Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-22 / 248. szám

1984. október 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ) Jönnek, mennek az ipari tanulók Mi lesz, ha Jön a fagy ? Tervteljesítés némi szépséghibával Már most akadály a kavicshiány Gyors intézkedés szükséges Áx építőipar vezet a „nemszeretem.u szakmák között A szolnoki Építési és Szerelőipari Vállalat har­madik negyedévi mérlege — bár még nem teljes, — a legfontosabb adatokat mutatja már. Az erre az időszakra előirányzott 16.5 millió forintos teljes ter­melési tervüket 16.8 millió forintra teljesítették. — A jelentkező többlet elegen­dő volt az éves tervfelada­tok időarányos részének teljesítésére; Emellett a minőségi mutatók is ked­vezően alakultak; Az év első hat hónapja után még csak az egy mun. kasra tervezett termelési értékterv 95 százalékos tel­jesítéséről számolhattak be. Ebben a negyedévben a hátrányt ledolgozták, a kí­vánt szintet elérték és tar­tani is tudják. Egy eszten­dő leforgása alatt 5 száza­lékkal növekedett a munka termelékenysége. A nyereségtervet is idő­arányosan teljesítették, s ha valami közbe nem jön a 4.2 millió forintot év vé­gére „hozzák”. Többletnye­reséget egyelőre nem ér­tek el, s erre biztató jelek sincsenek; Az eredményeknek egyet­len és nem kis szépséghi­bája van: a tekintélyes bér­alaptúllépés; A kifizethető bér nincsen arányban az egy munkásra jutó terme­lési értékkel; Ez részben az érvényes normarendszer hibájával is magyarázható: ugyanis például a festők személyenként havi 6000 forint értékű munkával már teljesítik a száz szá­zalékot, noha a tervezett összeg tízezer forint; Más szakipari szakmákban is hasonló ellentmondások fe­dezhetők fel. Az építés és szerelés részleg viszont nem teljesítette tervét, — ugyanakkor a száz száza­lékos bért (s azon felül is) arra kifizették; Nyilvánva­ló, hogy ez is közrejátszott, a béralap felhasználás sza­bálytalan alakulásában. A vállalat miközben a negyedik negyedévi 14 millió forintos terv meg­valósításán dolgozik; a té­li hónapokra is gondol; — Szeretne munkát adni az embereinek; A téliesités előkészületei megkezdőd­tek. A építőipari létszámnak tervek szerint mintegy 50 százaléka dolgozhatna a kemény hidegben is. Ezek­ben a napokban viszont még reménytelennek tű­nik, hogy valóban így lesz-e. A negyedik negyed­évi 4000 köbméter kavics igényükből ugyanis mind­össze 600 köbméterről kap­tak visszaigazolást, a töb­bire még ígéretet sem. — Márpedig kavics nélkül a vállalat a téli hónapokban, Szolnokon a Ságvári úton, a Nemzeti Szállodá­val szemben egy mély ka­pualjban dolgozott. Láb- pedálos gépén, egy jól megkopott szürke kövön forgatta a késeket, ollókat. Esett az eső. de a kapualj­műhely nagyszerű védelmet nyújtott a mesternek. Megálltam mellette és figyeltem gyors, határozott mozdulatait, ahogyan a különféle vágó és szúró­szerszámokat szánkázitatta a köszörűn. Néha megállt, helyére tolta a tengelyen meglazult követ­Nagyon rendesen volt öltözve, szokatlanul ele­gánsan hatott a zöldre fes­— a szakipari részlegek ki­vételével — nem dolgoz­hat, munkásait fagyszabad­ságra küldi; Nem kecsegtetőbb a téglaellátás sem. Kiss Sán­dor igazgató szerint már most „melegen” hordják a gyárakból a téglát. A kelle­metlen, esős időjárás arra enged következtetni, hogy a téglagyárak nem tudnak majd tartalékot képezni, Moszkva (TASZSZ) Vlagyimir Komarov, Konsztantyin Feok.tyisztov és Borisz Jegorov szerdán sajtóértekezletet tartottak első ízben a Voszhod űrha­jó október 12-én végrehaj­tott sikeres kozmikus repü­lése után; A moszkvai egyetem két­ezer személy befogadására alkalmas előadóterme zsú­folásig megtelt. Szovjet és tett öreg vándorköszörű mögött. — Látom, van munkája — mutattam a tíz-tizenöt késre, nyolc vagy tíz ollóra. — Akad, kérem — vála­szolta. — Helybe hozzák? — Ismernek, tudják, mi­lyen időközökben jövök. — Honnan? — Pestről. — Érdemes? Kifizetődő? — Megélünk. — Ma érkezett? — Dehogy. Már négy napja itt vagyok. Szemben, a Nemzetiben szántam meg. Mindig ott szoktam­— Meddig marad? — Amíg az üzemi kony­hák, vendéglátóipari üze­s a szállítás még akado- zóbb lesz 1965 első negyed­évében, mint jelenleg. így hát nyitott kérdés: — mi lesz majd, ha fagy? Szeretnénk ha a téli intéz­kedési program nem lenne annak idején füstbe ment terv. Ebben a felettes szer­veknek is segíteni kell a vállalatot, méghozzá gyors intézkedésekkel; Fábián Péter külföldi újságírók, szovjet tudósok, külföldi diplomaták nagy számban jelentek meg, hogy részletes beszá­molót halljanak a példát­lan hármas űrrepülésről; A sajtóértekezletet Keidis akadémikus, a szovjet tu­dományos akadémia elnöke nyitotta meg, majd a há­rom űrhajós részletes tájé­koztatást adott tapasztala­tairól, az űrrepülés során végzett megfigyeléseiről; mek késeit megélezem. — Azonkívül megcsinálom, amit hoznak. — Ugye nem volt min­dig vándorköszörűs? — Dehogy voltam kérem. Három éve még műhelyem volt a Rákóczi úton, a 69. szám alatt a Debrecenivel szemben. Mondta a nevét is, úgy értettem, hogy Kovácsnak hívják­— Milyen időközökben jön Szolnokra? — Félévenként. Egy nap alatt mindenütt megélezem a késeket, ollókat, ezért sze­retnek. Nem kell hetekig várni a szerszámokra. Bé­lyegzővel ellátott számlát adok a munkáról. — Innen hova megy? — Miskolcra. — Onnan? — Kassára, Prágába. Néhány nappal ezelőtt megjelent a szolnoki ipari­tanuló otthonban egy gyo­mai asszony és elmondot­ta, hogy fiáért, Kun Jós­káért jött. Viszi haza, mert nincs aki vigyázzon a ma­lacokra. Egy másik anya csak gyermeke holmijáért jött, az értelmes, szorgal­mas fiút elhelyezte Buda­pesten és megszakáttatta vele tanulmányait. Az intézet igazgatója és tanárai már hozzáedződtek ezekhez a meglepetésekhez. 40.000 forint a takarékoskodók jutalmazására Az iskolai takarékossági mozgalom fejlesztése, va­lamint a fiatalok takaré­kosságra nevelése érdekében a megyei tanács vb mű­velődésügyi osztálya, a KISZ megyei bizottsága, az Országos Takarékpénztár­ral közösen takarékbélyeg- eladási versenyt indított az 1964—65-ös oktatási évben, a megye általános és kö­zépiskolai tanulói részére. A megyei tanács vb mű­velődésügyi osztálya 40 000 forint értékű tárgyjutalmat, — szemléltető eszközöket, televíziós készüléket aján­dékoz a legjobban takaré­koskodó iskoláiknak. Friss még a seb, s alig- alig enyhül a fájdalom, amelyet férje elvesztése okozott. De nagy elszánás- sal, akarattal elnyomja szí­ve sajgását és dolgozik nap. mint nap a családjáért, a közösért. Ez a két dolog szövi át szavait is. Egyk pillanatban azért aggódik, hogy Misu és Pista az otthontól távol dolgozó fiai megérkeztek-e szerencsésen munkahelyük­re? Majd azért kesereg, hogy betegsége miatt még mindig nem dolgozhat. Pe­dig a kertészetben most is lenne munka. Tavasz óta a többi asszonnyal, lánnyal itt gondozták, ápolták a nö­vényeket. S hogy jól dol­goztak, azt munkaegységeik száma és az is bizonyítja: a terv túlteljesítésért pré­mium jár a kertészeti bri­gádnak. özvegy Székely Mihályné könyvében 262 munkaegy­ség szerepel. Mosoly suhan át arcán és hangja a meg­— Köszörülni? — Dehogy — nevetett. — Kirándulás? — Egy kirándulás, kis kiruccanás — énekelte. — De addig meg kell szerez­ni a koronára valót. Égett kezében a munka. A megélezett késekkel bo­rotválni lehetett volna­— Ja kérem, harminc évi gyakorlat nem kutya — nézett fel. — Szereti a vándorlást? — Hm. Élni kell. Én elé­gedett vagyok. — Mennyiért köszörül kést vagy ollót? — A kés hat, az olló ti­zenhat forint. Az olló és késhalomra néztem, gyors fejszámolást végeztem és elhittem, nincs oka panaszkodni. Bognár János Szeptember eleje óta mint­egy hatvan tanuló cserélő­dött az intézetben. Igaz, hogy akad új jelentkező az elmentek helyébe, de az oktató munka zavartalan­ságát bizony nem szolgálja ez a jelenség. Három év nagy idő Vajon mi lehet a töme­ges fluktuáció oka? Az in­tézet igazgatója szerint hiányzik az igazi, jó, von­zó pályaválasztási tanács­adás. Különösen az építő­ipar szakmáit nem ismer­tetik megfelelően, így szin­te csak névről ismert a csőszerelő, a tetőfedő, a vasszerkezeti lakatos, az épületgépszerelő munkája; Vannak olyan szülők, akik azért nem adták például épületgépszerelőnek gyer­meküket, mert azt hitték, hogy azok csak egy-két gép kezelését tanulják meg, és ehhez sokallták a há­rom évet. A másik ok az állami vállalatok tanulóinál a szerződések hiánya. Amíg a kisiparosokkal, ktsz-ek- kel szerződéseket kötnek a tanulók és bizonyos erköl­csi függés is jelentkezik, ezek révén az állami ipar­ban akkor bontják fel a munkaviszonyt, — amikor akarják; Mérvadó a reális helyzet Az kétségtelen, hogy ok­tatási politikánk iránya egyre inkább a kötelező középiskola felé mutat. — hatott örömtől remeg, ami­kor elmondja, hogy két ki­sebb fia Pali és Feri is ott hajladozott a paprika, para­dicsom földön. Segítettek a szedésben, hogy szaporítsák édesanyjuk egységét. Ott­honi munkáját is igyekez­nek megkönnyíteni. Meg­etetik a jószágot, bekészí­tik a tüzelőt S milyen so­kat jelent ez a határból fáradtan hazatérő asszony­nak. Mert a munka mellett bőven akad egyéb elfoglalt­sága is. A legutóbbi tanács- választáskor a Sallai utca és környékének lakói őt je­lölték, illetve választották tanácstagjuknak. Ügyes-ba­jos dolgaikkal hozziá for­dulnak, tanácsot kérnek. Legutóbb az Akácfa utca lakói kérték: továbbítsa ké­résüket, hogy ők is kapja­nak villanyt, összeírta azt is, körzetében az őszi fásí­táskor mennyi csemetét akarnak elültetni. Az utak fásítása, vagy éppen feltöl­tése, s ebben a lakosság résztvételének megszervezé­se is Székelyné gondja. Az asszonyok, akikkel együtt dolgozik a tisza- sűlyi Lenin Tsz-ben és a falubeliek is ilyen kérdé­sekre várnak tőle választ: a téli hónapokban szervez- nek-e szabás-varrás tanfo­lyamot, vagy kézimunka szakkört? Lesz-e nők aka­démiája? Székelyné — úgyis, mint a nőtanács elnöke, — örül az érdeklődésnek. Különö­sen annak, hogy a tavaly is jól sikerült előadások vonzzák az asszonyokat. Azt remélik: a télen mée többen járnak majd rend­szeresen a nők akadémiájá­ra, ahol sok mindenről hall­hatnak, tanulhatnak. Ez az egyszerű asszony így osztja meg erejét, mun­káját családja és a közös­ség érdekében. Mert mind a kettőnek ügyét szívén vi­seli; Azonban a reális helyzetet és az ipar szükségleteit is figyelembe kell venni, az­az az iskoláztatás fejlődé­sének fokozatosságát szük­séges szem előtt tartani; Még hosszú ideig elsősor­ban az iparitanuló iskolák adják a szakmunkásokat; Nem szerencsés dolog például az elégséges ered­ményt elért tanulókat min­den áron gimnáziumba ad­ni. Különösen az építőipar területén mutatkoznak ége­tőhiányok. Az érettségizők közül Szolnokon ipari ta­nulónak mindössze huszon­egyen jelentkeztek ez évre; ami az igen mérsékelt be­iskolázási tervnek csak kö­rülbelül . 50 százaléka. Az építőipart azonban a hu­szonegyből egy sem vá­lasztotta; Itt említenénk meg, hogy időszerű lenne a kőműves tanulók képzésének re­formja. Az új építőanya­gok felhasználása megkö­veteli, hogy ne csak a fa­lazáshoz, vakoláshoz ért­senek az új szakmunkás­jelöltek; A hiányosságon segíteni nem könnyű; Egyet még is javasolnánk: amelyik szakmában erre csak egy mód is van, leány tanuló­kat is vegyenek fel. Amíg a fiúknál az is probléma; hogy megfelelő számban népesítsék be a középisko­lákat, többszáz leány van megyénkben, aki évente semmilyen továbbtanulás­ban nem vesz részt; a nyol­cadik általános után lehe­tőség hiányában otthon marad. Ez különösen falun és a tanyavilágban jellem­ző tünet. A szakmai tudás is ad „érettséget“ Az alapvető cél, a közép­iskola általánossá tétele nem szenvedhet csorbát. A megoldás, ugyancsak az iparitanuló intézet igazga­tója szerint: úgy alakítani a tanulóképzés alatt a köz­ismereti tárgyakat, hogy a szakmunkás oklevél meg­szerzése után a fiatal mun­kás két év alatt érettségiz­hessen- — így a szak­ma gyakorlása mellett vé­gezheti el az esti tagoza­tot a középiskolán. Ilyen jellegű elképzelés körvona­lai már országosan is kez­denek kibontakozni. Az állami építőipari vál­lalatnál hatszázkilencven- három ipari tanuló dolgo­zik és tanul ez évben. Az igény ennek kétszerese len­ne. Ehhez azt is hozzá kell tennünk, hogy egy részük nem marad a megyében az oklevél megszerzése után. A szakmunkás képzése az építés gépesítésének elen­gedhetetlen velejárója. Ép­pen ezért a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordí­tani a szülők meggyőzésé­re: a háztáji disznóőrzés­nél különb jövő gyerme­kük számára az, hogy szakmunkássá lehetnek a mezőgazdaságban vagy az iparban. Akit pedig tehet­sége nyilvánvalóan nem tesz képessé rá, annál ne erőltessék a középiskolát. Az ipari tanulók közé ter­mészetesen nemcsak a gyenge előmenetelűeket ve­szik fel. Bonyolult, sokrétű és szép szakmák várják jó előmenetelő fiataljainkat is. Szolnokon mintegy száz­tíz szakmát tanulhatnak. — ht A vidám köszörűs Hazai események A posta újabb emlékbé­lyeggel gyarapítja az év­fordulók—események elne­vezésű bélyegsorozatót. Ok­tóber 26-án a fővárosi könyvtár hatvan éves fenn­állása alkalmából hatvan filléres emlékbélyeget hoz­nak forgalomba. Az új bé­lyeg Szabó Ervint a fővá­rosi könyvtár alapítóját áb- rázoija.­* A; P. Mareszjev, a Szov­jetunió hőse, a szovjet há- bofrús veteránok bizottsá­gának főtitkára, aki a Ma­gyar Partizán Szövetség meghívására szabadságát Magyarországon töltötte, visszautazott a Szovjetunió­ba. Elutazásakor a Magyar Partizán Szövetség több ve­zetője és tagja búcsúztatta. * A magyar—kínai kultú­rába egyezmény 1964. évi programja alapján szerdán Budapestre érkezett a kínai nemzeti művészeti együttes. A vendégeket a ferihegyi repülőtéren a Művelődés­ügyi Minisztérium, a kultu­rális kapcsolatok intézete, az Országos Rendező Iroda, a KISZ Központi Művész- együttesének éa a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének képvise­lői fogadták; A 38 tagú együttes három hétig sze­repel Magyarországon, és kilenc előadást tart a fővá­rosban, valamint több vidé­ki városban; * Az október 25. éa novem­ber 8. között Firenzében megrendezésre kerülő II. Nemzetközi Vadászati Ki­állításon tizenhárom szarvaa, hat dámvad, tíz őz, három muflon és tíz vaddisznó trófeát mutatnak be. Szakembereink számí­tása szerint a kiállításra küldött magyar anyag egyik legszebb darabja — egy múlt évben elejtett szarvas trófeája — a nemzetközi zsűri előtt is világrekor- demek bizonyul majd; * A termelőszövetkezeti ta­gok biztosítási és önsegé­lyezési csoportja szervezé­sében szerdán 25 termelő­szövetkezeti gazda utazott Ausztriába Gyöngyösről. A Mátra-aljai híres borvidék termelőszövetkezeti gazdái öt napot töltenek Becsben és környékén. Ez idő alatt tanulmányozzák az osztrák szőlőművelés módszereit, elsősorban a Lenz—Moser féle magaskordonos műve­lési eljárást Sajtóértekezletet tartottak az űrhajósok Egy egyszerű asszony GONDJAI Nagy Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents