Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-19 / 194. szám
I99i. augusztus 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A szerkesztőség POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják FELSZÁNTOTTÁK A KOCSIUTAT Szanaszöllős tenyőszigeti részén van egy kocsiút, mely Szolnok városa felé vezet. A környéken 10—12 család lakik, amelyek gyakran használják ezt. Nemrégiben azonban a szandaszöllősi Vörös Mező Tsz felszántotta az utat, GÁZPALACK-KIUTALÁS Kun István (Szolnok, Kertváros, Horgász utca 39. sz. alatti lakos) panaszolta. hogy négy évvel ezelőtt beadott, gázpalack- kiutalás iránti kérelmét mindezideig nem intézték el. Indokolása alapján szociális körülményei jogosulttá tennék őt erre. Olvasónk állami gazdaságban dolgozik, korán indul munkába, felesége beteges, két gyermekük van. A Szolnok Városi Tanács CSAK NAGY ADAG VAN? így a tanyákra jóformán nem nem lehet bejutni. — Kérjük a városi tanácsot, hogy még az őszi esőzések beállta előtt intézkedjék, mert ilymódon még gyalog sem lehet majd közlekedni; Stummer Béla Szolnok, Tabán 64. VB kereskedelmi csoportja megvizsgálta Kun István kérelmét és megállapította, hogy olvasónk nem jelentette be a családi körülményeiben történt változást. Az eddigi nyilvántartásban egy gyermek van feltüntetve. Nem küldött be orvosi igazolást arról, hogy felesége beteg. Ezeket a kiegészítő adatokat hivatalosan közölnie kell a városi tanács kereskedelmi csoportjával. CSAK EGY ÉVRE JÁR A FÖLDJARADÉK Bontovics István (Kengyel, Thököly út 14) személyesen panaszolta, hogy három éve nem kap földjáradékot a kengyeli Mező Imre Tsz-től. A Szolnok megyei Tanács VB mezőgazdasági osztálya megvizsgálta a panaszt, s megállapította, hogy Bontovics István azért nem kapott földjáradékot, mert 1960-ban nem kérte a föld számbavételét, csak 1963 végén. így a határozat 1964. februárjában lépett jogerőre, s föld járadékát ennélfogva az idén kaphatja meg. VISSZAMENŐLEG FOLYÓSÍTOTTAK A NYUGDIJAT özvegy Varga Istvánná (Jánoshida, Rákóczi út 51) tavaly szeptemberben múlt 60 éves. Tizenhárom évet dolgozott termelőszövetkezetben. Ez év júliusában irt levelet szerkesztőségünknek, hogy nyugdíját még nem intézték el. Az Országos Nvugdíjin- tézet válaszolt: 1963. szeptember 1-től havi 338 forint összegű tsz-nyugdíjat állapítottak meg panaszosuk részére. A visszamenőleges járandóságot — 3936 forintot — elküdték címére. EL TUDTA VOLNA VÉGEZNI A MUNKÁT Kálóczy Gábor (Üi szász, Vasút utca 36) személyesen kereste fel szerkesztőségünket. Fia a helybeli Szabadság Termelőszövetkezetben szerzett szakmunkásképesi- tést. A fiút traktorra akarták beosztani, szántáshoz. Ö azonban ragaszkodott szakmunkájához, mondván, hogy szántani nem tud. Július 11-én minden bejegyzés nélkül kiadták a munkakönyvét. A Szolnoki Járási Tanács VB mezőgazdasági osztálya megvizsgálta a panaszt, s megállapította, hogy nemcsak ennyi tartozik a teljes igazsághoz. Ugyanis a tsz vezetősége — személyesen Tóth István elnök — az ara- tás-cséplés idején tárgyalt a panaszossal. Fiát ideiglenesen gépre szerették volna ültetni segédvezetőnek, hogy két műszakban végezhessék a munkát. Az elnök hangsúlyozta, hogy ez a megoldás kifejezetten ideiglenes, s ekkor Kálóczi Gábor egyetértett a kéréssel. A fiú azonban nem fogadta el ezt a munkát és kikérte a munkakönyvét. Egyébként a szántást is el tudta volna végezni, mert szakember felügyelete alatt dolgozott volna. — Mások hasonló képesítéssel szintén traktorra ültek. Július 15-i lapszámunkban, e rovatban közöltük Kérdő Istvánná panaszát az öcsödi kisvendéglővel kapcsolatban. Az Öcsöd és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet kereskedelmi osztályának vezetője levélben válaszolt: — A kérdéses napon J. Tóth Antal, a vendéglő vezetője — a szövetkezet vezetőinek megkérdezése és beleegyezése nélkül — csak nagy adag birkapörkölt kiadását engedélyezte. .Állítása szerint azért, hogy a megfőzött mennyiséget teljes egészében eladják. Ez természetesen helytelen volt, csakúgy, mint az, hogy a konyhaszemélyzet nem kellő gonddal végezte az adagolást, s valóban előfordult, hogy a kiadott nagy adag csak kicsinek felelt meg. A kisvendéglő vezetőjét szigorú írásbeli figyelmeztetésben részesítettük. (A panaszos azt viszont már elfelejtette közölni, hogy reklamációjára nyomban orvosolták a hibát.) SEGÍTSENEK A GYEREKEK IS — özvegy Ny. Sándorné (Kisújszállás) panaszolta, hogy az eddig kapott 100 forint szociális segélyt nemrégiben elvonták tőle. Panaszára a megyei tanács vb egészségügyi osztálya közölte, hogy a Kisújszállási Városi Tanács VB egészségügyi csoportja törvényesen döntött így. Ugyanis özvegy Ny.- val két nőtlen gyermeke él közös háztartásban. Rajtuk kívül még négy gyermeke van, akik ezideig semmi támogatást nem nyújtottak édesanyjuknak. CSERKESZÖLLŐI VENDÉGLÁTÁS Több ízben hallottam már kifogást a cserkeszöl- lői vendéglátás ellen. Most a saját tapasztalataimat szeretném elmondani. A cukrászdában ihatatlan; kávénak egyáltalán nem nevezhető folyadékot kaptam; Reklamációmra csupán ennyit válaszoltak: tegyek panaszt Az étteremben mindössze néhányan voltunk, mégis sokat kellett várakoznunk; Az ételek minőségén és az árakon is lehetne vitázni. Még csak annyit, hogy nagyon sok a légy, mégsem takarják le a kenyeret, pedig ez egészségtelen; Kiss Pál Miskolc, Csabai kapu 30. ELVITTE A HÁZAT A VÍZ — Lakóházamat 1963. március 13- án elvitte az árvíz. Én, mint árvízkárosult, OTP- kölcsön segítségével építettem, — jobban mondva építettem volna. De a kivitelező, a jászberényi termelőszövetkezetek közös vállalata az igért határidőre — 1963 szeptember 30. — nem adta át lakásunkat, s ezideig sem fejezték be az elmaradt munkákat. Lakásunk csak félig készült el. Ezzel — érthetően — kellemetlen körülmények közé kerültem. — Kérdezem, hová forduljak panasz- szal, egyúttal pedig kérem a szerkesztőség segítségét. Krista Balázs Jászdózsa, Táncsics út 39; Panaszok, intézkedések Címzetes egyetemi tanárok az agrár felsőoktatási intéz menyekben A földművelésügyi miniszter címzetes egyetemi tanári címet adományozott az agrárfelsőoktatási intézmények munkáját segítő tudományos kutatóknak és gyakorlati szakembereknek. Dr. Dimény Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, az Agrártudományi Egyetem, dr. Erdei Ferenc akadémikus és dr. Ubrizsy Gábor kutatóintézeti igazgató a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola. dr. Keresztesi Béla j kutatóintézeti igazgató, dr. j Madas András, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője és dr. Saly Emil, az Országos Erdészeti Főigazgatóság helyettes vezetője az Erdészeti és Faipari Egyetem címzetes egyetemi tanára lett ÚJ FÉM V A nagykiterjedésű Jász- árokszállás község villamosítása nem könnyű feladat j Az irányító szervek jó el : gondolását mutatja, hogy az anyagi forrásokat egy-egy kerületre csoportosítják ezért a község villamosítása jó ütemben halad. KÖFA 6200, állami beruházással 1600 folyóméter villanyve- zeté' et építenek. A rekonstrukció 1000 méter vezetéket érint. Ebber az évben összesen 9 ezer j méter hálózatot építenek. í ezáltal a község villamost- j tása eléri a 80 százalékot, j A nyugodt légkör és a bizalom a siker titka Népművészek kitüntetése augusztus 20-a alkalmából A forradalmi munkásparaszt kormány a népművészet fejlesztése terén szerzett érdemeik elismeréseként — augusztus 20-a alkalmából — Papp János mesemondónak. Palásy Gyula faragó, Demse Dá- vidné énekes, Czabai Istvánná hímző, Jacsó Istvánná hímző, Csombor Endre táncos. Tendl Vilmos nép- zenész-zenekarvezető, R- Tóth István faragó, Tom- bácz János népi mesemondó és Tarjányi András énekes népművészeknek a „Népművészet mestere” kitüntető címet adományozta. Ugyancsak az alkotmány ünnepe alkalmából a művelődésügyi miniszter a közművelődés terén kifejtett eredményes munkájukért 21 személyt „Kiváló népművelő” címmel tüntetett ki. A kitüntetéseket kedden az Országházban Molnár János, művelődésügyi miniszterhelyettes ünnepélyesen adta át. Beszédében hangsúlyozta: e kitüntetések is kifejezői arínak, hogy népköztársaságunk kormánya nagyra értékeli a népművészek és népművelőit munkáját. A népművészet mesterei évezredes _ hagyományokat ápolnak és e hagyományok kultúránk nagy értékei. Elmondotta: a szocialista rendszer teremtette meg a lehetőséget arra. hogy a népi művészetek valóban fejlődésnek induljanak, hatásuk túlterjedjen egy^egy falu, vagy megye határán és így hatékony eszközei legyenek az ízlésformálásnak, a szocialista kultúra fejlődésének. Molnár János végül kiemelte: a szocialista rendszer tette lehetővé, hogy a népművelők ebben az áldozatos, hivatástudatot követelő munkában nagy eredményeket érjenek el. A kitüntetettek nevében Lipták Pál, a Békés megyei könyvtár Kossuth- díjas igazgatója, kiváló népművelő mondott köszönetét. (MTI) Az már obiigát jelzőnek számít, ha egy kiválóan dolgozó emberre azt mondják: szerény. A jelző mégsem kopott meg, hiszen egy szocialista szellemben élő ember igen fontos tulajdonságát fejezi ki; Bornemissza Ilona ezeknek a szerény embereknek a kategóriájába tartozik Közel másfél évtizede egy beosztásban szolgálja a népművelés ügyét. Saját szavai helyett hadd idézzünk itt egy szűkszavú jelentést: ;,A szolnoki járás a felnőttoktatás, segítése, a művészeti sportok irányítása, a szakmai segítés ellenőrzése megszervezése, a végzett munka értékelése, a káderekkel való foglalkozás terén kiemelkedő eredményeket mutathat fel.” S még egy megjegyzést a megyei népművelési osztály értékeléséből: „a felügyeleti munka mennyisége és minősége kifogástalan.” Ez — a művészeti munkára vonatkozó részek kivételével — Bornemissza Ilona másfél évtizedes kitartó munkájának eredménye elsősorban, bár az utóbbi két évben kitűnő segítőtársa akadt Kopjás Sándor felügyelő személyében. akire a művészeti ágazatok irányítása tartozik. — Túlbecsüli a szerepemet — mondotta Bornemissza Ilona beszélgetésünk során. Higyje el, ebben a munkakörben egyedül semmire sem lehet menni. A népművelésben csak úgy lehet valamire való eredményt elérni, hogy az embert segítik mind beosztottjai, mind felettesei. Minden egyes siker, minden jó eredmény a közös munka gyümölcse. És ha már itt tartunk, szeretném megköszönni a nyilvánosság előtt is a támogatást mindenkinek, elsősorban azoknak a vezetőknek, akik számomra a munka nyugodt légkörét biztosították. — Mert ez a jó munka legfőbb titka, — jön lendületbe. A nyugodt légkör. Az, hogy bízzanak az emberben és higyjék el, hogy amit csinál, az jó. Nekem ilyen vezetőim, ilyen munkatársaim voltak és ezért érhettünk el jó eredményeket. — Mit mondhatnék magamról — tűnődik egy kérdésünk után. Tizennégy éve^ a járási tanács művelődésügyi problémáiban élek. Mikor elkezdtük, még nem volt egy művelődési ház, egy hivatásos kulturmunkás sem a járásban. Most pedig szép új művelődési intézmények, egész sor függetlenített és félfüggetlenített munkatárs, pezsgő élet jellemzi a járást. Jómagam egyedül élek, nemsokára anyám is hozzám költözik. Szeretek az emberek között lenni és úgy érzem, egy kicsit sikerült is megismernem őket. Mi is ismerjük az eredményeket. Azt, hogy az 1963—64-es évadban kilencezerötszáz fővel emelkedett az ismeretterjesztő előadásokon résztvevők száma. Hogy Besenyszögön országos viszonylatban is feltűnést keltett új kezdeményezés indult meg az általános műveltség és a szakismeretek megszerzésének összekapcsolására, ami már négy községben honosodott és honosodik meg az idén. A megyében másutt talán egy helyen sem dicsekedhetnek azzal, hogy a természettudományos előadások száma jóval magasabb a társadalomtudományokéinál; Bornemissza Ilona — mint mondtuk — szerény ember. A Munka Érdemérem ezüst fokozatának is elsősorban azért örül, mert úgy érzi, hogy a járást és tágabb értelemben véve az egész megyét érte a meg- tisztelés ezzel a szép kormánykitüntetéssel. — ht — Éiefmeutés a Tiszán Igaz történet Dicsérjem a fiút, vagy megszóljam az apát? Nem is tudom. Mindegy, elmondom. Ügy kezdődött, mint a többi hétköznap. Korán reggel keltünk. Mi is, a szomszédok is- Kádáréiul ál már nem volt otthon a családfő, s a nagyobbik fiú is dolgozni ment. Sándor, a fiatalabb Kádár gyerek a pe- cázó felszerelésével bíbelődött. Betegszabadságon voltam. Nem szoktam figyelni, mit tesznek a szomszédok, de itt, a Tiszavirág utcában, egy kicsit távol a város központjától. akarva-aka- rátlanul tudunk egymásról. A nap már kibújt a fák koronája mögül és szabadon pásztázta végig a tájat. A nádas felett megemelkedett, majd újra lecsapott, a szinte mozdulatlan Holt-Ti- szára. A csendes idő kedvezett a horgászásnak. A Kádárgyerek horgai azonban üresen lebegtek a mélyben. Egy árva halfióka sem akart szárazra kerülni. A fiú türelmesen várt. A víz síma tükrén egyetlen fod- rocska sem volt. Az orsó is mozdulatlan. A nagy csendben jól lehetett hallani egy-egy angol szót, aztán magyar beszédet, majd női kacaj szakította meg a csendet. Az „öreg” Gyenes beszélgetett a nádasban két angol lánnyal, akik látogatóban voltak itt. Aztán újabb Gyen esek jöttek — a fiai. Csónakba ültek nagyanyjukkal, aki Dunántúlról látogatta meg a családot. Alig haladtak. Az asszonyon látszott: nem kenyere az evezés. A csónak mellett Gyenes Dezső, egy felfújt gumigyűrűn feküdve lubickolt. — Menjetek arrább, elriasztjátok a halakat. Bár a halaknak nyoma sem volt, Kádár Sanyi mégis bosszúsan ejtette ki a szavakat. A csónak azonban alig húsz méterre távolodott, amikor az előbb még lubickoló Dezső segítségért kiabált. Lefordult a gumiról, s fuldoklóit, öes- cse, Miska gondolkodás nélkül vetette magát a vízbe. A már fuldokló Dezső elkapta öccse derekát, s húzta magával lefelé. Nyilvánvaló volt. hogy segítség nélkül mindketten ottmaradnak. Közben megmozdult az orsó. Az első kapás reggel óta. Sanyi azonban ezzel mitsem törődve futott a parton, ugrott a vízbe, s élkmta a néha-néha magasba emelkedő kezet. Felemelte. Dupla volt a teher. A teljesen elalélt Dezső halálos szorítással tapadt öccse testéhez. Az egyik fel, a másik lehúzta az alig hétéves Miskát. Amint észrevette, hogy valaki segít neki. ösztönös : ozdu- lattal kapta el a nyakát és ismét magával húzta bátyját, s mentőjét. Most már hárman merültek alá. A Kádár-gyerek hirtelenjében három veszély ellen viaskodott. A két fuldokló és a víz ellen. Lemerültek. Újra feljöttek. Sikerül? A csónakban pánik. Az apa sehoL No, most. most emeli az egyiket a csónakba Az asz- szony ügyetlen, elmegy a csónak. Nem vártam tovább. Ruhástól ugrottam a vízbe, de nekem már csak egy jutott. Sanyi mindkét gyermeket a csónakba tette. Ketten jöttünk ki a partra. Fogtam a gyerek vállát. Szót- lan volt, reszketett. Ivott egy keveset. Néhány lépéssel odébb az „öreg” Gyenes nevetése hallatszott a nádasból. Az angol hölgyek kuncogtak. Egymásra néztünk. Tekintetünk hangtalanul beszélt: az apa itt volt végig? Továbbmentünk. — Vigyázz, Sanyi! Az orsód megmozdult — km” tam. Néhány másodperc múlva ficánkoló halacska lógott a damil végén. Sanyi óvatosan kiszedte a horgot a halból. Az alig sértette meg. Nézegette, aztán lassan visszatette a vízbe. Közben a csónak utasaival kikötött a parton. * A történetet elmondta Vincze József rendőrtörzsőrmester. Lejegyezte: Majnár Józsm
