Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-23 / 249. szám

199*. október S3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Falujukban maradnak a nagyrév! fiatalok Á szállításhoz nemcsak jármű, szervezettség is kell A fiatalok faluról való elvándorlása nemcsak me­gyei, sőt nem is csupán magyar jelenség. Az ipar, a technika fejlődése, a na­gyobb kulturális lehetősé­gek és nem utolsósorban a rendszeres készpénzfizetés vonzza őket a városba. — Nagyrévről a kis tiszazugi faluból tavaly tizennégyen hagyták ott a termelőszö­vetkezetet. Városba mentek szerencsét próbálni, a Szol­noki Cukorgyárba, az építő­iparba és budapesti üze­mekbe. A Béke és Barátság Tsz pártszervezete kutatni kezdte az elvándorlás okait. A vezetőség megállapította, hogy a fiatalokat a tech­nikai képzés lehetősége és a rendszeres készpénzfize­tés vonzza az iparba, a vá­rosba- Javaslatukra több fontos határozatot hozott a tsz vezetősége és közgyű­lése. Tavaly csak tíz forint előleget adtak a havonként teljesített munkaegységek­re. A télen úgy döntöttek, hogy a 30 forintos munka­egység értékének 60 száza­lékát kifizetik a fiatal ta­goknak. Jutalmazzák a hűséges munkát De ennél is nagyobb húzó hatása volt az év végi ju­talmazásnak. A fiatalok háztáji földet kértek a közgyűléstől. Erre azonban — mint családtagoknak — a minta alapszabály nem ad lehetőséget. Ezért a máKiusd közgyűlés a ház­táji föld helyett év végi jutalmazás mellett dön­tött. A lányok 500 forintot kapnak, ha munkaegységük meghaladja a százharmin­cat. A fiúk: ha 200 munka­egységnél többet teljesítet­tek, munkaegységenként plusz két forint jutalmat kapnak a zárszámadáskor. A kifizetés előfeltétele azonban, hogy egész éven át rendszeresen dolgozza­nak. A nagyrévi szövetkezet­nek 40 fiatal tagja van. A fiúk nagy többsége eléri az 500—700 munkaegységet, így év végén 1000—1400 forint hűségjutalmat vihet, nek haza­— Az idősebb tsz-tagok mit szóltak a vezetőség ja­vaslatához? — Helyeselték — emlé­kezett vissza a párttitkár. — Mindenki megszavazta, egyetlen tag sem szólt el lene, Falun is lehet technikát __tanulni A szakismeretek elsajátí­tásában is segítettek a fia­taloknak. A pártszervezet javaslatára a télen alap­fokú traktoros tanfolyamot szerveztek. Beszélgettek az időnként hazalátogató ván­dorokkal is. A tavaly tá- vozottak — egy kivételével — visszajöttek, ök is be­iratkoztak a traktoros is­kolára, melyet Jagos Imre, a párttitkár vezetett. A tanfolyamnak helyi előadói voltak. A párttitkár a po­litikai és KRESZ-ismere- tekről, Kosa István a fia­tal pedagógus a műszaki ismeretekből tartott elő­adást- Hunyadi László, s tapasztalt traktoros a gya­korlati vezetésre és mun­kagép-kezelésre tanította a részvevőket. A tanfolyam sikeres volt, mert 39 hall­gató közül 37 sikerrel vizsgázott. — Vajon milyen gyakor­lati eredményeket hozott a traktorosképzés? A párttitkár erre így vá­laszolt: — Az idén 11 erőgépet vettünk át a gépállomás­tól, s csak öt traktoros jött velük. Ha nem szerve­zünk traktoros iskolát, igen nagy bajban let­tünk volna. Az idén 15 kétműszakos gépünk üze­mel, nem gond a szállítás, s jutott idő a trágyahor­dásra is. Mindenkit nem is tudtunk gépre ültetni, azok a szállításnál dolgoz­naik. Jellemző, hogy tavaly a Tisza Cipőgyárból kér­tünk traktorosokat. A végzett iskolásokat még nem fogja a hely A szövetkezetnek három ipari és hat mezőgazdasági tanulója van. Az utóbbiak kertészek, baromfitenyész­tők és növényvédő gépé­szek lesznek. A szövetkezet vezetői ar­ra törekednek, hogy a fia­talok otthonosan érezzék magukat a faluban. — Sajnos a kulturális, szórakozási lehetőségeink f f Őszi próbatétel — Ne is csodálkozzon, ha idegesek vagyunk: Idege­sek, ahogy mondom. Mind­addig, amíg ki nem sütjük a legjobbat, amivel egy ki­csit is kifoghatunk ezen a lelketlen októberen, ötven vagonnál több rizs már tető alatt van; De nyolcvan vagonnyit még csépeletle- nül, csomókban ért az idő­járás. Mátyus Imre, a karcagi Dimitrov Tsz egységes pártvezetőségének titkára méltatlankodik így. Oka van rá, mert ahogy mond­ja, mindkét kezük tele volna munkával és csak fél kézzel dolgozhatnak a kitartó esőzés miatt. A múlt héten már úgy szervezték a rizscséplést, hogy egy-egy cséplőcsapat­hoz négy elősegítőt küld­tek. A négy ember járta a rizsföldet, s a behordás előtt néhány órára partos­ra hordták a kévéket; — Legalább a kalásza hadd szikkadjon csépiésre; — Hétfőn is összejöttünk, beszélgettünk a szak- és nem szakemberekkel: mit csináljunk a vetéssel. Ügy lesz legjobb, hogy egy ba­rázdával dolgozunk — A Tisztántúli Áramszol­gáltató Vállalat szolnoki üzletigazgatóságánál régi hagyománya van az újító- mozgalomnak. Az 1964 első féléves eredmények alap­ján most is elnyerték az üzletigazgatóságok közötti versenyben az első helye­zést. Csütörtökön a helyi üz­letigazgatóság újítóinak munkáját tanulmányozták Szolnokon a debreceni, a nyíregyházi és a szolnoki üzletigazgatóság szakembe­rei, valamint a miskolci és a pécsi társvállalatok képviselői. Az ankéten megállapították, hogy a szolnoki üzletigazgatóság területén, az elmúlt év ha­sonló időszakához képest 16 százalékkal nőtt az újítók Az 1964. évi magyar— szovjet kulturális munka­terv alapján hazánkba ér­kezett V. K. Szemencsenko. a fizikai tudományok dok­tora, a moszkvai Lomono­szov egyetem tanszékvezető professzora. A budapesti műszaki egyetem vendége­ként két hetet tölt Magyar- országon és előadásokat tart a termodinamika té­makörből. Ugyancsak hazánkba ér­kezett L. L. Mjasznyikov, a műszaki tudományok doktora, a leningrádi hajó­korlátozottak — mondta a párttitkár- — Mozi, tele­vízió, biliárd, ping-pong van. A tsz-nek futball, fér­fi és női kézilabdacsapata szerepel a járási bajnok­ságban. Segítjük működé­süket és felszerelésről gon­doskodunk. Természetesen Nagyréven sem szűnt meg az elván­dorlás. Az idén végzett ál­talános iskolások közül csupán ketten dolgoznak a szövetkezetben. A többiek tovább tanulnak és az ipar­ba mentek. Az eredmények mégis biztatóak. A tanu­lási lehetőségek megterem­tése és az anyagi megbe­csülés otthon tartja, sőt visszahívja a már elván­dorolt fiatalokat is. — m. 1. — mondtuk. — Vagyis eke, talaj előkészítő és vetőgép egy nyomban haladjon. Ne legyen beázott talaj, mert arra lassan rá se lehet menni. A riascséplés, a búzave­tés van tehát egyik ke­zünkben... — A másikban a vezető­ségválasztás. Ezt ugyan le­het intézni esős időben is, de megállni is nehéz vol­na, hogy ne találgassák azt is, mit kellene tenni, hogy kellene vetni, vetni és vet­ni meg csépelni. Amit lehet, már össze is szedtek az egységes veze­tőség beszámolójához. Azt, hogy mi volt a legjellem­zőbb a pártszervezetre, a kommunistákra, a legutób­bi választás óta eltelt há­rom évben: A tanulás. — Most más körülmé­nyek közt vagyunk, mint akkor. Mást ne mondjak, számításaink szerint előre­láthatólag komoly pártis­kolát, szakfőiskolát, tech­nikumot végzettek, vagy végzők lesznek az alapszer­vezeti titkárok — sorolja Mátyus Imre. — Nyugodtan mondha­tom, mert ez már nemcsak száma. Harmincnyolc szak­ember 54 ésszerűsítési ja­vaslatot nyújtott be, és eb­ből 24-et bevezettek. Az újítók javaslatai elősegítik a biztonságosabb munka- körülmények megteremté­sét, s népgazdasági hasznot is jelentenek. Az újítások­ból eredő megtakarítás el­éri a 40 ezer forintot. Jelentősebb újításnak számít a Zelena—Tóth— Mészáros féle vasbetonosz­lop lerakó szerkezet, amely- lyel most végzik az üzemi kísérleteket. Megkönnyíti a munkát a Szabó—Forgó­féle mászóvas, amelynek segítségével a vasbetonosz­lopokra is könnyűszerrel fel lehet jutni- A szakem­berek részére bemutatót is tartottak. építő főiskola rádióelektro­nika tanszékének vezetője. A szovjet vendég itt-tarlóz- kodása során ellátogat több felsőoktatási intézményünk­be. Dr- Fegyenyov, a távol­keleti műszaki főiskola fi­zika tanszékének vezetője két hetet tölt hazánkban. J. A. Uszkov, a kijevi Sevcsenko állami egyetem fizika- és kolloidkémia tan­székének docense kéthetes tapasztal atcsere-látogatásra érkezett hazánkba. Azt, hogy a szállítás kulcskérdése a szervezett­ség, ma még inkább csak a közlekedési vállalatok értik meg. Az áru feladói aligha törődnek mással, mint azzal, hogy mondjuk az 6 cukorrépájuk eljusson a gyárba. Amennyiben ke­vesebb gépkocsit kaptak a megrendeltnél, telefonál­nak, követelőznek, bizony­gatják, hogy az ő ügyük halaszthatatlan. Azzal vi­szont keveset gondolnak, hogyha a rakodást meg­szerveznék, előrelátóan igyekeznének a kocsit ki­használni, akkor náluk is, másutt is jobban men­ne a szállítás. Alig egy hete arról ír­tunk, hogy a tiszamenti a vezetők elképzelése, az alapszervezetek tagjaival is beszélgettünk róla. Nagy az egyetértésünk. Abban is, hogy mindenki tanul­jon: így november elsejé­vel nyolcvanötén ülnek le a tsz tagjai közül az álta­lános iskolai padokba is­mét Tizenkettővel többen, mint tavaly. Huszonöt kö­zépiskolai, főiskolai, tech­nikumi diák is van közöt­tünk: Az iskolai bizonyítvány mellé azonban sokszor fel kell itt mutatni azt is, amit nem az iskolaigazga­tók, osztályfőnökök, hanem az ember állít ki maga magáról: S egy ilyen nagy közösség­ben akad olyan is, aki ha az osztályvizsgán nem is, itt megbukik. Az egyik alapszervezeti titkár ta­nyán lakik és sok háztáji állatot nevel. Ezt eddig még nem kifogásolná sen­ki: De az állatok sokszor a közös takarmányát ették, taposták. S ha hasonlókért szóltak valakinek, kész volt a visszavágás: Nekünk szóltok! A titkáré ott le­het?... A mostani őszt senki nem sírná vissza. Mégis, van en­nek is valami haszna. Mert amit az ember nem tanul­hat meg előre, semmiféle oktatáson, abból is próbát tesznek ilyenkor: lelemé­nyességből, dolgozni, bol­dogulni akarásból: — Sokat beszélgettünk már — mondja Mátyus elv- társ — és jó tudni, hogy mikor a pártmunkáról volt szó, szintén ezzel köszön­tek el tőlünk sokan az elv­társak közül: ha lehet, mi dolgozunk. De a vezetők meg tartsák ott a szemü­ket mindenhol. Legyen fe­szes a vezetés, mert né­hány órányi lazítás Is hol­dakkal veti vissza a vetést, vagonokkal a cséplést. Ar­ra céloznak ezzel, hogy vannak, akik csak a háztá­ji betakarításáig voltak szorgalmasak. A közös munka már nem sürgeti őket. A beszámolókban pedig majd a mostani szorga­lomról is szó lesz. Helyt­állásuk vagy kénvelmeske- déstik, sikerük vagy félsi­kerük tükrében már ott bele kell nézniük. Borsi Eszter Szebb Élet Termelőszövet­kezet helyesen szervezte meg a szállítást: répát küld a gyárba és a visszaúton téglát hozat magának. Ok­tóber 11-én, vasárnap a téglagyári kiadókat beren­delték, a közös gazdaság ti­zenöt rakodómunkást is ki­vezényelt: Aztán mi tör­tént: a kirendelt tsz tagok megunták a rossz időt és otthagyták a gépkocsikat, s rakodás helyett a szívü­ket erősítgették. Nos, a jó­nak induló példából, éppen a rossz példája lett. Ezek az emberek nem kis kárt okoztak, hiszen ha a tervek, a szervezés sze­rint történnek a dolgok, akkor az oda-vissza terheléssel 75 százalékos gépkocsi kihasználást érhettek vol­na el. Ehelyett csupán 25 száza­lékig jutottak. Ez a vesz­teség egy része, a másik: azt a 65 000 téglát csak ki kell szállítani Csataszögre valamikor. Ahogy monda­ni szokás: dupla munka, fele haszon. A termelőszövetkezet ve­zetői is csak fél munkát végeztek a szervezésben: az embereket ugyan kiküld­ték, de feléjük sem néztek. Pedig ha közülük valaki ott van a téglagyárnál, két szóval megfordíthatta vol­na a munkások hangulatát. Igen, csupán ezen múlott, a nemtörődésen. Mennyivel körültekintőb­bek Tiszaföldvárom! — A Lenin Tsz-ben maga a fő- agronómus, Szabó Béla irányítja a szállítást. És milyen jól! Péntekenként összehívja az üzemegysé­gek vezetőit, s azok beje­— Termelőszövetkezete­ink segítségévéi enyhültek a kultúrház építésével kap­csolatos gondjaink — újsá­golták a minap a j&sz- fényszarui községi tanács­nál. — Ugyanis a helyi kö­zös gazdaságok vállalták, hogy a vasúton érkező épí­tőanyagokat az állomástól a tett színhelyére szállít­ják. Napokig fuvaroztak a tsz-ek vontatói, ezzel 40 000 forint értékű fuvarköltséget takarítottak meg a község­nek; Vajon miképpen támo­gatják a községfejlesztési tervek végrehajtását a töb­bi termelőszövetkezetek megyénkben? Nincs rendelet, — de ••• — Nincs rendelet arra, hogy a tsz-ek anyagilag, vagy más módon kötelesek támogatni a községfejlesz­tési tervek megvalósítását — válaszolta érdeklődé­sünkre Kátai Sándor a me­gyei tanács szakreferense. — Ennek ellenére találko­zunk igen szép kezdemé­nyezésekkel. Pontos kimu­tatásunk szerint eddig 37 termelőszövetkezet csak­nem félmillió forint össze­get adott, vagy ad az év végéig községfejlesztési alapra. Ezen kívül — mint a jászfényszarui példa is mutatja, számos tsz-ünk szállítóeszközökkel, munka­erővel segíti a program végrehajtását. Átlapoztuk a községfej­lesztési adatokat magában foglaló kimutatásokat. Ki­derült, hogy a hasznos mozgalomnak különösen a Jászságban vannak kézzel­fogható eredményei. A jászberényi járás 28 tsz-ei közül, 14 közös gazdaság „parlamentje” szavazta meg, hogy a tartalékalap egy részével hozzájárulnak lentik az igényeiket. Ennek alapján elosztják a meg­rendelt gépkocsikat. Pontosan és előre meg­határozzák honnan, mit fognak elszállítani. Jól tudják, hogy milyen fontos a rakodás. Ezért az üzemegységvezetők felel­nek. Megbeszélik a tenni­valókat a brigádtagokkah kijelölik, hogy ki, melyik kocsira kerül. Vasárnap hajnalban a központban gyülekeznek az emberek, s amint megjön­nek az autók, máris kez­dődhet a munka. Az ered­mény nem is marad el. — Október 18-án, vasárnap* mintegy 40 vagon árut szál­lítottak el a tsz területéről: mintegy 30 százalékkal többet, mint másutt, ahol nem jól szervezték meg a munkát: Többek között 547 mázsa cukorrépát küld­tek be feldolgozásra, s ugyanannyi szeletet hoztak visszafelé a gépkocsik; A tiszaföldvári Lenta Tsz-t dicséri, hogy minden alka­lommal ilyen remekül ké­szítik elő termékeik elszál­lítását: Ideje, hogy a szállíttatók felébredjenek a közönyből: Nem szólás-mondás most, hogy minden elveszett perc nagy veszteség, s minden megnyert perc nagy haszon. Csak a közlekedési válla­latok és ügyfeleik szoros és hathatós együttműködé­sével vihető keresztül, ami még hátra van ebből az esztendőből: egy millió ton­na áru. És a megye ren­delkezésére mindössze öt­száz teherautó áll. Ennyivel kell gazdálkodni, nincs több. F. P. a falvak fejlesztéséhez. Egyszámlájukon 118 ezer forint összegű felajánlás szerepel. A törökszentmiklósi já­rásban már csak három tsz vállalt kötelezettséget a községfejlesztési alap ki­egészítésére. Itt 61 ezer fo­rintot adnak évente egy- egy új létesítmény megva­lósítására. Mezőtúr tsz-ei 40 ezer, a karcagi közös gazdaságok 80 ezer forint készpénzfizetést ajánlotttak fel a nemes célra. A kar­cagi tsz-eket külön dicséret illeti. Idei tervezetüket ugyanis 40 ezer forinttal megtoldottak és 120 ezer forintot fizettek be. Ezt az összeget az új 150 szemé­lyes tanyai kollégium épí­tésére fordították. Földutak gondozása önként Kisújszálláson a tsz-ek önkéntes vállalkozására a tanács átadta a belterüle­tek földútjainak karbantar­tását. Ebben az évben 50 ezer forint értékű útjavítá­sokat végeztek el a közös gazdaságok tagjai. Száz gazdaság még vár — Harminchét termelő- szövetkezetünk megtette a magáét, de száznál több közös gazdaság még nem követte a községfejlesztési mozgalmat támogató gazda­ságok példáját — mondot­ta Kátai elviárs. — A falu. a város szépítése, gazdagí­tása minden embernek, így a termelőszövetkezeti tagságnak is közös ügye; Indokolt lenne tehát, hogy minden gazdaság tehetségé­hez, anyagi erejéhez mér­ten részt vállalna az új or­vosi rendelők, iskolák, böl­csődék és más létesítmé­nyek építéséből. E. * Országos újítási ankét Szolnokon Szovjet tudósok érkeztek hazánkba Harminchét szövetkezet félmillió forintot adott eddig községfejlesztésre

Next

/
Thumbnails
Contents