Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-23 / 249. szám
Világ proletárjai egyesüljetek1 SZOLNOK MEGYEI ( a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja XV, évfolyam, 249, szám. Ára 50 fillér 1964, október 23,, péntek. Hatvanhat millió forint a községek vízellátásának javítására Állami támogatást kapnak a törpevízmű társulások — A Megyei Tasit, js szervei állapítják meg a fontossági sorrendet 1957-ben épült meg az első törpevízmű megyénkben. Azóta tágabb. tere nyílt annak a törekvésnek, hogy a községek is megfelelő mennyiségű, egészséges ivóvízhez jussanak. — Ezt bizonyítja az a több mint húsz község példája, amelyeknek lakossága ma már élvezi a közművesített vízellátás előnyeit. Csak a második ötéves tervben megyénkben tizenegy és fél millió forintot fordítottak a községek ivóvíz ellátásának javítására, a harmadik ötéves tervben pedig már hatvanhat millió forintra emelkedik ez az összeg. A mér régebben kiadott Országos Vízügyi Főigazgatóság határozata értelmében megyénkben három- négy községben lehet hozzákezdeni a törpevízmű építéséhez. A lakosság örömmel vette ezt tudomásul és társadalmi munkával segítette a minél előbbi közművesítést. Hogy mégis lassúbb ütemről adhatunk számot, annak okai között elsőnek az anyaghiányt kell megemlíteni. Az igényelt anyagnak általában csak a 20 százalékát biztosították, A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szinte évről-évre kevesebb csövet kapott. Ez egy központi koordináló bizottság hiányának tudható be, aminek következménye, hogy az „aki kapja marja” elv érvényesült. Egy másik igen jelentős hiba volt, hogy a helyi szervek nem éltek az Elnöki Tanács 1960. évi 29. számú törvényerejű rendeleté által biztosított lehetőséggel, amely kimondja. állami támogatást elsősorban a törpevízmű építési társulások kapják: Vagyis azok a községek, ahol a lakosság is hozzájárul a költségekhez. Míg más megyékben, mint például Csongrádban és Békésben egymás után alakultak a törpevímű-építési társulások, addig nálunk az erre irányuló törekvések a helyi tanácsok meg nem értésével találkoztak. Pedig a példák azt bizonyítják: megéri a fáradságot, a pénzt a társulat létrehozása. Az állam amellett, hogy anyagilag támogatja kezdeményezésüket, száz százalékig biztosítja az építőanyagot is. Igaz, a lakosságnak tíz éven át évenként mintegy két-há- romszáz forintot kell fizetni családonként, de ezért egészséges és elegendő vizet kap. A társulások létrehozásával a tervkészítés gondja is lekerül a tanácsokról, s a hálózat kezelése, javítása sem az 6 feladatuk. A megyei tanács vb javaslata alapján a jövőben a fontossági sorrend betartásával hagyják jóvá a községek törpevízmű-épftési tervét. Azért is szükséges ez, mert megyénk ivóvíz ellátásának javítására fordított összeget eléggé szétaprózva használták fel. Néhány községben fedezetlen költségvetéssel is hozzáfogtak a közművesítéshez és úgynevezett „maszek úton” igyekeztek anyagot szerezni. Ez, a2 egyébként is gyenge anyag- ellátás miatt nem sikerülhetett. Félbe meradt a munka, hasznavehetetlen volt a vízmű, más községben viszont befejezhették volna annak építését. A községi tanácsok egymás között nem tudták eldönteni a fontossági sorrendet. Ezért lényeges a megyei tanács vb javaslatának érvényesítése. Hiba van a kitelepítéseknél is. Olyan helyeken is fúrnak és létesítenek közkutakat, ahol helyesebb lenne a törpevízmű építés- Ennek ellenkezője is előfordul, példa erre Tiszaje- nő. M. J. Nőnek az igények: filozófiaietikai előadást kémek a Sailai telepi lakosok 1/Üa: A szállításhoz nemcsak járma, szervezettség Is kell Őszi próbatétel Falujukban maradnak Heti rádióműsor Cikkünk nyomán Nem először emlékezünk meg a kisújszállási Sailai telep úgynevezett „Felnőtt Akadémiájáról”. Negyvenötven év körüli tsz-tagok, háziasszonyok idén már negyedik éve ülnek be a telepi iskola padjaiba, hogy meghallgassák a TIT előadókat a korszerű állattenyésztéstől a mai művészetig terjedő rendkívül széles skálájú tudásanyagról ötven-hatvam ember hétről hétre összejön évek óta, érdeklődik a világ dolgai irántAz első előadások még Jókairól, egy-két érdekes történelmi eseményről, alapvető egészségügyi problémáról szóltak. Aztán egyre bővült a kör. Már képzőművészeti kérdések is szerepeltek a programban, ugyanakkor az irodalom- előadások témáiban a mai írók egyike-másika is megjelent. Most a negyedik évben azután alaposan meglepték a Sailai telepi tsz-tagok a kulturális vezetőket. Olyan igényekkel léptek feltartanának előadásokat az élet értelméről, a vallás és a szocialista Magyarország viszonyéról, a munka és erkölcs kérdéseiről. A művelődésügyi osztály és , a helyi TIT csoport érthető örömmel tett eleget a kérésnek és az ez évi progw ramban már öt filozófiai- etikai előadás szerepel, „Olajvárosok“ az Alföldön Amióta hazánk kőolajáé földgázbányászata nem korlátozódik a Dunántúl néhány vidékére, hanem a fúrótornyok és az olajkutak úgy hozzá tartoznak a Nagy-alföldi tájhoz, mint valamikor a gémeskutak, mind nagyobb gondjuk az illetékeseknek, hogyan javítsák a szénhidrogén-bányászok életkörülményeit. Elsősorban fokozott mértékben folytatták munkás- szállások és lakások építését az olajvidékek központjában, vagy közelében. Hajdúszoboszlón a napokban adtak át 48 személyes munkásszállót, a dolgozók beköltözése folyamatban van. Orosházára 110, Egerbe, Hajdúszoboszlóra 100— 1000 személyes szállót telepítenek, egy később kijelölendő helyre pedig 50 személyest. A Nagy-Alföldön, ahol pár éve még ismeretlen fogalom volt a bányász lakónegyed, most ilyen is lesz. Az idei beruházási- keretből Orosházán 15, Hajdúszoboszlón 48, Egerben 12, Szolnokon 20 olajtaányászlakás épül. — Nagykanizsán 36, Zalaegerszegen 42, Siófokon 18 lakást juttatnak a kőolajipar dolgozóinak. Ezen kívül tanácsi beruházási keretből ugyanezeken a helyeken 75 lakás épül a kőolajfúró és termelő vállalatok részére. Egy részükbe már be is költöztek. Az alföldi és dunántúli kutató- fúróüzemek dolgozói 20—20 lakókocsit kapnak. Az alföldiek 18-at, a dunántúliak kettőt már birtokukba is vettek. Az iillési kutatófúrásnál a 12 lakókocsiból álló mozgó „olajvárosiban” nyolc hálókocsi, egy művelődési, egy étkező kocsi lesz, egy pedig fúrómesteri lakóhelyül és irodául szolgál, hogy a dolgozók fürdés után meg ne fázzanak a fürdökocsit zárt folyosóval kötik össze a hálókocsikkal- A kocsikban televízió, nádió, könyvtár, újság is hozzá tartozik az „összkomforthoz”. A bányaipari dolgozók szakszervezetünk kezdeményezésére az alföldi és a dunántúli kőoiajfúrásd üzemek a lakóhelyiségek fűtésére 103 olajkályhát kaptak. (MTI) Képek a jászberényi aprítógépgyárból W kőcserétől későit a gyár szovjet megrendelésre A 160-as Horizont gépen lengyel exportra készülő ferdegörgős egyengető gépáHvány megmunkálása folyik Gyalugépen esztergaágy felköszőrülését végzi a forgácsoló egyik munkása
