Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-04 / 207. szám

MM. szeptember 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Növekszik a tervlemaradás a MÁV kórházi beruházásnál ^ Eddig csak az éves teiv 30 százaléka valósult meg Alacsony a munka termelékenysége Mi lesz 45.000 köbméter föld sorsa? A MÁV kórház beruhá­zási programja szerint az idén 22 millió forintot kell beépíteni. Ennek a tervnek eddig csupán 30 százaléka valósult meg. Félévkor a lemaradás három millió forintot tett kd, s ahelyett, hogy ez a hátrány meg­szűnőben lenne: egyre nö­vekszik. Derűlátásra tehát semmi ok, mert az előzetes számí­tások szerint a legjobb esetben is csak 60—70 szá­zalékos tervteljesítés vár­ható ezen a munkahelyen. A főépület hatemeletes szárnyát és hétemeletes kö­zépső részét a program elő­írása alapján még az idén tető alá kellene hozni. Év végéig legfeljebb csak négy emelet készül el. Re­mélhetőleg a nővérszállás és a tizenegy orvoslakás építése nem szenved kése­delmet. A rendelőépületen pedig télen csak akkor le­het dolgozni, ha a nyílás­záró szerkezetek rövidesen megérkeznek. _ A szállítás határideje már régen le­járt. A kórház építkezésének tervszerűségét az is aka­dályozza, hogy a 7. sz. AKÖV egyelőre nem iga­zolta vissza a 45 ezer köb­méter föld szállításáról szóló megrendelést. Ez ed­dig három milliós terme­léskiesés a munkahelynek, mivel ez az összeg is része az éves tervnek. Ebben a kérdésben mielőbb intéz­kedni kell. A rakodás tel­jesen gépesíthető, néhány billenős gépkocsival vi­szonylag rövid idő alatt megoldható ez a szállítási feladat. Ez persze részletkérdés, sokkal fontosabb a terv­lemaradás csökkentése, megszüntetése. Elsősorban a munka termelékenysé­gét kell fokozni. Eddig 80 százalékos termelékenység­gel dolgoztak, a béralapot pedig túllépték. Ebben ugyan közrejátszott, hogy a földmunkát nem gépesí­tették. A vizes talajba úgy­nevezett kútgyűrűket sül­lyesztettek egy újítás alap­ján. Azokból pedig nem lehet markolókkal kiter­melni a földet. Ez a mun­ka rövidesen befejeződik. A létszámhiány jelentős, különösen az ács és a kő­műves szakmában. Összesen hatvan munkáskézzel van kevesebb, mint kellene. Tizenkét ácsot a napokban áthelyeztek a vegyiművek építkezésére. Ezt a lépést meg kellett tennie a válla­latnak. De mi lesz a kór­ház programjával? Ez a negyedév sem ke­csegtet semmi jóval: a hét­millió forintos építési terv­ből 2.9 millió forint értékű munkát végeztek el. Most, hogy éppen a legfontosabb szakmában növekedett a létszámhiány, még nehe­zebben és lassabban jutha­tunk előre és sajnos a •tervlemaradás ahelyett, hogy csökkenne, egyre gyarapodni fog. Különösen, ha az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői nem intézkednek sürgősen. Nagy szükség lenne rá, de nemcsak a MÁV kór­ház kivitelezésénél, hanem valamennyi fontosabb be­ruházásnál — fp — Á búzatermesztés tapasztalatai A 20 mázsás átlagtermést már a közeljövőben elérhetik Tiszalöldváron A hozamokat minden nö­vényféleségnél — több év­re visszamenőleg — mi is táblánként értékeljük. így van ez a kalászosoknál is. Ha visszapillantunk terme­lőszövetkezetünk búzater­méseire azt látjuk, hogy jelentős fejlődés van, mert 1959-ben és 1960-ban 1500 holdon 10 mázsa körüli termést takarítottunk be, 1964-ben 16,6 mázsás átla­got teremeltünk 2071 hol­don. Ha a táblánkénti ho­zamokat vizsgáljuk, a ter­melőszövetkezet a 20 má­Bezosztája I. Autonómia San Pastore Bánkúti 1201 Fertődi 293 A fentiek alapján látha­tó, hogy 2—3 mázsás elté­rés jelentkezik évről-évre a Bezosztája I-es javára; Különösen éles a különb­ség akkor, ha figyelembe vesszük a műtrágya fel- használást is. 1962-ben egy mázsa és 1963-ban más­fél mázsa műtrágyával ka­pott kevesebbet a Bezosz­tája I-es az előbb felso­rolt fajtáktól. 1964-ben nagy területen végeztünk összehasonlítást, ahol meg­egyezett előkészítés, ve­tésidő, műtrágyázás, stb. így a Fertődi 293-as 14.79 a Bezosztája 23 mázsás holdankénti eredményt ho­zott azonos területen. Véleményünk szerint azonban a Bezosztája I-es fajta-fenntartása körül probléma van, mert az ere­deti anyag ma már négy­éves. Tudjuk, hogy nem stabil fajta a Bezosztája I-es, hasadásra hajlamos tehát feltétlen várható a fajtaromlás, ami nyilván­való. a termés mennyiségi csökkenésében jelentkez hét, ha ezt nem akadá­lyozzuk meg úgy, hogy eredeti anyagot importé lünk. Ez a veszély akkor is fennáll, ha a gazdaságok a legjobb táblákat választ ják ki vetőmagnak, ah^' legkisebb a vlsszaütés. Az elővetemény a mi ve­zsás búza termésátlagot is el tudja érni a közeljövő­ben, mert az idén jelentős területen 21—22—23 má­zsás átlagot is elértünk. Természetesen a táblán­kénti összehasonlítások alapján kedvező előfeltéte­leket kell teremtenünk. A mi viszonyaink mel­lett a bűze fajta kérdése már nem lehet vitás, hisz többéves kísérleteink el­döntötték ezt. — 1962-től összehasonlítások az alábbi eredményt adták: 1962 1963 1964 16.02 17.— 17.51 15.14 15.5 — 11.46 11.70 — — 12.1 13.06 — — 14.79 tésszerkezetünk mellett 40 százalékig kukorica, 60 százaléka pedig a korán letakarodó ipari növény és kalászos. Feltétlen jónak tartjuk búza után búzát termeszteni. Természetesen legjobb a korán letakarí­tott borsó, len, mák, stb elővetemény. A legnagyobb figyelmet megérdemli a talajelőké­szítés. Itt követik el álta­lában a legtöbb hibát és eseténkénti kapkodás az előkészítés minőségének ro­vására megy. A búza különösen érzékeny az ülepedett, beéredett magágyra. Az üreges, leve­gős talajban már a kelés­nél. később pedig a fejlő­désnél és a terméshozam­nál problémák jelentkez­nek A talajelőkészítésre receptet adni nem lehet de a beéredett magágy biztosítása mindenképp ajánlatos. Az előkészítés eszközét minden esetbet: a talaj állapota szabja meg. Mi általában dixtil- lerrel készítünk magágya* még a korán letakarított bor­só, len után is úgy, hogy - magágy mélysége vetéskor a 16—18 centimétert el­érje. Az idén minimális kü­lönbség volt a szántott és dixtil1err"l előkészített 'ábla ^érmésé között. Az előbbi 180 holdon 21.49, az utób­bi pedig 117 holdon 21.47 mázsás átlagot adott. Volt olyan dixtillerrel előkészí- 1 tett tábla is, mely 23.01 mázsás átlaggal fizetett. Ter­mészetesen a vetéssel kap­csolatos költségek a dixtil- ler javára billentik a mér­leget. A vetést szinte kötelező október 31-ig befejezni. Mi október 25—27 között min­dig elvetettünk. A vető­mag mennyisége 4—4.2 mil­lió csíraszem ajánlatos 5—6 centiméteres mély­ségben tárcsás vetőgépek­kel. A vetést követnie kell a magtakarónak, illetve a gyűrűshengernek. Az alapműtrágyákat az utolsó talajmunka előtt kell kiszórni, az adagot természetesen a talaj ter­mőereje szabja meg. Mi általában alapként egy mázsa nitrogént, egy má­zsa foszfort, 50 kiló káliu­mot szoktunk adni. A fej­trágyázást a tavaszi ve­getáció megindulása előtt két héttel elvégezzük. Nem tartom helyesnek azt az elméletet, hogy ősz szel, még a vetés után ad­junk fejtrágyát, még ak­kor sem. ha esetleg alap­ként nem adtunk nitro­gént. A növényzet u gyanú igényli a közvetlen felve­hető tápanyagot a vege­táció megindulásakor úgy hogy az már készen, oldott állapotban legyen a talaj Itan. Termelőszövetkeze­tünk 1963. év végén 750 • mázsa nitrogént kapott, és \ tavasszal, májusig 32 va | gont. Véleményünk szerint . ahhoz, hogy folyamatosan emelkedjen a búza termés átlaga feltétlen helyes len­ne a nitrogénszfillítés üte­mét 6 hónappal előbbre betervezni. A fejtrágyázást és a vegyszeres gyomirtást re­pülőgéppel végezzük. Két- néstelen. hogy ez a mevo1 dós költségesebb, de fel ‘é+lenül megtérül, mert a > műtrágya terítése egvenle tes és kifogástalan. Szabó Béla, a tiszaföldvári Lenin Tsz főagronómuse A szállítás őrhelyein A brigádvezetők felelőssége A jászfényszarui MÉK kirendeltségen a paradicsom és paprika dömpimg utáni csendes napok járnak. Ti- szárovics László telepveze­tő megpróbál szót érteni a központtal. — Hét rakodó munkást küldök reggel Homokra! Halló... igen hetet. Jó, göngyöleget is. Jövő héten újra megkezdődik nálunk is' a tánc. Na végre! — s ezzel lecsapta a hallgatót. A tárgyra térünk: si’ke- rült-e megszervezni a be­gyűjtést, folyamatos-e az árutovábbítás? A telepve­zető büszkélkedhet, s ezzel örömet okoz. — A felvásárolt, illetve szerződött áru döntő több­ségét a termelőszövetkeze­tek beszállítják a földek­ről. Sőt szükség esetén tá­volsági fuvarra még gép­kocsit is felajánlanak. Kü­lönösen sokat segít a jász- ágéi Rákóczi és helyi Eéke téesz — mondta. Egyre-másra érkeznek az autók, lovaskocsdk. Berze Sándor áruátadó a főpa­rancsnok, ő tud arról a legtöbbet, hogy a közös gazdaságok hogyan készül­tek fel erre a nagy mun­kára. — Mindegyik brigádve­zető felelős azért, hogy az ő területén zavartalan^ le­gyen a szedés, a gyűjtés és a rakodás. A munka­csapatok szívügyüknek ér­zik, hogy a termés gyor­san és jó állapotban jusson el a telephelyre. Így aztán könnyű a szállítási megbí­zottaknak egy hétre előre leadni az árujelentést. Tiszárovics telepvezető érthetően jókedvű. Négy­száz vagon zöldárut adtak fel eddig. A hatvani kon­zervgyárba paradicsomot vitt a vonat, az NDK-toa, Lengyelországba is szállí­tottak. Egyszóval minden rendben van. Göngyöleg­ben nincs hiány. Csak a vasút okoz néha gondot. Nagyon kevés az idő a rakodásra, a tárolótér is zsúfolt. Még szerencse, hogy hamar túladnak ezen a telepen az árun. Vigyázz! Magasfeszültség! Meglepetéssel olvastam ezt a mondatot a kis iroda ajtaján a jászapáti tele­pen. Óvatosan megnyom­tam a kilincset s belép­tem. Zizegő transzformá­torok helyett, fiatal lányt pillantottam meg az író­asztalnál. ö az adminiszt­rátor. Kérésemre megkeres­te a telepvezetőt. Nagy Rudolf hamar előkerült. Csupa verejték volt az arca, karja. — Kevés az emberünk, magam is rakodok. Ezen­kívül más baj nincs. Az árut a szövetkezetek ide­szállítják. A jászdózsai Pe­tőfi, és az apáti közös gaz­daságok azon vannak, hogy haladjunk a munkával. Aztán dicsérte a MÁV miskolci igazgatóságát. A kocsiigényt mindig teljesí­tik. Csak így maradjon. A rakodás megy, mint a ka­rikacsapás. Nagy hajrá van a telepen. Alig van még pár óra a vonat érkezéséig. A jászdózsai Petőfiből hárman is keresik Nagy Rudolfot. — Mi lesz a dinnvénk- kel? — kérdi az egyik. — Át kell válogatni. — Nem lehetne leszáza­lékolni? — Nem De .igyekzzenek már — türletmetlenkedett bosszúsan a telepvezető. Felém fordult s ezt mondta. — A minőséggel bizony baj van. Kiadtuk a válo­gatógépeket, de nem hasz­nálják. Becslésem szerint 30 százalék az exoortáru- tartalék. Csak elvész. Ha ezzel is törődnének, nö­vekedne a téeszék bevétele. Megértem, hogy ilyenkor nem szívesen látnak hozzá harminc-negyven rekeszt átnézni. Lehetne ezt is előre. Az egyik rakodómunkás szakítja félbe a beszélge­tés — Rudi bácsi jöjjön— — Megyek, megyek — nyugtatja meg. S hozzá­tette: áru azért még nem maradt le, remélem nem is fog. A Kurázsi dűlő kincse A homoki vasútállomás olyan, mint a méhkas. — Nagy a sürgés-forgás. Az egyik hatalmas teherautót szál vával, szőlővel rakják teli. Holnap már a cseh­szlovák űrietekben vásá­rolhatják az asszonyok. — Még bejelentkező gépkocsi is akadt. A Nagyvásárte- lepre küldik friss gyü­mölccsel. Kevés a rakodó- munkás, a szükségesnek csak fele van meg. Rádi András itt a főnök. Hol a vagonoknál tűnik fel, hol valamelyik sofőr­rel tárgyal. Szusszanásnyi ideje sincs. Az imént egyik fiatal rakodómunkást pró­bálta rávenni, hogy men­jen fel Pestre, kísérje el a kocsit. Nem megyék én. Vo­nattal kell visszajönni. Én még Pesten sose jártam, eltévednék. A fiú húsz esztendős sincs. Napi tizenhat órát dolgozik. A rakodók ha­vonta háromszáznegyvenet. Kevesen vannak. Gép kel­lene. De nincs. Bírni kell az iramot két karral is. Nem mesze az állomástól befordultunk a Kurázsi dűlőbe. Gyönyörű lugasok, kertlábak: övezik az utat; A kis fehér házikó a fel­vevőhely. Az asszonyok, öregemberek talicskával, szekérrel hordják a kincsei: a szilvát és a szőlőt. Este hat óra, s már 160 ezer forintot fizetett ki Kulcsár Sándor átvevő. A raktár szűk, dugig tele van. Szün­telen érkeznek a talics- kások, szekresek. Hajnaltól éjszakáig. Jól fejeződött be a nap: rend van a szállítás őrhe­lyein; De mennyit kell dolgozni ezért! Fábián Péter FELHÍVÁS Kedves ifjúmunkások ! Kedves Fiatal Barátaink ! A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. Kongresz- szusának a II. ötéves tervre vonatkozó határozatai nagyjelentőségűek a vegyipar fejlesztésében; A párt és kormányhatározatok egyöntetűen leszö­gezik, hogy egész népgazdaságunk további fejlődésé­nek alapja: a vegyipar gyorsított ütemű fejlesztése, a vegyipari beruházási munkák fokozása. E nagyszerű feladat végrehajtásának segítése ér­dekében hirdette meg a KISZ 1960. évi Vj Kongresz- szusa a ..Ifjúság a Vegyiparért!" — mozgalmat, vállalt védnökséget a vegyipar fejlesztése felett. Az ifjúság tettrekészsége, odaadó segíteniakarása már több ízben eredményesnek bizonyult, így pl. Dunai Cement és Mészmű, egy évvel a határidő előtt készült el. A KISZ védnökségvállalása hagyománnyá Vált. KISZ védnökséggel valósult meg többek között az Óz­di Martin és diósgyőri Durvahengermű rekonstrukció­ja, a Dunai Vasmű II. kohójának átépítése, az Oros­házi Üveggyár építése. Mindezek mellett — a fenti cél érdekében — ifjúságunkat, elsősorban arra mozgósítot­tuk, hogy tudásuk legjavát adva, lelkiismeretes mun­kájukkal segítsék az új vegyipari létesítmények építé­sét, a meglévő üzemek rekonstrukcióját, új technoló­giák, új eljárások bevezetésével az üzemek termelé­kenységének emelését. Szép eredmények születtek a Tiszai Vegyikombi­nát, a Borsodi Vegyikombinát, a Kőbányai Gyógyszer- gyár, a fűzfői és peremartoni vegyipari üzemek építése mellett a megyénkben lévő Tiszamenti Vegyiművek nagyvolumenű beruházási munkáinál is. Védnökségi munkánkat a KISZ 1960. évi megyei küldöttértekezletének határozata szellemében végez­tük. Jelenleg két létesítmény beruházási munkái foly­nak: A 100 000 t/év kapacitású kénsavgyárnak még ez évben, a 200 000 t/év kapacitású szuperfoszfát kibőví­tett üzemrészének jövő év I. negyedévében meg keli tartani a próbaüzemét; Eddigi legjelentősebb eredményeinket a gépi be­rendezések szállítási határidejének csökkentésében ér­tük el, mely a gépgyártó vállalatok ifjúmunkásainak lelkes munkája, sok esetben: társadalmi munkaráfordí­tása segített hozzá. Bárhová fordultunk, mindenhol segítő, baráti támogatást kaptünk­Jelenleg a két létesítmény üzembehelyezési határ­idejének betartása — a fenti eredmények ellenére ve­szélyben forog az építőipari munkák lemaradott volta, elsősorban munkaerőhiány miatt. Ifjúmunkások! Barátaink! Kongresszusra készülünk! A megye területén egy­re-másra születnek helyi vállalások, amelyek a terme­lést. a tervek maradéktalan teljesítését segítik elő, s igazolják az ifjúmunkásokban rejlő erőt, tenniakarást; Lépjünk egyet előre, s gondoljunk a jövő évi és még távolabbi feladatainkra is. Gondoljunk arra, hogy egész népgazdaságunk és mindannyiunk közös ügye a két üzem jövő évi folyamatos üzemelése. A mezőgaz­daság számít arra a szuperfoszfát mennyiségre, amit ennek az üzemnek 1965-ben már termelni kell. A me­zőgazdasági terméshozamok növelésének elengedhe­tetlen feltétele a szükséges műtrágya mennyiség biz­tosítása. Elvtársak! Mindannyiunk közös összefogására, a szükséges munkáslétszám biztosítására van szükség­Bízva abban, hogy értitek a feladat fontosságát, ké- , unk benneteket, gyertek a Tiszamenti Vegyiművek építkezéseire dolgozni. Szükség van minden munkáskézre, lelkes, fiatal építőipari szakmunkásokra, ácsokra, kubikosokra, se­gédmunkásokra egyaránt- Számítunk segítségetekre, s várjuk jelentkezéseteket a Tiszamenti Vegyiművek KISZ bizottságán, a járási-, városi KISZ bizottságo­kon ill. a KISZ megyei bizottságán. KISZ Szolnok Megyei Bizottsága, Megyei Vegyipari Operatív Bizottság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents