Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-16 / 192. szám

Világ proletárjai egyesüljetek I SZOLNOK M E £Y| I ( A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É5 A MEGYEI TANÁrc 1BPIA XV. évfolyam, 192. szám. Ára 80 iiUér 1984. snig, 16., vasárnap AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA A z üzemi dolgozókkal folytatott kötetlen, baráti, nyílt és őszin­te beszélgetések, a terme­lési tanácskozások tapasz­talatai meggyőzően bizo­nyítják, hogy mindazokon a helyeken, ahol az üzemi demokrácia jól érvényesül, rendkívül pozitív hatást gyakorol az egész termelés menetére, a dolgozók han­gulatára. Mondjuk meg mindjárt nyíltan, hogy szép szám­mal akadnak munkások, mérnökök, technikusok, — akik az üzemi demokráciá­ról szólva keserűen legyin­tenek, mondván „nem sok szavunk van az üzemben, Javaslatainkra bólogatnak, de nem szívlelik meg, aki pedig éppen az ügy érdekében bírálja az üzem­vezetést, annak visszaütnek ^finoman”, vagyis egy-két bónap múlva valami ürü­gyet keresve, törlesztenek.” Ezeken a helyeken egyik­másik vezető nem érti az üzemi demokrácia lénye­gét! Az üzem dolgozóival nem azért szükséges ta­nácskozni, nem azért kell őket bevonni a vezetésbe, mert ez ,,ildomos”, mert arról számot kell adni a párt- és szakszervezeti szerveknek, s legalább for­mailag ^eleget kell ten­ni” a törvényes előírások­nak, hanem azért, mert a mP viszonyaink között ez társadami szükségszerűség. Miről van szó? Arról, hogy a szocialista termelé­si viszonyok létrejötte le­hetővé és szükségessé is teszi a munkásosztály, s a dolgozók különböző ré­tegeinek és csoportjainak bevonását a szocialista tu­lajdonba lévő gyárak, üze­mek vezetésébe, a terme­lés irányításába, annak el­lenőrzésébe. Hiszen a szo­cialista üzemvezetés ve­zérlő elve, a demokratikus centralizmus érvényesülése azt jelenti, hogy az egysze­mélyi felelős vezető dönté­sét és utasításait a dolgo­zókkal való érdemi tanács­kozás kell, hogy megelőz­ze és megalapozza. Rendszerünk megkülön­böztető vonása a szocialis­ta demokratizmus, amely lehetővé teszi, hogy kibon­takozzék a dolgozók töme­geinek öntevékenysége, — szervező készsége, lelkese­dése és találékonysága a társadalom érdekében, az anyagi javak tömegének növeléséért, minőségének javításáért, költségének csökkentéséért. S ez az ön- tevékenység a munkához, való szocialista viszony kialakulásából, a végzett munka szeretetéből táplál­kozik. És ezt a folyamatot csak úgy tudjuk elősegíteni, ha a dolgozó ember számára lehetővé tesszük, hogy megismerje a saját tevé­kenységének üzemi, nép­gazdasági összefüggéseit, s azt, hogy minél hozzáér­tőbben, érdemben tudjon beleszólni az üzem életé­be. Nálunk ennek minden lényeges szervezeti formája adva van — termelési ta­nácskozások, szakszerveze­tek, üzemi tanácsok stb. révén — s mégis, egyes helyeken azt tapasztalni, hogy működésük eléggé formális, hogy a munkások értékes javaslatai elsik­kadnak és emiatt ezeken a helyeken a társadalmi aktivitás nemhogy kibonta­kozna, hanem inkább alább­hagy, közönybe fullad. Egyetlen üzemi vezető sem állíthatja, hogy nincs miről tanácskoznia a dolgo­zókkal, De azt állíthatja — mi esküdni mernénk rá —, hogy népgazdaságunk kulcskérdését utasítások­kal, az üzemi dolgozók ak­tív támogatása, javaslatai, kezdeményezései nélkül le­hetetlen megoldanunk. Mi ez a kulcskérdés? A mun­ka termelékenységének üte­mesebb emelése. Miért égető ez számunkra? ör­vendetes dolog, hogy nép­gazdaságunk általában egészségesen fejlődik, A második ötéves terv meny­nyi ségi előirányzatait tel­jesítjük, sőt 1964. első fél­évében például az iparban 2 százalékkal túlteljesítet­tük a tervet. Nem hallgat­ható el azonban, hogy a termelékenységi előirány­zatot — azt t. i., hogy a termelés emelkedés kéthar­madát a termelékenység emelésével és csak egy harmadát létszámemeléssel teljesítsük — a tervidő­szak alatt ezidáig nem si­került teljesíteni. Pedig ettől függ a felhalmozás és a fogyasztás aránya, — vagyis a népgazdaság fej­lesztésének és az életszín­vonal emelésének üteme. Ismeretes, hogy a terme­lékenység gyorsütemű eme­lésének alapja a modern technika széleskörű alkal­mazása. Ennek megfelelően az üzemek sok modem gé­pet, felszerelést kaptak. — Teherbiróképességük a be­ruházásban azonban korlá­tozott. Ezért különösen idő­szerű most a meglévő le­hetőségek, tartalékok fel­tárása és felhasználása. S ez a dolgozók aktív közre­működése nélkül elképzel­hetetlen. Alkotó kezdemé­nyezésük, javaslataik a munka jobb megszervezé­sére, a gépek, berendezések jobb kihasználására, a fej­lett munkamódszerek tö­meges bevezetésére — mind egy-egy láncszemei a kulcskérdés megoldására, a munka termelékenységé­nek emelésére. A z üzemi demokrácia érvényesülésének elő­segítése — a szocia­lista üzemvezetés egyik fontos alapfeltétele. Tóth Józset Megérkeztek a KGST* országom képviselői az országos mező- gazdasági kiáliitásra Az országos mezőgazda- sági kiállítás három nagy nemzetközi bemutatójára már napok óta érkeznek a „kiállítási tárgyak”. A hét KGST-ország 10 000 négy­zetméternyi területem 483 mezőgazdasági gépet, egy 1400 négyzetméteres pavi­lonban és egy kisebb sza­bad területen csaknem 1500 műszert mutat be, s össze­sen 2400 négyzetméternyi fedett és nyitott területem szemlélteti takarmány-gaz­dálkodási módszereit s az ehhez felhasznált különbö­ző termékeket. A külföldi szocialista országok eddig 86 vagonnyi gépet és mű­szert szállítottak a kiállí­tásra. A hét végén megérkeztek az országos mezőgazdasági kiállításra a KGST-orszá- gok küldöttei is. A bolgár, csehszlovák, lengyel, né­met, román és szovjet szakemberek már be is kapcsolódtak a közös mun­kába, Egyelőre a gépek, műszerek kicsomagolását és összeszerelését Irányítják, s a jövő hét elején megkez­dik a nemzetközi bemuta­tók pavilonjainak berende­zését. Szolnok új felsőoktatási intézménye Beszélgetés a pedagógiai főiskola most induló helybeli tagozatának igazgatójával Az új tanévben ismét gyarapodik Szolnok isko­lahálózata. A Szegedi Tanárképző Főiskola szolnoki tagozatának megnyitásával örvendetes módon újra fel­sőoktatási intézménynek ad otthont városunk. Az indnlás gondjait, az új főiskola feladatait vesszük számba most Szuimay Ernő igazgatóval, a szolnoki tagozat vezetőjével. Előttünk az asztalon né­hány felvételi kérelem fekszik, hiszen még nem zá­rultak le a pótjelentkezések. Es itt mindjárt említ­sük meg, hogy talán a tanuló ifjúság, különösen a fiúk, mérsékelt érdeklődése okozza az indulás egyik legnagyobb gondját. — A tervek szerint inté­zetünk hatvan hallgatóval kezdi meg az oktatói mun­kát, A fiatalok nagyobb ér­deklődését talán az gátol­ja, hogy, új intézmény lé­vén, nem ismerik eléggé a lehetőségeket Magyar-ének zene, illetve rajz. valamint matematika-ének-zene, il­letve rajz szakon indul meg majd Szolnokon tanárkép­zés. A fiatalok az első két évben csak fő szakjukat ta­nulják, a IY. félév végén ebből államvizsgát tesznek és szaktanítói oklevéllel ki­Ahol most van tavasz A martfűi Tisza (Cipő­gyár tervező osztálya elké­szítette az 1965. évi tavaszi cipőmodelleket. A Ruha­tervező és Mintakészítő Vállalat valamint a Tanim- pex Külkereskedelmi Vál­lalat illetékes szakemberei már elfogadták azokat a modelleket* amelyekből majd válogathatnak a mag- imaáeUk, Tőkés exportra 63, bel­kereskedelmi forgalomra 223 női-, férfi-, és gyer­mekcipő modellt hagytak jóvá. A népidemokratikus országokba történő szállí­tásnál 116 féle modell kö­zül választják ki a legszeb­beket. Változott a cipődlvat is. A tervezők szerint a lapos, kerekorrú cipő lesz a divat mennek tanítani. A máso­dik két évben levelező úton végzik el kiegészítő szakjukat és ezután kapnak diplomát. — Tudomásom szerint a főiskola elsődleges feladata* hogy Szolnok megye peda­gógus igényeit kielégítse? *—■ Igen. Ezért elsősorban azt szeretnénk, ha Szolnok megyei fiatalok jelentkez­nének főiskolánkra, de más megyékből is szívesen lá­tunk olyan fiatalokat, akik vállalják* hogy az iskola elvégzése után a megyében tanítanak* — A vidéki fiataloknak kollégiumi elhelyezést tud­nak-e majd biztosítani? — A múzeum épületében — a főiskola ideiglenes he­lyén — már készül egy negyven személyes diák­szálló. Engedje meg, hogy ezúton is tolmácsoljam kö- szönetünket a kivitelezést végző Szolnok megyei Épí­tő- és Szerelőipari Vállalat dolgozóinak és az építkezést irányító Fehérvári István művezetőnek lendületes, áldozatkész munkájukért, ígéretük szerint legkésőbb szeptember 10-ig elkészül­nek. gatóki egyéb' anyagi támo­gatásban is részesülnek majd, a más - felsőoktatási intézményben is szokásos gyakorlat szerint. — Nem hiszem, hogy sok főiskola dicsekedhet olyan „menzával”, amilyen a mi­énk lesz. A diákok étkezte­tését a Múzeum étteremben biztosítjuk. Egyébként az oktatás rendje is megegye­zik majd a hasonló jellegű főiskolákéval. Intézetünk­nek 12 részfoglalkoztatású tanára van, adjunktusi be­sorolásban, elsősorban szol­noki pedagógusok. A peda­gógiai tárgyakat a jászbe­rényi Felsőfokú Tanítókép­ző tanárai adják majd elő. — Az ön véleménye sze­rint milyen hatással lesz az új főiskola a város éle­tére? — A főiskola jelenléte feltétlenül serkentően hat majd a város kulturális éle­téire. Szeretnénk, ha diák­jaink szakdolgozatuk tár­gyának is Szolnokkal, illet­ve a megyével kapcsolatos témát választanának, végső döntésüket azonban termé­szetesen nem akarjuk befo­lyásolni, A későbbiekben szeretnénk létrehozni egy főiskolai irodalmi színpa­dot, minden évben megren­dezzük majd az intézeti napot, vagy napokat =— Mikor indul meg tény­legesen az oktatás? — A felvételi vizsgák, amelyek szintén Szolnokon lesznek, előreláthatólag szeptember első hetében már lezajlanak, a tanítás pedig a hónap közepén kez­dődik. (*. 04 Előkészület a téli nagyjavításokra /I Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat kis Diesel-üze­mét ideiglenesen egy szűk helyiségbe költöztették, hogy ne kelljen Üzemeltetni a eseremotom javításit míg se új műhely felépül A fáiig felépült csarnok építéséről az építőipar elvo­nult

Next

/
Thumbnails
Contents