Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-28 / 253. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! kv SZOLNOK M EEY61 { A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Í5 A MEGYEI TANÁrg i XV. évfolyam, 353. szám. Ara 50 iillér 1964. október 38., szerda, Szentély szerint Az ember énjét korlá­tozó érzések egyike, ami­kor azit hiszi, harcának nincs értelme, egyéni cselekvésének nincs je­lentősége. A háborútól való félelem ülepszik így a társadalmilag magá­nyos, tájékozódásra kép­telen emberre. Számára a nemzetközi események egyik-másik híre olybá teszi a világot, mintha kiismerhetetlen, hányko­lódó tenger lenne, ame­lyen hol megpillanthatja, hol pedig szem elől veszti a horizontot: egyszer bi­zakodik, máskor sötéten Iái Az egyéntől független erők játékának fogja fel a béke ügyét. Mások egyszerűen úgy tesznek, mintha nem akarnának tudni azokról a kérdé­sekről, amelyek minden embert érintenek. Diákkorom latin olva­sókönyvéből még ma is emlékszem egy képre: Marcus Claudius Marcel­lus torzonborz zsoldosai betörnek Syracusába, és lekaszábolják a tudós Archimedesi A bölcs egy széken ül, előtte ho­mokba rajzolt geometriai ábrák, 9 ő szemrehányó hangon feddi a lesújtani készülő katonákat: „ne zavarjátok köreimet.” — Gyermekésszel felfogva a rajz értelmét, Archime­des annyira eltemetkezett a geometria és a bölcsel­kedés mélységeibe, hogy ügyet se vetett a körü­lötte dúló veszedelemre. Már felette villogott á kard, de a tudós talán úgy vélte: nem eshet bámtódása annak, aki nem akar tudni a zak­latott világról. Ezt az ér­telmezést erősítette ben­nünk, akkori diákokban a magyarázat is: „Ne za­varjátok köreimet”. Sokkal később jutott eszembe, hogy a legenda is, a magyarázat is ha­mis: Archimedesi leka­szabolták a hódítók és széttaposták ábráit, mit se törődtek a görög bölcs lelki nagyságával, tudo- mányszeretetével. Ami­kor sok év után ismét eszembe jutott a gyer­mekded rajz és a jám­bor legenda, akkor már szörnyű sorsokat láttam beteljesedni. Láttam em­bereket, akiket a bomba ölt meg vagy golyó. Lát­tam elfogott menekülő­ket, akiket fasiszta csizma taposott össze, vagy gu­mibot ütlegelt. Ismertem másokat, akiket család­juktól tépett el az erő­szak, vagy a családjukat ragadta él a háború. Köztük olyanokat is, akik szentül hittek a hamis legendában, hogy el lehet rejtőzni, be lehet zárkóz­ni a művészetbe, a tudo­mányba, vagy egyszerűen a munkába, a háborús világ elől. Láttam embe­reket, hogy amikor az étér egyre rémesebb hí­reket hordozott hullá­main, amikor a mozik vásznam nem romantikus kalandok peregtek,^ ha­nem tankok bőgtek, bombák zuhogtak, az új­ságok szívszorító cím­betűkkel jelentek meg, akkor ők elcsukták a rá­diót, vagy félrefordultak az újságosbódék előtt. Mentették, vagy menteni Vélték — miként Babits Mihály. írta egyik versé­ben — „lelkűk bús kin­cseit és összeköpdösött szentségeit, a szent hűvös falak között." S ki mon­daná meg, hogy közülük hánynak taposott köreibe a barbár, hányán marad­tak az ntak szélén, a frontok aknamezőin. Milyen keserves áldo­zatokkal is kellett néme­lyeknek megtanulniuk, hogy a háború éllen nem lehet sem legendákra, se ábrándokra bíznunk ma­gunkat. Hogy nincs se „kör”, se pince, amelybe bezárkózva elkülönítene bennünket attól a harc­tól, amely a békéért fo­lyik. A mai kornak nagy felismerése nemcsak az atomenergia titka, nem­csak a Kozmosz kapuinak kitárulása, nemcsak a gondolkodó gépek, hanem mindenekelőtt: van reális erő, amelyet szembesze­gezhetünk a háborúval. Az ember, aki korunk technikai csodáit létre­hozta le is tudja fogni azt a kezet, amely az atombomba után kapkod. Továbbá: aktív cseleke­dettel lehet csak elűzni korunk árnyait, s a béke sorsa potenciális értelem­ben ma nemcsak a kor­mányok, hanem a népek kezében van. Ám amikor erőink nö­veléséről beszélünk, ak­kor ma sem csupán azo­kat látjuk, akik felismer­ték, miként szabadíthat­ják meg önmagukat a bi­zonytalanság és passzivi­tás gyötrő érzéseitől. — Nemcsak azokat vesszük számba, akik tudják, hogy összefogással, a szo­cialista társadalom anya­gi-szellemi képességeinek növelésével kell harcol­nunk. Gondolunk azokra az ezrekre is, akik bi­zonytalanságuk, tájéko­zatlanságuk folytán nem bíznak az egyén hozzá­járulásában, nem értik e hozzájárulás módját: azt, hogy az erő végül is az egyéni cselekedetek lán­colatából fakad, hogy ő is felelős a jövő alakulá­sáért. Sajnos még ma is vélekednek úgy: jobb nem olvasni újságot, nem figyelni a híreket s akkor távol tarthatja magát a világ nyugtalanságaitól. Tudják, hogy a háborús gócok veszélyesek s az imperialista „kis hábo­rúk”, a gyarmatosítás új, kifinomult módszerei, a korrupt, népellenes kor­mányok tőr és köpeny diplomáciáival való támo­gatása, a szédületes pro­fitot hozó fegyverkezési hajsza, az atomfegyverek elterjesztése, a naciona­lista ellentétek felszítása mind, mind a nagy há­ború parazsát élesztgetik. Mégis inkább befogják a fülüket és becsukják _ a szemüket a tények előtt. Az ő felrázásuk, s be­kapcsolásuk a cselekvő emberek körébe ezért egyike ma a legsürge­tőbb feladatoknak. A békeharc: eszmélte- tés. Eszméltetés a felelős­ségre családunk, hazánk a szocialista tábor országai — az emberiség iránt. Eszméltetés a reális va­lóságra, amely sokkal in­kább mint valaha a béke és a haladás erőinek ked­vez. És eszméltetés a kö­telességekre, amelyeknek hűséges és lelkiismeretes teljesítése teszi egységes­sé és szilárddá társadat munkát, hogy kellő erköl­csi súllyal és méltósággal (Folytatás a 2, oldalon) Áz autóközlekedési vállalat készül a télre Egy klasszikus a XX. századból A szerkesztőség postájából Drámai küzdelem Zágrábban a víz ellen Ki mit gyűjt? A vb. a munkát értékelve úgy döntött, hogy elismeré­sét nyilvánítja a vállalat vezetőségének az eddigi eredményekért, ugyanakkor sürgette a még fennálló hiányosságok felszámolá­sát. A végrehajtó bizottság ezután meghallgatta a fa­lusi téli oktatás tervéről és előkészítéséről szóló jelen­tést. A jelentésben foglal­Az a néhány jármű, ame­lyet csak az év végén kap az AKÖV, jóformán alig jelent valamit. A gépkocsi- park a jelenlegi személy- szállítás zökkenőmentes le­tak szerint 1963—64-beii növekedett az érdeklődés falun mind az általános—, mind a középiskolák iránt. Ugyanakkor nem emelke­dett a kívánt mértékben az analfabéta tanfolyamra be­iskolázottak száma. A ta­valyi tanévben kétszázki­lencvenhat személy járt fa­lun alapismereti tanfolya­mokra. A mezőgazdasági szakmunkásképzésben, az bonyolítására nem elegen­dő. Elegendő lenne azon­ban akkor, ha a nagyjaví­tásra szoruló gépkocsikat a tartalékállományból lehet­ne pótolni. Tartalékról vi­alapfokú traktoros tanfo­lyamon elért eredményeket is értékelték. A jelentés beszámolt az ismeretterjesztésről is. Az ismeretterjesztő előadáso­kon több mint száznegy­venezer hallgató vett részt. A községekben számos szakkör működött. Ebben a tanévben mint­egy négyezernyolcszáz fel­nőtt általános Iskolásra számíthatunk. Több helyen kihelyezett osztályt indít a mezőgazdasági technikum. A művelődési házak is se­gítenek: a felnőttoktatás sikere érdekében konzul­tációs foglalkozásokat, ta­nulóköröket szerveznek. Az ismeretterjesztésben az előadások számában lényeges emelkedés nem lesz. Ezen belül viszont növekedik a mezőgazdasági témájú rendezvények szá­ma. Gondosíkodnaík a köz­ségekben a népművelők a három-négy előadásból álló ideológiai, kül- és belpoli­tikai előadássorozatok szer­vezéséről is. A vb-ülésen elhangzott, hogy a mezőgazdasági ta­nulók szerződtetésével fő­leg ott adódnak nehézsé­gek, ahol a termelőszövet­kezetek nem biztosítják a fiatal szakmunkásjelöltek számára a megfelelő anya­gi feltételeket. Előfordult esetekből kö­vetkezően hangzott el az a megjegyzés, amely az is­meretterjesztés helyenkénti rossz koordinálására vonat­kozott. A végrehajtó bizott­ság felhívta a városi- és községi tanácsok figyel­mét a különböző tervek összehangolására, illetve az egységes népművelési terv érvényesítésére. Az egysé­ges tervek egyébként el­készültek, ezeket a közeli napokban a községi tanács­üléseken tárgyalják meg. A falusi téli oktatás tervét a vb jónak találta és némi változtatásokkal el­fogadta. Az Országos Takarék- pénztár tájékoztató jelen­tést adott a betétállomány alakulásáról és az OTP hi­telakciókról. A jelentés sze­rint 1964. szeptember 30-án a megvet takarékbetétállo- mány közel 461 millió fo­rint volt. A vb ezután a' társadalmi ösztöndíjak odaítéléséről és különböző előterjesztések­ről döntött. szont nem lehet beszélni. Nehezíti a helyzetet az al­katrészhiány is. Fontosabb alkatrészekből nincs raktá­ri készlet, ezért számtalan­szor állnak az autóbu­szok. Ami a legbosszantóbb, újabban a filléres alkatré­szek hiánya is sok gondot okoz. — Most izzólámpa nincs. Ebből pedig nagyon sok fogy. Az autóbuszokat egyszerűen nem tudják ki­világítani. Megfigyelhető, hogy időszakonként más­más alkatrész vagy anyag válik hiánycikké. Üzemanyag, kenőanyag lesz Az autóközlekedési vál­lalatot akkor sem éri meg­lepetés, ha az ÁFOR nem 1ud mélydermedéspontú gázolajat biztosítani szá­mára. Nagyobb mennyisé­gű petróleumot tárolnak, ezzel higítják a gázolajat, ami megakadályozza az üzemanyag fagyását. A téli sebváltóolajat az ÁFOR csak november vé­gére tudja biztosítani — mondták az AKÖV vezetői — s az olajcsere — hatezer gépkocsinál nagyon elhú­zódik. Félő, jócskán beér­nek a télbe, mikorra befe­jeződik az olajcsere. Kooperáció az útfenntartókkal Hófúvások esetén az AKÖV szoros kapcsolatba lép a közúti igazgatósággal és segítséget nyújt az utak megtisztításához. Gépkocsi­kat ad a síkos utak sala­kozásához is. A motorok műszaki előkészítése mel­lett már most megkezdték a fagybrigádok szervezését és felkészítését is. Ugyan­úgy, mint tavaly, a leg­jobb gépkocsivezetőkből ál­ló csoportok a munka meg­kezdésére indulásra kész állapotba hozzák a jármű­veket. A fagyszolgálat részére meleg ruhákat, vízmelegítő üstöket, fagymeníesítő fo­lyadékot szerez be a vál­lalat. Amire számítani lehet Nem lehet optimista mó­don beszélni a 7. sz. AKÖV előtt álló téli feladatokról. A teherszállításnál — ha az időjárástól függő útvi­szonyok lehetővé teszik — különösebb fennakadástól nem kell tartani, a sze­mélyszállítás és ezen belül a helyi forgalom lebonyo­lítása most sem lesz köny- nyebb, mint a megelőző években volt. A vállalaton belüli in­tézkedések, mint az autó- buszvezetők január elsejei bérrendezése, vagy a ka­lauzhiány csökkentését szol­gáló elhatározás —, hogy a távolsági pótkocsis jára­tokon egy kalauz teljesít­sen szolgálatot — némileg javítani fog a helyzeten. A téli szállítási nehézsé­gek leküzdésére azonban a legfontosabb az, hogy a 7. sz. AKÖV minden egyes dolgozója még lelkiismere­tesebb munkát végezzen, mint eddig, úgy vagy még jobban helytálljon, mint eddig- bj ­A Ságvári Művelődési Ház vasárnap kezdődött rajz­szakkörén egy tucat általános iskolás fiú és leány sajátítja el Meggyes László festőművész irányításá­val a rajzolás tudom 'nvának alapfogalmait. Első fog­lalkozásukon a téma a csendélet volt: korsó almákkal. A Faipari Vállalat munkájáról A falusi téli oktatás előkészítéséről Az OTP betétállomány alakulásáról tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága A vb keddi ülésén megvizsgálta a megyei tanács Kisújszállási faipari vállalatának munkáját. Megálla­pította, hogy 1961 óta ugrásszerűen nőtt a termelé­kenység. A döntő változás a vb intézkedéseinek kö­vetkeztében 1962-ben állott be. Életrehívták a máso­dik számú telepet kialakították a játékgyártás fejlet­tebb technológiáját. Hat, hét új kocsi Aggódva tettük fel a kérdést a szolnoki 7. sz. AKÖV vezetőinek, hiszen még híre hamva sincs a hidegnek, s a helyi sze­mélyforgalom lebonyolítása mégsem zavartalan.

Next

/
Thumbnails
Contents