Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. augusztus 23, Görögország segítséget ad Ciprusnak a törökök ellen MaJcariosz ciprusi elnök péntek este újságíróknak nyilatkozott azokról a ta­nácskozásokról, amelyeket Garufaliasz görög hadügy­miniszterrel majdnem egy­huzamban folytatott más­fél napon át. A többi kö­zött kijelentette, teljes az egyetértés a ciprusi és a görög kormány között ab­ban, hogy Ciprusnak teljes függetlenséggel kell ren­delkeznie, beleértve az ön- rendelkezés jogát is. Ma- kariosz cáfolta, hogy a gö­rög miniszter a megoldás valamilyen tervét hozta volna magával Athénből, vagy hogy rá akarta volna venni a ciprusi kormányt „bármiféle terv” elfogadá­sára. Ennek kapcsán a cip­rusi elnök ismét hangsú­lyozta, hogy az úgyneve­zett Acheson-terv nem le­het a tárgyalások alapja, mert a ciprusi problémát különválasztja annak in­dokaitok Ami a szovjet katonai segítség kérdését illeti, — mondotta Maka- riosz — nem változtattuk meg eddigi álláspontunkat. Az ENSZ-ben péntek es­te nyilvánosságra hozott jelentésében U • Thant fő­titkár megerősítette, hogy az ENSZ ciprusi működé­sének költségvetéséből két­millió dollár hiányzik, s ha ezt a deficitet nem fe­dezik sürgősen, akkor el­kerülhetetlenül ki kell vonni az ENSZ-csapatokat Ciprusiról. Külföldi események PA RIZS (MTR Párizs e napokban ün­nepiá felszabadulásának 20. évfordulóját. A fővárost megszállva tartó hitlerista csapatok parancsnoka, Von Choltáte tábornok 1944. au­gusztus 25-én írta alá a tegyverletéteH szerződést Ledere tábornok, a fran­cia hadsereg képviselője és Rol-Ttanguy ezredes, a párizsi felkelők vezetője előtt. A hivatalos ünnep­ség augusztus 25-én lesz a párizsi városháza előtt. Itt De Gaulle mond be­szédet.- Az ünnepségre azonban nem hívták meg a teaajnamegyeá tanácsot, nagy-Páriza népének kép­viselőit. Ezért Szajna me­gye felszabadítás! bizottsá­ga úgy határozott, hogy nem vesz részt a hivatalos jubileumi ünnepségeken. A kommunista párt és a szo­cialista párt fővárosi szer­vezetei is hasonló álláspont­ra helyezkedtek ehhez kü­lönböző antifasiszta és el­lenálló szervezetek csatla­koztak. Felszólították a fő­város lakosságát, hogy au­gusztus 30-án a Montpar­nasse pályaudvar előtt, a német csapatok kapitulá­ciójának színhelyén ünne­pelje meg a város felsza­badításának évfordulóját. LEONARD (Ontario) Nyolc ember meghalt és körülbelül 20 súlyosan megsebesült, amikor egy homokkal megrakott teher­autó és egy expresszvonat összeütközött Kanadában. COLOMBO A szombatra virradó éj­szakán egy nagy vallási szertartás közben egy ámokfutó elefánt halálra ti­port egy embert. A tömeg pánikszerű menekülése köz­ben tizenkét személy meg­sebesült Kormányellenes tüntetések Dél-Vietnamban Dél-Vietnam városaiban tovább tartanak a budd­hista tüntetések, A Hué- ban, a volt császári fővá­rosban pénteken mintegy kétezer ember részvételé­vel tartott tiltakozó fel­vonuláson nyílt kormány- ellenes jelszavak hangzot­tak el. A tüntetést szerve­ző Ifjúsági vezetők beje­lentették, akciójukat mind­addig folytatják, míg ka­tonai kormány uralkodik Dél-Vietnamban, Saigonban ötszáz egye­temi hallgató vonult az el­nöki palotához. Követelte a katonai kormányzat le­váltását, a rendkívüli tör­vények visszavonását, a sajtószabadságot, az éjsza­kai kijárási tilalom be­szüntetését, a buddhisták eilend megtorló intézkedé­sek megszületését, a múlt vasárnap kihirdetett ideig­lenes alkotmány érvényte­lenítését A buddhista vezetők szombaton felhívásban kö­vetelték annak a négy vietnami tábornoknak sza- badonbocsátésát, akit ja­nuár 30-a! Khanh uralom­ra jutása óta tartanak há­zi őrizetben. Három közü­lük tagja volt a Diem-re- zsim megdöntése után ala­kult juntának. A Saigonból érkező riasz­tó hírekre Khanh, a maga­választotta elnök, sürgő­sen félbeszakította tenger­parti üdülését és vissza^ tért Saigonba, A UPI szerint „nagy ag­godalommal” figyelik dél­vietnami amerikai hivata­los körökben is a Khanh „egykéz-uralmával” szem­ben mind fokozottabban megnyilvánuló elégedetlen­séget, Csőmbe akciója: • • Ötvenezer embert deportált . brutális erőszakkal Négy hónap óta először sikerült a kongói kormány­csapatoknak — amerikai és belga támogatás következ­tében — valamirevaló si­kert elémiök a partizánok- ellen. Hírügynökségi jelen­tések szerint a szombatra virradó éjjel a kormány­erők kiszorították Kivu tartomány fővárosából, Bu- kavuból a hősiesen ellen­álló felkelőket. Mihelyt a város a kormánycsapatok ellenőrzése alá került, a belga konzul is nyomban megkezdte működését. A Csőmbe által segítség- nyújtásra felkért afrikai államok az eddigi jelek szerint. egyáltalán nem sietnek a kedvező válasz- szál. Tsiranana. a Malgas Köztársaság elnöke, aki je­lenleg Franciaországban tartózkodik, pénteki sajtó­értekezletén kijelentette: országa túl kicsi ahhoz, semhogy katonai segítséget nyújtson Kogónak. Tsira- nana ellenben felajánlotta közvetítő szolgálatait a Leopoldville-i Kongó és a Brazzaville-i Kongó viszá­lyában, továbbá kész köz­vetíteni Kongó és Burundi, illetőleg Csqmbe és a fel­kelők között. Nem válaszait még a kérésre Nigéria. A szene­gáli külügyminisztérium megrősítette art a hírt, hogy Csőmbe segítséget kért a kormánytól. Ezekkel a megnyilatkozásokkal egy- időben Harriman amerikai külügyminisziterheiyettes ki­jelentette: az Egyesült Ál­lamok továbbra is segíti a kongói kormányt. A kongói hatóságok pén­tek «te megkezdték a szomszédos Brazzaville-i Kongó, Burundi, valamint a Mali Köztársaság Kon­góban élő állampolgárainak deportálását. Még a nyu­gati hírügynökségi tudósí­tóik is megrázó képet fes­tenek a kikötőben lezajlott tömegjeleneteíkről, a kato­naság és rendőrség bruta­litásáról. Az AP elmondja, hogy olyaín Brazzaville-i állampolgárt is látott a ki­telepítettek tömegében, aki 1932 óta dolgozott a Kongó folyó túlsó partján. „Ösz- szesen — írja az AP tudó­sítója — 50 000 keményen dolgozó, békés embert érinthet az intézkedés.” — Csőmbe art állítja, hogy elismeri: a kitelepített Brazzaville-i állampolgárok nem követtek el semmi bűnt, de — úgymond — „nem tehet mást. minthogy Massamba-Debat Brazzavil­le-i kormánya támogatja a kongói felkelőket, s reméli, a hazatelepített tömegek majd nyomást gyakorolnak saját kormányukra. Az AP ezzel kapcsolatban a kon­gói miniszterelnökhöz kö­zelálló köröket idézve art írja, Csőmbe alighanem arra számít, hogy az ötven- ezres tömeg kényszerű át­telepítésével, elviselhetet­len terhet rak a szomszé­dos ország váUána. A Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének ünnepi ülésszaka Bukarest (MTI) Románia felszabadulásá­nak 20. évfordulója alkal­mából szombaton ünnepi ülésszakot tartott a Román Népköztársaság nagy nem­zetgyűlése. A színpadi emelvényen foglaltak helyet a párt és a kormány vezetői, a szocialista országokból meghívott párt- és kor­mány-küldöttségek vezetői. Az első sor közepén fog­lalt helyet Gheorghe Gheorghiu-Dej és Ion Ghe­orghe Maurer, míg tőlük jobbra és balra Anasztasz Mikojan, illetőleg Li Hszien- Nien ült. Stefan Voitec elnök dél­előtt 10 órakor nyitotta meg az ülést. Miután üd­vözölte a megjelent kép­viselőket, a baráti országok küldötteit, a bel- és kül­földi meghívottakat, meg­adta a szót Gheorghiu-Dej- nek. A Román Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára, az Államtanács elnöke egyórás beszédben áttekintette a Román Nép- köztársaság húszéves fej­lődését Felidézve Románia hábo­rú utáni helyzetét. Gheorg­hiu-Dej a hallgatóság nagy tapsa közepette jelentette ki, hogy a Szovjetunió, bár maga is szükséget szenvedett, a román nép segítségére sietett. Ez a se­gítség nagy szerepet ját­szott Románia újjáépítésé­ben. A szőne* ezután adato­kat ismertetett Románia kétévtizedes fejlődéséről, — majd rámutatott, hogy a világban végbement vál­tozások eredményeként a szocializmus döntő politi­kai tényezővé vált. Hang­súlyozta, minden békesze­rető erő egységére van szükség, hogy elejét tudják venni egy új világégésnek. A béke megszilárdításának fontos tényezője a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása —mon­dotta Gheorghiu-Dej, majd kijelentette: Románia áll­hatatos békepolitikát foly­tat. A szocialista országok­kal való barátság és szö­vetség a Román Népköz- társaság külpolitikájának megingathatatlan alapja. — Románia továbbra is hoz­zájárul a szocialista orszá­gok és a nemzetközi kom­munista mozgalom egysé­gének erősítéséhez, az 1957- es és 1960-as moszkvai nyilatkozat szellemében — hangsúlyozta Gheorghiu- Dej« Románia nemzeti ünne­pe alkalmából Dobi István és Kádár János a Román Munkáspárt KB első titká­rának, Gheorghiu-Dej-nefc és a román Államtanács elnökének 6. Mauremek, Péter János hazánk kül­ügyminisztere CornéKo Manczumak — Románia külügyminiszterének kül­dött üdvözlő táviratot; Hazai HÍREK A Szövetkezetek Orszá­gos Szövetsége rendezésé­ben augusztus 15-én meg­nyílt II. Budapesti Nem­zetközi Szövetkezeti Sze­minárium részvevői szom­baton az előadások befe­jeztével, országjáró körút­ra indultak. A burmai, in­diai, indonéziai és kenyai szövetkezeti vezetők ellá­togatnak az ország leg­szebb vidékeire, tanulmá­nyozzák a föWművesezövet- kezetek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a kü­lönböző szakszövetkezetek, takarék- és lakásszövetke­zetek, állami gazdaságok, és szociális intézmények munkáját. , > •iíiaMSfcóaÁ A UNESCO rendezésé­ben augusztus 23 és szep­tember 1 között tartják meg Grenoble-ban a nem­zetközi ifjúsági konferen­ciát, amelyen Magyaror­szágot Göblyös Gábor, a Magyar Ifjúság Országos Tanácsa alelnöke és Ro­már Károly, az Országos Pedagógiai Intézet munka­társa képviseli? A konfe­rencián a fiatalok iskolán- kívüli nevelésének külön­böző elvi és gyakorlati vo­natkozásait vitatja meg és ajánlásokat dolgoz kJ az UNESCO számára e kér­désekben. i._ Johnson a választási startvonalon Az Egyesült Államok ke­leti partvidékének egyik előkelő fürdővárosában, — Atlantic Cityben augusz­tus 24-én, hétfőn felhúzzák a függönyt az amerikai el­nökválasztási színjáték egyik fontos felvonása előtt. Miután az „Elefánt pártja”, a republikánusok San Franciscóban elnökje­löltté választották Gold- watert — most a „Szamár pártja”, a demokraták vá­lasztják meg elnök jelöl tjü­ket. Az Atlantic Cityben ma­gasba emelkedő függöny a nézőtér számára nem tar­togat majd annyi drámai fordulatot, mint a köztár­sasági párt San Fracisco-i jelölő gyűlése. Mi több: — mindenki előre tudja, ki lesz a „sztár” ezen. a szín­padon. A demkorata párt teljes bizonysággal John­son jelenlegi elnököt indít­ja majd Goldwaterrei szemben. KI LESZ AZ ALELNÖK? Ilyen körülmények között Atlantic Cityvel kapcsolat­ban voltaképpen csak két kérdés izgatja a megfigye­lőket. Az egyik: ki lesz az alelnökjelölt? a másik: mi lesz a választási harcban Johnson és a demokraták taktikája? Ami az alelnökjelöt ügyét illeti, mindenekelőtt azt kell tudni, hogy az elnök­jelölt választási gyűlések az alelnöki posztra nem választás útján jelölik ki a megfelelő politikust. Az alelnökjelöltet mindig az nevezi meg, aki győztesen kerül ki a választási harc­ból. A hétfőn kezdődő kon­venció esetében ez azt je­lenti, hogy 27-én amikor a különböző beszédek már elhangzottak, Johnson meg­jelenik a konferencián. — Megtartja a jelöltséget el­fogadó beszédet, s vagy ebben, vagy közvetlenül utána megnevezi az alel- nökielöltet, azt a politi­kust, akivel „párban” in­dul a novemberi választá­son. Magától értetődően itt nemcsak a személyi rokon- szenv és ellenszenv, hanem a polit’k ö alkalmasság is szerepet játszik, Az ald­nökj elöltet általában úgy szokták kiválasztani, hogy 5,kiegészítse” az elnökje­löltet: olyan rétegek felé jelentsen vonzerőt, ame­lyeknél az elhök „varázsa” kicsi. Ez volt az eset 1960- han is. Kennedy és John­son személyileg nem kü­lönösebben rokonszenveztek egymással és éles harcban állottak az elnökjelölésért. Amikor azonban Kennedy győzött, habozás nélkül Johnsont nevezte meg aleV- nökjelöltként. A számítás nagyon egyszeri! volt: az északi és keleti részeken erős befolyással rendelke­ző Kennedy a texasi John­son személyében olyan párt akart választani, aki jó kapcsolatokkal rendelkezik a déli és délnyugati álla­mokban. „BOBBY” KENNEDY MEGPRÓBÁLTATÁSAI Johnson is ezt a sza­bályt fogja követni. Ez az oka annak, hogy ügyes tak­tikai manőverekkel lehetet­lenné tette az elhunyt el­nök öccsének, Róbert Ken­nedy igazságügyminiszter- nek alelnökjelölfrségét. (Ki­jelentette, hogy aktív mi­niszterek nem váltelhatják el az alelnökjelöltséget.l Ennek a döntésnek az volt az oka, hogv Goldwate’- fellépése miatt a Johnson mögött álló erők megosz­lásában változások állot­tak be. A legújabb közvé­leménykutatások szerint Johnson általában minde­nütt nagyobb eséllyel in­dul, mint Goldwater — kivéve a déli államokat, így olyan alelnök jelöltre van szüksége, aki a Dél számára legalább is nem visszatetsző. Róbert Ken­nedy! a déli államok po­litikai vezetői a polgárjogi törvény egyik értelmi szerzőjének tekintik, John­son számára tehát használ­hatatlan. Az igazság az, hogy „ideális” alelnökjelölt nincs: e pillanatban nincs olyan vezető politikus a demokrata pártban, aki „kedvenc” lenne a déli ál­lamokban, s ugyanakkor Johnson oldalán állna. Az ideális megoldás híján Johnson valószínűleg Min­nesota állam két szenáto­ra, a liberális hírében álló. de jó nyugati kapcsolatok­kal rendelkező Humphrey és a fiatalabb McCarthy közül fog választani. Har­madik lehetőségként szere­pelhet még Mansfield sze­nátor, aki a kongresszus­ban a demokratapárti cso­port vezetője és az egyik északnyugati állam. Monta­na szenátora. A „SZEGÉNY TÖRVÉNY” A másik nagy kérdés, mint ielez+ük. a kampány taktikája. Ebből a szem­pontból a legfrissebb jel­zést az nyújtotta, hogy Johnson elnök óriási erő­feszítéseket fejtett ki a „szegénység elleni . harc­ról” szóló törvény gyors megszavaztatásával. — Az elnöknek erre azért volt különösen szüksége, mert az adócsökkentésről szóló tör­vény, valamint a polgár­jogi törvény javaslat még „örökségképpen” maradt Joh neonra Kemnedytől, — Ezzel az új tör­vénnyel, amely amerikai méretek között nem külö­nösebben jelentős összeget, 940 millió dollárt szán a szegénység elleni küzde­lemre — Johnson lélektani hatást akart gyakorolni a választók széles rétegeire. E törvény gyors keresztül- hajszolása azt mutatja, hogy az elnök belpoliti- kailag a „liberális közép” programjával indul — mi­közben külpolitikailag azon igyekszik, hogy kifogja a szelet Goldwater vitorlái­ból. (Az agressziós politi­ka élesítése Dél-Vietnam­ban, Kongóban, Cipruson, stb.) KÖNYÖRTELEN HADJÁRAT Az amerikai hagyomá­nyok szerint az úgyneve­zett „munka ünnepe” — (Labor Day) jelenti a tu­lajdonképpeni elnökválasz­tási csata kezdetét. Altalá­nod vélemény szerint idén ez a hadjárat keményebb és könyörtelenebb lesz mint a második világhábo­rú óta bármikor. —> Az Egyesült Államokban kü­lönleges választási rend­szer van: egy-egy állam meghatározott számú „elek­tort” állít. Amelyik jelölt egy adott államban bármi­lyen kis többséget kap, — „elviszi” az állam összes elektorát. Ebből követke­zik, hpgy nem minden ál­lam egyformán fontos. Az államok egész sora tíz­nél kevesebb elektort ál­líthat —, de például New York egymaga negyven- hármat, Kalifornia negy­venet, Pennsylvánia hu­szonkilencet. Miután mind­két jelöltnek vannak olyan államai, amelyekre többé kevésbé „biztosan” számít­hat, a választás eredmé­nyét néhány ingadozó — „kulcs-állam dönti majd el. Itt lesz majd a legéle­sebb a küzdelem. Általá­nos vélemény szerint ez a három kulcsállam Kalifor­nia, a 26 elektort állító Illi­nois és az ugyancsak 26 elektorral szereplő Ohio lesz, Az Atlantic Cityben el­nökjelölté „előlépő” John­son elnök ezekre a kulcs­pontokra összpontosítja majd minden erőfeszítését, •» te m j.

Next

/
Thumbnails
Contents