Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-05 / 208. szám

1MK: szeptember 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Száz hold szántóra 102.7 mázsa húst értékesítenek Zagyvarékason A Magyar Rádió (Budapest) pályázatot nirdet b fe­rn o n d ó i munkakör betöltésére. Jelentkezni lehet leg­alább érettségivel ren­delkezőknek. Korhatár 32 év. — A pályázat beküldése kizárólag írásban, életrajzzal. — Határidő: — szeptem­ber 15. Cím: Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója, — Szolnok. Kolozsvári u; 8 szám. 19G0-ban még két terme­lőszövetkezet működött Zagyvarékason. Akkor együttesen 1218 mázsa húst adtak él az államnak. Az idén a Béke Tsz 6470 má­zsa húst fog értékesíteni. Négy évvel ezelőtt a me­gyei tanács és a megyei párt vb azt javasolta, hogy a zagyvarékasi Béke Tsz sertéstenyésztő és hizlaló gazdasággá fejlődjön. A ha­tározat nyomán új fiazta- tók és hizlaldák épültek a községben. Az állattartás fő ága a sertéshizlalás lett. 1960-ban 100 vegyesállo­mányú anyakocájuk voit, jelenleg 300 fehérhússertés kocát tartanak. A gazdaság vezetőit az a cél vezette, hogy saját te­nyésztésből állítsák elő a szükséges hízó alapanyagot, így elkerülik az esetleges betegségek behurcolását. Másrészt ne vásárlásból, hanem saját termelésből biztosítsák a szükséges ta­karmány mennyiséget. Di­cséretükre váljék: mindkét célt megvalósították. — A fiaztatók száma nem teszi lehetővé, hogy több | kocát tartsunk — mondja Nagy Lajos főagronómus. — Ezért 130 kilogrammos vagy azon felüli átlagsúly- lyal adjuk le a hízókat. — Az idén 2400 hízó át­adását terveztük — fűzi hozzá Gál Lajos főállatte­nyésztő. — Év végéig azonban háromezemégyszá- zat hizlalunk meg és érté­kesítünk az állami vállalat­nál. A főállattenyésztő az ál­lattenyésztés és hizlalás összefüggéséről beszél. — Házi törzskönyvezést vezettünk be. Apai és anyai vérvonal tenyészet van ná­lunk. Az apai vérvonalból neveljük és választjuk ki a kanokat, az anyaiból pedig a kocákat. 1965-re minden sertésünk ezeknek a hib­ridje lesz. Távolabbi cé­lunk, hogy négy-öt év múl­va 6000 malacot állítsunk elő, s a háztáji gazdaságo­kat is ellássuk hízó alap­anyaggal. így megelőzzük, hogy a vásárolt süldőkkel betegséget hurcoljanak be a községbe. A hizlalás magas szintet ért el a zagyvarékasi Béke Tsz-ben. Természetesen ezt a szintet jövőre is tartani akarják, ám a hizók száma növelésének gátat szab a takarmánybázis. Jelenleg a 130 kilós át­lagsúlyt 265 napra érik el Zagyvarékason. A 100 kilós súlyt hat és féL hónap alatt biztosítják. Kiváló ered­mény ez, mert egy kiló rá­hízott súlyhoz csak 3,9 ki­ló takarmány szükséges. Továbbá az évente kétszeri fialással kocánként 14 hí­zót adnak el az államnak. A megyei tanács vb fel- vásárlási osztálya kimuta­tást készített, hogy a megye községeiben 100 kát, hold szántóra hány mázsa húst (sertés szarvasmarha, ba­romfi) értékesítenek az ál­lami vállalatnál. Eszerint, Zi <nrvarókas az első. Szá­mos községben egész éven ét nem haladják meg 100 holdanként az 50 mázsa húst A zagyvaréíkasi Béke Tsz ez év első felében 50,3 mázsa húst értékesített. A szövetkezeti gazdaság­ban 45 forintot ér egy-egy munkaegység értéke. E magas „munkabér” mellett 250 forint plusz jövedelmük van minden értékesített hi- zó után. A zagyvarékasi szakveze­tők és állatgondozók kivá­ló eredményeket értek el néhány év alatt. Ennek ér­tékét tovább növeli az a tény, hogy sohasem kopog­tattak az illetékeseknél: „az állami készletből ta­karmány kölcsönt kérünk”. Máthé László Vándorgyűlés Kőszegen Tegnap reggel megkez­dődött Kőszegen a TIT egészségügyi szakosztályá­nak első országos vándor- gyűlése. A háromnapos üléssorozaiton megvitatják a mezőgazdasági dolgozók között végzett ismeretter­jesztés tapasztalatait. Tár­gyalnak az egészségügyi felvilágosítás különféle módszereiről. ntezogazdosági kiállításon láttuk Sűrűsorú gabona- és mag­vető gép. Zetorra szerelt műtrágya- őrlő berendezés. Talajfelületet egyengető erózió által veszélyeztetett táblákhoz. Adatok az ENSZ néprajzi évkönyvéből Augusztus 30-án jeleni meg az ENSZ idei néprajzi évkönyve, amelyben 77 ország néprajzi adatait dol­gozták fel. Kiderül belőle, hogy az emberiség létszá­ma évente 63 millióval emelkedik, vagyis többel, mint amennyi Franciaor­szág és Csehszlovákia együttes lakossága. Átlag­ban az emberiség létszáma évente 2.1 százalékkal gya­rapszik. A legnagyobb üte­mű a szaporulat Közép- Amerika és a Karib-tenger vidékén, ahol 1958 óta évi 2,9 százalékos az emelke­dés. Számszerűleg Kélet- Ázsia lakossága mutat leg­nagyobb szaporulatot; 1962­ben 74 millió emberrel több élt itt, mint 1958-ban. Tanganyikában például, ahol a lakosság száma 8,78 millió, 112 törzs él és 13 különféle népcsoport; Ghá­nában 87, Guineában 25. Kenyában 53 törzset tarta­nak számon. De Európában is akadnak országok, ahol a lakossáp igen sokrétű. így például a parányi monacói herceg­ség lakosságának 69 százalé­ka született a hercegség te­rületén kívül, míg Izland- ban a lakosság 62 százalé­ka bevándorolt, Ausztráliá­ban a lakosság 17. Kanadá­ban 16, Űj-Zélandban pe­dig 15 százaiéi«», Jól jön a segítség A kisújszállási Dózsa Tsz-nek a kontai csatorna mellett 50 holdas paradi­csom táblája van. A szö­vetkezet erre a területre — 80 vagon termésért — 900 ezer forint bevételt terve­zett. Szerződést kötöttek, hogy ebből 40 vagont ex­portra küldenek. Konzerv­gyárral pedig szintén 40 vagon szállítására kötöttek szerződést. A két szerződés mellett még harmadikat is kötöt­tek a szövetkezet tagjai. Ezt azonban már helyi em­berekkel, a Faipari Válla­lat munkásaival. Ennek az egyezségnek az alapján a vállalat dolgozói segítenek a paradicsomszedésben, — hogy friss, egészséges árut továbbíthassanak a szövet­kezetből. Harmadik napja — az üzemi műszak után — 70—120 fős brigád jár ki a tsz-be paradicsomot szedni. Ugyancsak segítenek az er­dőgazdaság dolgozói is. In­nen huszonöt-harmincan vesznek részt a termés sze­désében. A faipari és az erdőgaz­dasági segítség mellett a termelőszövetkezeti tagok feleségei is közreműköd­nek abban, hogy az ex­portra kerülő árut minél gyorsabban megszedjék, át­válogassák és továbbítsák rendeltetési helyére. Arany-, ezüst- és bronz­éremmel kitüntetett gazdaságok a mezőgazdasági kiállításon A 65. Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás és Vásár bíráló bizottságai az aláb­bi Szolnok megyei gazdasá­goknak ítéltek oda arany-, ezüst- és bronzérmeket. NÖVÉNYTERMESZTÉS Aranyérem: Tiszaföldvári Lenin Tsz — őszi búza; Szolnoki Állami Gazda- sg — tavaszi árpa; Mezőhéki Táncsics Tsz — őszi búza, tavaszi árpa, cukorrépa; Ezüstérem: Karcagi Lenin Tsz — rizs; Túrkevei Vörös Csillag Tsz — tavaszi árpa; Héki Állami Gazdaság — cukorrépa; Abádszalóki Lenin Tsz — cukorrépa; Szolnoki Állami Gazda­ság — őszi búza; Kenderesi Haladás Tsz — rizs. Bronzérem: Mezőhéki Táncsics Tsz — őszi árpa; Jászalsószentgyörgyi Pe­tőfi Tsz — tavaszi árpa; Túrkevei Búzakalász Tsz — borsó; Tiszaderzsi Kossuth Tsz — borsó; Jászsági Állami Gazda­ság — cukorrépa; Túrkevei Vörös Csillag Tsz — cukorrépa; Tószegi Dózsa Tsz — cu­korrépa; Túrkevei Vörös Csillag Tsz — dohány; HALÁSZAT Ezüstérmet nyertek a Középtiszai Állami Gazda­ság anyapomtyai ivadékaik­kal. Bronzérmet kaptak a szolnoki Felszabadulási Ha­lászati Termelőszövetkezet hárcumnyaras pontyai. A kötbértől még nem terem többet a föld A kétpói Dózsa Tsz 1220 holdjával a megye egyik legkisebb szövetkezete. Az őszi mezőgazdasági mun­kákkal jól haladnak a kétpóiak. Befejezték a sdlózást, a 610 holdnyi kalászos területből 370 holdon előké­szítették a magágyat és 330 hold a mélyszántott földjük. Az idén saját kárukon tanultak. Csaknem fele­fele arányban termeltek Bezosztáját és Bánkútit, ám az utóbbi 6,15 mázsával kevesebbet adott holdanként. Most a 420 hold búzának 80 százaléka Bezosztája lesz. Nem szerencsés dolog, hogy 230 holdon kukorica az elővetemény. A vetőgépek már megindultak a gaz­daságban, vetik a takarmánykeveréket. Erőgépeik két műszakban szántanak, még a kormosok is. Istállótrágyát azonban egy talpalatnyi földjük sem kapott. Pedig nem nagy területen tudnaik trá­gyázni, mert kevés a kiszómivaló. A 160 hold alig 14 százalékát teszi ki szántójuknak. Kevés a munkaere­jük, ezért a Törökszentmiklósi Gépállomással szerződ­tek le. Most, amikor szorít a cipő, a gépállomásiak tétlen­kednek. Se markolót, se szórót nem adnak a kis szö­vetkezetnek. Azt mondják, szállítójárműre szól a szer­ződésük. Pedig az éves munkára megkötött szerződés­ből félreérthetetlenül kitűnik: 100 órai munkára a ra­kodó —, 300 órai munkára pedig a szórógépet igényel­ték a kétpóiak. Herbály Sándor, a szövetkezet főagronómusa hasztalanul szaladgál gépek ügyében. Vitatkozik a gépállomásiakkal, panaszt tett a járási illetékeseknél. A 160 hold tarlóterületet meghagyták, mert trágyával együtt szeretnék aláforgatni. Legutóbb a szomszédos tiszatenyői November 7 Tsz ígérte oda saját marko­lóját és szórógépeit. De eddig még nem érkeztek meg a gépek. A kizsarolt föld gyenge kukoricatermést ad most is a Dózsa Tsz-ben. Jövőre gazdagabb cukorrépa és kukoricatermést szeretnének betakarítani. A megkötött szerződés két oldalú, a TörökszentmiK- lósi Gépállomásra is kötelezettséget hárít. Legutóbb r járás egyik illetékese azt javasolta a szövetkezet ve­zetőinek: kötbérezzék a gépállomást. Ám a kifizetett kötbér még nem ad nagyobb termést a kétpói Dózsa Tsz gazdáinak. — m. 1. — Színes televíziós kísérletek A színes televíziózás problémáját még nem si­került kielégítően megol­dani. Az idén februárban Londonban megtartott nem­zetközi tanácskozáson a szakemberek három javas­latot is megvizsgáltak a színes televízió megvalósí­tására, de úgy döntöttek, hogy a kísérletezéseket to­vább kell folytatni, mert a javasolt megoldások nem kielégítsek. A Szovjetunióban 1948- ban indultak meg az első kísérletek. Jövő áprilisban Becsben lesz a színes tele­vízió problémájával foglal­kozó legközelebbi nemzet­közi értekezlet. A szovjet tudósok és szakemberek ezen az értekezleten elő­terjesztik saját javaslatu­kat a probléma megoldásá­ra. Olyan rendszert dol­goznak ki, amely lehetővé teszi a jelenleg használatos televíziós hálózat minél tel­jesebb felhasználását. A Szovjetunióban egyéb­ként több mint 11 millió tv-készülék van használat­ban, 107 televíziós központ működik 43 nagy és 260 kisebb közvetítő állomással. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY A ^ Jászsági Egyesült Építőipari Szövetkezet Jászberény, Kálmán u. 5. szám. belső ellenőri állásra pályázatot hirdet — A pályázathoz mel­léklendő: önéletrajz, mérlegképes, vagy ké­pesített könyvelői ok­levél. eddigi működó tt. gyakorlatot igazoló ok­mányok, (hiteles máso­latok). — Illetmény az OKISZ vezetőségének 13/1962 O; V. sz. hat. szerint; — Beküldési határidő: azonnal.

Next

/
Thumbnails
Contents