelakott ál­lapotban voltak, hogy azok sürgős tatarozást igényel­tek, melynek költsége mintegy 50 ezer forintra volt tehető. A Legfelsőbb Bíróság e perben hozott ítéleteket hatályon kívül helyezte, mert lehetővé kí­vánta tenni, hogy a kisajá­títást szenvedő akár új megfelelő csereingatlant, akár készpénzbeli kártala­nítást kapjon. Az ítélet indoklása meg­állapítja, hogy a kisajátí­tás következtében nem kö­telezhető a kisajátítást szenvedő arra, hogy nyolc­tíz bérleménnyel terhelt ház tulajdonosává váljék és viselje annak összes hátrányait. A Legfelsőbb Bíróság ezen perben hozott ítéleté­vel rámutatott arra is, hogy csereingatlanként olyan lakóház is juttatható, amely bérlők által lakott, tehát nem beköltözhető. Ez esetben azonban alapvető követelmény — a kisajátí­tott ingatlanban lakó tu­lajdonosok részére juttatott megfelelő lakáson túlme­nően — az. hogy a csere- ingatlan azonos rendelteté­sű s általában azonos ter­jedelmű legyen. Dr. Cfr * Gondoskodás az öregekről Külön örömet szerez nekünk, öregeknek a két- pói Szabadság Tsz gondoskodása. Egy holdnyi háztá­jit biztosít, mellé egy kocsi tüzelőt télire, s fizeti az SZTK-t is. öregek napját is rendeztek a tisztele­tünkre, ahol úttörők fogadtak bennünket, a tsz-elnók beszédet mondott, majd étellel-itallal kínáltak min- denkit, zeneszó mellett. ”zv. Kegyes Antalné Kétpó Nem több, de szervezettebb, mint tavaly Az ismeretterjesztő előadások szervezése Túrkevén (A. G.) A kisajátítási eljárásról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents