Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-25 / 251. szám

1964. október 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Csökkent a Kunszentmártoni Állami Gazdaság termékeinek előállítási költsége A Kunszentmártoni Álla­mi gazdaság a megye ki­sebb állami gazdaságai kö­zé tartozik, ötezer holdján — a korábbi években — a gazdasági eredmény muta­tói is rosszak voltak; Ta­valy a nagyarányú sertés elhullás miatt a tervhez képest deficittel fejezték be az évet. Talán ezért is meglepő, hogy az idén a legjobbak közé számítanak. Az 1,8 millió forintos ter­vezett nyereség helyett 3— 3,5 millió forint a várható eredmény. A gazdasági mutatók szinte kivétel nélkül a jó munkáról adnak számot. Igen nagy gondot fordíta­nak a gazdaságosságra. Az ágazatok ismerik részfel­adataikat és szinte napon­ként figyelemmel kísérik az önköltséget befolyásoló tényezők alakulását. Pél­dául azt, hogy mennyi ta­karmányt használnak fel, s betartják-e az előírásokat. Elkészült a harmadik ne­gyedévi mérleg. Az önkölt­ség mutatók igen kedve­zően alakultak. Különösen a tavalyi tényhez képest. A főbb cikkeket az alábbi költséggel termelik Kun- szentmártonban. — (Záró­jelben a múlt évi tényszá- mok.) * gozók 80 százaléka tíz éve dolgozik itt. Sőt az idősza­kiak nagyrésze is vissza­tér. Megbecsülik a munkáso­kat. Átlagkeresetük 1600— 1700 forint között mozog. Több mint tavaly volt. — Javultak ar szociális körül­mények. Ebédlő, klubszo­bák létesültek. Az állatte­nyésztők 24 órás váltásban dolgoznak. Minden másnap szabadok. A megbecsülés hozza magával, hogy otthon érzik magukat az emberek a gazdaságban. Talán ez ad magyarázatot arra: miért javultak ugrásszerűen a Kunszentmártoni Állami Gazdaság eredményességi mutatói. Máthé László kg borjú szaporulat 15.46 Ft (18.63) kg növ. marha szaporulat 15.84 Ft (19.38) kg hízómarha szaporulat 12.38 Ft (18.81) kg hízott sertéshús 11.03 Ft (15.22) kg csirkehús 13.50 Ft (17.20) mázsa búza 163.48 Ft (176.06) mázsa ősziárpa 132.80 Ft (237.11) Az anyagköltségek kihatá­sukban a legjelentősebbek; A hizlalásnál, különösen számottevően csökkent a felhasznált takarmány mennyisége; A növényter­mesztés várható önköltség mutatói a tervezetthez vi­szonyítva szintén kedvezően Üj szovjet automata „kavicsgyárat66 kap a magyar Duna-szakasz alakulnak; Vajon minek tulajdonít­ják a gazdaság vezetői az Idei jó eredményeket? — Péter László igazgató és Simkó Ferenc főkönyvelő erre így válaszolt: — A gazdaság és a párt­vezetés, valamint a dolgo­zók jó együttműködésének; E tömör megfogalmazás azonban nem mutatja elég­gé azt a következetes har­cot, melyet együttesen vív­tak a mind jobb eredmé­nyek eléréséért. A gazdaság termelése az utóbbi évek­ben specializálódott; Meg­szűnt a 5,vegyes-kereske­dés”, a kevesebb számú nö­vényt kisebb költséggel termelhetik; A gazdaság vezetői és dolgozói fogják a filléreket. A kommunisták egyéni megbízatásokat kaptak* s azok teljesítését számonké- rik tőlük a taggyűléseken; Kommunisták és pártonkf- vüliek együtt versenyeznek a takarmányfelhasználás csökkentéséért; Éves szín­tan 20 vagon takarmány megtakarítását vállalták és jelenleg 16 vagonnál tar­tanak. Premizálják is őket, a megtakarított mennyiség értékének 20 százaléka őket illeti. Növekedett a gazdaság gépparkja, több az erő- és a munkagépük; De mennyi­vel kevesebbet érnek a gé­pek, ha azokat szakszerűt­lenül használják fel. Kun- szentmártonban kialakult a törzsgárda; Az állandó dől­A kijevi Leninszkaja Kuznyica hajógyárban el­készült és a magyar szak­értők átvették azt a szovjet óriás kotróhajót, amely a dunai kavicstermelés jelen­tős növelésével segíti majd a hazai építő- és beton- elemgyártó ipar anyagellá­tását. Az új hajó valóságos automata kavi csgy ár, amelynek önműködő és táv­vezérlésű berendezéseit a parancsnoki híd műszer­asztalán gombnyomással irányítja a kotrómester. A nagy kotró óránként 300 köbméter kavicsot emel ki a folyó medréből, vagyis majdnem kétszer annyi anyagot termel, mint álta­lában a régi hazai bérén-. dezések. Az új hajó nem­csak a termelés, hanem a munkakörülmények javítá­sához is jelentősen hozzá­járul. Hideg-meleg vízzel, mosdóval ellátott egy- és kétszemélyes kényelmes ka­binokat, fürdőszobát, to­vábbá televízióval és rádió­val felszerelt társalgót és étkezőt kapnak a hajón a dolgozók. A korszerű kavicsgyár saját „lábán” jön Magyar- országra. Több ezer kilo­méteres víziúton, a Dnye­peren, a Fekete-tengeren és a Dunán úszik majd Budapestig- Az indulással azonban meg kell várni a tavaszt, nehogy esetleg jég­zajlás kényszerítse veszé­lyes veszteglésre az értékes alkotást. Az új kotró segít­ségével a jövő évben már mintegy 300 000 köbméter­rel több elsőosztályú folya­mi kavicsot kapnak az épí­tők, mint az idén. Ez a hajó lesz a magyar Duna- szakasz második automata kotrója. Az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság, vala­mint a folyamszabályozási és kavicskotró vállalat táv­lati tervei alapján nem­sokára a régi dunai kotró­hajókat újakkal váltják fel. A VÖRÖS KEMENCE M ÉL VÉN gádvezető; Háromszoros szocialista brigád az övé. Miután igazított egyet a csilléjén, megint megszólal; — Nagyapa, bent van a „Mégis mozog a föld”? Kel­lene a kisjiányomnak az is­kolában, meg aztán én is olvasnám.­Boldog István (ő a nagy­apa) szakszervezeti könyv­táros. — Nincs, kinn van az kölcsönben, de ha a sajá­tom jó lesz, behozhatom. A szakszervezeti könyv­tárnak ötvenkilenc tagja van, s erre nagyon büszke az öreg. Meg árra is, hogy alig győz könyvet hordani a szolnoki központból. So­kan olvasnak a mezőtúri téglagyárban. Ez a nagy kedv talán, sőt bizonyosan onnan van, hogy az embe­rek rájöttek, tanulniuk kell. A kis alagútból sorra bukkannak elő a csillék; Nincs megállás, egy pilla­natra sem. Munka közben lehet velük csak szót vál­tani. Gonda Sándor kifújja magát; — Meleg van na! De még mindig jobb, mint nyáron, mert akkor 60—70 fokra ie felmegy. Szaporodnak a téglaso­rok. Holnap estére már te­lerakják a kemencének ezt a részét. Nagyapa is visz- szamegy a padlásra. Rak­ja, rakja a tüzet. Aztán be­falazzák az alagutat. Ezer fokos hőn égetik a téglát; Kijövet megcsap a hű­vös októberi este. A hatal­mas kéményből felszáll, go­molyog a füst; Az alagút­ból kiszűrődő vörös fény­ből csille jajdul ki. Balla­gok a sínpár mellett. Fró­na József utolér. Nem kiéit, csak odaszól. — Vigyázzon, nagy a sár. — Köszönöm. — Hát minden jót, jó éjszakát. — Jó éjszakát. ábián Péter — Vigyázni! — kiáltott hám a csille mögül Fróna József. Megrettenve enge­delmeskedtem. A sínpár mellől, már biztonságban kerestem a sötét éjszaká­Máté Imre és Tóth Gy. István berakok pontos, összeszokott mozdulatokkal, szemetgyönyörködtető rit­musban építették a nyers­tégla sorokat. Egy hét órás ban az égető kemencékhez vezető utat. Fróna nekife­szülve, szuszogva tolta ma­ga előtt a terhet, aztán hir­telen mozdulattal fordított egyet a csillén; S megint előre,.. Az égetőházból itt-ott vörös fény szűrődött ki, abban tűnt el ez a zömök ember. Utána indultam, s a keskeny alagút beveze­tett a kemence mélyére. Bent szinte elviselhetetlen volt a hőség. A munkások csak egyszál nadrágban, félmezítelen szorgoskodnak. műszak alatt közel har- mincezerszer hajolnak le a csilléhez. Már hét éve együtt dolgoznak. A kemence fal ontja a meleget. Az égetőmestemek most* nincs dolga, lejött a padlásról a társai közé. Ke­zében megcukrozott vajas­kenyér. Jóétvággyal harap, közben beszél, aztánme­gint harap. A többiek nézik, Az öreg kínál: — Egyél Sándor. — Nem jó az nekem nagy­apa — felel, hárítja el a dolgot Gonda Sándor bri­Máté Imre és Tóth Gy. István Teljes kártalanítást követelhet az önhibáján kívül megsérült dolgozó Sok a törvénytelen és átszervezéssel álcázott elbocsátás Egy tárgyalási nap is elég­gé széles betekinést ad a Szolnok megyei Területi Egyeztető Bizottság gyakor­latába. A vitás kérdésekre egyrészt a dolgozók felleb­bezése után, másrészt a vállalatvezetők reklamáció­ja után keresik itt a vá­laszt­Jogtalan elbocsátások Burai Sándor, a Karcagi Sütőipari Vállalat tisza­füredi telepvezetője volt. A területi egyeztető bizottság megállapította, hogy nem ő mondott fel, csupán ki­látásba helyezte hasonló bánásmód és személyeske­dés esetén. Visszahelyezték eredeti munkakörébe. A Szolnok megyei Hús­ipari Vállalattól Bene Já­nos kazánfűtőt bocsátották el. A vállalati egyeztető bizottság is rendjénvalónak találta az intézkedést, mi­vei többször rajtakapták, hogy húst akar kivinni az üzemből. Bene ezután a portással gorom báskod ott. ily módon szerzett volna elégtételt magának. E vi­selkedése természetesen el­ítélendő. A TEB úgy dön­tött, hogy a felmondás mégis jogtalan, mert csak egyszer figyelmeztették írásban. Munkaviszonyát vissza kell állítani, s fo­lyamatosnak tekinteni. Az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari vállalat­nál elbocsátották Zelei Já­nos műszaki előadót, át­szervezés címén. Már a vállalati egyeztető bizott­ság hatálytalanította e dön­tést, s ezt hagyta jóvá a TEB is. Zeleit négy hónap­pal korábban kérte ki a vállalat előző munkahelyé­ről. Különösen méltánytalan volt a Szolnok megyei Ga­bonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalat eljárása: a hetvenöt éves Jelinek Ká­roly, törökszentmiklósi éj­jeliőr elküldése. Az öreg bácsi maga és felesége el­tartására keres, továbbá csökkent munkaképességű. A TEB visszahelyezte munkahelyére, s a vállalat­nak meg kell fizetnie a ki­esett időszakra is a munka­bért. Nemrégiben a szolnoki Patyolatnál egy kisebb ér­tékű lopás miatt egy mun­kásasszonyt is elbocsátottak. Figyelmen kívül hagyták, hogy a fegyelmi eljárásnak elsősorban nevelő jellegű­nek kell lennie- A TEB ezt tartotta szem előtt, s kötelezte a vállalatot a munkaviszony helyreállítá­sára. Indokolatlan panaszok Tóth Lajos (Kengyel, Zrínyi u. 9.) a Szolnok me­gyei Építési és Szerelőipari Vállalatnál volt kubikos. Április közepéig dolgozott, aztán többszöri sürgetésre sem jelentkezett. Végül el­küldték címére a munka­könyvét „önkényesen kilé­pett” bejegyzéssel. Tóth később bérköveteléssel állt elő, és kifogásolta, a mun­kakönyvi bejegyzést is. Ké­rését furcsán indokolta: augusztus 1-ig letartózta­tásban volt, azután pedig a tsz-ben segédkezett a só­gorának. Nyilvánvaló, hogy ezt a magyarázatot nem lehet elfogadni. A Szolnoki Ruházati Vál­lalatnál Molnár Gabriella sérelmesnek találta, hogy két műszakba- s másik üzemrészbe osztották be. A VEB helyt adott kérésének, a TEB viszont elutasította. Figyelembe vették, hogy a másik asszony — akinek helyére Molnár Gabriella került — még nehezebb körülmények között él. Balesetek, kártérítések Ez évben jelent meg a munkaügyi miniszter ren­deleté a balesetekkel kap­csolatos kártérítésekről. — Sőkhelyt azonban nem ve­szik ezt figyelembe, s a dolgozóknak hátrányuk származik ebből. _ Pálinkás István az épí­tőiparban dolgozó tászaföld- vári segédmunkásnak feb­ruárban a betonkeverő gép összezúzta a lábfejét. A balesetért nem ő volt fele­lős — állapította meg a vállalati egyeztető bizott­ság is. Táppénze és kere­sete közti különbözetet jú­nius 25-ig meg is fizette a vállalat, később azonban nem. Pedig ez továbbra is jár. Ugyancsak az építőipar­ban dolgozik Rákóczi fal­ván Fehér Ferenc-! A teher­felvonót használta, így érte baleset. A felelősség azon­ban — amint jogerős bírósági ítélet is megállapította — nem őt, hanem brigádve­zetőjét terhelte. Néki i$ meg kell kapnia átlagkere­sete és a táppénz közti különbözetet. A Szolnok—Heves megyei Állatforgalmi Vállalat mű­helyvezetőjét, Molnár Jó­zsefet, egy elkallódott — gépkocsialkatrésznek szánt — bronzrúd miatt kötelez­ték kártérítésre. A TEB mérsékelte az összeget: ha­vi keresetének 15 százalé­kát lehet levonni ilyen cí­men. V. f Kozmosz 49 Moszkva, (TASZSZ) A Szovjetunióban szom­baton földkörüli pályára féllóttók a Kozmosz 49. mesterséges holdat. — A szputnyikon elhelyezett tu­dományos berendezések se­gítségével folytatni kíván­ják a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett űrkutatási programot. v A szputnyikon elhelye­zett tudományos berende­zés — rádióberendezés a pályaelemek pontos méré­sére, rádiótelemetrikus rendszer a műszerek és a tudományos berendezés ál­tal észlelt adatoknak a Földre való továbbításához — kifogástalanul működik. A földi koordinációs szá­mító központban folyik a beérkező adatok feldolgo­zása. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents