Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-26 / 226. szám
1964. szeptember 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A zöldségfélék termelésének és értékesítésének tapasztalatai A háziasszonyok mindennapi gondja a zöldségfélék beszerzése. Sajnos az idén ebből a fontos cikkből az ellátás nem volt zavartalan; A kereslet többször meghaladta a kínálatot, s egyes zöldségfélékből az igényeket esetenként nem sikerült kielégíteni. A fogyasztói árak is kedvezőtlenül alakultak, a tavalyihoz hasonlítva átlagosan 20 százalékkal voltak magasabbak. A zöldségellátás elsősorban termelési kérdés. Nem mindegy, hogy mekkora területen, s milyen meny- nyiségben termeljük a zöldféléket. Megyénk termelő- szövetkezetei az idén a tervezett 7 ezer hold zöldség és 3 ezer hold burgonya helyett csak 6401 hold zöldséget és 2100 hold burgonyát kötöttek le, Az időjárás nem kedvezett Az idén a tavalyi döm- ping tapasztalatai alapján nem ragaszkodtak a terület lekötéséhez. Megelégedtek azzal is, hogy mennyiség, súly szerint meglegyen a kívánt áru. Paradicsomból 96, paprikából 104 mázsás holdankén- ti átlagterméssel számoltak. Sok helyen ennek a fele se termett meg. Az idén az időjárás nem kedvezett a zöldségfélék termelésének. A hirtelen jött forróság lerövidítette az egyes növények szedé- si idejét. Hamar lesült és megvénült a zöldborsó. — Nagy kárt okozott a pajor, s a zöldpaprikában az idén először fellépő furárium. a vírusos gyökér megbetegedés. E két kártevő a zöldpaprikának 50 százalékát elvitte. Jó néhány tsz-ben nem törődtek az agrotechnikával, s nem öntözték meg a kertészetet, így nem csoda, hogy kevesebb termett, mint amennyit ' re- i méltek. A zöldségtermelés | munkaigényes. Különösen í szedéskor van szükség a ! szokásosnál több munkaerő- j re és az ráadásul egybe- j esik az egyéb munkacsú- j csókkal. A termés leszedő- j sével viszont nem szabad várni, mert egyik napról a másikra romlik a minőség. Az uborkának 60—70 százalékát csak salátának tud- jár értékesíteni a késedelem miatt, holott az export lehetőségek korlátlanok. A termelők így kilónként fillérekért adják el, míg a csemege-, ecetesés kovászos uborkának valóért sokkal magasabb árat kaphatnának. A magas terméshozam feltételei A termelés gazdaságossága szempontjából a termelőszövetkezetek között igen nagyok a különbséEtfyntiHió forint sziSvábőt A cserkeszöllői Magyar— Román Barátság Tsz-ben befejeződött a szilva-szüret. A gazdaság 18 vagon szilvatermést tervezett a tavasszal. A gondos védekezés, többszöri permetezés kedvezően hatott a gyümölcs fejlődésére és összesen 40 vagon szilvát szüretelhettek. Ebből 25 vagont i exportra küldtek, tizenötöt j pedig belföldi fogyasztás- j ra és cefreként értékesítet- í tek. A szövetkezeti gazdák ’ megháromszorozták a szilva tervezett árbévételét is. j összesen egymillió forintot j kaptak érte, gek. Ahol biztosították a szükséges agrotechnikát, — jól megszervezték a folyamatos betakarítást, az áru osztályozását, magasabb hozamokat és árbevételt értek el. Példák sora bizonyítja ezt. A kőteleki Ady Tsz paradicsomból holdanként 17 540, a tiszasülyi Lenin Tsz 15 632 forint árbevételt ért el. A nagykörűi Haladás csak 6738, a szolnoki Damjanich Tsz 4758 forintot. Paprikából a holdanként! árbevétel a tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben 15 340, a hunyadfalvai Hunyadiban csak 8826 forint volt. görögdinnyéből Abád- szalókon holdanként ‘ több mint 14 ezer, a tiszafüredi Szabad Föld Tsz-ben csak 5000 forintot vételeztek be. Fejeskáposztából Kungyalun és Kőtelken több mint 16 ezer forint, Tiszaburán csak 6048 forint holdankén- ti árbevételt értek el. A kisebb átlagjövedelmet elért tsz-ek elégedetlenek az átvételi árakkal. Pedig így is ütközött a fogyasztói és a termelési érdek. Nyilvánvaló, hogy a magasabb árbevétel és jövedelem útja nem az árak, hanem az átlagtermések emelése. A jövő évi magasabb hozamokat már most, a kertészeti területek gondosabb kiválasztásával, a talajerő utánpótlással és az előkészítéssel kell megalapozni. Az előzetes tervek szerint megyénk termelőszövetkezeteinek jövőre 6900 holdon kell zöldségféléket termelniök. Az új burgonya vetésterülete 2200 hold. A MÉK adatai szerint eddig 3648 hold zöldség és 675 hold új burgonya termelésére kötöttek előzetes megállapodást. Csökkent a termelési kedv Több tsz-ben az alacsony átlagtermések miatt csökkent a termelési kedv, és most kisebb területen akarnak zöldségféléket termelni. Ez elsősorban a szolnoki, a tiszafüredi járásban és a csépai MÉK kirendeltség körzetében tapasztalható. A zöldségfélék vetésterületét nem szabad csökkenteni, hiszen ellátási gondjaink jövőre még nagyobbak lennének az ideinél. Megfelelő feltételek kialakításával a zöldségtermelés jövedelmező és ezt nem , szabad a számításból kihagyni. Az előzetes tervek összeállításakor adottságaik mérlegelése után rögzítsék közös gazdaságaink, mekkora területen termelnek zölséget és mielőbb kössék meg a MÉK-kel a termelési szerződést. — m. 1. — Kádár János fogadta a lengyel katonai küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a kormány elnöke, pénteken fogadta a Marian Spichalski marsall, nemzetvédelmi miniszternek, , a Lengyel Egyesült, Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével hazánkban tartózkodó lengyel katonai küldöttséget. A szívélyes baráti hangulatú találkozón részt vett Czinege Lajos, vezérezredes honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának Póttagja, a magyar néphadsereg más vezetői, dr. Korom Mihálj', az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Pap János, a kormány elnök- helyettese, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Ott volt Jan Kiljan- czyk, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagykövete. A lengyel katonai delegáció pénteken látogatást tett a Honvédelmi Minisztériumban, ahol a vendégeket Czinege Lajos vezér- ezredes, honvédelmi miniszter fogadta. A baráti látogatáson jelen voltak a magyar néphadsereg vezető beosztású tábornokai és parancsnokai is. (MTI) Az életünk.», az életem „Gépszagú meleg fogad [a gyárban. Halk szó-moraj közt [cserélünk ruhát Láncok, kerekek csikor- [gásában markoljuk sorsunk vas- [fogantyúját.” (Kiss Dénes) — Tulajdonképpen hazajöttünk, amikor a felszabadulás után ideköltöztünk Jászberénybe: apám, anyám, hat testvérem . és én. Szüleim itt születtek és itt élnek rokonaim. Idekerültem ipari tanulónak az aprítógépgyárba, itt szereztem szakmát és feleséget. — A feleségem is itt volt ugyanis ipari tanuló. — Ugyancsak esztergályos, mint én. Együtt tanultunk- dolgoztunk és megszerettük egymást. Három éve volt az esküvőnk. Most albérleti szobában lakunk és várjuk, hogy egyszer lakást kapunk. Azt ígérték itt az üzemben, hogy ha legközelebb lesz lakáskiutalás, nekünk is juttatnak. — Természetesen takarékoskodunk. A feleségem nem dolgozik jelenleg, én kétezer forintot keresek, havonta. Szeretne ő is elhelyezkedni, mert két fizetésből mégis csak könnyebb a megélhetés. Dehát itt az üzemben jelenleg nincs esztergályosra szükség. nem jöhet vissza. Tehát taka- • rékoskodunk. Ha lesz lakás, tudunk bútort venni és televíziót. Aztán jöhet a trónörökös. Mert gyerek nélkül nincs fantázia a házasságban. Aztán meg mind a ketten nagyon szeretnénk egy kis srácot. — Itt a gyárban? Otthon vagyok. Mindenki ismer é* én mindenkit ismerek. Tíz éve dolgozom ezen a csúcsesztergán... még én járattam be ezt a gépet... fél éve generálozták csak... Jó gép ez. i — Most Özdnak csiná- J lünk hengereket. Egy ilyen > henger 2100 perc alatt készül el, vagyis négy és fél műszak alatt. Azelőtt épült az üzem, hogy én idejöttem. Tív év óta felnőtt nagy gyár lett. Én szakmunkás. Most már kicsi az üzem, zsúfolt. Talán jobb munkaszervezéssel , nem néznénk ki ilyen rendetlenül és főleg nagyobb eredményeket érhetnénk el. Persze az is baj, hogy most csak új gépeket gyártunk, prototípusokat. Azért jobb munkaszervezéssel mégis elérhetnénk, hogy ne akkor derüljön ki, nincs szerszám, amikor már a gépen van a munkadarab. — Bántja az embert, hogy éveken keresztül a jók között emlegettek bennünket... most meg... Én két dologhoz ragaszkodom igazán: az üzemhez és a feleségemhez. Ez a kettő tölti be az életemet És Igen! Boldog vagyok! * „Látom, krétával száll [a táblán, mint fecske csapó ng, [verdes az ujjad; s mint hajnal, dereng [a sejtelem. S a gyermek-agyak pe- [zsegnek, forrnak. S formát kap — vésőtől [a márvány, a jövő: a munka, érte- [lem.(Juhász Ferenc) — Hol kezdjem? Idevalók vagyunk mindketten a Jászságba, Árokszállásra. Amikor összeházasodtunk, ide költöztünk Jászágóra. Itt lákást kaptunk. Szép modem, kétszoba összkomfortosat. Én 1958-ban végeztem el a jászberényi tanítóképzőt. A férjem képesítés nélküli nevelő. Most végzi a főiskolát. — Szeretek itt a faluban és egyelőre nem is akarunk innen elmenni. A gyerekek mindenhol egyforma kíváncsisággal ízlelgetik az olvasás ízét, az első leírt szó izgalmát. Elsősöket tanítok. Szeretném egész negyedik osztályig végigvinni ezt az osztályt. Tavaly még azt is elvállaltam, hogy helyettesítsek az egyik tanyai iskolában, mikor egyik pedagógus társam megbetegedett. Nagyon szeretem a gyerekeket. Azért vállaltam. no persze az a mellékkereset is jól jött... — A lakásunkat már berendeztük. Nemrég vettünk új bútorokat, televíziónk is van már. Persze részletre vásároltuk. Így könnyebb. — Nem, nem unalmas itt az élet. Bár a falu szélén, erdő közepén van az iskolánk, van villany az épületben, épp úgy. mint a falu minden házában. Esténként olvasunk, tanulunk, tv-t nézünk, vagy összejövünk egy kis beszélgetésre a kollegákkal. Néha beruccanunk autóbusszal anyámékhoz Árokszállásra látogatóba. — Újabban van más elfoglaltságom is. Művelődési házunk nemrég kapott zongorát. Zenére, helyesebben szolfézsre tanítom a gyerekeket. Én meg Jászberénybe járok zeneiskolába zongoraórákra. Nagyszerű lesz. ha már az itteni gyerekeik is igazán barátai lesznek a muzsikának. — Az életem? Megoszlik az iskola és az otthon között. Egyformán kedves nekem mind a kettő! * Életéről vallott Gergi István esztergályos és Juhász Gyuláné pedagógus. A vallomásokat feljegyezte: Varga Viktória Október: megkezdődik a filmesztétikái oktatás Nemrég lapunk is hírt adott róla: Megyénkben.— a fővároson kívül — hat középiskolában kezdődik meg a filmesztétikai okta ítís. A nagyjelentőségű kezdeményezés most ért i. megvalósulás küszöbére. Minden e tantárgyat oktató nevelő kézhez kapta a tankönyvet pótló jegyzetet. A film és szemléitetőtár pedig az induláshoz szükséges kisfilmek kölcsönzését biztosította. így a Szánkó, a Négy évszak című kisfilmeket és azt az oktatófilmet, amely a filmtechnika elemeit ismerteti Októberben minden kijelölt iskolában megkezdődik a filmesztétika oktatása. Ne csak szavakban A tiszafüredi Hámán Kató Tsz az őszi szántási, vetési és betakarítási munkák időben és jó minőségben való elvégzése érdekében versenyre szólította a járás szövetkezeteit. Minden alapjuk meg volt erre, mert szervezettségükkel, eredményeikkel hírnevet vívtak már ki maguknak a Hámán Kató-beliek. Ám az utóbbi hetek jelentései azt mutatják, hogy a szavak és tettek nem egyeznek a szövetkezetben. De beszéljenek erről a számok. A szeptember 22-i jelentés szerint a Hámán Kató Tsz gazdái a legtöbb mezőgazdasági munkával elmaradtak. A vetés alá történő talajelőkészítésben a járási átlag 45.9, a Hámán Kató Tsz-é csak 26,9 szá- zalék. Istállótrágyázásban a többiek 78, ők 25,1 százaléknál tartanak. Az alapműtrágyázást 1487 holdon tervezték, s eddig csak 450 holdnyit végeztek el. Augusztus 8-án majdnem ugyanitt tartottak. Vájjon nem könnyebb és célszerűbb a szuperfoszfátot a szántatlan földre kiszórni és bedolgozni? A legnagyobb baj mégis az, hogy nem kezdték meg a búza vetését a Hámán Kató Tsz gazdái. A megyei párt és tanács vb közös intézkedési terve arra szólítja fel a megye gazdaságait, hogy a kenyérgabona vetését szeptember 20-ig kezdjék meg. Oláh István elnök nem szépítgeti a dolgokat. Bár az utóbbi hetekben szabadságon volt, mégis érzi a felelősséget. így mondta: „Elaludtunk”. A pártalap- szervezet is bírálta a késlekedés miatt a gazdaságvezetőket. Augusztus 29-én csávázógépet kínáltak fel a szövetkezetnek, de a főagronó- mus visszautasította, mert korainak találta a munka kezdetét. Később már szaladgáltak a csávázógépért, az viszont csak szeptember 15-én érkezett meg. A szövetkezetiek is tudják, ez nem lehet oka az elmara- dásnak, mert kézierővel is csávázhattak volna. Az őszi árpa vetésüket 307 holdon tegnap fejezték be, s hozzáfogtak a húza vetéshez is. Reggel fél hatkor 5 vetőgép áll munkába, s naponta 100 holdon teszi földbe a magot. Három lánctalpas a talajelőkészf- tést végzi. A vetőszántással 78,9 százaléknál tartanak. Kétszáz hold kukorica után vetnek még búzát, de mivel az későn érik, csak október elsején kezdhetik meg a törését. Ezzel egy hét alatt végeznek, ugyanennyi idő kell a talajmunkának is. Tehát a vetési határidő — október 25. — nem tolódik ki. A szövetkezet közgyűlése 15 ezer forintos premizálási tervet hagyott jóvá. Ebből a zetorosok 1,80, a farosok 2,20, a talajelőkészítők egy forint jutalmat kapnak holdanként, ha a munka minősége is megfelel. Jutalmazzák a vezetőket és a brigád, valamint a gépcsoport irányítóját is. A premizálás kétségtelenül a jó minőségű munkára ösztönöz. A mostani lemaradás mégis kapkodást szülhet és ez megbosszulhatja magát, mázsákkal csökkentheti a jövő évi termést. Épp ezért fokozottabb gonddal kell ellenőrizni a Hámán Kató Tsz-ben is a vetés minőségét. — m. 1. — Kihasználták az esős időt szakadatlanul zuhogó esőben beállították a szivaty- tyút, sorra járták a táblákat, hol szükséges szivattyúzni. Ez a lelkiismeretes munka be fog segíteni abba, hogy e növényféleségből holdanként 22 mázsát takaríthassunk be. A növénytermesztési brigád tagjai gabonát csáváztak. A kenderesi Növényvédő Állomás gépe az új, még át nem adott istállóban volt felállítva. —. Csak etetni kell — e2 a tagok véleménye. A napi teljesítménye hat vagon Két műszakot vállaltak, — így 12 vagon termény csá- vázását elvégezték. Szorgoskodtak öregek is, A húsz holdon termelt hagymadugványt válogatták, a felével már végeztek. Pedig jó. holdanként! 40 mázsás termésük volt. A fogatosok kenderkőrót hordtak a kazlakra. Tudniillik a kendergyár csak később tudja elszállítani, így nem ázott át annyira. A Várpalotai Szénbányászati Tröszt férfi munkaerőt vesz fel 18—45 éves korig mélyszinti bányamunkára. * Kedvezményes munkásszállást és napi háromszori étkezést biztosítunk. Nős és családfenntartók évente 64 q-a ahydrált szenet kapnak térítés nélkül Útiköltséget .felvétel esetén megtérítünk Felvételhez szükséges’ rendezett muokakönyv két hétnél nem régibb tanácsi ípnzolás és katonakönyv. * Jelentkezni lehet folyamatosan a Várpalotai Szén- bányászati Tröszt Munkaügyi Osztályán Kenderesen a hét három napján esett az eső. Háromszáz holdon tudtak volna elvetni a Haladás gazdái, ha az eső nem akasztja meg a munkában őket. Szünetelt a talajelőkészítés is. — A lélegzetvételnyi kényszerszünetet kihasználtuk — n jól atkozott az elnök, s fejből sorolta a hét elején történteket. — Gépeseink az erőgépeken végezték el a II-es és III-as számú karbantartási munkákat, egyet főjavításra küldtünk a kisújszállási gépjavítóba. Közeledik a rizs betakarítása, ezért rendbehozták a cséplőgépeket. Megvizsgáltuk öt vetőgépünket. ezek közül egyet meg kellett javítani A határban is dolgoztak. Erről a főagronómus beszélt: — Százötven hold rizstelepünkön az esőzés következtében felszaporodott a víz. Le kellett csapolni. — Ezt két öntözőbrigádunk végezte, a brigádtagok a
