Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-18 / 245. szám

3W*. október 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP u Lesz-e áj Pattanta csatorna f Az éhség bűvös köre A föld lakosságának csaknem a fele éhezik Mexico GUATEMALA . .ST i Guatemala. BR- t ■-..Tc^honduras * . SALVADOR » HONDURAS Tegucigalpa’ iMonoguol NICARAGUA PANAMA Ltima-ciok'r. lit' rfié.'Í.JÉ iTajgni Amióta rövid hírügynök­ségi jelentés adta tudtul, hogy az amerikai kongresz- szus jóváhagyta és aláírás végett Johnson elnök elé terjesztette azt a törvény­javaslatot, amelynek ér­telmében 17,5 millió dollárt fordít az Egyesült Államok az Atlanti- és a Csendes­óceánt összekötő új csator­na építési lehetőségeinek tanulmányozására, egyre inkább realitássá válik a második mesterséges kö­zép-amerikai víziót elkészí­tése^ TERVEK A PÁNCÉLSZEKRÉNYBEN A terv nem mai eredetű Már a második világhábo­rút követő években szóba került egy szintkülönbség nélküli csatorna építése — a költséges zsiliprendszer helyett. Az elkészült tervek azonban a munkálatok ma­gas költségei miatt évekre páncélszekrénybe kerültek. Mindazonáltal mégsem le­het figyelmen kívül hagy­ni, hogy a csatornarendszer elavult, fenntartása rend­kívül költséges, a hajók át­haladása korlátozott, és hosszú ideig tart, s az ál­landóan fokozódó forgalom miatt (1953-ban még csak 7400, 1963-ban pedig már 11 ezer hajó haladt át) az igazgatóság becslése sze­rint, már a hetvenes évek végén olyan torlódás ke­letkezne a csatorna mind­két bejáratánál, hogy na­pokig kellene az egyes ha­jóknak az áthaladásra vá- rakozniok; A technikai gondoknál nagyobb súllyal estek lat­ba a politikai kompliká­ciók. Az év elején tünte­tések zajlottak le Panama állam területén: széles COSTA RICA 0*9} mirijl Abate COLOMMÁ nemzeti front követelte a rabló csatornaegyezmény felülvizsgálását. Ha diplo­máciai úton sikerült is le­csendesíteni a vihart, az Egyesült Államok vezető politikusainak be kellett látniok, hogy panamai pozí­cióik meginogtak és fel kel. lett mérniök azt is, ha nem is azonnal, de szá- molniok kell Panama elve­szítésével. A „felmelegített” tervek közül öt változat látszott a legmegfelelőbbnek. Mind­egyik útvonalat megvizs­gálták konvencionális és nukleáris robbantási mód­szerek szempontjából is. — Nukleáris robbantással e csatornaépítés költségei a hagyományos módszerekkel épített csatorna költségei­nél lényegesen alacsonyab­bak lennének; KOLUMBIA VAGY PANAMA? Az egyik lehetőség a Tehuantepeo-szoroson át vezető út, Dél-Mexikóban. Januárban Mansfield sze­nátor azt javasolta, hogy az Egyesült Államok és Mexikó fogjon össze más tengeri hatalmakkal a csa­torna megépítésére. Mexi­kó hűvösen fogadta a ter­vet. Ezenkívül a tervezetek közül a Tehuantepeo-csa- torna volt a leghosszabb és a legköltségesebb (875 nuk­leáris robbantás, 2,3 mil­liárd dollár). A Nicaragua— Costa Rica útvonal olcsóbb lenne (1,9 milliárd dollár), de számtalan politikai prob­lémát vet fel, mert két or­szágot szelne át. Egy har­madik útvonal az Atratoés Truando folyók medrén át, Északnyugat-Kolumbiát át­szelve — 610 nukleáris rob­bantással 1,2 milliárd dol­lárba kerülne. A két leg­jobb út azonban ismét Pa­namán keresztül vezetne A San Bias öbölnél a föld­nyelv alig 40 mérföld szé­les, ez a legrövidebb út, 185 nukleáris robbantás elegendő lenne, s a költsé­gek is csupán 520 millió dollárt tennének ki. A baj azonban, hogy ez az útvo­nal túlságosan közel esik lakott területekhez, s így a nukleáris robbanóanyag felhasználása veszélyes. A másik panamai útvonalnál, a dél-panamai dzsungele­ken átvivő, 60 mérfö'des Sasardi—Morti vonalnál a sugárzási veszély nem je­lentene problémát. Itt 325 nukleáris robbantásra vol­na szükség, s a költségek 600 millió dollárt tennének ki. 4500 munkás foglalkoz­tatásával négy esztendő alatt elkészülhetne. Mint már utaltunk rá, Mexikó nem mutat túlsá­gosan nagy kedvet az USA-val közös business- hez. Az sem valószínű, hogy az Egyesült Államok éppen ezt a legköltségesebb változatot választaná. — Ahogy a Nicaragua—Costa- Rica-i változatnak sincs különösebb esélye. — Az USA nyilvánvalóan vala­melyik Panamán áthúzódó csatorna építését venné a legszívesebben, viszont at­tól tart, hogy — mint a már meglevő Panama-csa­torna esetében is — politi­kai nehézségekkel kell szá­molnia. Ugyanakkor azon­ban tisztában vannak az­zal is, houy a kis Panama állam valójában nem szíve­Garázdo sas A leningrádi rendőrség „garázdálkodásért” őrizetbe vett egy hatalmas sast. amely valamiképpen beke­rült a városba. Az óriásma- diár olyan erővel zúzta be egy harmadik emeleti la­kás erkélyének ablakát, hogy a megrémült házias­szony telefonon kihívta a rendőrséget. Az „őrizetbe­vétel” nem járt különösebD nehézségekkel, mert a sas beszorult az erkély ablak­rámái közé. A „rendbontót” a 141. számú középiskola ifjú ter­mészetbúvárainak adták „átnevelés” végett. sen esne el attól a hatal­mas jövedelemtől, amit számára az új csatorna je­lenthetne. NEM FENYEGETÉS, CSAK REVOLVEREZÉS Éppen ezért — látszólag — komoly tárgyalásokat folytatnak Kolumbia kor­mányával. Ezekről az alku­dozásokról az amerikai saj­tó — nyilvánvalóan a pa­namaiak revolverezése cél­jából — már úgy beszél, mintha már döntő stádium­ba jutottak volna. Kolum­biával kapcsolatban érde­mes egyébként megjegyez­ni, hogy ma az Egyesült Államok éppen annak az országnak a kormányával tárgyal, amelyből még a század elején, 1903-ban egy mesterségesen kirob­bantott felkelés útján ki­szakította Panamát. A pillanatnyi politikai helyzet, s a szükség diktál­ta körülmények következ­tében jelenleg tehát reális lehetőséggé vált a két óceánt összekötő új csator­na megépítése. ó. Gy, Az Egyesült Nemzetek Szervezete mezőgazdasági és élelmezési problémák­kal foglalkozó szervezeté­nek, a FAO-nak az adatai szerint a föld 3X00 millió lakosa közül 1960-ban 3— 500 millió szó szerint éhe­zett, további 1000 millió ember pedig hiányosan táp­lálkozott! Az éhség központja Dél- kelet-Ázsia (India, Pakisz­tán, Ceylon, Angol-Észak Borneo, Tailand, Laosz, Fülöp-szigetek, Dél-Korea stb.) Közép»- és Dél-Ameri- ka (Haiti, Bolívia, Equador, Dominika, Salvador, Nika­ragua, Peru), Afrika (An­gola, Kenya, Tanganyika, Líbia stb.) és a közelkeleti államok (Irán, Irak, Szíria, Jordánia stb.); A statisztika szerint ezek­ben az államokban az egy főre jutó táplálék átlagosan 2150 kalória, míg a fejlett államokban (Európa, Egye­sült Államok, Kanada, Ausztrália) az átlag 3060 kalória. A rossz táplálkozás ká­ros következményei nem csupán kalóriahiányból fa­kadnak, hanem még in­kább abból, hogy az elma­radott országok egyszerű embere alig jut értékes ál­lati fehérjét tartalmazó táp- lálékhoz (húshoz, halhoz); A fejlett ipari államok la­kosa átlag négyszerannyi állati terméket (24 száza­lékot) fogyaszt, mint az elmaradott országé (6,5 százalék). Egyes afrikai or­szágokban az állati termé­kek fogyasztása mindössze 3—5 százalék. Míg a fejlett államokban úgyszólván minden ember hozzájut a táplálékok mini­mális mennyiségéhez, addig az elmaradott országokban a kis uralkodó réteg meg­kapja a szükséges mennyi­ségű kalóriát és fehérjét, a nép nagy része viszont jóval az amúgy is kimuta­tott elégtelen átlag alatt táplálkozik, nyomorog és minden évben milliók vesz­nek éhen; A magyar népnek, kü­lönösen az idősebb korosz­tálynak nem nehéz elkép­zelni mi is az a „hiányos táplálkozás”, hiszen nem is olyan régen, alig 25—30 évvel ezelőtt hazánk lar KERESZTREJTVÉNY Óda az olimpiáról gánhangzók. 50- Világhírű brazil labdarúgó. 51. Gaz. 52. Rövidítés az orvosi vénye­ken. 53. Vissza: Vas megyei község- 55. A sakkfigurák egyik fele. 56. MOI. 57. Mu­tató szócska, kétszer. 59. A családhoz tartozik. 60. Más­salhangzó, kiejtve. 61. Jó­zsef Attlia költeményének címe- 62. Hogy-e? 64. A szovjet szakszervezetek köz­ponti lapja. 66. KTÁ- 67. ISZ- 69. ízletes kolbász jel­zője­Függőleges: 2- Egymást előző betűk az ábécében. 3. Hamuvá. 4. Parancsolód. 5- Fanyar gyümölcs. 6- Régen kedvelt és ismert főzőedény Belül világossárga, kívül barna színű (tárgyraggal). 7. TG- 8- Televízió. 9. Ünnep­ségsorozat elnevezése- 10- Menyasszony. 11. Még nem jár felső tagozatba. 12. Mező- gazdasági gép- 19. A függ- 5. sz. mássalhangzói. 21- Mező- gazdasági munkát végez- 23- Azonos mássalhangzók. 24. Kocsis szerszám- 25- Zama­tos- 28. London lakói. 35. Területi Egyeztető Bizottság- 37. BIY. 38- Kopasz. 40. ... Eszter. Németh László regé­nyének címe. 43. nézi, meg... 45. Nem hagyja a helyén (első betűn +’). 46. Születés- napi torta dísze. 48. Kopár hegycsúcs- 51. GTE. 54. ... Imre, zonoraművész. — 56- Farncia asszony, fonetiku­san. 58- IE. 61- Tovatűnő. 63. Film jelzője lehet- 65. RUL­68. Mássalhangzó, kiejtve­69. GD. 70. Elsőrendű minő­ség jelzése. * Beküldési határidő: októ­ber 22. — Múltheti keresztrejtvé­nyünk helyes megfejtése: „Batyuba szedte rongyait a nyár, a pirosító kedvű oda már, oly váratlanul, ahogy érkezett”. — Könyvet nyert: Guba Magdolna, Mezőtúr. (A könyvet postán küldjük el.) Szolnok megyei Néplap, REJTVÉNYSZELVÉNYE, 1964. október 18­Régi olimpiák emlékét őr­zi egy kőtáblába vésett óda, i. e. 476-ból. Pindarosz, a görögök egyik legnagyobb lírikusa írta ezeket a soro­kat, hírül adván az eljöven­dő olimpiák versenyzőinek, hogy vízsz. 1-, függ. 16., majd így folytatja a költő: „És én... az aranykoszorú mellé teszem” vízsz. 71. Vízszintes: 13. Kerámiku- sok szerszáma. 14. Üt- 15. L. R-A. 17. Keret (-’). 18. Zenei előírás. 20- Angol hosszmér­ték, 91,4 cm. 22. Európai nép. 24. OI. 25. Tréfa. 26. Nem rád- 27. Becézett férfinév. 29. STZ. 30. Fordított néve­lő. 31. ,.,-Darja; folyó, amely az Arai-tóba ömlik. 32. Be­cézett Antal- 33. Azonos ma- i gánhangzók. 34. Azonos más- j salhangzók. 36. LT. 37. ! Cseng ikerszava- 38- TRL- j 39- Kutyája- 40. ÉIR- 41. Idő- > egység. 42- Gyakori rövidí­tés. 44- Tegyél, rövidebben. 1 46. Gól végei! 47. A ...; Vö­rösmarty elbeszélő költemé- | nyének címe. 49- Azonos ma­kosságának egy harmada — az akkori kilenc millióból három millió — hiányosan táplálkozott. A FÖLD 35 MILIÄRD EMBERT E, 1 ARTHAT, DE.,. A föld lakossága állan­dóan szaporodik; 1950-ben 2400 millió, 1960-ban 3100 millió lakosa volt plané­tánknak. Némelyek azzal magyarázzák az éhezők nagy számát, hogy a „föld nem ad elég táplálékot az embernek”. Az ilyen mal- thusista gondolkodásúak még arra is hivatkoznak, hogy a föld megművelt te­rülete 1950-től 1960-ig mindössze 8,4 százalékkal nőtt, (1300 millió hektárról. 1409 hektárra) míg a la­kosság 29,2 százalékkal sza­porodott Ez a magyarázat hazug. Magyarország lakossága a háború előtt 9 millió volt. most pedig több mint 10 millió; a szántóterület 1935- től 1962-ig 9,7 millió hold­ról 8,9 millióra csökkent mégis az egy főre jutó hús- és zsírfogyasztás az évi 50 kilogrammról 73,4 kilo­grammra emelkedett, a to­jásfogyasztás megkétszere­ződött, a cukorfogyasztás pedig megháromszorozódott (10,5 kilogrammról 30 kilo­grammra); Világméretekben még na­gyobbak az objektív lehe­tőségei az emberi táplálko­zás megjavításának, az éh­ség megszüntetésének: Je­lenleg a föld megműveli területe a másfélmilliárd hektárt sem éri el, holott négy milliárd hektár lenne megművelhető. Emellett az elmaradt országokban a föld csak egy töredékét termi annak, mint a fej­lett országokban, csupán azért mert rosszul művelik és nem gondoskodnak ter­mőerejének utánpótlásáról és fokozásáról; A melee éghajlatú országokban akár két-három termés is betaka­rítható évente; Ha általánossá válik az öntözés és a műtrágyák bőséges használata — az agrotechnika mai állása szerint — úgy anyaföldünk mintegy 35 milliárd em­bert, a föld mai lakossá­gának több mint tízszere­sét jóllakathatja. Ezt a tudósok számították ki. — Ugyanakkor a mostani 3100 millióból minden má­sodik éhezik vagy rosszul táplálkozik! Sőt a számok tanulsága szerint az egy főre jutó fehérje a hábo­rú befejezése óta átlag 72 grammról 68 grammra csökkent; Minthogy a fej­lett államokban a fehérje fogyasztás nőtt, nyilvánva­ló, hogy az elmaradt álla­mokban a fogyasztás csök­kenése még nagyobb. Planétánk nagy részén az éhség bűvös köre uralko­dik: az emberek rosszul táplálkoznak, elgyengülnek, nincs erejük a rendszeres munkához; ha pedig nem dolgoznak, nem is termel­nek, és éhezésre kárhoztat­ják önmagukat. Miért? Azért, mert a gazdag, tőkés országok mo­nopóliumai évente sok mil­liárd dollár értéket szipo lyoznak ki éppen az itt fel­sorolt ázsiai, afrikai és la­tin-amerikai éhségsújtotta államokból. Ha a fejletlen országokból származó hasz­not és a fegyverkezésre for­dított eszközöket eme or­szágok termelőeszközei,. jR főként a mezőgazdasági termelés fejlesztésére for­dítanák, a földön minden ember jóllakhatna. Lovas Márton

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents