Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-01 / 179. szám
1964. augusztus 1. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAI* 3 Isssié emberek emelik a zsákol Ötvenegy brigád versenyez az élelmiszer kiskereskedelemben Fél év alatt tízmillió forint megiakanfás a Tisza Cipőgyárban A martfűi Tisza Cipőgyár dolgozói az idei gazdasági évre mintegy tízmillió forint megtakarítást vállaltak. Ezt az összeget az eltelt utóbbi hat hónap alatt elérték, mégpedig úgy, hogy a gyáregységek és különböző műhelyek alaposan túlteljesítették takarékossági ■ tervüket. A cipőgyár a yál- , lalt 200 ezer forinttal szemben 231 ezret, a gumigyár 100 ezer forint helyett 181 ezer forintot takarított meg kellékanyagból. Hasonlóan kitűnően dolgozott a műszaki főosztály.- becsülettel helytállt a debreceni gyáregység is. A legjobb eredményt a csákozó kollektívája érte el: vállalása 276 ezer forint volt, s a félévi teljesítés 689 ezer forint. Tízezer öltöny Szolnok megye ruházati kisipari termelőszövetkezetedben az idei első félév során több mint tízezer férfiöltöny, huszonötezer, munkaruha készült el. Ez a mennyiség 3/, illetve 5,8 százalékkal több az 1963 első félévében gyártottnál. A felfutás a legnagyobb a férfiing termelésben: pontosan 250 százalékkal többet állítottak elő, mint tavaly az azonos időszakban. .Alba Regia 1964" címmel kiadványt jelentet meg a Műszaiki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének székesfehérvári intéző bizottsága az Álba Regia-napok alkalmából rendezendő ipari és mezőgazdasági kiállításra. A több mint száz oldalas könyv tájékoztatást ad Székesfehérvárról és az ünnepi rendezvényekről. Ismerteti a város rövid történetét, idegenforgalmi nevezetességeit. iparát és mezőgazdaságát. ,,Július 24-én, a kora délutáni órákban a tábor őreinél két férfi kért bebocsátást. A bemutatkozás után megtudtuk, hogy a két vendég a cseszneki tanácselnök és a váraljai tsz elnöke. Segítségét kértek a gabona betakarítása ugyanis minden munkaerőt leköt s 30 hold lentermésüket nem tudják időben bekötözni és összerakni. A tábor lakóit kérnék meg erre, ha segítenének. Nem kell ismételni a kérést. Másnap korán reggel talpon a tábor, harsan a kürtszó és indul a tettre- kész brigád. Rövid útbaigazítás a lentábla szélén és a következő percekben már valósággal nyüzsgő A Kunszentmártonba vivő ligetek kísérte útról fordulunk be. Az öcsödi Kossuth Szövetkezet szérűjén a kazlak hűvösében három megrakott szekér várakozik. A negyedikről — a zúgó cséplőgép mellett — tagbaszakadt férfi villázza a kévéket. Érdekes gabona ez, toklász nélküli kalászok simulnak egymáshoz. Rámutatok és a zsákosra nézek. — Bezosztája? Csend és rámmerednek a tekintetek. Még egyszer: — Bezosztája? — Á. Da. Nem értjük. Mi csak magyarul beszélünk. Ezen jót derülünk. Külföldinek véltek, pedig csak a búzafajtát érdeklődtem. Most. nevetve mondja a zsákoló. — Persze, orosz búza. Elég jól fizet. Az is kiderül, mennyire. Még eddig 15 mázsával holdanként. Eddig. — De van-e még sok hátra? — Azt ml nem tudjuk. — Hogyhogy nem tudják? Vállvonás. — Ott jön a csapatvezetőink, majd megmondja. Idősebb ember közelít, a munkacsapatvezető. — Hát, a héten be kellene szorítani. A munkacsapat igen jól szorgoskodik. Mutatja a mázsálólány eredménylapja. Van olyan nap, hogy 170 mázsával eresztenek le. Pedig kis gép ez, csak 48 colos. <A Kunszentmártoni Gépállomásé, de szépen rendbetettók, nincs vele hangyaboly a domboldal, Délben rövid pihenő és délután négy órakor rendben a lentábla. Este parancshirdetés a táborban. A táborvezető megdicséri az úttörőket. Feszesen áll mindenki, s a gyermékszemek csak úgy ragyognak a villanyfényes nyári éjszakában”. Porva-Csesznek, 1964. július 26. Üdvözlettel: Tóth Gyula Ennyi az egész. Pihenni mentek el és dolgoztak. Igaz egy napról van szó. De ez az egy nap tanújelét adták: kiváló úttörők. Gratulálunk pajtásók. — Férfi munka volt baj. Ezt a kijelentést ugyan le kellett volna kopogni. Mert: — Hej masiniszta, elakadt az elevátor. Valóban nehezen viszi a szalmát. A fiatal traktoros ugrik is tüstént. Nincs nagyobb baj, csak a pelyva sok hiszen száraz a gabona. Ahogy mondják, ötszáz holdnyi termés vár Hamar Antal labdarúgó-játékvezető neve nemcsak megyénkben, hanem azon túl is ismert. Jónéhány mérkőzésen működött már közre, mint játékvezető vagy partjelző. — Vizsgáljuk most . meg az ő szemével a közönséget és a játékosokat. * — Először talán néhány szót mondanék arról — kezdte —, hogy a saját működésemet hogyan Ítélem meg. Elöljáróban azt szeretném leszögezni, hogy olyan játékvezető nincs, aki tévedés nélkül vezet le egy meccset. Persze, ezek lehetnek egészen kis hibák is, melyek a találkozó kimenetelét nem befolyásolják. A bíró teljesítménye attól még lehet kiváló, hogy a 90 perc alatt 8—10 hibát vét. Hiszen mindenütt nem lehet ott a pályán, akármilyen gyors, bármilyen jól helyezkedik. És ha valami történik a játéktéren, az minden szemszögből másképp látszik, másképp ítéli meg az ember. Ezért fontos, hogy a játékvezetői hármas között jó legyen az összhang. — A nézőkről tárgyilagosan meg kell állapítanom, hogy nagyon sokat fejlődtek szabályismeretben. De ennek ellenére is állítom, hogy az „ezerfejű cézár”-nak nincs mindig igaza. S ha levetkőznék a klubsovinizmust, akkor ők maguk is rájönnének erre. Nyugodtabban viselkednének a lelátón, és másképpen bírálnák el — a bírót. Sajnos, azonban nagyon sokan elfogultak, és egyenesen azt hiszik, rosz- szul akarjuk vezetni a mérkőzést — merő szándékosságból. A futballhoz pedig abszolút nem értünk, Pedig elhihetik. cséplésre, de három szekrény pergeti a magot. Por van, pelyvatörmelék úszik a levegőben és nagy a kánikula. Izzadó emberek emelgetik a súlyos zsákokat. Újabb fogat érkezik. S ennek a lélegzetvétele, meg ez a rövid szóváltás saolgáit csak pihenőül. B. £b hogy akár a játékos, a játékvezető is lelkiismeretesen akarja vezetni a rábízott mérkőzést, ő is jól akar szerepelni. Igyekszik a lehető legpártatlanabbul ítélkezni, és a közbekiabá- tások csak megzavarják. Ha fegyelmezetten buzdítják kedvenceiket, azzal csak elősegítik a jó játék- vezetést. Előfordul, hogy egy csapat húsz jó helyzetet kihagy, ezt azonban rögtön elfelejtik a nézők, ha mondjuk az utolsó percben a bíró nem ad meg számukra egy jogosnak vélt 11-est, amivel győzhetne az együttes. — Ilyenkor mindjárt a fejünket követelik. — Még valamit a játékosokról. Mi lenne, ha a játékvezető minden alkalommal odaszólna a labdarúgónak, ha mellélövi a labdát, vagy rosszul pasz- szol, hogy miért így csinálta, miért nem úgy? — Ugyanolyan rossz érzést keltenénk benne, mint bennünk a reklamálás. Erről le kell szoknia minden játékosnak, legyenek belátók, hisz vitatkozással úgy sem sokra mennek; — Az edzők, szakvezetők pedig járjanak elő jó példával, ne ők tüzeljék a közönséget, a sportolókat. Inkább fegyelmezzenek, jobb játékra, nyugodtságra, ne pedig durva játékra, önbíráskodásra buzdítsák a csapat tagjait. Ezzel nagyon sokat segítenének a játékvezető munkájában. — Nagyon rossz érzés, mikor a bírót, aki puszta sportszereiéiből másfél órán át szaladgál a pályán, jutalmul sértegetik, kifütyülik. Különösen akkor, ha tudja, hogy nem érdemli meg. De ha tárgyilagos a közönség, és ész- revszi, hogy jól működött a játékvezető, s megtapsolják — annál nincs jobb érzés. A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál a kereskedelmi és pénzügyi dolgozók szak- szervezetének közreműködésével befejezték a munkaverseny első félévi eredményeinek összesítését. Az év első félévében 51 brigádban 385 dolgozó vett részt a versenyben. Az 51 között már 30 olyan brigád versenyzett, amely a szoA Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalatnál a különféle műszaki megoldások alkalmazásával a havi átlagos fúrási sebesség, a tavalyi első félévhez viszonyítSzerdán délután bensőséges ünnepség keretében adta át dr. Ferencz Kálmán, az OMMI talajtani osztály- vezető mérnöke Cserkeszöl- lőn a Magyar—Román Barátság Tsz vezetőinek a közös gazdaságról készített üzemi talajtérképeket. ■ A cserkeszöllői szövetkezet vezetőinek kérésére az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet talajtani osztályának mérnökei, technikusai jelentek meg a közös gazdaságban felvételezői munkára. Mint Nagy Jánosné, az intézet párttitkára mondotta, a legnagyobb tapasztalatokkal rendelkező műszakiakat — Madarász Mihályt, Beregszászi Sándort. Mile Sándornét bízták meg e feladattal. Az ásott szelvényekből az Csatári Imréné, az utolsó ecsetvonásokat végzi a cserkeszöüőiek talajtérképein. Mögötte dr. Egyed Sándomé, a műszaki rajzoló részleg vezetője alapkőzet mélységéig a különböző rétegekből talajmintát vettek. Megállapították a talajtípust, a laboratóriumi vizsgálatok során a talaj foszfor-, kálium-, nitrogén- és humusztartalmát. Az üzemi talajtérképek segítségével az állami és közös gazdaságok előremu- tatóan gazdálkodhatnak. A talaj kémiai összetételéhez alkalmazkodva szakszerűbb A tavalyi évben jelölte ki a VIRÁGÉRT ezt a napot azoknak, akiknek a neve nincsen feltüntetve a naptárban. Ezen a napon pótolhatják a feledékenyek is a mulasztásukat a már elmúlt név- és születésnacialista brigád címnek törvényes tulajdonosa. Az első félévben negyvenegy kereskedelmi dolgozó érdemelte ki a „kiváló dolgozó” oklevelet, tizenheten pedig a „kiváló dolgozó” jelvényért küzdöttek eredményesen. Munkájuk, a versenyben elért sikereik elismeréseként 36 ezer forintot is kiosztották a legjobbak között va, 781,7 folyóméterről 879,3-ra növekedett. Ez az eredmény kétségtelenül hozzájárul a kutatómunka meggyorsításához. vetésforgót alakíthatnak ki. mert ismerik, hogy a talaj milyen tápanyagokban gazdag, vagy szegény. Tudják, hogy milyen műtrágyát, s milyen mennyiséget adagolhatnak. A talajtérképek segítségével kialakíthatja* a művelés rendszerét. A térképek 1 :10 006 arányban táblánként, szelvényenként készülnek. Ösz- Bzesen hétfajta kartogram- mot kaptak a cserkeszöllől- ek. így tápanyag-, fizikai talajféleség-, hasznosítási-, humusz-, javítási és művelési-, összes és kicserélhető nátrium-, valamint alaptérkép kartogrammot. A térképek színesek, az intézet műszaki rajzolói — dr. Egyed Lászlóné főtérképész. Csatári MiklÓ6né és dr. Ho- lota Miklósné ottjártunk- kor az utolsó ecsetvonásokat húzták azokra. Nagy Jánosné arról is tájékoztatott bennünket, hogy az idén újabb 20 ezer kát. hold felvételezését kezdték meg. s ezeket a jövő év szeptember 15-ig kell befejezniük. Az intézet munkatársai a besenyszögi Lenin Tsz-nek, a szelevényi Szikra Tsz-nek, a Tiszasűlyi Állami Gazdaságnak és a szarvasi ÖRKI-nek készítenek talaj térkép eket. Az utóbbinak munkájuk egy részét már át is adták, a többi helyeken felvételezői munkát végeznek. Az sem közömbös, hogy' az intézet anyagi térítés nélkül készíti el a tsz-ek talajtérképeit. Tehát az állam ez ecetben is jelentős anyagi terhet vállalt magára, hogy elősegíthesse a tsz-ek szakszerűbb gazdálkodását. Csepesz Imre, a cserkeszöllői Magyar—Román Barátság Tsz elnöke elismerően nyilatkozott a mezőtúri intézet tudományos munkájáról, segítőkészségéről Elmondotta, hogy a térképek segítségével magabiztosabban gazdálkodhatnak. A talaj összetételének ismeretében készítik el a távlati szőlő- és gyümölcstelepítési tervet. Tudják, hol lehet altalaj lazítást alkalmazni, s milyen vetésforgókat, trágyázási rendszereket alkalmazzanak. A2 egyik 50 holdas táblájukról kimutatták, hogy elegendő foszfort és káliumot tartalmaz, de rossz a talajvíz áteresztő képessége, ezért fokozottabb szervesanyagot igényel. — m. 1. — pokra. különféle nevezetes eseményekre is „teljes értékű” virágos üdvözleteket küldhetnek. A tavalyi premier jól sikerült, sok ezer szál virágot kaptak elsősorban azok, akikhez mof toha a, naptár. Férfi munka volt Törökszentmiklósi úttörők a dunántúli lentáblákon A levelet kézzel írták és Porva-Cseszneken adták fel. Akik megkerestek bennünket, közeli ismerősök, hiszen itt élnek megyénkben Törökszentmiklóson. Úttörők, akik táborozni, egy kicsit országot látni mentek el a lankás Porva-Cseszneki tájra. Nincs is ebben semmi különös, hiszen számtalan ifjú, úttörő és ki- szista köti fel ilyenkor a vándor batyut hátára. Ez a levél azonban mégis említést érdemel: Elfogy a rakomány, — megtelnek a zsákok. Az a bizonyos másik oldal S j-utbaSíbírő Növekedett a fúrási sebesség a kőolaj és földgáz kutatásnál Tudományos talajtérkép készült Cserkeszöltőről Augusztus L, különleges virágnap