Szolnok Megyei Néplap, 1964. október (15. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-01 / 230. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. október f: Hruscsov fogadta Sukarnot Moszkva (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök szerdán a Kremlben újabb megbeszé­lést folytatott dr. Sukarno- val, az Indonéz Köztársaság elnökével és miniszterelnö­kével. A megbeszélésen jelen volt Anasztasz Mikojan. Tizenöt évi fegyházra ítélték Himm.er egy­kori szárnysegédét Münchenben több hóna­pos tárgyalás után — mint már jelentettük — szerdán hirdettek ítéletet Kari Wolff volt SS-tábomok, Himmler egykori szárnyse­géde bűnperében. A bíró­ság Wolffot 15 évi fegy­házra ítélte, több mint há­romszázezer ember meg­gyilkolásában való bűnré­szesség miatt. Előzőleg az ügyész életfogytiglani fegy- házait, a védő pedig fel­mentő ítéletet javasolt. Az ítélet indokolása azon­ban hangsúlyozza: a tár­gyaláson előkerült bizonyí­tékok meggyőző módon ta­núsították, hogy Wolffnak tudomása volt Hitler és Himmler tömeggyilkos- terveiről, Himmler beavat­ta őt a legtitkosabb ter­vedbe is és Wolff maga is közreműködött a varsói gettó lakosainak megsem­misítésében. (MTI) Franciaország csökkenti feketeafrikai csapatainak létszámát Messmer francia hadügy­miniszter egy sajtóértekez­leten bejelentette, hogy a fekefe-afrikában állomásozó francia csapatok létszámát a jelenleginek egynegyedé­re csökkenti. Franciaor­szágnak 1965 július elsején 6600 katonája marad a volt fekte-afrikai országokban, a jelenlegi 27 800-zal szem­ben. A miniszter aláhúzta, a tervezett intézkedés nem kissebbíti a francia fegy­veres erők akcióképességét Afrikáiban. A Franciaor­szágban állomásozó ejtő­ernyős csapatok, — mon­dotta — az afrikai kormá­nyok kérésére néhány óra alatt a helyszínre érkez­hetnek. A miniszter ezzel nem zárta ki egy, a Gabo­nához hasonló beavatkozás lehetőségét. A hadügyminiszter kitért a francia atom fegyverkezés­re és kiemelte, hogy a hadsereg ereje ma már nem létszámtól, hanem a bombák ldlotonnákban és megatonnákban kifejezett pusztító hatásától függ. Az egyik újságíró kérdé­sére, hogy a csedes-óceáni országok miként fogadják a polinéziai Korall-szige- teken épülő francia atom- lőtér tervét, Messmer ki­jelentette, a szomszédos or­szágok mind ellene varrnak, kivéve Kínát. (MTI) Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a Kínai Népköztársaság vezetőihez Mao Ce-Tung elvtársnak, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnö­kének, Liu Sao-Csi elv­társnak, a Kínai Népköz- társaság elnökéneik, Csu Te élvtársnak, a Kínai Népköz- társaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottsá­ga elnökének, Csou En-Laj elvtársinak, a Kínai Népköz- társaság Államtanácsa el­nökének Peking A Kínai Népköztársaság megalakulásának 15. évfor­dulója alkalmából a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya és népe nevében jókíván­ságainkat küldjük önök­nek, a nagy kínai népnek. 15 évvel ezelőtt a kínai nép forradalmi harcának eredményeként létrejött a Kínai Népköztársaság. Ez­zel megnyílt a felemelke­déséhez és felvirágzásához, a szocializmus felépítésé­hez vezető út a kínai nép előtt. A magyar népet őszinte örömmel tölti el minden eredmény, amelyet a testvéri kínai nép ezen az úton előrehaladva elért. Népeinket és országain­kat összefűzi a szocializ­mus felépítésének közös ügye, az imperializmus el­len, a béke megvédéséért folytatott harc közös érde­ke. Őszintén óhajtjuk, hogy országaink kapcsolatai és népeink barátsága a mar­xizmus—leninizmus elvei alapján, a proletárinterna­cionalizmus szellemében fejlődjék. Nagy nemzeti ünnepük alkalmából további sike­reket kívánunk a testvéri kínai népnek. Kádár János a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke. Dobi István a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke Péter János külügymi­niszter is táviratban fejez­te ki jókívánságait, Csen- Ji-nek, a Kínai Népköztár­saság külügyminiszterének az évforduló alkalmából. A Magyar Szakszerveze­tek Országos Tanácsának Elnöksége, a KISZ Köz­ponti Bizottsága ugyancsak üdvözlő táviratot küldött az évforduló alkalmából. Négyszemközti megbeszélés Erhard és Strauss között Erhard kancellár kedden este a Schaumburg-palotá- ban két és félórás meg­beszélést folytatott Strauss- szal, a CSU elnökével. A találkozóról hivatalos rész­leteket nem közöltek, csak annyit, hogy a közeljövő­ben újabb megbeszélésre kerül sor a két politikus között A Westdeutsche Allge­meine Zeitung értesülése szerint Erhard a megbe­szélés során felkérte Strausst, hogy szüntesse be a kormány külpolitikája el­leni támadásait. A kancel­lár hangsúlyozta, hogy a legutóbbi községi választá­sok bebizonyították, milyen veszélyes következmények­kel járnak a kormánypár­ton belüli személyes vil­longások. CSU-korökfoem a találko­Ciprus ragaszkodik a Nicosia—Kirónia közötti útvonal szabaddátételéhez — Ciprus mindaddig nem engedi meg a sziget- országban állomásozó török csapategy ségek leváltását, amíg a törökök szabaddá nem teszik az általuk el­lenőrzött nicosiai—kireniai útszakaszt — jelentette ki Makriosz elnök kedd esti sajtóértekezletén. U Thant ENSZ-főtltkár a Biztonsági Tanács pén­teki ülésén, amelyen meg­hosszabbították a ciprusi ENSZ-erők mandátumát, bejelentette: az érdekelt felek hozzájárultak ahhoz a javaslatához, hogy a tö­rökök által ellenőrzött út­szakaszt helyezzék kizá­rólagos ENSZ-felügyelet alá és tegyék szabaddá a polgári forgalom előtt. A kérdésről kedden élénk diplomáciai tárgya­lások kezdődtek: Thimajja tábornok, ciprusi ENSZ- főparancsnok külön-Rülön felkereste Kücsük ciprusi alelnököt, a nicosiai török ügyvivőt és Belcher ame­rikai nagykövetet. Ugyancsak erről a prob­lémáról tárgyalt U Thant-al az ENSZ székhelyén Rosz- szidesz ciprusi és Eralp tö­rök ENSZ-delegátus. Eralp a megbeszélés után a tudósítókkal közölte, hogy a fenti ügyben „buk­tatók jelentkeztek”. E buk­tatók mibenlétét azonban nem volt hajlandó köze­lebbről meghatározni, zó után azt mondták, hogy Strauss hajlandó elásná a csatabárdot és ismét közös platformot követni a kül­politikai kérdésekben. — Strauss viszont arra kérte a kancellárt, hasson oda, hogy a kormánykoalícióban résztvevő szabad demok­rata párt szüntesse be az ő személye ellen indított kampányt. Egyes híreik szerint Strauss ígéretet követelt Erhardtól arra, hogy a jö­vő évi választások után ismét felveszi őt kormá­nyába. Erhard azonban ál­lítólag azzal tért ki, hogy kijelentette: személyi kér­désekről csak az 1965-ös választások után lehet majd dönteni. Tizenöt éves a Kínai Népköztársaság Tizenöt esztendővel ez­előtt alakult meg a. Kínai Népköztársaság. A kínai nép hosszan tartó, véres harcok után vívta ki füg­getlenségét és azt a jogát, hogy elindulhasson a szo­cialista fejlődés útján. Ez az ünnep nemcsak a kínai népé — ünnepe világszerte mindazoknak, akik a kínai nép forradalmi harcának betetőzését, ezt a világra szóló győzelmet úgy kö­szöntötték, mint a nép si­kerét. A második világhá­borút követő időszak nagy történelmi eseménye volt a Kínai Népköztársaság megalakulása, az a tény, hogy a nép a kommunista párt vezetésével a földke­rekség legnépesebb orszá­gában győzelmet aratott, s felszabadította hazáját az imperializmus láncából. Ha az ünnepi évfordulón végigtekintünk azokon az erőfeszítéseken, amelyeket a kínai népnek meg kel­lett tennie, hogy elmara­dott, szegény országból korszerű iparral, mezőgaz­dasággal, fejlett tudomány- nyál és technikával ren­delkező szocialista országgá építse hazáját, nem feled­kezhetünk meg arról a je­lentős segítségről sem, ame­lyet a kínai nép harcának minden szakaszában kapott a haladás és a demokrácia nemzetközi erőitől, minde­nekelőtt pedig a szocialista nagyhatalomtól, a Szovjet­uniótól. Az intemaciona* lista támogatás kétségtele­nül hozzájárult azokhoz a sikerekhez, amelyeket a munkaszerető kínai nép áldozatos, alkotó erőfeszí­téssel elért mind az ipa­rosításban, mind a mező- gazdaság fejlesztésében, mind a kulturális forrada­lom területén. Természetes, magától értetődő, hogy a népi Kína barátokra és szövetségesekre talált a szo­cialista országokban; annál inkább sajnálatos, hogy a kínai vezetők az elmúlt esztendők során elutasítot­ták a jószándékkal nyúj­tott baráti kezeket. A nem­zetközi kommunista mozga­lom bomlasztása a kínai nép érdekeivel is ellenke­zik, amint nyilvnvaló az is, hogy a szocialista célok megvalósítása feltételezi az internacionalizmust, a mar­xista—leninista elvek tisz­teletben tartását. A Kínai Népköztársaság megalakulása internaciona­lista ünnep, amelyet kö­szönt a magyar nép is. Népünk Kína népének igaz barátja: ezért küldi jókí­vánságait az ünnep alkal­mából a Kínai Népköztár­saság dolgozó népének, De Gaulle üzenete Csombéhoz Az AFP jelentése szerint Franciaország Leopoldvü- le-i nagykövete átnyújtotta Csomóénak De Gaulle elnök személyes üzenetét. Újság­írói körökben úgy vélik, hogy az üzenetben a francia elnök válaszolt Csőmbe ké­résére a műszaki, szakér­tői és anyagi segítséget illetően. De Gaulle vála­sza a jelek szerint kedve­ző. A francia elnök külö­nösen a Kongón belüli hír­közlési hálózat tökéletesí­tése dolgában jelent be se­gélynyújtási hajlandóságoti Különös mentés A balti partokon szolgá­latot teljesítő egyik szov­jet határőr különös formá­jú úszó tárgyra lett figyel­mes. Távcsövén keresztül hamar kivette, hogy egy felfordult hajó hánykolódik a nyílt tengeren, oldalán pedig három ember kétség- beesetten integet. Nyomban kifutott a ha­tárőrség egyik mentőhajó­ja és sikerült a több mint nyolcórás kapaszkodástól holtfáradt embereket csó­nakba emelni. A megmen­tettek azonban elmondták, hogy társaik a gyors irány- változtatástól felborult ha­jó belsejében vannak. Szi- nyica mérnök-kapitány, a mentőcsapat parancsnoka búvárruhát öltött és a mélyben 40 percig kutatva. „Magyar Kultúra” A PRÁGAI megtalálta azt az ajtót, amelyen biztonságosan be- ! juthat az alsó fedélzeten ! lévő öt emberhez. í A kapitány két tenge­résznek oxigénpalackot és álarcot adott, azok a fel­színre másztak, két másik tengerészt pedig lebocsá- tott kötélhágcsón húztak fel. Legnehezebb volt meg­menteni a tenger ötödik foglyát, egy asszonyt, aki sehogy sem akart a fedél­közből a vízbe menni. Vé­gül a mentőcsapat egyik tagja könnyű búvárruhát vitt le neki és egy kis bá­torítás után felhozta. A kis hajó személyzeté­nek két tagját, még a men­tőcsapat megérkezése előtt elsodorta a tenger, AMIKOR néhány nappal ezelőtt Prágában bekuk­kantottam a csehszlovák főváros szivében lévő köny­vesboltba, a „Magyar Kul­túrába”, hogy megvásárol­jam a legfrissebb budapes­ti újságokat, nem sejtet­tem, milyen változások tör­téntek a kis magyar kul­túrközpont tevékenységé­ben. Négy esztendővel eze­lőtt is nagy volt a forga­lom, azonban aligha hason­lítható a maihoz — akár­csak a két testvéri ország közötti utasforgalom, amely együttesen az idén túlha­ladja az egymilliót! Persze, már elöljárójában helyesbí­tenem kell: a Vencel téri „Magyar Kid túra”, tágas üzletével, s két emeletet betöltő előadótermeivel, klubszobáival, irodáival valójában a Magyar Nép- köztársaság „kultúrkövete”, ahogyan a budapesti „Cseh­szlovák Kultúra” jószom­szédunk kultúrájának ma­gyarországi központja. Tudósok, művészek, szakemberek cseréje A magyar—csehszlovák kultúrális kapcsolatokat ter­mészetesen hiba lenne e két intézetre szűkíteni Amióta a két ország népei a szocializmus útját jár­ják, s érdekeik céljaik azo­nosak — évről évre széle­sebb körű tevékenység bon. takozik kj kultúránk hala­dó hagyományainak feltá­rására és kölcsönös megis­merésére. A kulturális egyezmény nemcsak együt­tesek, művészek, kiállítá­sok rendszeres cseréjét biztosítja, hanem lerakta a két ország művészei, tudó­sai állandó szakmai tapasz­talatcseréjének alapjait. Emelkedik az ösztöndíjasok, tudományos kutatók és szakemberek cseréjéneik száma. A tudományos és kulturális kapcsolatokról ezúttal csupán néhány pél­dát, a legutóbbi időkből. A prágai Károly Egyetem a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel, a prágai Közgazdaságtudomá­nyi Főiskola a budapesti Marx Károly Közgazdasági Egyetemmel, a nyitrad Pe­dagógiai Intézet a szegedi Pedagógiai Főiskolával kö­tött együttműködési szer­ződést. Akadémikusok, tu­dósok kölcsönös előadásso­rozatai éppúgy rendszeres­sé váltak, mint művészeink zenészeink. zenekarjaink vendégszereplései. A cseh­szlovák színházakban rend­szeresen bemutatnak ma­gyar darabokat (például Darvas: Kormos ég, Mes­terházi : Pesti emberek), Budapesten pedig cseh és szlovák színdarabokat (Bla- zek: Harmadik kívánság, Kohut: Ilyen nagy szere­lem). A filmek, könyvek cseréje ugyancsak megsok­szorozódott az elmúlt esz­tendőkben. Sokezer turista A két szocialista ország kulturális együttműködését tehát nem szűkíthetjük a prágai „Magyar Kultúrá­ra”, illetve a budapesti „Csehszlovák Kultúrára”, Mégis a Vencel téri ma­gyar kultúrközpont hét­köznapjai nagyszerűen szemléltetik a megnöveke­dett érdeklődést és az uta­zások számának ugrássze­rű növekedésével bekövet­kezett új szükségleteket, új lehetőségeket. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a „Magyar Kultúrát”, az idén több tízezer csehszlo­vák túrista kereste fel* útmutatást, segítséget kér­ve magyarországi utazásá­hoz. Nemcsak autótérké­peket, útikalauzt kértek,- hamem igyekeztek alaposa b- itasn előre megismerni az uti- programjukban szereplő vi­déket, városokat. Évente több magyar nyelvtanfolya­mot indítanak az érdeklő­dők számára, — az idén 800 részvevővel — bemu­tatják az új magyar fil­meket, s hetenként több­ször is rendeznek ismeret- terjesztő filmestéket, doku- mentumf ilmeket vetítenek, művész- és írótalálkozókat szerveznek. Nemcsak a Vencel-tér sarkán emelkedő „Magyar Kultúrában”, hanem Prágá­ban máshelyütt és vala­mennyi vidéki városban, ipari központban megtalál­hatók a magyar kultúrköz­pont kiállításai, Baráti ta­lálkozói. Különösen a mű­szaki tapasztalatcserével kapcsolatos előadások, ősz- szejövetelek vonzanak nagy közönséget, amelyek film­vetítéssel kezdődnek és az egymás országába, üzemé­be való baráti látogatással végződnek. Egyetemek, is­kolák diákjainak kölcsönös utazását is elősegítették, az idén pedig szinte áradat­ként jöttek az érdeklődők felvilágosításért p. balatoni, budapesti nyári'-' ' lehető­ségekről. Előadások, kiállítások A prágai és a bu -1 pesti kultúrközpont feladata egy­re szerteágazóbb. Ma már nem egyszerűen könyveket és hanglemezeket, művészi reprodukciókat kínálnak az érdeklődőknek, hanem a két ország sokoldalú együtt­működésének fontos fogas­kerekei. Az idén Prágában például magyar szakembe­rek mezőgazdaságunk kü­lönböző kérdéseiről, a leg­újabb tapasztalatokról, a magyar vegyiparról. táv­közlésről, hazánknak a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsában való részvételé­ről, s más kérdésekről tar­tanak előadást. Ezek az előadások a „Magyar Kul­túra” kiállítási termében bemutatókkal párosulnak. Itt láthatták először a „Shakespeare a magyar színpadokon” című vándor­kiállítást is, amely most Csehszlovákia városait járja. így válik a prágai „Ma­gyar Kultúra” népeink test­véri kapcsolatainak egyik központjává, amely segítsé­get nyújt a magyar kultúra és tudomány megismerésé­hez. a két ország testvéri barátságának elmélyítésé­hez. Sebes Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents