Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

IM4j augusztus 23. SZOLNOK MEGYEI JfÉPfc&ir '*vTi, 9 Miért görög Beszéljünk Az utóbbi években meg- aövekedeüt a tanulási vágy a kunszentmártoni járás termelőszövetkezeteiben. Az általános- és középiskolán kívül különösen sokan je­lentkeznek a mezőgazdasá­gi technikumokba. Tavaly a járási székhelyen több mint hatvanon vettek részt a kihelyezett osztály fog­lalkozásain. Az idén ez a szám to­vább növekszik. Több köz­ségben máris sokan je­Duna-forony Bécsiben az idén nemzet­közi kiállítást rendeznek. Ezzel kapcsolatban a város­ban 252 méter magas tor­nyot építenek, amelyet Duna-toronynak fognak ne­vezni. 150 méter magasság­ban nagy kilátóterasz. 161 méter magasságban kávé­Albérletben laknak lentették be igényüket s valószínűleg TiszakürtÖn újabb kihelyezett osztály kezdi meg a tanévet szep­temberből. — TiszakürtÖn például harmincnégyen je­lentkeztek Tiszainokán húszán, Nagyréven nyol- can, Szelevényen pedig tízen kérték felvételüket. A járás területén összesen mintegy ötszáz felnőtt sze­retne valamilyen középis­kola levelező vagy esti tagozatára járni az idén? ház 170 méter magasságban pedig vendéglő lesz. A ká­véház és a vendéglő forog­ni fog saját, tengelye körül, s így teljes körkép bonta­kozik ki a vendégek előtt. A tornyot, amelyben két gyorsliftet szerelnek fel, saját áramfejlesztővel is el­látják. és miért sárga a dinnye ? — Nem, már nem így hívják — emeli fel az ujját lányok, szőkék, barnák, fiatalok, csinosak. Más-más elképzelésekkel, álmokkal, vágyakkal. Egyben mégis megegyeznek: otthont akar­nak. S talán teremtenek is egyszer maguknak... A maguk erejéből! Most al­bérletben laknak! * Kalla Mária öt éve él idegeneknél. Mikor apja meghalt, lakkor költözött el a szülői háztól. Nem akart mostohával lakni egy fedél alatt. Anyját nagyon szereti, de mégis jobb így. Még akkor is. ha hol itt, hol ott kellett meghúznia magát. Mária az élelmiszer kis­tér vállalat 36-os számú boltjának vezetője. Hogy él egy lány albér­letben? — A háziasszonyom meg­engedi, hogy itthon mos­sak. A vasalásnál már ő is segít, csak úgy barát­ságiból. Ki is takarítja szo­bámat. Szeretem, mert na- gyon_ rendes és nagyon jó hozzám. Néha moziba, vagy színházba megyék. Sokat nem költhetők, mert be kell osztani a fizetést. — Mennyi albérletet fi­zet? — Háromszáz forintot. Szeretek itt, de sajnos, in­nen ás el kell költöznöm... A miértet viszont csak pirulva vallja be. Meny­asszony, szeptember 8-án lesz az esküvője. Házas­párnak pedig nem adják ki a szobát. A vőlegénye a járműjavító gázlakatosa. Az üzemtől kaptak beuta­lót Siófokra. Oda mennek nászúira. Azért a leendő otthon is (megvan már: szintén albérleti szoba a bolt mellett, ahol Mária dolgozik. Bízik abban, ha össze­házasodnak, előbb kapnak lakást. A vőlegénnyel már azt is megbeszélték: első közös szerzeményük egy mosógép lesz. — Öt éve élek albérlet­ben. Otthont szeretnék, és hiszem, hogy vőlegényem­mel megteremtjük magunk­nak? * A második lányt szintén Máriának hívják. Teljes neve Szombati Mária. Fog­lalkozása: takarítónő a szü­lésznő-képző intézetben. ■— Havi fizetése 900 forint és nemegyszer reggel hattól este fél hétig szolgálatban van. Az albérleti szobáért 150 forintot fizet — helye­sebben az egy díványért: mert egy szobában lakik idős szállásadónőjével. — Igaz. nem a legké­nyelmesebb így — mondja —, de nagyon jó - hozzám a néni. Sokat beszélgetünk, olvasunk, kézimunkázunk esténként. Legalább nem vagyok egyedül. £s ezt az „egyedül” szót úgy ejti ki, hogy akarat­lanul is figyelmeztet a sú­lya. Huszonegy éves, és tizenöt esztendős kora óta tartja saját magát. Szülei? Itt laknak Szolnokon ők is. — Nem bírtam tovább otthon! Elvettél: a pénzem, de sokszor még enni sem adtak — így mondja. S így folytatja: — Az iskolát sem tudtam kijárni. Ami­kor dolgozni kezdtem, újra hozzáfogtam, de akkor meg tanulmányi szabadságot nem kaptam. Azt mondták, nem jár. — És maga ezt elhitte? — Nem vitatkoztam. Pe­dig a nyolc általánost meg kellene szereznem. Aztán jó lenne tovább tanulni is. Középiskolába menni. Most már van ruhám, ami­be iskolába menjek. Spó­roltam a fizetésemet. Egy kis stafirungot is gyűjtöt­tem már. Ha netán egy­szer férjhez megyek... Szórakozni nem jár, csu­pán kéthónaponként egy­szer moziba. És ez elég? — kérdezem? De csak hall­gatás a válasz. Később is­mét magyarázni kezd: —* Jövőre már lesz any- nyi összespórolt pénzem, hogy bútort is tudok venni magamnak. — A házinéni megengedte: idehozhatom. Aztán ha egyszer lesz sa­ját otthonom... És ebben a mondatban benne van huszonegy évé­nek minden álma, vágya: lakás, férj, család, otthon — melyet ma még belesző esténként horgolt csipkéibe. * A harmadik: leány neve Német Erzsébet? Az ő éle­te eddig felhőtlen, gond­talan volt. Szülei, a békés- szentandrási termelőszö­vetkezeti tagok a szarvasi gimnáziumba járatták. — Most nyáron érettségizett, s már dolgozik is, itt, Szolnokon: a Középtisza- vidéki Vízügyi Igazgató­ságnál műszaki gyakornok. Nővérével lakik együtt, ki szintén a vízügy tech­nikusa. Ketten 280 Ft lak- ’ ért fizetnek nagyapá­nak? No, csak amolyan mqstoha nagyapa Kuczora bácsi — a házigazda —, de úgy szereti a két lányt, mintha valóban édes unokái lennének? — Jó gyerekek, rendes időben hazajárnak — szól? S mit mond Erzsiké? — Nagyon szeretünk itt lakni. Üzemi konyhán ét­kezünk, de ha főzni aka­runk, nagyapa azt is meg­engedi, aztán meg ha el­romlik a cipő sarka, azt is megjavítja. Gavallér? Arra még rá­érünk! — mondja. — Ta­nulni kell előbb? Szeret­nék beiratkozni műszaki rajzoló tanfolyamra — de egy nagy barna maci tal­Régen nem volt a gyü­mölcsüzletekben annyi dinnye, mint az idén. — Olyan bőven és viszony­lag nagy területen — több mint 50 000 holdon — termesztjük, s annyira közkedvelt, a meleg nyári napok szinte elengedhetet­len tartoziéka nálunk. A neve „jellegzetesen magyar”? A kétféle dinnyé­nek ugyanis nincs sehol a világon, vagy legalább egyetlen elterjedtebb nyelv­ben sem — olyan jelzője, mint nálunk. Miért hívják a sárga­dinnyét sárgadinnyének? — Elnevezését nem belsejé­nek, terméshúsának színé­től kapta, hanem onnan, hogy az érett dinnye héja megvilágosodik és a sárga különböző árnyalatait ve­szi fel. A sárgadinnye egyik legrégibb termesze pán — melyet beszélgeté­sünk alatt kezében szoron­gat —i felfedeztem tintá­val rótt sorokat: „...emlé­kül Erzsikének, Zolitól”. Talán mégis? Lehet. El­végre már 18 éves, önálló keresettel rendelkező fel­nőtt. És moziba, színházba mégis csak jobb kettesben menni. Nem igaz? * Otthont akarnak. S ta­lán teremtenek is egyszer maguknak... A maguk ere­jéből! Most albérletben laknak. VÍZSZINTES: 1. A függ. 13 folytatása. 7. Visszaás(!) 8. Némelyik papa neve előtt olvasható. 9. E két betűt csak az anyakönyvvezető adhatja. 10. ,Álgyú teszi. 14. Afrikai ál­lam; mint gyarmat viselte e tett növényünk, hazánkban már a honfoglaláskor is­merték. Nyilván ennél jó­val később kapta ez a közkedvelt gyümölcs egy másik, a köznyelvben még ma is gyakori, de valójá­ban helytelen, hivatalosan „nem létező” elnevezését. Ez a név a „cukordinnye”, amely német név, a „Zuc­kermelone” szószerinti for­dítása. Lehet ugyan, hogy ezzel a névvel egyesek a dinnye ízét, minőségét akar­ják jellemezni, de talán a francia elnevezés találóbb. Franciául ugyanis a sár­gadinnyét „concombre me- lon”-nak, szó szerinti for­dításban „uborka-dinnyé- , nek hívják”. Sokkal nehezebb kérdés, hogy miért hívják a gö­rögdinnyét „görög”-nek?— „A tudományok mai állá­sa szerint” a szakemberek feltételezik: azért kapta ezt a nevet, mert a görögök már az ókorban termesz­tették. Ennek a magyará­zatnak ugyan ellene szól, hogy azt néhányezer év­vel megelőzően már az egyiptomiak és az indiaiak is termelték, sőt, az egyen­lítő környékén már az ókor kezdeténél is régeb­ben, vadon terem... Bizo­nyos az is, hogy nálunk a XVII—XVIII. században vált ismertté, mégpedig a törökök közvetítése révén Csak nem a „török” szó­hoz nagyon hasonló hang- j zása miatt kapta a „gö­rög” nevet? Akárhogyan is van, jó, hogy ennek a gyümölcs­nek a nevét nem szolgai módon, fordítottuk vala­melyik nagy idegen nyelv­ből. Mert akár németből, angolból, vagy franciából fordítanánk, a név minden­képpen „víz-dinnye” lenne. nevet. 16. Mássalhangzó az elsőben. 18. TZ. 19. Női név. 20. Község Nógrád megyé­ben. 22. Kemény anyag. 23. Történés szakasza. 24. ÓNK. 26. Rigó magánhangzói, 27. T-vel elején: megye. 29. Nép. 30? A függ. 92 ford­Mohácsi József százados, a szolnoki révkapitányság vezetője. — A BM—KPM 1/1964. VI. 2. sz. kishajó­vezetői vizsgáról és egyes vízijárművek közlekedésé­ről szól. — A vízisportok sok ked­velőjét érinti megyénkben is ez a határozat, össze­foglalná röviden, mi a lé­nyege, s mi az új benne? — A 125 kem alatti kis­motorral felszerelt hajók tulajdonosainak, valamint a kézierővel hajtott vízijár­művel rendelkezőknek nem kell vizsgázniuk. Akinek sportcélra alkalmas, 125— 500 kem űrtartalmú motor­ral ellátott hajója van, egyelőre — további intéz­kedésig — érvényes az ed­digi vízijártassági vizsgá­ról szóló papír, kiegészítő vizsgára később kerül sor. Viszont géppel, motorral és evezővel hajtott közfor­galmi vagy termelési célt szolgáló járműre a hatósá­gi vizsga kötelező. Ezeken a hajókon dolgozókat a KPM hajózási főosztálya (Bp., V. Apáczai Csere Já­nos u. 11.) vizsgáztatja. A révkapitányság kifeje­zetten csak a sport- és szó­rakozási célt szolgáló mo­toros járművek vezetőit illetve tulajdonosait vizs­gáztatja. — Mi szükséges a vizs­gához? — Sportcélú motornál egy 4x6 cm méretű, hat hónapnál nem régebbi fénykép, 200 m leúszósáról szóló úszómesteri bizony í+- j vány, és 20 forintos illeték­31? Tehénü? 32. Magyar Nemzeti Bank. 33? V-vel elején: szavazat. 34? Szökik. 35. Ázsiai hegyvonulat. 43? Karthágói vezér. 46. Kecs­két utánzók. 49. Ödön űr­mérték. 50. Hajó. 53. SA. 54- Fordított tiltás. 55. Szintén. 57, Zúdít. 59, Hús. 61. Prí­ma program. 64. Növényt? 66. AAR. 68. Tiltás. 69. Szál­lít. 71, EM. 73. Már nem oszthatatlan- 75? A vízsz, 14 tiöyeg, uaiamrftl tgrarigöse­tessn személyazonossági i gazolvány. Ezen fid ül ter­melési, közforgalmi & 500 kcm-nél nagyobb motorok vezetőinek vizsgázásához ugyanolyan orvosi alkalma­tosság! bizonylatot kérünk, mint a közúti járműveze­tőknél, s nem 20, hanem 40 forintos illetékbélyeget. A vizsgára való felkészülés­hez szükséges, szakkönyv- igénnyel íródó szabály- könyv kiadására mér intéz­kedés történt, előrelátható­lag a tél folyamán jelenik meg. Gondoskodunk arról, hogy ebből a könyvből megfelelő mennyiség kerül­jön a szolnoki könyvesbol­tokba is. — Egyéb érdekesség? — Kishajóvezetői vizsgá­ra bocsátható minden, 16. életévét betöltött magyar és külföldi állampolgár (utób­biak részére csak akkor kö­telező, ha 6 hétnél hosszabb időt kíván hazánkban töl­teni). Viszont 16 /éven alu­liak csak felügyelettel száll­hatnak hajóba, s ezt fi­gyelmébe ajánljuk a sport­telepek, üdülők gondnokai­nak. Vitorláshajó-vezecői vizsgát — ez csak 8 négy­zetméternél nagyobb vitor­lafelülettel rendelkező ha­jókra vonatkozik — csak a Balatonon lehet tenni. Vé­gül: kishajóvezetői vizsgáz­tatást minden második és negyedik szerdán 15—19 óráig tartunk a Révkapi­tányságon (Szolnok, Zalka Máté sétány 6.). Jelentkezni szóban és írásban lehet a révőrsökön vagy a megyei rendőrfőkapitányság közle. kedési osztályán. köztársasági elnöke. 78. Vi­rul. 81. Emésztőszerv teszi. 83. Öntözésre használatos motor. 84. Fekvőhely. 85. Kesereg. 86. Férfinév. 87. Tejtermék. 88. Vissza: olasz folyó. 90. Község 92. Telít. 94. Pata mássalhangzói. 95. Sokan már spórolnak rá, 96- önfejű. FÜGGŐLEGES: 1- Római krajcár. 2. Ked­vetlen. 3. Vissza: Kossuth halálának városa. 4. Férfi­név. 5. Elégel. 6. Hányad. 11. Számnév. 12. Margitka. 13. A rejtvény címének kez­dete. 15. Sváb Jóska. 17. Férfinév- 20. Angol város tárgyesetben. 21? A vízsz. 1 folytatása? 25, Vendéglátó­ipari egység? 28? ötvenkettő római számmal? 29. A Pál utcai fiúk egyik szereplője, 30. Vissza: vizi óriás. 31, Könnyed, 32. Mólók más­salhangzói, 34. Neve napja augusztusban. 36. Vissza: e napon. 37. Éktelen nyílás, 38. Szándékozol. 39. KE. 40, Helyeslés (0=1), 41. Levá­gott gabonád. 42. Műk és fűk nélkül értelmetlen. 44. IKÖ. 45. Gyermekei. 47. Bi­zonyára emlegették. 51. A függ. 62 folytatása. 52. AJ? 55. Kör része- 56. Merész. 58. Község. 60. A függ 21? folytatása. 62. A függ. 60 folytatása. 63. Magasabbra tesz. 64. Fájdalomra érzé­ketlen. 65. Fagyira érzékeny? 67. Van, aki teával issza. 74. A molibdén vegyjele. 76. Nyugat-berlini hecc-adó. 77. A-val végén: szenet ad. 79. Szín. 80. Takar. 82. Cső van ilyen. 89. Lezser köszön­tés. 91. Fém? 92. Kettőzve város. 93. Tisztelt cím? Beküldési határidő: aug? 26- Múltheti keresztrejtvé­nyünk helyes megfejtése: Vízi jártassági, építő-tábor, A sorsoláson könyvet nyert: Tombor Ferenc, Szolnok, (A könyvet postán küldjük el) Szolnok megyei Néplap REJTVÉNYSZELV8NYE. 1964. augusztus 23. Varga Viktória KÉPES KÉRÉSZ TREJ Mai képes, könnyű keresztrejtvényünk szöveg nél­kül működik; címe viszont irigylésre méltón hosszú? Meglelhető a függ. 13, vízsz. 1, függ. 21, 60, 62, 51 sor­rendjében. Nyerési esélyét fokozza, aki a vízsz. 35 és 43 helyes megfejtését is beküldi. Ötszáz felnőtt szeretne tanulni

Next

/
Thumbnails
Contents