Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-27 / 200. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964; augusztus 27 Longo az OKP új főtitkára Ráma (MTI) Szerdán az Olasz Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának együttes ülése egyhangúlag Luigi Longót, a párt eddigi főtitkárhelyettesét válasz­totta a párt főtitkárává az elhunyt Palmira Togliatti helyéie. Longo életrajza «a­Luigi Longo 1900. már­cius 15-én született Mon- ferratőbasa (Alessandria tar­tomány) kisbirtokos pa­raszti családból. Tizennyolc éves korá­ban katonai szolgálatra hív­ták be Clusoneba, majd Pannába került 1920-ban belépett a szo­cialista pártba. Az Avantá- ban írt akiket, majd vezető szerepet vitt az 1920. évi tori­nói gyár-megszállások ban. Nem sóikkal később részt vett a Kommunista Párt megalapításában és az anti­fasiszta ellenállási mozga­lom megszervezésében Pie- mon tóban. 1922 végén a Hl. (kom­munista) Int emacio náléba delegálták, az utolsó kong­resszusra, amelyen Leóin elnökölt Mint az Avanguardia fő­szerkesztőjét 1923-ban és 1924-ben kétszer is letar­tóztatták Milánóban, illetve Reggio Emíliában és ösz- szesen körülbelül 10 hóna­pot töltött börtönben. Az illegalitásban Gallo néven végezte pártmunkáját. 1926-ban részt vett az OKP III. kongresszusán, mint az olasz ifjú kommu­nisták képviselője. 1933—35-ig az Olasz Kommunista Pártot képvi­selte a kommunista inter- naconálé vezető szerveiben. 1934-től kezdve egyik ihle- tője és szervezője az olasz szocialista párttal va­ló akcióegységnek. Részt vett a spanyol pol­gárháborúban, bátran har­colt a guadaljarai csatában. Madrid védelmében meg is sebesült Politikai bizto­sa volt a II. nemzetközi brigádnak, 1936 végén va­lamennyi nemzetközi bri­gád főfelügyelője lett. 1939-ben, a háború ki­törésének előestéién Fran­ciaországban letartóztatták és internálták, majd 1941- ben a Pétain-kormány a fasiszta olasz kormány ké­résére kiadta Olaszország­nak, ahol hosszú időn át Ventotene szigetén tartot­ták fogva. Miután 1943-ban vissza­nyerte szabadságát, a ró- , mai partizánok harcát irá- ' nyitotta, s a Garibaldi ro- í hambrigádofc főparancsno- i kává nevezték ki. A há- ború vége óta Longo az OKP főtitkárhelyettese. 1947. április 25-én Mo­denában Garibaldi arany­éremmel tüntették ki. — j 1946-ban az alkotmányozó j nemzetgyűlés képviselőjévé ! választották és azóta is tagja az olasz parlament­nek. Hivatásos újságíró. Veze­tő állást töltött be több lapnál, így hosszú ideig a Vie Nouve főszerkesztője is volt. A fajüldözés fellegváraiban folyik a zsoldosok toborzása Csőmbe részére London (MTI) Angol lapjelentések sze­rint a faj üldözés afrikai fellegváraiban — Salisbury- ben és Johannesburgban — teljes lendülettel folyik a fehér zsoldosok toborzása Csőmbe ingadozó hatalmá­nak megmentésére. Dél-Rhodesia fővárosá­ban egy angol hivatásos tiszt, Alastadr Wicks tobo­rozza a zsoldosokat a mun­„ Lehetséges, hogy Csőm­be a zsoldos-hadsereg fel­állításában látja pillanat­nyilag az egyetlen megol­dást — írja a Guardian vezércikkében —, ámde aligha remélheti, hogy a zsoldra költött pénz végül is majd megtérül.” Makariosz: a görög és a ciprusi kormány nézetei azonosak Nicosia (MTI); Ki- lencórás athéni látogatás után Makariosz ciprusi el­nök kedden visszatért Ni­cosiába. Megérkezésekor kijelentette, hogy a görög és a ciprusi kormány né­zetei teljesen azonosak. A tárgyalásokról kiadott közös közlemény kilátásba helyezi, hogy török táma­dás esetén Görögország és Ciprus vállvetve harcol az agresszió visszaverésé­re; A közlemény hozzáfűzi, hogy a ciprusi kérdést az ENSZ közgyűlésének so- ronkövetkező ülésszaka elé terjesztik. Az AFP Makariosz athé­ni tárgyalásainak eredmé­nyét az érsek személyes politikája győzelmének ér­tékeli és valószínűnek tart­ja azt is, hogy az „Ache- son-terv” immár teljes ku­darcra van kárhoztatva. Az AFP arról ad hírt, hogy Pantelidesz tábornok, a ciprusi haderők parancs­noka sajtónyilatkozatban sürgette, hogy Cyprust nemzetközi megállapodás­sal nyilvánítsák demilita- rizált semleges övezetnek. Ciprus semlegességét az ENSZ-nek kellene szava­tolnia — mondotta; — Ja­vasolta azt is, hogy az angol katonai támaszpon­tokat szintén az ENSZ- nek adják át és ott vagy az ENSZ egységek szolgál­janak, vagy az ENSZ más szervei. —i Ciprusnak — hangoztatta a tábornok — a békeszervezetek központ­jává kellene válnia. Humphrey az alelnökjelöll ? Ax amerikai Demokrata Párt elaökjelölő kongressxuea Atlantic City (MTI) Az Amerikai Demokraite Párt elnökjelölő kongresz- szusán továbbra is megol­datlan kérdés, hogy ki kép­viseli majd a két déli ál­lamot: Mississippit és Ala- baimát. A mandátumvizsgáló bi­zottság kedden azt indítvá­nyozta, hogy a kongresszu­son Mississippi államot a fajgyűlölő fehér delegátu­sok képviseljék, de a kom­promisszum jegyében — vigasztalásul — ahhoz is hozzájárult, hogy az ülés­teremben megjelenjenek a többségében néger összeté­telű demokrata szabadság- párti küldöttség tagjai. Á Angol vélemények a dél-vietnami diktátor bukásáról Londont aggasztja egy újabb amerikai kalandorakció veszélye London (MTI) Angol politikai megfi­gyelők bizonyos elégtétel­lel kommentálják a dél­vietnami diktátor, Khanh tábornok bukását. „Mi elő­re megmondtuk!” — felki­áltással ostorozzák Wash­ington „rövidlátó rögtönzé­seit”, de a szemrehányá­sokba belevegyül az a fé­lelem, hogy a harciaskodó elnökválasztási csinnadrat­tában elmerült Amerika esetleg újabb kalandor-ak­ciókkal próbál majd ki­kecmeregni a dél-vietna­mi kátyúból. A washing­toni és saigoni tudósítások aláhúzzák: amerikai katonai és poli­tikai vezetők keserű két- s égbeeséssel, tanácstala­nul szemlélik Khanh dik­tatúrájának összeomlását. A Times saigoni tudó­sítója egy magasállású amerikai kormánytisztvise­lő kijelentését idézi: — „bármerre tekintek, csak bajt és zavart látog...” A Times washingtoni tudósí­tója kiemeli: „az Egyesült Államok a legsúlyosabb aggodalmaktól eltelve la­tolgatja a legutóbbi dél­vietnami fejlemények vár­ható következményeit A fáradságos munkával összetákolt politikai épít­ményt egy éven belül im­már negyedszer fenyegeti az összeomlás közvetlen veszélye. Mindez súlyos kihatással lehet a délkelet-ázsiai kommunista-ellenes hadjá­rat egész kimenetelére. A konzervatív Daily Te­legraph úgy véli, hogy a mostani „gyötrelmes válsá­got súlyosbítja, hogy pon­tosan az amerikai elnök- választási finis előtt rob­bant ki”, „Az a veszély fenyeget — figyelmeztet a Daily Worker vezércikkében —, hogy a fenyegető vereség árnyékában az amerikai »veszettek-« újabb dühödt katonai akcióhoz folyamod­nak, s megkísérlik kiter­jeszteni a dél-vietnami há­borút. A lehető leghamarabb össze kell hívni a tizen- négyhatalmi genfi érte­kezletet és követelni kell az amerikai katonai in­tervenció beszüntetését.” Lord Russel a Times szer­dai számában közölt leve­lében vitába száll azokkal az állításokkal, hogy a dél-vietnami szabadsági:ar­cosokat „ászaikról irányítják” „A dél-vietnami kormány és hadserege — írja a Nó- bel-díjas tudós — napi másfél millió dolláros költ­séggel megvásárolt ameri­kai bábok gyülekezete. — Abban a pillanatban, ami­kor az Egyesült Államok beszünteti megtorló hábo­rúját a népi nemzeti moz­galom ellen és belenyug­szik, hogy az ország a tíz évvel ezelőtt kötött meg­állapodások értelmében semleges legyen — a hábo­rú tüstént befejeződik; Az Egyesült Államokat agresz- szorként kell megbélyegez­ni az ENSZ fórumán a Vietnamban viselt népirtó, vadállati háborúért” — hangoztatja a világhírű angol tudós. küldöttség két vezetőjének szavazati jogot is biztosí­tottak, a többi delegátus pe­dig „díszvendégként” vehet részt a kongresszuson. A kompromisszumos terv azonban kudarcot vallott, mert mindkét küldöttség kereken elutasította. A kül­döttségek vezetői kilátásba helyezték, hogy otthagyják a kongresszus színhelyét és hazautaznak; A keddi ülésen beter­jesztették a Demokrata Párt választási program­tervezetét is és azt a kül­döttek (az AP szavaival élve Johnson „középutas összhang platformján”) közfelkiáltással, ellensza­vazat nélkül fogadták el. A kongresszusi üléssel egyidőben a bejáratnál ki­sebb tüntetés zajlott le. Több száz főnyi néger tö­meg 'tiltakozott amiatt, hogy a Demokrata Szabad­ság Párt képviselői nem vehetnek részt a kongresz- szus munkájában, összetű­zésre nem került sor. Az AFP arról ad hírt, hogy Robert Kennedy igaz­ságügyminiszter kedden megérkezett Atlantic Citv- be, a kongresszus színhe­lyére. Azt még nem tudni, hogy megjelenik-e majd a kongresszusi üléseken. Az AFP washingtoni kel­tezésű hírében „bizonyos megfigyelők” értesülése alapján úgy tudja, hogy Johnson elnök Humphrey szenátort választatta alel- nökjelöltjének és erről a döntéséről már tájékoztat­ta is az érdekelt politikust. Florida felé száguld a Cleo Miami (MTI) Part Au Prinee-i rádió­jelentés szerint a Haiti déli csücskén átszáguldott Clec hurrikán ötven áldozatot követelt, két haját elsüly- lyesztett, Lesz Cayes város hatvan százalékát pedig romba döntötte. Most vál­tak ismeretessé a francia Guadeloupe szigeten oko­zott pusztítás adatai: 14 halott, száz sebesült, húsz­ezer hajléktalan és huszon­három millió fontsterling anyagi kár. A hurrikán át" zúgott Kuba délnyugati partvidékén is anyagi károkat akozva. A kubai fegyveres erők, szak- szervezetek és tömegszer- vezeték hatalmas erőfeszí­tést végezték, hogy a ve­szélyeztetett terület lakói­nak életét megóvják. Aa amerikai meteorológiai in­tézet jelentése szerint, ha a hurrikán továbbra is eb­ben az irányban folytatja útját, a Fkffida-szoros nyüt vizén új erőre kapva csü­törtökön eléri a floridai zátonyokat; Az amerikai haditengerészet e térségé­ben állomásozó egységeit riadókészültségbe helyezték. Á vonatrabló három rejtélye kanélküliek és a kaland­vágyé suhancok kőiéből. Wicks, aki 14 éve Dél-Af- rikában él, 1962-ben Csőm­be katangai idegenlégiójá­ban harcolt, s most új meg­bízást kapott egykori gaz­dájától. A johannesburgi toborzó­irodában ugyancsak egy volt angol hivatásos tiszt, Patrick O’Malley fogadja a sorban álló jelentkezőket, Az újságok állásrovatábar meghirdetett „különleges munkáért” havi 100 font sterlinget, plusz 25 száza­lék „veszélyességi pótlékot” kínálnak a jelentkező ka­landoroknak. A brit külügyminiszté­rium szóvivője azt állítot­ta, hogy nincs tudomása fehér zsoldosok Kongóba érkezéséről, sem arról, hogy brit tisztek lennének Csőmbe idegenlégiójában. Hozzátette azonban, hogy miután Csőmbe a Kongói Köztársaság miniszterelnö­ke lett, nincs többé érvény­ben az az ENSZ kérésére elrendelt tilalom, amely a brit útlevél megvonásával fenyegette a volt katangai diktátor zsoldjába lépő an­gol állampolgárokat. A Times aggodalmát fe­jezi ki, hogy Csőmbe „túl­ságosan sokat kockáztat” mivel a zsoldos-légió újjá­szervezésével végképp a nyugati érdekek szolgála­tában álló bábfiguraként jelenik meg az afrikai köz­vélemény előtt. Lehetséges, hogy a brit munkáspártnak — váratla­nul és szándéktalanul —se­gítőtársat nyújtott egy rab és egy ezüst színű kulcs el­tűnése. Az angol közvéle­ménykutató intézetek , „Láz­görbéi” az utóbbi időben azt jelezték, hogy a válasz­tások előtt álló Angliában némileg csökken a munkás­párt előnye. Az ok való­színűleg Goldwater feltű­nésének visszahatása az an­gol választók ingadozó réte­geire és az amerikai politi­ka agresszív akciói. Fe­szültség idején ugyanis Angliában hagyományosan növekednek a konzervatív esélyek. Most azonban beleszólt az ügybe a postarabló Char­les Wilson, egyik „hőse” annak az emlékezetes, kót- j millió 600 ezer fontos vo­natrablásnak, amely hóna­pokig izgalomban tartotta Angliát. Közismert már. hogy Wilsont néhány nappal ez­előtt társai megszöktették a börtönből. Ennek persze még nem lett volna politi­kai jelentősége. Az ügy akkor kezdett igazán érde­kessé válni, amikor három nappal ezelőtt az angol bel- t ügyminiszter, Brooke verej­tékee homlokkal volt kény­telen beismerni: „Nem le­het többé kizártnak tekin­teni, hogy a börtön egyik vezetőjét megvesztegették”. Hat „mesterknles" E beismerés nyomén ■ belügyminiszter helyzete megrendült s miközben a a miniszteri szobákban iz­gatott tanácskozások foly­tak az új krízisről — újabb látványos részletek kerül­tek nyilvánosságra Charles Wilson szökéséről. Mindenekelőtt: az ezüst színű kulcs rejtélye. Kide­rült, hogy a Winson Green- börtönben, ahol Charles Wilsont fogva tartották, hat úgynevezett „mesterkulcs'’ volt forgalomban, amely a börtön minden ajtaját nyi­totta — kivéve a postarab­ló cellájának zárját. Azt ugyanis egy másik, ugyan­csak rendkívül modem és bonyolult kulccsal zárták. A szakértők kiderítették, hogy a hat mesterkulcsot csak a börtön legfelelősebb vezetői kezelhették — és csak három-négy embernek volt lehetősége arra, hogy hozzájusson egyidejűleg a mesterkulcshoz, valamint Wilson cellájának kulcsá­hoz. Ráadásul: mindkettő olyan bonyolult rendszerű kulcs volt, hogy lemásolá­sukat a legügyesebb szak­ember is csak napok adat’, végezhette el! A kérdés, amire a belügyminiszter mindeddig nem tudott vagy nem akart válaszolni: Ki adta át napokra a két kul­csot Charles Wilson bűn­társainak? A másik, nem kevésbé sö­tét rejtély ennél is maga­sabb köröket érint. A Wil­son szökése után kirobbant botrány nyomán kiderült: az eddig elfogott 12 vonat- rabló közül egyiket sem helyezték el Nagy-Britan- niának azokban a börtönei­ben, ahonnan a legnehe­zebb a szökés: Paikhurst- ban, amely szigeten fek­szik, vagy a híres dart- moori börtönben. Mindegyi­ket kisebb, primitívebb biztonsági intézkedésekkel felszerelt börtönökben tar­tották. Azt viszont, hogy az elfogott vonatrablókat mi­lyen börtönben helyezzék el — maga a belügyminiszté­rium döntötte el. Az angol sajtó már — egyelőre óva­tosan — célozgatni kezd arca is, hogy a vonatrab­lóknak nemcsak a Winson Green-bortönben, hanem feljebb is voltak kapcsola­taik vagy pártfogóik— Hol a pénz? A harmadik és legköltsé- gesebb rejtély: hol a pénz? A rendőrség eddig a két­millió 600 ezer fontból csak 600 ezre* tudott megtalálni — hiányzók még kétmillió font. Charles Wilson szöké­sével kapcsolatban a leg­fantasztikusabb találgatá­sok bukkantak fel ennek a kétmillió 'ontalak * holló-* tőről. Csupa olyan kombi­náció, amely rendkívül kel­lemetlen a konzervatív kormánynak. Az egyik vál­tozat szerint a postarablók kapcsolatokat találtak vi­szonylag magas pénzügyi körökkel és megfelelő ré­szesedés. illetve biztosíté­kok ellenében különböző, hivatalosan bejegyzett cé­gek folyószámláira fizették be a rablott összeget! Nem lehetetlen tehát, hogy a hiányzó kétmillió fontot a rablók — angol bankokban helyezték biztonságba! ^ Egy második lehetőség: a banda egyik tagja külföldre szökött és az egész össze­get befizette egy svájci bank számlájára. Köztudo­mású, hogy az öt legna­gyobb svájci bank szigo­rúan titkosan kezei} a számlatulajdonosok neveit és csak akkor adja ki, ha az Interpol, a nemzetközi rendőrség előzetesen bebi­zonyítja: egy adott bank­számlára rablott pénzt he­lyeztek el. Ez persze hatá-í ros a lehetetlenséggél. Ha ez a feltevés beigazolódik, úgy a nemzetközi bankvi­lág lép fel, mint az angol postarablók szövetségese — ami megint csak a konzer­vatívoknak kellemetlen. Végül a harmadik válto­zat már nemcsak az angol beäügy, hanem a külügymi­nisztériumot is érinti. Esze­rint ugyanis a postarablók egy külügyminisztériumi hi­vatalnokon keresztül kap­csolatba kerültek valame­lyik (valószínűleg dél-ame­rikai) állam követségével, a kétmillió fontot teherautó­val a követségre szállítot­ták, s onnan azután — a diplomáciai védettséget ki­használva — futárzsákok­ban csempészték ki Angliá­ból! Az eziüst színű kulcsok, a börtönök, a pénz. Ez Char­les Wilson szökésének há­rom rejtélye. S ha a bel­ügyminiszter nem tud gyor­san válaszolni — az ügy többe kerülhet az angol konzervatívoknak, mint két­millió font.­L «

Next

/
Thumbnails
Contents