Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-15 / 216. szám
1964. szeptember 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Országos méhészeti tanácskozás lúrkevén Tegnap az állatorvosok és a méhészeik vették birtokukba a túrkevei kultúr- otthomt. Délelőtt 10 órakor dr. Ősz Gyula, az Országos Agrártudományi Egyesület elnöke köszöntötte az ország különböző részeiből összegyűlt szakembereket. A megnyitó beszéd után dr. Búza László, az Országos Méhegészségügyi Intézet titkára tartott beszámolót. A közös ebéd után a túrkevei Vörös Csillag Tsz- be látogattak a szakemberek. Megtekintették a 300 családból álló tenyészetet, és a gyakorlatban ismerkedtek a terelésd eljárásokkal. A másodízben megrendezett országos tanácskozás gyakorlati segítséget nyújtott a szakembereknek. Az egészségügyi felügyelet jobb megszervezése, a fertőző betegségek kötelező bejelentése útján, gyors beavatkozással lokalizálni lehet a fertőzést, és mint a Szolnok megyeiek példája is bizonyítja; gondos munkával meg lehet szüntetni a fertőző betegségek terjedését — ki — 12 családos lakóház épül Tiszafüreden a poroszlói út mellett Ülést tartott a megyei operatív bizottság Tegnap ülést tartott a megyei operatív bizottság. Elsőként beszámoltatta a kunhegyesi járás párt- és állami vezetőit, az idei kenyérgabona átlagtermés alakulásáról, valamint az őszi betakarítási, a szántási és vetési munkák menetéről. A kunhegyesi járásban — a megye járásaihoz és városaihoz viszonyítva — a legalacsonyabb termésátlagot érték el búzából. A bizottság megállapította ennek oka az. hogy a búza egy része rosszul előkészített, ési gyenge minőségű földbe került (még az intenzív búzák is) kedvezőtlenek voltak az elővetemények. nem mindenütt szórták ki az alapműtrágyát. A szükségesnél kevesebb vetőmagot adagoltak, s az nem megfelelő mélységbe került a talajba. Az operatív bizottság — megállapította, hogy a kunhegyesi járás közös gazdaságai a megye átlagnál rosszabb talajadottságokkal rendelkeznek. Ám az említett tényezők mégis jelentősen befolyásolták az alacsony termésátlagok kialakulását. A járás vezetői látják a hibák okait, s most az előkészítés során megfelelő intézkedéseket tettek a gazdaságokban a hibák megelőzésére. A bizottság javasolta, hogy azoknak a tsz- eknek, ahol legalacsonyabbak voltak az átlagok, több szakmai segítséget kell adni. Gyorsítani kell a kapások betakarítását, s a talajelőkészítést a búza alá. Elmaradtak az alapműtrágya kiszórásával is, tehát pótolniuk kell e mulasztást. A tavalyi hibák arra figyelmeztetnek, hogy a vetés időszakában nagyobb következetességgel kell végezni a helyszíni ellenőrzést. Az állami gazdaságok megyei igazgatója és a megyei tanács vb főagronómusa az időszaki mezőgazdasági munkákról adott tájékoztatást. A bizottság megállapította, hogy az őszi munkák ütemében — különösen a betakarításban — az egyes járások és városok között igen nagy az eltérés. Karcagon a cukorrépa 35,5 százalékát már kiszedték, Jászberényben el sem kezdték ezt a munkát. A mezőtúri tsz-ek a kukorica 10,2 százalékát törték le. a hasonló adottságú Karcagon és Túr- kevén még hozzá sem fogtak. Ugyanezt lehet elmondani a napraforgó szedésről is, különösen Túrkevén. Nem megfelelő az őszi árpa vetési üteme Kisújszálláson és a kunszentmártoni járásban. A napraforgó betakarítása azért is halad lassan, — mert jó néhány közös gazdaságban kézzel szedetik azt, pedig ez a munka teljesen gépesíthető. így elvonják a kézi erőt a kukorica töréstől. Megengedhetetlen hogy a cukorrépa szedéskor a termelőszövetkezetek — pusztulni hagyják a cukorrépa koronáját, holott minden eszközt meg kellene ragadniuk arra, hogy növeljék a takarmánybázisukat £se ezért az operativ bizottság felhívja a járási, városi operatív bizottságok, és a gazdaságok figyelmét, hogy határozottabb intézkedéseket tegyenek a betakarítási és vetési munkák meggyorsítására. Szolnok megye gazdaságai 105,2 százalékra teljesítették kenyérgabona felvásárlási kötelezettségüket. A z operatív bizottság megállapította, hogy a megyei tanács vb felvásárlási osztálya, valamint a felvásárló vállalat munkatársai dicséretes munkát végeztek. Elősegítették, hogy megyénk teljesítse állam iránti kötelezettségét. A mezőgazdasági munkák helyzete A Szolnok megyei Tanács VB Mezőgazdasági Osztálya és a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának jelentése alapján. Járás, város neve: ií iif f at P•s-s-te» 3, fi > 3« J § M í> Jj Q, a "Sí g ba 8 Má őszi árp vetés | F 0 u •s tervének teljesítése százalékban Karcag 69.8 36.3 39.4 42.9 35.5 Mezőtúr 69.5 34.0 100.0 24.2 9.7 Túrkeve 66.2 41.9 66.6 54.6 23.8 Szolnoki járás 65.2 46.6 82.3 59.2 13.7 Tiszafüredi j. 62.7 47.2 52.9 47.9 31.8 Kunhegyesi j. 57.3 53.4 58.7 45.6 28.8 Kunszentm. j. 54.5 47.4 86.4 11.2 19.3 Jászberény v. 50.6 43.9 57.8 28.5 — Jászberényi j; 48.9 37.2 40.2 43.9 12.4 Kisújszállás 48.3 49.7 44.4 18.9 32.0 Töröksztm. v. 46.9 56.5 46.1 01.0 13.5 Töröksztm. j. Szolnok megye termelőszövet43.4 54.3 66.2 63.7 18.5 kezetei : Szolnok megye 57.4 45.3 62.0 44.2 18.8 áll. gazdaságai 85.0 43.2 X 20.6 30,2 x = Az állami gazdaságokban 195 zik két műszakban. traktor dolgoÁ nemzetközi állcsmpénzügyi intézet XX. kongresszusa Huszonkét ország több mint 150 szakemberének részvételével hétfőn délelőtt a Magyar Tudományos Akadémián megnyílt a nemzetközi állampénzügyi intézet XX. kongresz- szusa. A megnyitó beszédet dr. B. Schendstoek holland professzor, az intézet igazgatótanácsának elnöke mondotta, majd Tímár Mátyás, pénzügyminiszter köszöntötte a kongresszust. Ezután Mme. dr. E. Cves- sillier, francia és dr. Gadó Ottó magyar közgazdász tartotta meg külön-külön referátumát „A pénzügyi politika és a pénzügyi mechanizmusok szerepe a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés és gazdasági stabilitás szolgálatában” címmel. A nemzetközi állampénzügyi intézet egyébként 1938 óta működik, tagjai között 1961, vagyis a varsói kongresszus óta vesznek részt a szocialista országok közgazdászai is. Az intézet minden évben felváltva egy szocialista és egy nyugati országban tartja meg kongresszusát. A mostani XX. kongresszust a magyar közgazdasági társaság pénzügyi szakosztályának meghívására rendezik Budapesten. (MTI) Megkezdődött a mezőgazdasági kiállítás szakmai hete Hétfőn reggél megkezdődött a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás szakmai hete. Ennek keretében hétfőtől szombatig minden délelőtt 4000—5000 szakember tanulmányozza a szakterületéhez tartozó kiállítási bemutatókat. A szakmai hét programján szereplő 12 szaikágazat közül hétfőn a szarvasmarha- a sertés- és a baromfi- tartás, a szántóföldi növénytermesztés, a kertészeit, a gépesítés és az üzem- szervezés legújabb módszereinek és eszközeinek tanulmányozását kezdték meg. A pavilonok és szabad területek anyagát az egyes témák kiváló művelői mutatták be a termelő- szövetkezetekből, állami gazdaságokból, szakigazgatási szervektől, oktatási és kutatási intézményekből érkezett szakembereknek. Több témakörből hangzott el előadás és a természetben látottakat sok ®^ak- film egészítette ki. A szakmai héten a nagy- közönség naponta délután 2 órától tekintheti meg a kiállítást, öt óra után a kiállítás ezen a héten is 4 forintos jeggyel látogatható. (MTI) !Vhtinkater£iBet: AZ ALFÖLD Beszélgetés az olajbányászok pártéletéről Rumpf Pál elvtárssa!, a kőolajipari pártbizottság titkárával beszélgetett lapunk munkatársa. A kunhegyesi járási könyvtár olvasóinak mintegy 30 folyóirat áll r*”» Ikezésére az ízlésesen berendezett olvasóterembe!» — A vállalat az egész Alföldön tevékenykedik. Hogyan tudják így a pártmunkát végezni? — A vállalatnak Egertől Orosházáig. Szegedtől Hajdúszoboszlóig vannak fúrásai és már termelő üzemei. Nagyon sok helyen dolgozik az a közel háromezer ember, aki a vállalat kötelékébe tartozik. Pártszerveze- tileg ugyan nem tartoznak hozzánk a megyén kívüli munkahelyen dolgozó párttagok, de a termelést segítő tevékenységüket nagyon fontos velünk is összehangolni. Ebben a 25 tagú üzend pártbizottság mellett a pártcsoportok működnek nagyon jelentősen közre. Pártbizottsági tagjainknak egy- egy munkahelyen önállóan kell dolgozniok, segíteni a pártbizottság határozatainak végrehajtását. S helytállnak a maguk posztján. A munka területek szétszórtsága miatt nálunk az átlagosnál nagyobb jelentősége van a végzett munka írásos megőrzésének. Ezért a bizalmiaknak egy idő óta naplót rendszeresítettünk, amiben megőrzik a feljegyzéseket, s ami a fő. bejegyzik a különböző problémákat, intézkedéseket éppen úgy. mint az egyes elvtársak pártmegbízatásainak teljesítését. Ezekbe a naplókba igen sok pártmunka sikeres teljesítését jegyezték már be. — A pártalapszervezetek- ben igen sok mérnök, technikus van, ezek az elvtársak hogyan dolgoznak az alapszervezetekben? — Sok dolgozónk a törzsgárdához tartozik. Az itt töltött 15—18 év sokakat megedzett minden értelemben. Tavaly mégis, amikor a szolnoki alapszervezetek megalakításáról volt szó, többen aggályoskodtak. Most lesz egy munkás és egy értelmiségi alapszervezet — mondották. — Ebből látszik, hogy adódnak nézetvagy megitélésbeli különbségek egyes elvtársaknál. S a szétválasztás ilyen alapon valóban nem lett volna jó. Ezért inkább szakmailag, illetve foglalkozási- ágak szerint csoportosítottuk a párttagokat. A gyakorlat így az aggodalmakat nem igazolta. Sőt azok a munkások is aktívabbak, közlékenyebbek a taggyűléseken, pártrendezvényeken, akik évekkel ezelőtt jobbára csak hallgattak. Van olyan alapszervezetünk, ahol 67 tag közül harmincnak közép, vagy felsőfokú iskolai végzettsége van, sőt olyan is, ahol a tagoknak több mint a fele technikus, vagy mérnök. A munkában való egymásra utaltság, a feladatok teljesítéséért érzett fele1 ősség azonban összehozza, összetartja az embereket. — Mit tart most a Pártszervezetek legfontosabb feladatának? — Az üzemi pártvégrehajtó bizottság legközelebbi ülésén a téli felkészülést vitatjuk meg. Nagyon sok feladat van. A raktárak feltöltésétől a munkások jó ellátásáig nagyon sok mindenre gondolni kell a gazdaságvezetőknek. A fagymentes folyadékok, a terepjáró gumik beszerzése éppen olyan fontos, mint a dolgozók téli fűtési, melegedés! lehetőségének biztosítása. Csak úgy dolgozhatunk eredményesen a téli időben is, ha a munka feltételeit lehetőleg mindenütt megteremtjük. A munkások egy része nagyon sokat utazik. - Jártak Battonyára Sajóhíüvegről, Szolnokra Biharnagy- bajomból és még jó néhány útvonalat sorolhatnék fel. Ez azzal jár, hogy a dolgozók szabadidejükből keveset töltenek pihenéssel. Az a törekvésünk, hogy tőlünk telhetőén biztosítsuk a nyugodt pihenést. Egy másik nagyon fontos törekvésünk, a biztonság megteremtése. A személyi balesetek száma nálunk tavaly sajnos rosszul alakult. S ezek jórésze lazaságok, meggondolatlanságok miatt volt. Az idén egyik fő tö- törekvésünk ezeknek a megszüntetése. — Mire kell a pártéletben az alapszervezeteknek, s a pártbizottságnak a közeljövőben a legnagyobb figyelmet fordítani? — Több feladatunk van, amik a pártéletben egyformán fontosak. Készülünk a vezetőségek újjáválasztásá- ra. Ügy készítjük ezt eiő, hogy a vezetőségek és az alapszervezetek munkájáról valóban a párttagság egészének a véleményét össze- sítsük. Nemcsak a jelenlegi vezetőségi tagok hanem az egész tagság dolga felmérni, hogyan álltunk helyt az évek során és mit kell a közeljövőben végeznünk. Ami pedig az állandó jellegű pártfeladatokat illeti, a nevelő és az agitációs munkát kell javítanunk. Nem a régi módszerekre, nem a kötött, mechanikus újságolvasó félórákra gondolok, hanem a rendszeres tájékozódásra. És ennek alapján az egyes kül- vagy belpolitikai események időnkénti megvitatására. Arra, hogy mindennapi feladataik mellett is közelebbről ismerjék az alapszervezetek tagjai a világ, az ország fontos eseményeit. Biológusok tanácskozása Háromnapos magas színvonalú tanácskozás után vasárnap véget értek a VII. országos biológusnapok. Az utolsó két napon az agrobiológia, valamint a sajátos balatoni és Balaton- kömyéki biológiai jelenségekről tartottak előadást. a Vil. biológus napokat dr. Tangl Harald, és dr. Entz Béla zárták. Befejezésül közölték a részvevőkkel, hogy az elhangzott előadásokat rövidesen kiadják, és megjelentetik az Élővilág című tudományos folyóiratban is.
