Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-25 / 251. szám
1W4 október 25, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az egészségügyi front első vonalában Az egész község elvonult a röntgenszűrő előtt Amikor 1963.- március 2- án alakuló ülését tartotta Tiszaőrs Községi Tanácsa — akkor hívták életre a tanács mellett, társadalmi aktívák közreműködésével az egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottságot, A bizottság elnökének, dr. Jakschitz Sándor községi orvost, titkárának Nagy Mihálynét választották. Velük együtt azóta is szorgalmasan dolgoznak a bizottsági tagok, az aktívák, akik között egészségügyi dolgozó, vöröskeresztes titkár éppúgy található, mint háziasszony. A bizottság havonként tan ülést, azonban ha valami . sürgős, napi feladat akad, rendkívüli megbeszélést hívnak össze. Az ülésen, bár előre meghatárő- zott munkatervet készítettek, — ezek keretében tárgyaltak a termelőszövetkezetek egészségügyi helyzetéről, a munkavédelemről, a szociális gondozottakkal való bánásmódról, hogy csak néhányat említsünk — elsősorban a napi legfontosabb tennivalókat beszélik meg. Ilyen volt például a röntgen-szűrővizsgálatok megszervezése — a lakossági szűrés elvégzése. Ezt a munkát gyakorlatban már 99 százalékban végrehajtották. Vagyis a község 2340 lakója közül csak azok nem vettek részt tbc-s szűrővizsgálaton, akik bár a községben laknak, de más községben, városban dolgoznak. Másik nagy feladatunk volt és az napjainkban is. az alkoholellenes küzdelem. A bizottság tagjai örömmel nyugtázzák — azok akiknek miár súlyos betegségük az iszákossá g — önként jelentkeznek a községben elvonókúrára; Nem marad ki napi munkájukból az élelmiszer- boltok, az italboltok, a tej- csarnok látogatása sémi Legutóbb például észrevételezték a karcagi sütőipari vállalatnál, hogy a tiszafüredi sütödéjük emberi fogyasztásra szinte alkalmatlan kenyeret szállít. Probléma akadt a fürdői Italboltnál is — nem volt megfelelő a tisztaság és még súlycsökkentés is előfordult. Ennek volt következménye, hogy az ÁB javaslatára a földművesszövetHAROMSZÁZ ÉV ÖTA AZ ELSŐ LÁNY... A texasi Bryan városban az Earl családban 300 éven keresztül kizárólag fiúk születtek. Érthető büszkeséggel nyilatkozott tehát Mrs. Walter Earl, aki három évszázad óta először szült kislányt a családban; kezet fegyelmi úton vonta felelősségre az italbolt vezetőjét Az elmondottak is bizonyítják: az állandó bizottságok hathatósan segíthetik a tanácsok munkáját. Példa erre a fiszaőrsi egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottság is. Lermontov est Jászberényben (Tudósítónktól.) A Jászberényi Tanítóképző Intézet Egressy Gábor szavaló-, színjátszó köre október 23-án este, az intézet dísztermében Lermontov emlékestet rendezett a költő születésének 150. évfordulóján. Az ünnepi megemlékezés során a nagy orosz költő életműveit Horgosi Ödön intézeti tanár ismertette. Lermontov legszebb verseiből a színjátszó kör tagjai adtak ízelítőt. A jól összeválogatott műsort zeneszamok, kórusművek egészítették ki. IL A. Versfaragó Ernőd István öröksége „Mióta eszemet tudom Korán kelek és dolgozom. Dolgoztam csöndben, rendesen Elfolyt közben az életem.’ (Papp László) y| pjátol a napszámo- ” sóik nehéz kenyerét, örök vidámságát, versfaragó kedvét, anyjától szerető szívét, u. szép utáni vágyódást örökölte. Hogy aztán ő mit hagy örökül a gyermekeire, ha egyszer magához szólítja a kaszás — nehéz lenne elmondani, és talán nem is érdemes előre számvetést csinálni, hisz még most is mérhetetlen tetterő, tréfás kedv van A kémikus szobrász Nem kémikus és nem is szobrász, hanem kémikus szobrász Csépai Ferenc, a Damjanich Múzeum restaurátora; „Birodalma” egy jól felszerelt laboratóriumhoz hasonlít legjobban. Vegyszerek, lombikok, kvarc és infravörös lámpák, egy nagyméretű fogászati fúróra emlékeztető csiszoló-, fúrógép, egy apró elektromos kemence. Egyszóval különös társulása látható itt a műszereknek, de valameny- nyien a restaurátor munkáját segítik. — Eredetileg kémikusnak készültem, de végül is múzeumi restaurátor lettem — mondja Csépai Ferenc, aztán még hozzáteszi — persze azért így is bőven van alkalmam, hogy kiéljem kémikusi ambícióimat. Azt tartja, hogy a modern restaurátori munka a kémia egyik alkalmazási területe és ezért szüntelenül új kémiai módszereket kutat a múzeumi tárgyak, leletek tisztítására, konzerválására; A világ legdrágább könyvtára Talán ezt a nagyon is kétes rangot érdemelte ki egy városi kis fiókkönyvtár, amelyet Szolnokon a Vöröscsillag úton a II. számú bérházban nyitottak meg. A városi tanács művelődés- ügyi osztálya 40 000 forintot költött a könyvtár 2000 kötetére, az értékes vadonatúj könyvekből álló gyűjteményt azonban sajnos ez ideig alig használták. Mindössze csak harminc állandó olvasója van ennek a könyvtárnak és ezek az utóbbi hat hónapban mintegy 100 kötet könyvet kölcsönöztek; A könyvtáros fizetése «re az időre 1000 forint volt. Így tehát ebben a könyvtárban 10 forintba került egy könyv kikölcsönzése. A környék lakói közül kevesen tudják még, hogy ilyen művelődési lehetőség van a közelben. A városi tanácsot és a Verseghy könyvtárat az a cél vezette, hogy ne fáradjanak be a város központjába, különösen esős, zimankós időben ne kelljen beutazniuk, hanem lakhelyük tó- szomszédságában az élelmiszerbolt és a Patyolat mellett szellemi szükségleteiket is ki tudják elégíteni. Ez a kiskönyvtár, úgy hisszük megérné azt a fáradtságot is, hogy kissé nagyobb propagandával felhívják a környék lakóinak figyelmét, vegyék igénybe szolgáltatásait. mert ez a restaurátor egyik legfontosabb feladata. A köztudatban úgy él ez a tevékenység, mint aminek kizárólagos feladata, hogy a meglévő darabok ösz- szeragasztgatásával rekonstruálja az eredeti tárgyat, és az elveszett részeket pótolja valami mással. — Ez csak nagyon kis része a restaurátor munkájának. Az asztalon előttünk egy ozmán korabeli díszesen mintázott mázas tál áll. apró cserépdarabokbő] ösz- szaragasztgatva. A formáját tehát már megmentették, de a színeit, mázának eredeti szépségét is újjá kell varázsolniuk, és ekkor siet segítségükre a kémia; — Nagyon érdekes ennek az edénynek a tisztítása. — Szerves anyagok bomlása következtében úgynevezett irizációs jelenség lénett fel, vasszulfidot tartalmazó szennyeződés tapadt a mázra. Ezt kell eltávolítanunk, anélkül, hogy a mázat megbántanánk — magyarázza Csépai Ferenc. Nemrég dolgozta ki ennek a tisztításnak a kémiai módszerét, amelynek leírása a közeljövőben egyik szaklapunkban meg is jelenik. A restaurátor kémikus arcával tehát már megismerkedhettünk. De vajon hogyan szobrász Csépai Ferenc? A múzeumi gyakorlatban egyre nagyobb teret hódítanak a műanyagok. Csépai Ferenc is ezekből a műanyagokból „szobrász- kodik”. Legutóbbi „alkotása” a Szolnok környékén talált honfoglaláskori ezüst tarsolylemez élethű, pompás műanyag másolata (az eredeti példányt a Nemzeti Múzeumban őrzik). Ezt a másolási módszert először éppen Csépai Ferenc alkalmazza. A negatív formába öntött műanyagokat a Elkészült a „firssensült” tarsolylemez — Csépai Ferenc legújabb munkája kis elektromos kemencében valósággal kisüti és a megfestése tökéletesen érzékelteti a tarsolylemez fémszerűségét is. Természetesen a tarsolylemez nem az egyetlen próbálkozása e különös műanyag plasztikában. A régi pecsétek, gemmák, kisplasztikák műanyag változatait a nők minden bizonnyal még ékszerként is szívesen elfogadnák. Ám en-'ek a módszernek elsősorban az ismeretterjesztésben van nagy jelentősége, a nagyértékű műkincsekről aránylag olcsón és könnyen készíthetők valósághű másolatok; Rideg Gábor vézna testében, pedig már elmúlt hetvenihárom esztendősÉlete elmúlt hét évtizedének történetét nem köny- nyű elmondani, e rövid írásban. Hisz annyi minden zajlott le ennyi idő alatt a történelem színpadán — melynek csak egy parányi statisztikája volt Ernőd Pista bácsi, a tiszaigari szegényember. Annyi bizonyos: sok mindennel foglalkozott életében. Szerelt villámhárítót Tiszaörvény- ben a templomtorony tetejére, javított tetőket, fényezett hintót a környék földbirtokosainak, sőt még a kárpitosságot is elvállalta — pedig soha nem tanulta e nemes mesterséget. Aztán szerelt harangot, volt hivatali szolga, pályamunkás, énekkari kottamester, címfestő, még templomi orgonát is javított — de legtöbbet mégis summásként, napszámosként dolgozott. r létének nagyobbik fe® lében egyszer próbált beleszólni a világ folyásába. Tizenkilencben, amikor vörösőr lett. De aztán, hogy eltiporták a szegények reménységének virágát, — 6 is meglakolt cudarul ama tettéért, hogy fel merte emelni szavát az urak világa ellen. Bevitték a községházára és... arra a napra ma már tréfás kedvvel így emlékezik vissza: — Engem egy jánnyal vittek be együtt a szobába. Hát ahogy bevittek bennünket, felkapták ám a jánynak a szoknyáját, a nyaka közé... Ha nem lettem volna olyan helyzetben, csak odapislanytottam volna... Dehát jól elverték a meztelen fenekünket, nem volt kedvem nekem pislognyi... Aztán éppen a vörösőrsége miatt tették ki később a szűrét a „magas” kis- bírói tisztségből is. Később internálták, börtönbe vetették. De azért magyar a magyar, hogy ne hagyja magát, pláne meg ha a meggyőződés is fűti: neki van igaza- A kapát, a kaszát ki nem vehették kezéből. Napszámosként dolgozott tovább és költötte gyilkos gúnnyal rigmusait. — Azér a rigmusér, ami arról szólít, hogy ütötte agyon Sütő Sándor a döglött hörcsögöt, kétszer vittek be a csendőr őrsre, — emlékezik vissza nem kis büszkeséggel. — De kihallgatásra vittek a Tóth Danyirul szóló strófám miatt is. És már meséli a szatócs Tóth Dani esetét, akinek a tréfáskedvű legények vízzé változtatták a borát, REJTJELEK a cigarettán A dohányosok többsége — főleg a Kossuthot és a Tervet szívók népes tábora — a trafikban mindig ugyanannak a gyárnak a cigarettáját kéri. Az ilyen „rendszerető” dohányos aztán a legkisebb idegen ízt is megérzi kedvelt szív- nivalójában, s töri a fejét, mi lehet az oka a változásnak, hiszen a csomagon rajta van a gyári jelzés, lágymányosi, debreceni, egri, stb. dohánygyár. Nos, előfordul, hogy a gyárak néha kisegítik egymást csomagolóanyaggal. A cigaretták nacionáléjáról azonban teljes bizonyságot szerezhet az, aki megismerkedik a cigarettán látható titokzatos számokkal. Ehhez azt kell tudni, hogy öt dohánygyárunkat a következő sorrendben tartják nyilván: lágymányosi, debreceni, egri. pécsi és sátoraljaújhelyi. Minden cigarettán a névjelzés alatt egy ezres nagyságrendű szám van, például 1182, 3111, 5082. Ez árulja el, hogy hol készült a cigaretta. A négy szám közül az első a gyárat, a következő kettő a gyártó gépsort, a negyedik pedig műszakszámot jelzi. Tehát az első példát véve alapul kiderül, hogy a Lágymányosi Dohánygyár 18-as gépsorán a második műszakban készült a szivarka. A cigaretta másik végén — legtöbbször észre sem vesszük — ugyancsak van szám és betűjel, s ez a gyártás idejét jelzi: például 4 H 27. Az első szám az évet, a betű — nem a szoros ABC szerint — a hónapot, a következő számok pedig a napot jelölik, vagyis az említett cigarettát 1964. augusztus 27-én gyártották. Ezek után már gyerekjáték „kinyomozni”, hogy melyik gyárban, mikor készült az a cigaretta, amelyet éppen kiveszünk a dobozából; jól becsapva ezzel a községi elöljáróságot is. — A végin máin félteik tűlem, mert én mindent kirigmusoltam. — Egyszer még a bíró elé is megidéztettek emiatt. Azt mondtam ugye, sok mindennel foglalkozott már életében idős Ernőd István? No, akkor a következőkről is szótanom kell, mert az is szorosan a témához tartozik. Amikor egyszer felment Pestre szerencsét próbálni, hát tényleg nagy szerencse érte, felvették a postához — kocsisnak. Volt egy igen jó, szelíd lova. Abban az időben történt, hogy a posta-generális (ő mondta így, én csak idézem szavát) egyezséget kötött az Operaházzal, hogy a Hunyadi László bemutatójára kölcsönad lovakat az operának. Kivezényelték Ernőd Istvánt is kedves lovával— Csuda szép ruhákat kaptunk... — emlékezik vissza, — meg parókákat A lovamat úgy felsallan- gozták... üveggyönggyel, bársonnyal... De én inkább az után érdeklődtem, hogy csinyálják a szelet, meg a mennydörgést. Gondoltam, ha hazajutok Igarra, csak kipróbálom. Csinálok én is színdelőadást a faluban. ■ / agyis ekkor jegyezte " el magát a kultúrával Pista bácsi. Hazajött. Festett díszletet, ácsolt színpadot. Rendező és színpadi munkás volt egysze- mélyben. Még most is őriz néhány ímagagyártotta huszárcsákót. A János vitéz előadásán viselték az igari legények. A felszabadulás után, 1945-ben művelődési ház igazgatónak választották. Később könyvtáros lett. — Az volt az igazi élet mohdja, — a nekem való! Felírta magának, hány család van a faluban. Kinek hány gyereke. Aztán felkötözött biciklijére egy csomó könyvet és úgy járt házról-házra; A gyerekeknek meséskönyvet, a felnőtteknek regényt, szakirodalmat ajánlott; S hogy méginkább kedvet csináljon az olvasáshoz, ha kellett dalolt, mondott rigmust. Télen meg zsákkal a hátán vitte a könyvet az embereknek.—- Olyan a könyv, mint a lámpás, — magyarázza; Megvilágítja az ember lel- két« Úttörője volt ő a könyvbarát mozgalomnak gyerekeivel, unokáival együtt. És a versfaragó Ernőd Istvánnak köszönhető, hogy pár évvel ezelőtt elsőnek Tiszaigar nyerte el a megyében a könyvbarát falu címet. Szobája falán ott van az oklevél: kiváló népművelői munkájáért kapta. — Hát még a kísérő zenéje — mondja. — ötszáz forintot kaptam én kérem..; r ehát elmúlt ez az idő is. Abba kellett hagynia a munkát, mit szívvel- lélekkel csinált. Most fiánál lakik, aki a Petőfi Tsz- ben munkacsapatvezető, s aki igen-igen büszke kedves apjára. Az öreg nyugdíjat kap — nem sokat —, de lassacskán a gyerekek segítségével megél belőle. Még arra is jut a forintokból, hogy Feri unokájának könyvet vásároljon, s beleírja reszketős betűkkel: ifjú Ernőd Ferencnek nagyapától. Mert szereti a könyvet, a család. Nem múlik el úgy este, hogy ne olvassanak. Nyolc féle újság, folyóirat jár a házhoz, 8 hétről-hétre gyarapodik a könyv is. Hogy Ernőd István bácsi mit hagy örökül gyermekeire? Ugye ezt kérdeztem írásom elején? Hát gazdaságot nem! Könnyű leltárt csinálni. De talán mégis mindennél nagyobb vagyont: A tudásszomjat, a szép igazi szeretetét. Varga Viktória