Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-20 / 195. szám

1964. augusztus 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 PRIMORSZKO; A JÖVŐ VÁRNÁJA BULGÁRIAI UTIMORZSÁK A közép-keleti parasztság helyzetéről TÉNYEK-ADATOK Várna, a Fekete-tenger ékszere, szinte az egész világon ismert. Nem ok nélkül és nem puszta sti­lisztikai fordulat kedvéért nevezik bolgár riviérának. Az Aranypart, a szüntele­nül épülő modern szállo­dasorok, a tenger hűs hul­lámai százezreket vonza­nak évente. Várnáról sokat tudunk már. de annál ke­vesebb jutott el hozzánk a festői szépségű egyelőre ..vadromantikusnak” mond­ható Primorszkoról. Vár­nától Burgaszon át, a török határ felé közeledve jut­hatunk el az alig ezeröt­száz lelket számláló Pri- morszkoba. A Fekete-ten­ger egyik „legszélsőbb” bolgár települése, Pri- morszko a török határtól mindössze 20 kilométerre fekszik. Találunk itt min­Fekete-tenger hullámaiból, a tengeri világ üzenetével. Aztán távozik, hogy este megjelenjék a fiatalok kö­zött, a környékszerte is­mert maszkabálon. Soha annyi fiatalos ötlettel, fan­táziával nem találkoztam, mint Primorszkoban. — (Népművelőink sok rokon­szenves ötletet gyűjthetné- nek itt!). Jóformán a sem­miből ősemberek, háncsra-, hás négerek, indiai fakí-' rok, török basák, tengeré­szek és űrpilóták képei bontakoztak ki vad táncok és kacagtató mókák köze­pette. Mindezek között a legérdekesebb és egyben legizgalmasabb műsorszám a Neeptun-fürdetés volt. — Tojás fehérjével pamacsol- tak Neptum szolgái, majd méteres deszkaborotvával borotváltak. A „szertartás” júsági tábornak sem volt televízió készüléke. Őszin­tén szólva nem hiányolta senki, mert olyan izgal­mas, érdekes, „élő” műso­rok váltakoztak egymás után, amelyeket aligha pó­tolhatott volna a televízió. A Primorszko utáni ér- dekődést elsősorban a ten­ger kellemes öble növelte meg. Félkaréjban, vagy 3—4 kilométer hosszúság­ban csak „aranyhomokot” láthat a szem, miként a nevezetes várnai Aranypart mentén. Ezért is remélik a primorszkoiak, hogy má­sodik Várnává duzzad majd az egyelőre még két­arcúnak mondható aprócs­ka község. Tanulságként mondom el: , a nemzetközi ifjúsági tábor építészetileg is fi­gyelmet érdemel. Vonalai­Emberáradat a primorszkoi partokon dent, amire a pihenő em­ber vágyik: izzó aranyszí­nű tengerparti homokot (amely mintha „darált” gyémántszemcsékből tevőd­ne össze); szakadó partot, amelyről ha letekint az ember a tenger vizére, szédülés fogja el, találunk még meredek sziklafala­kat, hatalmas erdőséget, — bozontos szőlőtelepülést, széles folyódeltákat. Primorszkoban létesült az a nemzetközi ifjúsági üdülőtábor, amely pillanat­nyilag az egész település­nek a lelke; 1200—1500 fia­talt képes kulturáltan, ké­nyelmesen ellátni. Az egy­kori vadomszerű tölgyes­ben, az óriáslombok közül a figyelő szem csak gon­dos szemlélődés után fe­dezheti fel a modern hom­lokzatú éttermet, a csupa- üveg művelődési házat és az ifjúsági bárt. Ezek mö­gött boltok, posta és sok­száz sátor látható. A sát­rakban bolgár, lengyel, szovjet, francia, cseh, né­met, magyar fiatalok lak­nak, egy-egy turnusban ezerötszázan. A primorszkoi élet gaz­dagon, élménydúsan zajlik. Minden este változatos, meglepő műsor várja a fia­talokat. Ezek között vonzó és nagyon érdekes volt a Miss Primorszko megvá­lasztása, vagyis a tábor legszebb lányára történő szavazás. A zsűrin kívül vagy ezer fiatal fütyült vagy helyeselt a váloga­táskor. Mesélik: tavaly ma­gyar lány volt a Miss Pri­morszko. Az idén e babért 'és a vele járó tortát) egy bájos lengyel lány szerez­te meg. Az érdekesebb műsorszámok közé sorol­tuk a különböző nemzeti esteket. Ezek között is a teafrissebb, a legváltozato­sabb a lenevel est volt. — ahol mókát. dalt. táncot [áshattak az eevbegvflltek. Nagy érdeklődés közben zajlik le egy-egy Neptun- ünnepség, A tenger istene már délben felbukkan a fürdetéssel ért véget. Ori- ginál-hideg tengervízbe dugták a pácienst (amúgy ruhástól) és utána kiállí­tották számára Neptun pe­csétes oklevelét arról, hogy az illető bátor és tiszta. Eddig Primorszkoról úgy beszéltem, mint a jövő Várnájáról. Milyen jelek utaltak erre? Az egykori „szürke” jellegtelen község határában egymás után nőnek ki a földből a két- háromemeletes üdülőhá­zak, szállodák. Még mindig kevés az épülő üdülési ob­jektum, ezért Szófiából, Plovdinból, Prágából, Krak­kóból és Pécsről gépkocsik sorakoznak az út mentén, bogárhátukon campingfel- szerelés. Primoszko kör­nyékén igazi „romantikus” világ uralkodik. Ha meg­tetszik neked egy hely — leütöd sátradat. De vizet ilyenkor valamelyik for­rásból kell hoznod. Ám vannak „közművesített” sátortáborok is. Néhány törpe vízierőmű szolgáltat­ja a vizet; ezeken a he­lyeken helypénzt kell fi­zetniük a táborozóknak. — Kitten és Primorszko kö­zött van egy „tenger fe­lett lebegő” félsziget. — Meredek sziklapart ez, tö­vében. lent a mélységben méteres hullámok csobog­nak. Itt egy csehszlovák autókonvoj telepedett le. Erdélyi tűzhelyet építettek maguknak a túristák, hoz­tak külön akkumulátort, amely a világításhoz szük­séges áramot biztosította. Láttunk itt egy japán gyártmányú tranzisztoros televíziót, de csehszlovák barátaink nem nagy ha­szonnal forgathatták kin­csüket. mert Primoszkoig csak foszlányokban jut el a szófiai adás. Ez az oko­zója annak, hogy egész Primoszkoban nincs egyet­len tv sem. Burgasz és Várna sok emeletes há­zain is elvétve látni egy- egy tv-antennát. Ide kívánkozik annak megjegyzése is: az 1200— 1500 személyt befogadó li­bán eredeti, a művelődési ház „mozivászna” például kagyló alakú. Hogy szűkebb hazánk fiairól is szóljak néhány szót; főleg ózdiak és mis­kolciak vettek részt a pri­morszkoi üdülésben, bár szép számmal akadtak ka­zincbarcikaiak, Szabolcs és Heves megyei fiatalok is. Egy kedves epizódot be- jegyzek ide két jó fantá­ziájú magyar fiúról. A tengerparti bársonyos homokban naponta külön­böző sportrendezvényeket rendeztek. A rögbit csak­nem mindig az ózdi—nyír­egyházi brigád nyerte. Ám a kötöttfogású birkózásnál már nehézségek mutatkoz­tak, pedig egy kilogramm korán érő körte volt a tét. Lajos és Béla barátunk (a két mókamester) megegyez­tek, hogy egyikük lengyel­nek adja ki magát. (Mert csak különböző nemzetek fiai mérhették össze erejü­ket.) És szépen, látványo­san „megnyerik” a körtét. Béla (nyíregyházi) volt a lengyel, Lajos (ózdi) volt a magyar. Sok hókusz-pókusz. virtuóz egvmás-dobálás után természetesen a ma­gyar győzött. Mondták is a németek: ritkán látott szép mérkőzés volt. Ezek a magyar fiúk nagyon ügyesek. Sajnos ügyesség dolgá­ban rosszul álltunk akkor, ha magyar népdalokat kel­lett énekelni, ha csárdáso­kat kellett táncolni. A len­gyel, a bolgár, a cseh, a német és a francia fiatalok színes táncokkal, dalokkal szórakoztattak bennünket, mi magyarok még a Tava­szi szél vizet áraszt... kez­detű népdalt sem tudtuk tisztességesen elénekelni. Szomorúan kellett meg­állapítani : tú] hamar fe- lejtiük népdalainkat, tán­cainkat, vagy meg sem ta­nuljuk. Az utóbbi, egy ilyen nemzetközi táborban erősen a folklór iránt' ér­dektelenségről árulkodik. Párkány László Közép-Kelet fogalma alatt most csak az Arab- Kelet országaival foglalko­zunk. Ezek az országok po­litikai és társadalmi viszo­nyaik szempontjából ugyanis megközelítőleg azo­nos színvonalon állnak, s ugyanakkor nagymértékben különböznek más, közép­keleti országoktól (pl. Tö­rökország, Irán). Ez a terület napjainkban egyre nagyobb szerepet ját­szik mind gazdasági, mind világpolitikai téren. Legje­lentősebb államai, — mint Szíria, az Egyesült Arab Köztársaság. Irak — a fel­szabadító mozgalmak és a nemzetközi erőviszonyok­ban történt változások eredményeképpen elnyerték politikai függetlenségüket, s lépéseket tettek társadal­muk gyökeres átalakításá­ra. Most a legfőbb feladat, felszámolni a régi feudális maradványokat, kivívni a gazdasági függetlenséget. Ezeknek a feladatoknak a megvalósításában nagy sze­rep jut a mezőgazdaságnak; nem csak azért, mert a la­kosság 70—-450 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik, hanem azért is, mert az iparosítás, a torz gazdasági szerkezet átalakítása is fel­tétlenül megköveteli a me­zőgazdasági problémák megoldását. Az arab parasztság hosz- szú évszázadokon át a ke­leti feudalizmus rendszeré­ben élt, melyet az állam- apparátussal összefonódott földbirtokosok szinte kizá­rólagos uralma, a föld kö­zös művelése (öntözéses gazdálkodás követelménye) HANGVERSENY-ZONGO- RAGYÁRTÁS ALSÖ-SZILÉZIÁEAN Az Alsó-Szilézia-i Lubin húros-hangszerkészítő gyá­ra az elmúlt évben 50 hangverseny zongorát /ár­tott. Idén több mint 600 hangversenyzongora készül el. A zongorák a város neve után a Lubin nevet kapták. * NÖVEKVŐ ANTIBIOTIKUM GYÁRTÁS Csehszlovákiában 15 év­vel ezelőtt indult meg a penicilingyártás. — Azóta állandóan növekszik az ország antibiotikum-gyár­tása. A hazai antibioti­kumgyártás 1955-ben már fedezte a hazai szükségle­tet. 1963-ban 1955-höz ké­és a primitív technika jel­lemzett. A megművelt te­rület nagysága meglehető­sen változatos. Az árvizek, a sós mocsarak, főként pe­dig a szárazság és a hatal­mas sivatagi területek rendkívül megnehezítik a földterületek teljes mérté­kű kihasználását. A rend­szeresen megművelt terü­let (legelők, erdők) rész­aránya Irakban pl. 18 szá­zalék: Szíria trületének 22 százaléka föld, 34 százalé­ka legelő, 2 százaléka erdő. A majdnem kizárólagosan a Nilus vizére alapuló egyiptomi mezőgazdaság az ország területének mind­össze 4 százalékát foglalja el. A legfőbb termékek Egyiptomban a gyapott, a cukornád, a datolya, a na­rancs, a banán, a mangó- gyümölcs és a zöldségfélék; Irakban és Szíriában a bú­za, az árpa azonkívül a gyapott, a datolya, az olaj­bogyó és a citrusfélék. Vi­lágpiacra ezek közül külö­nösen a gyapott 'Egyiptom) a datolya (Irak), a citrus­félék és a mangó kerül. A gabonafélék termelése Kö­zép-Keleten, bár évről évre növekszik, nem elegendő a lakosság ellátására. A mezőgazdaság fejlődését nagymértékben akadályozza a megművelhe­tő terület viszonylagos szű­kössége (különösen az EAK- ban). az öntözési rendszer fejletlensége és a mezőgaz­dasági munka alacsony ter­melékenysége, technikai színvonala. Egyiptomban a kormány ezt a problémát az Asszuáni-gát megépíté­pest az antibiotikumgyár­tás megtizenötszöröződött, s jelenleg a csehszlovák gyógyszerexport 46 százalé­kának felel meg. * ÜJ CSEHSZLOVÁK RAKÉTATECHNIKAI FOLYÓIRAT Csehszlovákiában nem­régen megjelent a Radar cí­mű folyóirat, amely a ra­kéta-technikát, az űruta­zást, s a tudomány vala­mennyi területét népszerű­sítő első csehszlovák fo­lyóirat. Az új folyóirat ne­gyedévenként jelenik meg. Érdekessége, hogy külön helyet biztosít a tudomá­nyos-fantasztikus elbeszé­lések számára sével igyekszik megoldani. Súlyosabb a helyzet Irak­ban. Az öntözetlen, aszá­lyos területeken, a nyári kultúrák (rizs, gyapott) ho­zama a téli kultúrák hoza­mának negyedrészét éri csak el a vízhiány miatt. A mezőgazdasági birtok- rendszer mai formáját megelőzően sajátos feudális elemeket tartalmazott. Az új földbirtok-rendszer az egyiptomi, a szíriai és az iraki földreform kihir­detésével kezdődött. Azon­ban e földreformok az an- tiimperialista, antiíeudalis- ta forradalmakban kiala­kult erőviszonyok követ­keztében nem voltak radi­kálisak. Egyiptomban a forradalom csak fokozato­san fejlődhetett, a baloldal gyengesége miatt. Ez az oka annak, hogy a földre­formot két szakaszban va­lósították meg. Irakban vi­szont a nemzeti burzsoáziái erős szálak fűzték a mező- gazdasághoz, s így nem volt érdekelve egy a nagy­birtokosságot radikálisan felszámoló reformban. E nem radikális földre­formokat összefoglalóan te­hát a következőkkel lehet jellemezni: Nagy földterületek ma­radtak a régi földbirtokos­ság kezén, Irakban a felső határ 1000 donum (250 hek­tár) öntözött terület, 2000 donum (500 hektár) csapa­dékos terület. A megmű­velt terület 38 százaléka a földbirtokosok tulajdoná­ban van jelenleg s. Egyip­tomban a földreform első szakaszában gyakorlatilag 300 feddán il-f eddán = 0,4 hektár) maradt a földbirto­kosok kezén, de 1961-ben — a forradalom radikáli­sabbá válásának eredmé­nyeként — 50 feddánra csökkentették. A földreform hatá­lya alá eső területek kisa­játítása hosszú ideig húzó­dott. Egyiptomban ez az időszak 1952—1958-ig tar­tott, míg Irakban jelenleg is tart. A kisajátított területek földbirtokosainak a földhöz jutott parasztok kártérítést fizettek. A kártérítés ösz- szege Szíriában. Irakban viszonylag magas, az EAK- ban alacsonyabb volt. Az EAK kormánya 1964. már­ciusában a kártérítés s/í-ét elengedte a parasztok szá­mára. E hiányosságok ellenére a földreformoknak igen nagy a jelentősge. Szövet­kezetekbe tömörítve és ál­lami segítséggel lehetővé válik számukra a modern technika nagyobb mértékű alkalmazása. Ez pedig le­hetővé teszi a megművelt földek megsokszorozódását a lakosság javára. A pa­rasztság szociális helyzeté­nek javulása a belső piac bővüléséhez, végső soron pedig az iparosodás meg­gyorsulásához vezet. A szövetkezeti mozga­lom fejlődése különösen az EAK-ban gyorsult meg, s egyre inkább kiterjed az értékesítés megszervezésén túl a termelés területeire is. Ez utóbbi típushoz tartozó szövetkezetek ma már a falvak több mint egyne­gyedében működnek az EAK-ban. Térhódításuk feltétlenül hatást fog gya­korolni a mezőgazdasági termelésre, de ezen túlme­nően a falu szociális és kulturális viszonyaira is. Talán nem szükséges hangsúlyoznunk, hogy ezek a belső evdeució irányában ható reformok politikai vonatkozásban is nagy horderejűek. Megvalósítá­suk szűkíti a helyi reakciós erők gazdasági bázisát s új erőforrásokat nyit a kolo- nializmus elleni harc szá­mára. Haszab Fadhel ötmillió szovjet diplomás A szovjet sajtó most közölte a hírt: a Szovjetunió diplomásainak — főiskolát és egyetemet végzett szak­embereinek — száma elérte az ötmilliót. Arányaiban is impozáns fejlődés van e szám mögött- A Szovjetunióban 750 főiskolán és egyetemen folyik fel­sőfokú képzés; a hatalmas ország főiskolai hallgatóinak száma az elmúlt tíz évben megkétszereződött. Csak a múlt tanévben mintegy 340 ezer szovjet fiatal szerzett diplomát. Többször idézett adat tájékoztat arról, hogy a szov­jet egyetemi hallgatók száma négyszeresen meghaladja a nyugat-európai országok egyetemistáinak számát., S az összehasonlítás kedvéért érdemes megjegyezni, hogy az Egyesült Államokban tízezer lakosra 119, a Szovjetunió­ban 144 főiskolai hallgató jut. A szovjet diplomások egy- harmada nő; ugyanakor az USA-ban csak 0,6 százalé­kuk. Angliában 4. Japánban 0,7 százalékuk. Számítsuk mindehhez hozzá, hogy a Szovjetunióban a felsőoktatás is teljesen ingyenes, s a szakminisztériu­moknak összesen 15 milliárd rubeles közoktatásügyi költ­ségvetésük van. Az említett számok némi adalékot szol­gáltatnak annak illusztrálására, miért a világ legdemok­ratikusabb iskolarendszere a Szovjetunióé. Politikusok, tudósok, filozófusok és pedagógusok — beleértve a nyugatiakat is — úgy vélekednek, hogy a két rendszer világméretű versengését végül is az dönti el: hol, melyik oldalon lesz a több „kiművelt emberfő”, a szakképzett, magas felsőfokú képesítéssel rendelkező szakember. Minden jel arra mutat: a szocialista orszá­gokban, a Szovjetunióban! ÚJDONSÁGOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents