Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-28 / 253. szám
1«4. október 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ez is módszer, csak nem jó A szolnoki pedagógus KISZ szervezetben az eredeti időpontra kitűzött vezetőség- és küldöttválasztó taggyűlés elmaradt, mert a tagok közül sokan nem jöttek el. Ezért a vezetőség egy sokszorosított levelet küldött azokhoz az iskoláikhoz és óvodákhoz, ahonnan hiába várták a tagokat. így hangzik a levél: „Megkérjük Igazgató elvtársat, hogy legyen szíves iskolájában a következő KISZ tagokat felelősségre vonni, amiért névszerinti meghívó ellenére sem jelentek meg a taggyűlésen”. Itt következik a meg nem jelentek névsora, majd az újabb időpont, amikor az elmaradók jóvátehetik mulasztásukat, elmehetnek újból. Másodszor remélhetőleg el is mentek, hisz tudják azt az ifjú pedagógusok és óvónők, hogy a vezetőséget segíteni kell, legalább annyira, hogy eljárnak a taggyűlésre, hogy a KISZ munkája is csak úgy ér valamit, ha nem kizárólag a vezetőség dolgozik, hanem mindenki. De... De a taggyűlési meghívásnak, a megjelenés biztosításának az ilyen „meghívás” csak egyik csak a rosszabb módja. Nem a legjobb, nem a legkövetésre méltóbb a hivatali felelősségre vonással érvelni. S tegyük hozzá: nem is lehet. Remélhetőleg az újjáválasztott vezetőség talál ennél meggyőzőbbet is. Talán már a legközelebbi taggyűlésre való meghíváshoz, vagy akár meghívóhoz is. — borsi — Dooooroooooooooooooooooooooooooocxxxxxxxxxxxxxxxx» Tenyésztési előleg, takarmány s egyéb kedvezmény Nincs elég gyermek Jászfeleken ? Németh Lajos előadása a könyvtárban Hétfőn este rendezték meg a Verseghy könyvtár olvasótermében a Művészet és korszerűség sorozat második előadását, amelyen Németh Lajos kandidátus, művészettörténész ismertette a XX. század képző- művészeti irányzatait. A hallgatóság, mintegy százan jelentek meg, nagy érdeklődéssel hallgatta a neves művészettörténészt, aki vetítettképes előadásában vázolta a modem nyugati polgári képzőművészet fejlődését, törekvéseit. A gyönyörű színes dia- pozitívékkel szemléltetett előadás a résztvevőknek minden bizonnyal maradandó ismeretanyagot nyújtott. A sorozat novemberi, következő előadását szintén Németh Lajos tartja majd, Magyar válasz a nyugati modem törekvésekre címmel. Szeretnénk külön megemlékezni arról a hasznos kis kiállításról, amelyet a könyvtár munkatársai az olvasóteremben a modem képzőművészet magyar irodalmából állítottak össze. Csupán azt sajnáljuk, hogy ezen a kiállításon nem láthattuk az e témára vonatkozó külföldi műveket, amelyeknek pedig, tudomásunk szerint, gazdag gyűjteménye van a Verseghy könyvtár birtokában. Tizennyolc millióval több naposbaiomfi A tanácsi irányítással dolgozó keltetőállómások az idén eddig kereken 18 millióval több naposbaromfit adtak át a termelő üzemeknek, mint a múlt év hasonló időszakában. A csdbe- keltetősnél több mint 20 százalékos a növekedés, ka. csából 700 000-rel, libából 360 000-rel, pulykából pedig másfél millióval keltettek ki többet A háztáji gazdaságok részesedése a kikeltetett napos csibékből a múlt évi 30 millióról 33 millióra, libából 29 000-ril 149 000-re, pulykából 109 000-ről 214 000-re nőtt. Ugyancsak a baromfitenyésztés erőteljes fejlődéséről tanúskodnak a felvásárlás adatai is: a szerződésre átadott pecsenyebaromfi mennyisége egy év alatt csaknem kétszeresére emelkedett A karácsonyi pulykaidényre előkészített, s a tavalyinál sokkal nagyobbra tervezett szállítmányokkal pedig még tovább javul az áruarány. Országszerte megindult a tenyésztojás szerződéskötési akció. A jövő esztendőben különösen a lúd tenyésztésben lesz nagyarányú a fejlődés, A Szakszervezetek Megyei Tanácsának és lapunk szerkesztőbizottságának közös rendezésében tegnap, újftó ankét volt a Néplap klubjában* jár azoknak, akik háztáji állatállományukra szerződést kötnek. A szarvasmarha hízlalási akció keretében például már 1964. júli. us 1-től bármilyen súlyú és korú állatra lehet szerződni 1965. évi leadásra. Üszőt és tehenet csak kiselejtezettet — ezt igazolni kell — lehet meghizlalni Minden leszerződött szarvas- marha után 400 forint előleg jár, a saját tenyésztésű, 12 kilogramm alatti súlyú borjú után 200 kilogramm abraktakarmányt is kap a szerződő. Ha az átadáskor a termelő nem igazolja a gümőkór- mentességet, kilogrammonként 20 fillérrel csökkentett vételárat fizet a vállalat. A selejttehén — üsző csereakcióban is érdemes résztvenni. Ha a termelő kiselejtezett tehenének pótlására tenyésztésre alkalmas üszőjét, vemhes üszőjét tenyésztésbe állítja, s annak ellésétől számítva legalább egy évig tenyésztésben tartja, az átadásra kerülő I—II. osztályú se- lejttehénért az érvényben lévő állami szabadfelvásárlási árat fizetik. A tenyésztésbe állított üsző 6 hónapos vemhességének állatorvos által történő igazolása után a selejttehén súlyának megfelelően a vételáron felül kilogrammonként 3 forint üsző beállítási prémiumot fizet a vállalat. Az állatforgalmi vállalattól készpénzért is vásórol,.Mélyhűtött“ emberi vér Az amsterdami véradó központ egyik biokémikusa, dr. H. W. Krijnen, közölte, hogy eljárást dolgozott ki az emberi vér „mélyhűtésére”, ezzel lehetővé válik a vért korlátlan ideig konzerválni. Az új módszer, dr. Krijnen szerint, arra is módot ad, hogy nagy mennyiségű mélyhűtött vért tároljanak súlyos katasztrófák, földrengések, robbanások stb. esetére. Az amsterdami véradó központban már megkezdték nagymennyiségű mélyhűtött vér felhalmozását Az újítók képviseletében megjelent húsz, többszörös újító, rendkívül érdekes beszélgetésére és a vita anyagának ismertetésére visszatérünk. hatnak tenyész szűz üszőt, vagy vemhes üszőt azok, akiknek a lakhelyük szerint illetékes tanács vb írásban igazolja, hogy gazdaságukban a tenyésztési feltételek biztosítottak, de egy év óta nőivarú szarvas- marhával nem rendelkeznek. Az akcióban az A. minőségű tenyészüszőt 3600, a B. minőségűt 3000, a B. minőségű vemhesüszőt pedig 5800 forintért kapja a termelő, s az összeget a se- iejttehén átadási árából számolják el. Az így vásárolt üszőt le- ellésétől számított egy évig nem lehet eladni. Nem olmpiai bajnokságért kapott aranyérmet. — Egész évben végzett kiemelkedő munkája jutalmául érdemelte ki e szép kitüntetést Barna Ferenc tanító Mezőtúron. Társadalmi munkáért már sok önzetlen segítőt dicsértek, jutalmaztak a városban, az aranyjelvényt azonban elsőnek Barna Ferenc kapta meg. Amikor a Rákóczi úti iskola napközijében találkoztunk vele, éppen a szekrényben rakosgatott; — Helyet csinálok a játékoknak, mert már nem férnek el így — mondotta magyarázólag. A terem otthonos, naAmikor a jászteleki óvodában jártunk azt vártuk, hogy majd a helyszűkére panaszkodnak az óvónők. Vagyis arra, hogy sok a gyerek, kevés a hely. Tévedtünk. Litkei Erzsébet és László Zsuzsanna óvónőktől kapott felvilágosítás szerint jelenleg harminc kisgyerek jár ide, pedig a termek nyolcvan óvodás befogadására alkalmasak. A községi tanács ugyanis még 1962-ben félmillió forintos költséggel bővítette az épületet. Akkor úgy látszott szükség van erre. Azóta is évente 100 ezer forintot költ fenntartására. Ehhez jön még az a sokezer forint, melyet játékként kap az óvoda a megyei, a járási tanácstól. gyón szép. A falakon híres festmények gondosan keretezett reprodukciói. Mindenütt sok ötletes játék, ő készítette. És köröskörül virág. A társadalmi munkáról beszélgetünk, de szinte menekül a téma elől. — Nem nagy dolog az. Annyi az egész, hogy nem tudom tétlenül nézni, ha valami nincs jól. Az udvaron betonteknős, hideg-meleg vízzel ellátott zuhanyozó áll... mert nem tudta elnézni, hogy a napközis gyerekek nyáron a poros udvaron való hancúrozás után csak egy lavórban mosakodjanak. Az udMiért jár ide ilyen kevés gyerek? A községi tanács elnökének véleménye szerint azért, mert: —■ Nálunk elég jól keresnek a szövetkezeti gazdák. Nos óvodai térítésdíjként legtöbbjüknek jövedelmükhöz képest — naponta négy-öt forintot kellene fizetni. Ezt sokallják. Inkább úgy vannak vele, meglesz az a gyerek otthon is. Hogy az óvodában mennyivel többet fejlődhetne, tanulhatna... nem számolják. Valóban sok lenne ez a pénz? A napi háromszori étkezésért, a gondoskodásért? Vagy inkább még a gondolkodással van baj? így hát egyelőre majdnem üresen áll a jászteleki óvoda. Reméljük nem sokáig! vari nyomógombos kút is azért készült el, mert nem nézhette tétlenül; Most úttörőotthont létesítenek, amelyet már november 7-re szeretnének átadni. A meszelést, szappanozást, gipszelést és mázolást ő csinálja. A berendezés elkészítésénél asztalos munkát végez. A csa- patfal-tervét is ő készíti el. Pedig nem feladata egyik sem. De ő dolgozik és dolgozik. Szabadidejében is ugyanott és ugyanazért. Neki ez természetes. Nekünk pedig az, hogy ő kapta a kitüntetési. A „jelenléti díj" — Egyszer szeretném összeszámolni, mennyi „munkanélküli segély”-t fizetnek ki a mi üzemünkben! — mondta valaki az egyik megbeszélésen. A jelenlevők felkapták fejüket; — Miféle „segélyt” emleget? — kérdezte a művezető. — Azt az összeget, amit nálunk az el nem végzett munkáért adnak! — válaszolt a felszólaló. A már- már kitörő nevetést a gondolkodás csendje váltotta fel. — Vajon milyen képet kapnánk — folytatta —, ha ebből a szempontból körülnéznénk az egész gyárban? A tréfának indult megjegyzésből komoly eszmecsere kerekedett, hisz olyan alaptételt érintett, amelyet magyarázni sem kellene: a társadalom csak azért adhat pénzt,' amiért megdolgoztunk. Aki semmit vagy nagyon keveset tesz hozzá mindahhoz, amiből folytonosan elvesz, végül is abba a helyzetbe kerül, hogy nem lesz miből elvennie. Sajnos még számosán akadnak, akik ellógott munkanapok után is megkeresik ugyanazt, amiért másoknak keményen kellett dolgozniuk. Lógás... Nem a legszebb szavunk, de használnunk kell, mert létező jelenségre mutat és tartozunk önmagunknak a jelenség józan vizsgálatával; Az üzemen belüli „mun- ; kanélküli segély” nemcsak szubjektív, hanem objektív okokból is származhat; A hóvégi hajrákat kiváltó szervezetlenség, a rossz ütemű termelés, az anyaghiány és nem egyszer kooperációs tényezők is szerepet játszanak. Ezek megszüntetése elsősorban szervezési feladat. Mégis a szubjektív okok a döntők. A szépszámú „csellengő” szereti a munka könnyebb végét megfogni. így gondolkodnak: „Megy a szekér akkor iS; ha nem mindenki tolja”; Az ember rajta tarthatja a kezét anélkül, hogy különösebb erőfeszítést követelne tőle. Nagy a gyár, a munkahely, elbírja a néhány órás „üresjáratot”: ha egy pár percre átruccan a szomszédba, jóbaráthoz, büfébe, italboltba, vagy a mosdó előterébe egy kis tereferére. — És mintha még az eredményeink is őket igazolnák: valóban szépen fejlődünk. Csak hogy valamiről megfeledkeznek: mennyivel gyorsabban haladhatnánk, ha fizetésüket, bérüket valóban teljesítményük ellenértékeként kapnák és nem „jelenléti díj”-ként. Igaz ugyan: aki munkájával arányban nem álló fizetést felveszi, nem érzékeli, hogy bárki is károsodott volna. De tíz, húsz, kétszáz... ilyen módon kifizetett összeg már nagyon számít. Nem gyártanak még olyan mindent észlelő elektronikus agyat, amely regisztrálni tudná, mit jelent egyik vagy másik munkahelyen, üzemben, gyárban, vagy iparágban például az egy évi „csellengés”, de a meg nem termelt érték mindenképpen hiányzik. Hol, miben jelentkezett volna? Űj iskolákban, lakásokban, esetleg nagyon sürgős tatarozásban? Vagy egy részét alkothatta volna valamelyik lakónegyed hiányzó üzleteihez szükséges összegnek? Hamisan értelmezi a szocialista humanizmust és rendszerünk lényegét, aki megengedhetőnek tartja a munkában a lezserséeet. s a bérezésnél valamiféle egyenlősdi szempontokat követ. A munkaközösséeek erejére támaszkodva érhető el, hogy ki-ki legjobb tudása, igyekezete szerint elvégezze munkáját. A bérezésnél pedig csakis a szocialista alapelv lehet az irányadó Tfinek-kinek munkája szerint A kitüntetett segítőtársaival. Újítók ankétja szerkesztőségünk ben Mezőtúr első aranyérmese ízlik a tízórai az óvodásoknak
