Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-02 / 205. szám

1M4. szeptember 2, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Mezőgazdasági Kiállításról felenliäk s Libatömőgép, műtrágyaőrlő, bakelit-csapágy és társai... / Értékes előadások, hasznos tapasztalatcsere a takarmány­termesztésről A kiállítás főterének jobb sarkában, a Kohó- és Gépipari Minisztérium csar­noka mellett kapott helyet a mezőgazdasági újítások és találmányok pavilonjai A nyitást követő néhány nap alatt már sokezren megfordultak itt. Vannak akik többször is vissza­visszatérnek, ceruzával, pa­pírral a kezükben jegyez- getnek, tudakozódnak, mű­szaki leírásokat kérnek. Egy-egy „szenvedélyes ér­deklődő” ennyivel sem éri be: magával az újítóval akar beszélni. Ez — sajnos — sok esetben lehetetlen­ség, hiszen a kiállított ke­reken százötven újítás és találmány alkotói nem tar­tózkodhatnak egyszerre és állandóan Budapestem BESZÉDES SZAMOK Az utóbbi három eszten­dő alatt, — 1961—63-ban 15 987 benyújtott újításból 8243 újítást fogadtak el, ezekből eddig 6737-et va­lósítottak meg a gyakor­latban is a mezőgazdasági üzemekben; Az újítók, a feltalálók, a jobbra, töké­letesebbre törekvő falusi ezermesterek, barkácsolók, egyszerű mesteremberek és iskolázott szakemberek mél­tán lehetnek büszkék mű­veikre. Az újítóknak kijá­ró erkölcsi elismerés, tár­sadalmi megbecsülés nyil­ván újabb alkotásra ösz­tönzi valamennyiüket. Nem szűkölködött azon­ban társadalmunk az anya­gi elismeréssel sem: há­rom esztendő alatt 7 143 000 forintot fizetett ki a mező- gazdasági újítóknak, felta­lálóknak. AMIRE SZÜKSÉG VOLT... Az újítások, találmányok között elidőzve, dicséretet érdemelnek a rendezők is, hiszen nagy körültekintés­sel válogatták ki a hétezer újítás közül a népgazda­sági, üzemi szempontból legjelentősebbeket; Bent a pavilonban kilenc, a sza­badtéren öt csoportba osz­tották az anyagot. Ä láto­gatók tehát térbelileg is együtt tanulmányozhatják a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet* az öntözéses gazdálkodás* az állategészségügy, a gé­pesítés, a gépjavítás és más területek újításait, ta­lálmányait. Néhány újítóval is ta­lálkoztunk. Készségesen* aprólékosan magyarázták el újításuk lényegét, elvét* gazdaságosságát. Annál szó- fukarabbá váltak azonban, amikor megdicsértük lele­ményességüket, találékony­ságukat. Bár nem beszél­tek össze, de mégis vala­mennyien ugyanazokkal a szavakkal hárították el a dicséretet: „Nem volt ne­héz kitalálni... Más is rá­jött volna... A kényszerű­ség vitt rá...” Lássunk csak néhány példát. Lassanként másfél évtizede, hogy libatenyész­tésünk egyhelyben topog. Ennek egyik oka: a nagy­üzemekben munkaigényes­sége miatt nem kifizetődő a kézi libatömés. Ebből a kényszerűségből fakadóan született meg négy lelkes agráregyetemi szakember több éves munkája nyo­mán a nagyüzemi libatö­mőgép. Segítségével 20—25 másodpercenként végezhető el egy liba tömése. Mezőgazdaságunk köztu­dottan alkatrészhiányban szenved. Sokszor a legegy­szerűbb alkatrészekhez sem lehet könnyen hozzá­jutni. Néhány gyakorlati szakemberünknek eszébe jutott: az olyan anyagokat, mint például a bronz, ta­lán más, könnyebben hoz­záférhető, olcsó anyaggal is lehetne helyettesíteni? így esett választásuk a textil-bakelitre. Ma már 29 különféle traktoralkat­rész készül ebből az olcsó, filléres anyagból; Ugyancsak a szükség hozta létre a műtrágyaőrlö gépet is. Az állami gazda­ságok, termelőszövetkeze­tek ma még a raktárak hiányában nem tudják mindig szakszerűen tárol­ni a műtrágyát. A nedves­ségtől egy tömbbe össze­állt anyagot pedig fejszé­vel szétverni költséges, hosszadalmas- Ezen segít az őrlőgép. Ezt a hasznos ma­sinát legtöbb gazdaságban házilag is elkészíthetik. Nem kell hozzá csupán egy kiöregedett kalapácsos da­ráló, melyet traktorra sze­relve bárhol — ahol műtrá­gyát tárolják — üzembe le­het állítani. Teljesítménye 30—40 q műtrágya őrlés óránként* MÉRNÖKÖK, TERVEZŐK, GYÁRAK KERESTETNEK... E néhány példa, s az egész újítási anyag is azt példázza, hogy mezőgazda- sági nagyüzemeink, gépja­vító állomásaink lelkes. gyakorlati szakemberei olyan gépeket, eszközöket hoznak létre, amelyekkel a mezőgazdasági gépgyártó ipar eddig adós maradt, Ez pedig nagy tanulság. Örvendetes lenne, ha a me­zőgazdaság egyszerű mun­kásai mellett minél több gépészmérnök, tervező, gép­gyári szakember tanulmá­nyozná a bemutatót- Bizo­nyos, hogy jónéhány gon­dolatot ébresztenek az itt látottak. És az is bizonyos­nak látszik, hogy egész sor olyan gép és technikai meg­oldás, gépi eszköz akad a csak itt láthatók között is, amelyek megértek a soro­zatgyártásra. Nagyszabású nemzetközi lovasverseny A 65. Mezőgazdasági Ki­állításon csütörtöktől va­sárnapig ismét nagyszabású nemzetközi lovasversenyt rendeznek. A négynapos küzdelem-sorozaton 8 or­szág — Lengyelország, NDK, Bulgária, Románia, Jugoszlávia, NSZK, Hol­landia és Magyarország — több mint 50 versenyzője vesz részt 116 lóval. A versenyszámokat 120—130 —160 cm magas — aka­dállyal nehezített pályán rendezik meg. A versenyek igen érdekesnek ígérkez­nek és a mezőnyben több nő is szeredéi. Így pl- a lengyel Marian Kowalczyk, a holland Pia Aris és a jugoszláv Ljuba Jovanovics. Jól vizsgáztak a vezető nélküli traktorok Néhány nap óta három vezető nélküli traktor szánt a herceghalmi kísérleti gazadság földjein. Kedden a Földművelés- ügyi Minisztérium illeté­kes főigazgatóságai, a Ta­lálmányi Hivatal, a Mező- gazdasági Gépkísérleti In­tézet és több más szerv szakemberei megtekintet­ték a vezető nélküli trak­torokat. Az újítás jól vizs­gázott, — a szakemberek megelégedéssel nyilatkoz­tak róla; Néhány nap múlva meg­kezdik a 350 holdnyi nap­raforgó betakarítását a jász­apáti Alkotmány Tsz-ben. Az apátiak felhasználva a korábbi évek tapasztalatait, az idén csaknem teljesen kiiktatják a fizikai munka­erőt. Két kombájnt alakí­tottak át a napraforgó be­takarításához. Az adapter­rel felszerelt gép tíz órás műszakban 8—9 hold, nyúj­tott műszakban 10—12 hold termését vágja le és csépe­li el. — A gép legalább har­minc ember fizikai mun­káját helyettesíti — mondja Kocsis László, a Il-es üzemegység vezetője. A gé­pesítéssel 15 nap alatt vé­gezhetünk e hatalmas te­rületű olajnövény betakarí­tásával. Nálunk a Il-es üzemegységben 220 hold a napraforgó vetés területe. — Milyen fajtát termel­tek? — A krasznodári fajta igen jól bevált. Magasabb az olajtartalma, a hozama és az átvételi ára. Ezenkí­vül immunis a szádorral szemben, mely egyéb faj­tákban igen nagy kárt tud tear' Péntek reggel a megye minden részéből eljöttek Karcagra a meghívott me­zőgazdasági szakemberek, termelőszövetkezeti elnö­kök. főagronómusok és fő- állattenyésztők, hogy részt vegyenek a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben rendezett ta­pasztalatcserén. A megje­lenteket a rendező szervek nevében dr. Kasza Béla, a megyei tanács vb mező- gazdasági osztályának ve­zetője köszöntötte* A beszélgetés során ki­tűnt, hogy az idén ismét jó termést várnak az Alkot­mány gazdái. Az állomány sűrű és hatalmas tányéro­kat hozott. A holdanként) átlaguk eléri a tíz mázsát. A szövetkezet magas jöve­delemhez jut, mert a mag minden mázsájáért 420 fo­rint alapárat plusz 20 fo­rint nagyüzemi felárat kap­nak. A szövetkezetiek a nap­raforgó szárát is géppel vágják. Orkánokat állíta­nak rá a tányér-nélküli táb­lákra, melyek széttépik a szárat, majd alászántják azt. Szerintük foszforban gazdagítja a talajt, s ta­valy is jó előveteménynek bizonyult a búzához. Hol­danként 150—200 kilogramm nitrogén műtrágyát adagol­nak, mely elősegíti és meg­gyorsítja a szár felbomlá­sát. A kombájnnal betakarí­tott magot cséplőgéppel tisztítják, majd a hidegle­vegős lucerna szárítóval szá­rítják meg. De ennek elő­nyéről beszéljenek az újí­tók. — Tavaly kényszerhely­A program szerint az el­ső előadást Szarvas Fe­renc, a Nagykunsági Me­zőgazdasági Kísérleti Inté­zet tudományos osztályve­zetője tartotta a takar­mánytermelés időszerű kér­déseiről. valamint a tö- megtakarmány-termesztés kísérleteinek eredményei­ről. Ezután dr. Mihályfalvy István, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, tudományos osztályvezető tartott előadást a fontosabb zetben voltunk, mert szep­temberben igen sok eső hul­lott. A betakarított ter­ményt csak 15 százalékos víztartalommal veszik át Sürgetett az idő és a szállí­tás. Ekkor 800—1000 zsák napraforgómagot egyszerre szárítottunk hideglevegővel. Két nap alatt, a nedvesebb- je három nap alatt tökéle­tesen kiszáradt. Az idén szárazabb állapotban taka­rítjuk be a napraforgót. De ismét felkészültünk a hi­deglevegős szárításra* A jászapáti példa köve- tésreméltó. Sajnos már most ’ is sok helyen látni kézierő­vel dolgozó brigádokat a táblákban. Úgy látszik, ezekben a gazdaságokban maradian gondolkodnak, — idegenkednek a gépektől, pedig sehol sem bővelked­hetnek a kézierővel. Rá­adásul az embereket sem kímélik, mert a durva nap­raforgószár egy-két nan alatt tönkreteszi a dolgozók ke­zét és ruháját. Legalább az emberekre gondolnának, mielőtt a napraforgó kézi betakarításához irányítanák ' őket | — iá. L I szántóföldi növényei): — különös tekintettel az egy­éves takarmánynövények —■ öntözéses termesztéséről. A tapasztalatcsere részt­vevői Karcagon és Kisúj­szálláson megtekintették a takarmánytermesztési és öntözési kísérleteket. A tu­dományos kutatók a hely­színen is sok hasznos ta­nácsot adtak a gyakorlati szakembereknek, majd a következő feihívássai for­dultak a megye mezőgaz­dasági üzemeihez: A Nagykunsági Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézetben 1964. augusztus 28-án meg­tartott tanácskozás részt­vevői megállapították, hogy 1. a megye takarmányter­melése nem biztosítja az állatállomány megfelelő ta­karmányellátását; 2. az intézet eredményei és a vita alapján meggyő­ződtek arról, hogy lényege­sen növelhető az egységnyi területről betakarítható ta­karmány, illetőleg tápanyag mennyisége. Ezért a tanácskozás részt­vevői FELHÍVÁSSAL fordulnak a megye mező- gazdasági üzemeinek dolgo­zóihoz: TERMELJÜNK TERÜLET- EGYSÉGENKÉNT 4 0 q T A­KARMÁNY-SZÁRAZ­ANYAGOT. Ennek érdekében: L A tavaszi takarmány- keverékek rovására na­gyobb területen és gondo­sabb agrotechnikával ter­meljünk őszi keverékeket, utánuk gyorsan és teljes te­rületen vessünk másodnö­vényeket. 2. A lehetőségek maxi­mális kihasználásával vé­gezzük él a szántóföldi ta­karmánynövények öntözé­sét. 3. A korszerű agro- és öntözéstechnikai eljárások alkalmazásával növeljük a legelőterületek hozamát. Folytassunk korszerű gyepgazdálkodást legalább kérődző számosállatonként efcy-e«y kh-on öntözéssel. 4. Az évelő pillangósok különösen pedig a lucerna időbeni kaszálásának és betakarításának, valamint növényvédelmének elvégzé­sével fokozzuk a fehérje­bázist. 5. Időbeni gondos betaka­rítással és tárolással csök­kentsük a megtermelt táp­anyagok romlását. A korszerű takarmány­gazdálkodást módszerek komplex alkalmazása lehe­tővé teszi 40 q/kh SZÄRAZANYAG- TERMÉS betakarítását, hasznosítását. Az értekezlet résztvevő» kérik, hogy minél több üzem csatlakozzék a mozga­lomhoz. Nagyüzemi Hbatöniőgqp A jászkíséri Vegyesipari KTSZ nyersgyártó részlegé­ben Ragály András szabász, brigád vezető zsírbödön- palástot szab. Á napraforgó betakarítás komplex gépesítése Jászapátiban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents