Szolnok Megyei Néplap, 1964. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-25 / 225. szám

1964. szeptember 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A nyerő huszonegy Akár virrad, akár nem Csatai Bélának minden reg­gel hajnali négykor ébresz­tő van. Első útja a vasút­állomáshoz vezet, hogy megtudja, hány vagon áru érkezett, mennyi fogatot irányítson a szállításhoz, s mivel bízza meg a többie­ket. Felvetődhet a kérdés, mi köze a jászárokszállósi Tán­csics Tsz tagjának a vasúti szállításhoz. Mert Csatai Béla, s az irányításával dol­gozó húsz ember egytől- egyig szövetkezeti gazda. — Fogatosok, vagy ahogyan a tsz-ben mondják, a fuvaros brigád tagjai. A kilenc fo­gattal — négy tonnás gu­mikerekű kocsikkal — szin­te éjjel-nappal dolgoznak. Hordják, viszik a terményt, s az egyéb szállítandó dol­gokat, ugyanakkor keresik a forintot a termelőszövet­kezetnek. Hogyan? Ügy, hogy a földmű vessző vetkezette?, a TÜZÉP-pel, a MÁV-val, a gabonafelvásárló és értéke­sítő vállalattal szerződést kötöttek bérszállításra. Munka nélkül soha nin­csenek. Naponta hajnali öt­től, este hét-nyolc óráig jó két műszakot teljesítenek. A nyári vagy őszi betakarí­tás idején pedig, nagyon sokszor éjszaka is befog­nak. Ha például a vasúton éjjel áru érkezik, a hírvivő bezörget a brigádvezetőhöz, j az pedig azonnal értesíti ■ embereit. Gyors, precíz munkájuk eredménye, hogy a két és fél év alatt — azóta működik a fuvaros brigád — egyszer sem fizet­tek fekbért. Az egész bri­gád érdeke, hogy pontosan dolgozzanak, mert a kocsi- j állásért fizetendő bírság az ő zsebüket tenné könnyebbé. A jövedelmük kettős jel­legű, mint ahogy a munká- , juk is az. A bérszállításból eredő bevétel 35 százaléka a brigádé, a termelőszövet- i kezetben végzett muníkáért j pedig egységet írnak a ja- j vukra. Év végén általában , 400—500 munkaegységre ré­szelnek. A keresett fuvar r összege havonta eléri, ese- j; tenként fölözi a nyolcvan- ! ezer forintot. Most a napraforgót és a cukorrépát szállítják a va­súthoz, onnan a tsz portájá­ra a vetőmag-búzát és a ré­paszeletet. Csatai Béla, s a brigád minden tagja arra törekszik, hogy a fogatok mindig teherrel közlekedje­nek. Ezt a jó munkaszerve­zéssel, a helyes irányítás­sal érik el. Ha például több vagon sóder érkezik az fmsz betonüzemének, — s ugyanakkor a gabonafelvá­sárló és értékesítő vállalat raktárából búzát raknak vagonba, ezt egy fordulóban végzik. Horváth János fogatos és társa Guba Ferenc állandó megbízatással a közös gaz- gaság abraktakarmányának szállítását intézi. Csikós Ig­nác darabárus, vagyis a vasúton érkezett vagy kül­dendő árut háztól házig szállítja. A többiek egy nap alatt is sokfajta munkát vé­geznek. Igyekvő, jó munka­bíró emberek a brigádta­gok. E kis kollektívában valóban az érvényesül, hogy egy mindenkiért, s minden­ki egyért. S ha névszerint dicsérjük Faragó László, Budai István, Csuka László, vagy Budai László helytál­lását, szorgolmát, az elisme­rés a többieknek is szól. — Közös sikerként könyvelhe­tik el, hogy a bérszállítás­ból egész évre tervezett 250 ezer forint bevételt máris jóval túlteljesítették, jelen- í leg mintegy 700 ezer forint- '{ nál tartanak. Emellett je­lentős részt vállalnak a kö- zös földeken termett napra­forgó, cukorrépa, kukorica betakarításában is. Sokan a huszonegyest sze­rencsésnek, nyerőszámnak tartják. A jászárokszállási Táncsics Tsz fuvaros bri­gádjának létszáma is éppen ennyi. Sikerük titka még­sem ez, hanem szorgalmuk és a munkáért, a közösség­ért érzett nagy felelőssé­gük. Nagy Katalin Áz ipari tanuló rr I- . r B1* R r m r • szerzoatetes bürokráciája A szakmunkás utánpótlás legfontosabb bázisa a tanulóképzés. A népgazdaság szakmunkás utánpótlá­sának körülbelül a 60 százalékát adja a „hagyomá­nyos” iparitanuló képzés és a felnőtt dolgozók szak­munkás képzésének kellene biztosítani a hiányzó 40 százalékot. / Kétezerhatszáz zetor, ötszáz univerzális rakodógép érkezik Csehszlovákiából SZOLNOK MEGYÉBEN és országos átlagban sem éri el a felnőtt szakmunkás oktatás ezt a számot, sőt az 1964—65-ös iskolaévre egyes szakmákban a fiata­lok beiskolázása sincs biz­tosítva. — Más, „népszerű” szakmák tanulóhelyein azonban már az iskolaév vé­ge előtt kitehették a „telt­ház” táblákat. A tervezett­hez képest nincs hiány pél­dául a fodrász, kozmetikus, szabó, kereskedő, stb. ipari­tanulókból. Nagyon sok tanulót vár azoriban az építőipar. — A Szolnok megyei Építési és Szerelőipari Vállalat egye­dül kilencvenhat tanulót kért, s mindössze ötvenhét főt tudott leszerződtetni. — Nem kecsegtet sok jóval az ács, a hegesztő, valamint a gázvezeték- és készüléksze­relő utánpótlás biztosítása sem. — Szinte érthetetlen, milyen kevés fiatal talál „fantáziát” a jövőben egyre inkább teret hódító gázve­zeték és készülékszerelő szakmában. Nem volt ele­gendő érettségizett jelent­kező a különböző műsze­rész, esztergályos, rádió és televízió szerelő szakmák­ban, s ezért a hiányzó lét­számot a nyolc általánost legjobb eredménnyel végző jelentkezőkből kellett fe­dezni. Ez nem a legszeren­csésebb megoldás, hiszen a magasabb előképzettséget kívánó igényesebb foglalko­zási ágakban minőségi ja­vulást így nem lehet elérni. AZ ELMONDOTTAKNÁL is aggasztóbb a helyzet a termelőszövetkezetekben. A kollektív mezőgazdasági üzemekben a gépesítés nagyarányú fokozásával nem áll arányban a szak­munkás utánpótlás biztosí­tása. A hegesztő, villany- szerelő, esztergályos, gép­szerelő és a különböző fás szakmákban <asztalos, ács, bognár) a tervezett beisko­Az AGROTRÖSZT érkez­tető telepére befutottak a harmadik negyedév végéig esedékes csehszlovák me­zőgazdasági gépszállítmá- nydk. Az újonnan érkezett gépekkel kétezerre emelke­dett a Csehszlovákiában vá­sárolt, s pontosan az elő­zetesen megállapított ütem­terv szerint leszállított Ze- tor traktorok száma. Az év hátralevő részében továb­bi 600 érkezik ezekből a hazai mezőgazdasági üze­mekben nagyon kedvelt, s általánosan használt nagy­teljesítményű. kis üzem­anyagfogyasztású, válóban univerzális erőgépekből. Ez azonban — mint az illeté­kes szakemberek rámutat­nak — csak az egyik része annak a széleskörű kap­csolatnak, amely hazánk és a csehszlovák mezőgaz­dasági gépgyártás között kialakult. Az ez évre lekötött, együt­tesen 306 millió forint érté­kű csehszlovák gépszállít­mányok keretében 500 ér­kezik abból az univerzális rakodó gépből, amely a né­hány napja bezárult -65. Or­szágos Mezőgazdasági Kiál­lításon és vásáron is nagy sikert aratott. A Csehszlovákiában vá­Janka Bril: Belorussziái mm A jászárokszállási Vas- cs Fémipari KTSZ-ben borászati gépeket, felvonó mű­szerszekrényeket és fűrészporos kályhákat készítenek. A fűrészporos kályhákat tizenhárom tagú szocialista brigád készíti. Képün­kön Tűzkő Sándor és Görbe László I. éves ipari tanulók a kályhatető mere- vítését végzik. coooooooc>ooooooooooooooooooooooooc>ooooooooooooooooocx»oooocx)oocx3oc történet 1943 késő őszén Belorusz- szia erdővidékének egyik legcsendesebb zugában fel­robbant a pályatest, és le­vegőbe repült a rajta robo­gó német katonai szerel­vény. Másnap egy nyirkos, hű­vös reggelen a szerencsét­lenség színhelyéhez legkö­zelebb eső falut körülvették a büntetőosztag csatárlán­cai. A sisakos, tarka sátor­lapokba burkolt tábori csendőrök öt autón érkez­tek. A falu nagy volt. de a németek gyorsan és ala­posan dolgoztak. Csak ké­sőbb derült ki, hogy ketten életben maradtak a lakos­ságból: egy fiatal fiú a bok­rokban lapult meg, egy vénember pedig aznap oda­át éjszakázott a menyénél a szomszéd községben. Az egész lakosságot az alvégre terelték, ahol ha­talmas régi magtár állott — ez maradt meg a kolhoz gazdaságából. A büntetőosztag parancs­noka, a Sonderführer úgy vélekedett, hogy nem ér­demes sokáig piszmogni a „banditákkal". Elintézés: megégetni őket az öreg magtárban. Három csoport vezetője hangos szitkozo- dással terelte be a parasz­tokat a fából épült magtár szélesre tárt kapuján, ő maga kissé távolabbról szemlélte a jelenetet. Sápadtarcú tolmácslány állt a parancsnok mellett, borzongott a hajnali köd- szitálásban. — Ne féljen, Fräulein Vera, hamar végzünk, az­tán otthon megmelegedhe­tünk majd. Egyszerre csak a Sondet- führer tekintete ismerős ar­cot fedezett fel az áldoza­tok tömegében. — Honnan az ördögből ismerem azt az öreget?... Persze, tudom már! Hiszen az az én kályhásom! Frä­ulein Vera, szóljon, hogy hozzák ide azt az embert. A kályhást odakísérték. Bist du doch auch hier, mein Lieber Kerl? — mo­solygott a parancsnok. Az öregember egy kuk­kot sem értett az egészből. Talán nem is hallotta a szavakat. Ott állt hajadon­főit, ősz üstökével, sápadt- tan, borostásan, valamiféle rongyos szürke kabátban, és nézte a németet, nézte hallgatagon, merően. Csak a vértelen ajka rándult meg olykor-olykor, mintha mondani akarna valamit. Még a nyáron történt, hogy ez a csendes öregem­ber kályhát rakott a Son- derführer szállásán. A kályha remekbe sikerült. A szakács nem győzte dicsér­ni a konyha felé eső ke­mence rész főzőlapját, sü­tőjét, a házigazda pedig szívesen gyönyörködött a fehér cseréppel kirakott szobai kályhában. A parancsnok kishíján felsóhajtott, amikor a hű­vös hajnalban eszébe ju­tott a kellemes, derűs me­leg, amelyet az öreg kály­hája áraszt magából. — Mondja meg neki, Fräulein Vera, hogy nem égetjük őt meg a többivel. Es azt is kérdezze meg tőle, van-e valakije... azok kö­zött. — A Sonderführer úr azt kérdi: van-e valakije oda­bent a magtárban. Az öreg nehézkesen, da­rabosan lökte ki magából a szót: — Hát... ott van... az asszony. — Azt mondja, ott a fe­lesége. — Mondja meg neki, Fräulein Vera, hogy legyen nyugodt, a feleségét sem hagyom megégni. Kihoza- tom_ A Sonderführer úr azt mondja, hogy a feleségét is kihozatja onnan. Az öreg vértelen ajka megint csak szóra mozdult ősz bajsza alatt: — Meg aztán... ott van a lányom... a három gyere­kivei. — Azt mondja, a lánya is ott van a gyerekeivel. — Ügy! Talán még ezen kívül is. van ott valakije? — A Sonderführer úr ha­ragos. Azt kérdezi, még ki mindenkije van ott magá­nak? — Hát ott vannak.., a szomszédok... meg aztán mondd meg azt is, hogy ott a rokonság.., a sógo­rék. — Azt mondja, sok roko­na van ott. Meg a szom­szédai. — Micsoda?! A szomszé­dai? Nevetséges! Tán az egész bandát eresszem ki- a kedvéért? Talán megbo­londult ez az öreg trotil? — Eljátszotta a Sonder- führer úr jóindulatát, öreg. Legyen okos, ha élve meg akarja úszni a mai napot. Azt kérdi a Sonderführer úr, talán az egész bandái kihozatná mindjárt? Az ősz, bozontos szem­öldök alatt megvillant az öreg szeme. Most már nem remegett az ajka sem: Olyan szokatlan mozdulat­tal, mintha életében először tenné, felvetette a fejét: — Miért, mit képzel ró­lam? Azok ott mind énhoz- zám tartoznak. Azt hiszi a Sonderführered, hogy töb­bet ér akár a legrosszabb- nál is? Vagy te talán fel­érsz hozzájuk, te Cafka’ Fúj! Az öreg kiköpött, kemé­nyen sarkonfordult és el­indult a magtár felé. Egy pillanatra zavar tá­madt, aztán a Sonderfüh­rer lerántotta jobbkezéről az átnyirkosodott kesztyűt, kigombolta a pisztolytáská­ját, előhúzta a fegyverét és lőtt. Az általános kiáltozásban a lövés hangját alig lehe­tett hallani. Az öreg kályhás felbu­kott. Még vonwglott, amikor felemelték és áthajították a küszöbön. A magtár kapuja bezá­rult — örökre. (El beit János ford.) lázásnak csak 60—61 szá­zaléka valósult meg. Az 1964—65-ös tanévben az ipari tanuló szerződtetés­sel nagyobb gondban van az állami, tanácsi és szö­vetkezeti ipar, mint például tavaly volt. Miért? Azért, mert a túl „népszerű” szakmák vonzásának követ­keztében fellépő arányta­lanságokot és azok kiegyen­súlyozására tett erőfeszíté­seket az idén életbelépett új rendszerű jelentkezési lapok még bonyolították, nehezítették. AZ IPARI TANULÓ be­iskolázás megyei tapasztala­ta szerint a jelenlegi jelent­kezési lapok komplikáltab­bak a korábbiaknál A leg­nagyobb hátránya azonban mégis csak az, hogy az is­koláknak nem ahhoz az il­lető vállalathoz kellett visz- szaküldeni, amelyik a tanu­lót szerződtette, hanem an­nak irányító szervéhez. Pél­dául a ktsz-be jelentkezők lapját a megyei irányító szervhez, a KISZÖV-höz kellett az iskolának továb­bítani. A vállalatok, üze­mek irányító szervei ezután nem a községi vagy a vá­rosi, hanem a megyei ta­nács munkaügyi osztályá­nak küldték el a jelentke­zési lapokat, s ott vették előjegyzésbe a jelentkező­ket. Túladminisztrált, szin­te bürokratikus ügyintézés volt az idei szakmunkás utánpótlás beiskolázása. Ebből származott többek között, hogy 450 jelentkezé­si lap van ma is a megyei tanács munkaügyi osztá­lyán, amelyekből körülbe­lül százat pótlólag elhelye­zett az osztály, a többi 350 lap gazdájának sorsáról azonban senki seiri tud. A 350 JELENTKEZÉSI lap kitöltőinek nem lehe­tett helyet biztosítani az I az általuk választott szak­ai mákban. A lapokon első és j másodsorban kellett meg- j nevezni a választandó szak- I mát. A jelentkezők közül ! nagyon sokan (száznyolc- | vanan) kereskedelmi ipari I tanulók szerettek volna j lenni. Nem sikerült sok i lány óhaja (több mint har- j mincé), akik fodrásztanu- ! lónak jelentkeztek. Sok volt az olyan lap, amely arról árulkodott, hogy aki kitöltötte, annak nem volt szilárd elhatározása a pá­lyaválasztást illetően. — Akadt nem egy, aki első­sorban cukrász, másodsor­ban (ha erre lehetőség nincs) a géplakatos szak­mát akarta elsajátítani. A kimaradottak döntő több­ségének tanulmányi átlaga 2.5 volt Namármost, a több mint háromszáz idén végzett ta­nuló közül, akinek a je­lentkezési lapja a megyei tanácsnál van, legnagyobb része azért biztosan elhe­lyezkedett valahol. Lehet, hogy jelentkezési lap nél­kül, az illető iskola véle­ménye nélkül, esetleg pót­lólag szerzett lapokon! Az ipari tanuló szerződtetés­nek tehát a jelenlegi ad­minisztrációs módszere nem vált be és sok zavart, fe­jetlenséget okozott a beis­kolázásnál Szolnok megyé­ben. A munkaügyi minisz­ter azért (főleg a fent em­lített szakmákban) szep­tember 30-ig meghosszabbí­totta a szerződéskötések idejét. A munkaügyi szer­veknek felül kellene vizs­gálniuk az ipari tanuló szerződtetések módszeréti adminisztratív lebonyolí­tását és sokkal egyszerűbb világosabb megoldásokat kellene keresni. Az isko­lákban nem pedig az utolsó tanévben (hiszen akkor már konkrét választáson a hangsúly), hanem az álta­lános iskolákban a hetedik, a középiskolákban pedig a harmadik osztálytól kezd­ve kellene fogalkozni a pályaválasztás problémái­val. — bognár «• sárolt gépek együttes érté­ke alig valamivel marad el j mezőgazdasági gépimpor­tunk rangsorában második' helyet tartó NDK mögött.

Next

/
Thumbnails
Contents