Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-04 / 181. szám

1964. augusztus 4. SZOLNOK MEGYEI NKPLAP 3 4 FÉLÉV EREDMENVE: Csak minimális a fejlődés a kunhegyesi gyenge tsz-ekben A kunhegyes! járás­ban tizennégy termelőszö­vetkezet gazdálkodik. Ta­valy még hat gyengén mű­ködő közös gazdaság volt a járásban. Közülük három — a tiszagyendai, a tisza- roffi és a tomaj monostori — kikerült ebből a kategó­riából. További három kun­egyesi szövetkezet azon- ■an még mindig ott van. V február 7-i lapszámunk­on hosszabb elemző cikk­en foglalkoztunk a kun- egyesi Lenin. a Táncsics es Vörös Csillag Tsz-ek prób­áméival. Megírtuk, hogy a Tiúlt évet a Vörös Csillag 1287 000, a Lenin 1333 000 a Táncsics 213 000 forint mérleghiánnyal zárta, s a gok átlagos jövedelme iacsony volt. Cikkünkben az átlagosnál nagyobb anyagi, erkölcsi és politikai segítséget sürget­ünk a három gyengén gaz- iálkodó kunhegyesi tsz- nek. Csaknem fél esztendő élt el azóta. Jól tudjuk, üogy az évek óta felgyü­lemlett bajok nem szüntet­hetők meg e rövid idő alatt. De ahhoz a fél esztendő is ’sgendő, hogy lemérhes­sük: vajon milyen úton ha- 'dnak e szövetkezetek? '.eküzdik-e a nehézségeket an-e biztosíték ahhoz, hogy ehető leggyorsabban meg- rősödjenek. A féléves gazdálkodási ■redményt summázva, irömmel állapíthatjuk neg: az idén nem lesz ■gyik tsz-ben sem mérleg­hiány. Ez önmagában is je- 'entős eredmény. A három tsz az idén 4 180 000 forint segítséget kapott az állam­tól, melyből csaknem más­félmillió forint a dotáció, a többi hitelprolongáció. Te­hát az állam a hónuk alá nyúlt a kunhegyesieknek. Az állam segítsége önma­gában mégis kevés lenne, ha nem párosulna az a szi­lárd vezetéssel, a szakszerű gazdálkodással és a szövet­kezeti gazdák szorgalmával. A járás párt- és állami vezetése megkülönböztetett segítséget adott a kunhe­gyesi gyenge tsz-eknek Űj elnökök, a Lenin Tsz-bé új főagronómus, főkönyvelő, a Táncsics Tsz-be főagronó­mus. főállattenyésztő és a párttitkár, a Vörös Csillag Tsz-be párttitkár kerültek. Az új vezetők kellő szak­tudással. nagyüzemi gya­korlattal rendelkeznek. El­tökélt szándékuk hogy a tagsággal összefogva ren­det teremtenek, s emelik a gazdálkodás színvonalát. Előnyösebb helyzet­ben van a Táncsics Tsz. melynek irányítását a Vö­rös Október Tsz vezetői vállalták magukra. Nagy István elvtárssal az élen, minden segítséget megad­nak a gyengébb testvérnek. A Lenin Tsz vezetése vég­leg rendeződött, ám a Vö­rös Csillag Tsz-ből még mindig hiányoznak a meg­felelő szakvezetők. A szövetkezetekben köz- gazdasági adottságuknak megfelelő tervek készültek. A termelési- és pénzügyi tervek megalapozottak. Hi­ba volt azonban, hogy eze­ket nagyon későn — csak május végén — hagyták jó­vá, mely károsan befolyá­solta a gazdák, hangulatát. A gyenge tsz-ek új erő- és munkagépeket kaptak, s a gépállomás is fokozot­tabb támogatást nyújtott részükre. A növényápolási munkákat időarányosan el­végezték, kapásaik jól fej­lődtek. Az aratást szintén idejében befejezték. Saj­nos, a terméseredmények nem a legjobbak. Kiesések vannak a kenyér- és takar­mánygabonából. Búzából általában 8—10 mázsa kö­zötti átlagot várnak A Táncsics Tsz-ben 700 mázsa kenyérgabonával, 165 000 forint értékkel termeltek kevesebbet. A Vörös Csil­lag Tsz búzából eléri a 8 mázsás tervezettet. A ta­karmánygabonát kukorica- felvásárlással akarják pó­tolni a közös gazdaságod­ban. A félévi felmérés sze­rény eredményekről tanús­kodik mindhárom tsz-ben. A Lenin Tsz-ben 239 000 fo­rint többletbevétel ígérke­zik, elsősorban az ipari szalma értékesítéséből. Az állattartásnál szintén plusz- bevételre számítanak az el­adott hízók súlytöbbletéből és az ötezer árubaromfi ter­ven felüli értékesítéséből. A Táncsics Tsz-t érzéke­nyen érinti a növényterme­lés 206 000 forintos kiesése. Az olajlennél kárt okoztak a rovarok. Borsóból, szó- szös bükkönyből kevesebb termett a tervezettnél. Az állattartás hozamaiból 156 ezer forint esik ki, tejből és tojásból. Ugyanakkor az öt­ezer árubaromfi és a ce- nyésztojás árbevétele 222 ezer forint pluszt hoz. A Vörös Csillag Tsz-ben 46 000 forint többletet ígér a növénytermelés, a burgo­nya és az ipari szalma ár­bevételéből. Az állattartás is szerény többletet mutat. A kunhegyesi gyenge tsz- ekben ésszerűen takarékos­kodnak, ahol csak lehet, fogják a forintot, s óvakod­nak az elkerülhető kiadá­soktól. A Lenin Tsz nö­vénytermelése például 206 ezer forint kiadást takarít meg. A kiesések pótlására min­denütt erőfeszítéseket tesz­nek. A járási párt vb na- tározata nyomán a közös gazdaságok vezetői intézke­dési terveket készítenek ezekre. Több ipari szalmát értékesítenek, nagyobb te­rületen fognak lucemama- got, több csirkét nevelnek értékesítésre. A Vörös Ok­tóber Tsz száz hízó alap­anyaggal segítette ki a Tán­csics Tsz-t. A szövetkezeti gaz­dák becsülettel dolgoznak. Sajnos, minden szakember­ről ugyanez nem mondható el. A Táncsics Tsz agronó- musa és állattenyésztője nem egyszer minősíthetetle­nül közömbös. Nem hajt­ják a végre a . patronáló" Vörös Október vezetőinek utasításait. Nem megfele­lően adagolják a takar­mányt. nem gondoskodnak az állatférőhelyek zsúfolt­ságának megszüntetéséről, „elfelejtik” számfejteni a gazdák munkaegység elszá­molásait. Pedig egyikük ál­lami dotációt is kap. A já­rási párt vb elítélte maga­tartásukat, s megbízta a ta nács mezőgazdasági osztá­lyát és Nagy István elnö­köt. hogy határozottan in­tézkedjen e két szakember ügyében. Ha szükséges he­lyezzék át őket és jobban ellenőrizzék munkájuKat. Megoldásra vár a Vörös Csillag Tsz szakemberekkel való ellátása is. A fejlődés, a változás je­lei kétségtelenek a kunhe­gyesi gyenge tsz-ekben. Sú­lyos hiba lenne ezeket túl­értékelni, mert a gazdálko­dás színvonala, eredmé­nyessége igen távol áll a közepesen működő szövet­kezetektől. A tsz-eknek erőfeszítéseket kell tenniük a kiesések pótlására, hogv a gazdák szerény jövedel­mét biztosíthassák. Minde­nekelőtt az állattenyésztés ágazatai, a hozamok növe­lése, s a terven felül nevelt és értékesített állatok hoz­hatnak plusz bevételt. To­vábbi takarékosság szüksé­ges az elkerülhető kiadá­soknál. S mindezt csak a tagságra való támaszkodás­sal, velük együtt tudják megoldani a szövetkezetek vezetői. A járás! párt vb szük­ségesnek tartja, hogy a bank és a tanács szakem­berei havonta elemezzék a pénzügyi gazdálkodást és nyújtsanak segítséget. Ügy­szintén az őszi betakarítás, szántás és vetés előkészíté­séhez is. Máthé László Mikor kap öntözővizet a 632 held? Időszerű kérdés az öntö­zés. így gondolják a kisúj­szállási Búzakalász Tsz ve­zetői is. A napi jelentések akkor készültek, amikor ott jártam, ennek és a fő­agronómus napi határszem­léjének alapján^ kaptam felvilágositást a szövetke­zet öntözési munkáiról. — Tervezett öntözési te­rületünk 1820 hold. Most kukoricát, egyéb kapásokat, pillangósokat, legelőt, zöld­ségest és rizst öntözünk összesen 1188 holdon. Vizet kapnak a májusi másod­vetések is. Olyan munka­szervezetet dolgoztunk ki, hogy 24 óra alatt át tudunk állni az egyik kultúráról a másikra. Több, mint kenyérkereset — hivatás ifjú pedagógusok eskütétele Százharmincnégy fiatalember és leány ült szom­baton sötétbe öltözötten a megyei tanács nagyter­mében. Óvónők, tanítónők, általános- és középiskolai tanárok tették le Bárdi Imre megyei művelődés- ügyi osztályvezető kezébe az esküt. Oldalt a járási, városi osztályok képviselői várták gyermekeiket, — akikkel meg kell ismertetniük úf munkahelyüket,s átvenni tőlük a munkakönyveket. Augusztus 19-én kapnak először illetményt az új pedagógusok és akkor is­merkednek mc-g azzal a testülettel, amelyikben -dol­gozni fognak. Az ünnepi beszedek lé­nyegében nem sok újat tartalmaztak, hiszen az is­kolatörvény megjelenése óta e feladatok folyamato­sak. Mégis volt egy ér­dekes vonósuk. Mindegyik felszólaló megemlítette, hogy szocialista típusú is­kolában kezdik munkáju­kat, de helyenként talál­kozhatnak olyan jelensé­gekkel is, amelyek ezzel ellentétesek. Ne keseredje­nek el, hanem a saját munkájukkal, saját ember­ségükkel segítsenek hozzá ahhoz, hogy az alapvető tendencia, a szocialista tí­pusú oktatás maradéktala­nul érvényesülhessen. Tehát a felelősséget, a nehézségekkel való szem­beszállást hangsúlyozták a vezetők és úgy láttuk, ez igen kedvező hatást váltott ki a fiatal pedagógusok­ban. Beszélgettünk egy je­gyespárral, Zsoldos Erzsé­bettel és Kecze Lászlóval többek között erről a kér­désről is. A két fiatal Fegyvernekre, az új gim­náziumba kerül. — Beszéljünk őszintén — mondotta Zsoldos Erzsé­bet. — Ehhez A pályához hivatástudat kell. Kezdő fizetésünk az egyetem el­végzése után 1300 forint. Nyilván nem az anyagias­ság vezet bennünket, hanem az, hogv nagyon szeretjük a nevelői pályát, amelyre elköteleztük magunkat. És ha így van, akkor szembe tudunk nézni a nehézsé­gekkel. az esetleg elkedvet­lenítő jelenségekkel is. — Nagyon örülünk az új megbízatásnak — tette Élvonalban a Szolnok megyei borok Budapesten ' megrendezel i 1964. évi országos borver­senyen 13 alföldi fehérbor fajta vetélkedőjében négy díjat a Szolnok megyei bo­rok hoztak el. A termelő­szövetkezeti tagok, háztáji és egyéni termelők kategó­riájában az első díjat Tá­las Ferenc (Tiszainoka) Pozsonyi fehér, a második díjat Nagy P. Alajos (Jász- szentandrás) Ezerjó fajták­kal nyerte. A pincegazdaságok borai közül második helyezést ért el a Magyar Állami Pin­cegazdaság Szolnok megyei Üzeme Szolnoki Zöldszil- vánd, harmadik helyezést r°dig Csongrádi Zöldszil- vani fajtákkal. hozzá Kecze László. — Üjak vagyunk mi is* lé­nyegében új az az intéz­mény is, amelyben dolgoz­ni fogunk. Azt lehet mon­dani, hogy rész-tveh etünk és részt is veszüijk a fegyvemeki gimnázium arculatának kialakításában. Ez pedig nagyon szén fel­adat lesz. A tanulmányi felügyelők nagyon elégedettek. Amit nem is csodálhatunk, hi­szen az új pályázati rend­szer megtette a hatását, az állásokat pályázat alapján töltötték be és az elmúlt évi 110-es szakos nevelő­hiánnyal szemben idén mindössze 15 hiányzik, azaz csak ennyi helyet kellett képesítés nélküliek­kel betölteni. Ez igen ked­vezően mutatkozik majd meg a tanulmányi ered­mények és a nevelés te­kintetében is. Kádár Ágoston, aki a szakszervezetek nevében szólalt fel. lassan megfon­toltan ejti a szavakat. — Befejezésül mindössze any- nyit kíván, hogy akár csak ő a negyvenharmadik szol­gálati éve után, az itt in­dult pedagógusok is több évtizedes . munkáss-'guk után olyan erőben, egész­ségben menjenek nyugdíj­ba. jól megérdemelt pihe­nőjükre. mint most ól A kedves kívánságot nagy tapssal jutalmazták azok a fiatalok, akik közül igen sokan még a jövő évezred­ben is oktatják majd az ifjúságot­— ht — — Befolyásolta-e az ön­tözés munkamenetét a br - takarítási időszak? — Nem. Sőt az aratac végefelé mér oda kellett több munkaerő. Egyébként kisebb géphibáktól eltekint­ve minden zavartalanul folyt. Huszonkilenc embe­rünk nyolc öntözőbrigádb'i van beosztva. Nyújtott mű­szakban dolgoznak. A lege­lőöntözést éjszaka végzik a jobb vízkihasználás cél­jából. Egy-egy területet 80—120 milliméteres átázás után ( hagynak ott az öntö- zőforigádok. — Mi az oka annak, hogy a legnagyobb öntözési idő­szakban a tervezettnél jó­val kisebb terület kapón vizet? Az okot vizsgálva vissza kell nyúlnunk az átszerve­zés idejére, amikor az öt kisebb szövetkezetből lett egy nagy. Különböző álla­potban levő kicsi, széttagolt táblákon és főleg régi rizs­földeken folytatunk még ma is öntözéses gazdálko dóst. A elválasztó gátak terepegyenetlenség sok gon - dot okoz. Nehéz, a meg­felelő forgórendszert kiala­kítani. A régi rizsföldek átka. a gátak helye, hepe-hupák. sok helyen látszottak. Itt nehéz árasztásos öntözést alkalmazni — vélekedik a főagronómus. — Rossz a talaj vízgazdálkodása. Mindez elfogadható. De mikor öntözik meg a hiányzó 632 holdat? Jászapátiul a jóakaratra jóindulat a válasz Azt mondja ez elnök: — No, ráhagyták mára a kisdobosok. A szentandrási határ alá húzódó répaföldek mentén három ember ballag. így messzebbről is kitetszik já­rásukból: túl az élet java- korán. Vállukon kapa him­bál. Kisdobos korosztály­beli gyerkőcféle sehol a horizontig. Pedig Gömöri Károly, a jászapáti Alkot­mány elnöke nem embere a tréfának. — A tagság tiszteli így őket. Meg ők maguk. Tol­mács Pali bécsi úgy tesz, ő a határ-dajka. Tolmács Pál 73 éves nyugdijas szövetkezeti gaz­da már. De százhuszad ma­gával. a szövetkezet száz­húsz öregjével naponta munkása még mindig a nagy közös birtoknak. S most száztíz iskolás gyerek kertészeti munkáját ő irá­nyítja, hát találóan nagy­dajkának nevezteti magát. A többiek meg kisdobo­soknak. Bölcsei kedő egy­kedvűség, a gyerekévek kívánata az öregségbe nyugvással — ez van eb­ben a képletes fogalma­zásban. És mögötte még mindig sok és derekas mun­ka. A nyolcvanöt esztendős Urbán Antal bácsinak még tavaly is hatvan munka­egysége volt. — Az idén? — Már nem annyira bí­rom. Ketten vagyunk eny- nyire idősek. Az Ádám Paja, az még nálam is öre­gebb két évvel. Az idén mennyi is. no? — Megmutatja a köny­ved. Keresd csak meg. — Keresd ha neked kell, én nem keresem. Eléggé ingerült válasszal illette a hófehér hajú és bajszú Urbán bácsi vele egyszínű — talán korú is — asszonyát. Urbán néni sietve meg is mondja ne­künk. — Hatvankét éves háza­sok vagyunk. De még any- nyi rosszat se szóltunk egy­máshoz, hogy állj odébb. ■*+ ..... • ••■ A kapa, vagy a 85 eszten­dő húzza lobban Antal bácsi vállát? A ház tisztes galambősz urával az öregek megbe­csüléséről beszélgetünk. — Ha lehet, könnyebb munkát adnak. Egy karra mi már nem is bírnánk. Meg szólt nekem is Károly: Antal bácsi, adunk mala­cot hízónak ingyen magá­nak is. Az udvar hátuljára mu­tat. — Hát én már vettem egyet hatszáz forintért. — Kettőt meg úgyse tudok tartani, adjátok annak, aki­nek még nincs. Huszonhét választási ma­lacot — átlagban 500 forint értékűt — osztott szét díj­mentesen a szövetkezet az öregek között. Hadd hizlal­janak télire. És milyen ön­megtartóztató becsülettel vették a szövetkezet gesz­tusát az öregek. Többen Antal bácsihoz hasonlóan megmondták: nékik van hadd jusson annak is, aki nem tudott vásárolni. Fb jöttek be megköszönni: Frikk Jóska bácsi, Kovács Balázs, özvegy Badari Já- nosné. A nagyközösség gondol rájuk. Hálás, ragaszkodá­sukért. Egyenként nem sok az már, amit a 78 esztendő Gulyás Gábor bácsi, az ugyanannyi idős Farkas Sándor, a 81 éves Szabari István, az öreg Gömöri Balázs tesz. De százhús': öreg mind elvégzi a ki­sebb erőltetésu munkái, ami időben csak lekötné n fiatalabbak erejét. Azt vall­ják erről a szövetkezeti vezetők — Gömöri Károly elnök, Fügedi János párt­titkár, Andrási János el­nökhelyettes egyönte­tűen: — Jóakaratra jóindulat­tal kell felelni. — borzák —

Next

/
Thumbnails
Contents