Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-19 / 194. szám
1964. augusztus 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Erkölcsi bizonyítvány — KIS HIBÁVAL Kell-e tovább példákat idéznünk annak igazolására, hogy semmiféle „zseb”- elmélet nem helyettesítheti az elmaradások, a sok selejt és hiba megszüntetését? A legtöbb helyen mégis az a gyakorlat, hogy a szállítási szerződések megsértésének ügyét a jogi osztályok, levelezések és vi- szontperelések ügyének tekintik, az okok nyílt és széleskörű vizsgálata helyett. Persze, ez szorosan összefügg két tényezővel is. Az egyik az anyagi kár viszonylag könnyen elsimitbe- tóságávaL Azz. 1, hogy a viszonylag kis kötbérösszeg terheit könnyedén viseli és rejti el egy-egy nagyobb üzem számvitele. S mindenesetre kényelmesebben, mintha a dolgozók elé kellene állni a történtekkel. Másrészt pedig a nyílt kiállás elkerülhetetlenné teszi a felelősségrevonást is. Ezzel viszont a legkényesebb ponthoz értünk; szinte mozgató rúgójához mindannak, amiről eddig beszéltünk. A legritkább esetek közé tartozik, hogy a vállalatok felelősségre vonnak és a kötbérfizetést előidézőket kártérítésre is köteleznék A kohó- és gépipari döntőbizottság 18 KGM- vállalatnál megállapította egy vizsgálatnál, hogy kilencnél ' egyáltalán. vagy csak rendszertelenül került sor felelősségrevonásra. A Legfelsőbb Ügyészség a külkereskedelem szerződéseit ellenőrző vizsgálata szerint abban az időben egyetlen külkereskedelmi vállalatnál akadt példa kötbér-miatti kártérítés érvényesítésére. Pedig, ha sikerülne közüggyé tenni a gyárat joggal sújtó döntőbizottsági határozatok elemzését, elejét lehetne venni annak a jelenségnek is, amelyet leginkább a „kéz kezet mos” közmondással jellemezhetünk. Ugyanis szó sincs arról, hogy minden szerződésszegés, minőségrontás a tör- vényszabta úton döntőbizottság elé kerülne. Az a lehetőség, amely a vállalatok közös megegyezését biztosítja a szerződési vitákban, gyakran megalkuvássá válik. A jelentéktelen kötbér elengedése vagy a vétkesség elfogadása gyakran jelentős károk elmélyítéséhez, elmarasztalásra váró hibák kölcsönös elnézéséhez vezet. összefoglalva tehát azt mondhatnánk: ne tűrjük el üzemünk vállalatunk „erkölcsi bizonyítványán” Kin a foltokat! (Faragó István) Megérkezett Széchenyi ZM’gmoad kenyai vadászzsákmánya Több mint tizenkétezer nő részvételére számítanak A nőmozgalom őszi és téli oktatási programjáról Lapunk munkatársa felkereste Borsányi Jánosnét, a nőtanács megyei titkárát és tájékoztatást kért a nőmozgalom őszi és téli oktatási programjáról. — Célunk az, — hangzott a válasz —, hogy minél több asszonyt, leányt bevonjunk a téli oktatás-^ ba. Főleg a fiatalabb kor-* osztályból szeretnénk legtöbb hallgatót toborozni. Erre egy tapasztalat ösztönöz bennünket/ ugyanis sok leány, aki a KISZ-ben szorgalmasan dolgozik, amikor férjhez megy, az ifjúsági mozgalomból rendszerint kimarad. Leköti a háztartás, később pedig a gyermeknevelés gondja. — Bizonyos, hogy a gyereket nehezebb otthon hagyni azért, hogy a szülő, főleg az anya oktatásra járjon. De nem lehetetlen ezt kívánni, ha ennek a lehetőségét megteremtjük. S itt mindjárt utalok az óvodák és bölcsődék mellett szervezett szülők akadémiáira, szülők iskoláira. Szolnokon négy óvoda mellett volt ilyen tanulási lehetőség. Az érdeklődés, a részvétel meglepően nagy volt. mert míg a szülők a komoly igényességgel összeállított természettudományos, egészségügyi, pedagógiai és politikai előadásokat hallgatták, a kicsinyekre vigyázták az óvodában. — Milyen érdeklődésre számítanak ez évben? — A fiatalabb nők bevonására való törekvést említettem. Ez semmiesetre sem jelenti azt, hogy a középkorúak részvételéről lemondanánk. Ezen túl pedig igen jelentős részvételre számítunk az eddig „hallgató” tanyai asszonyok köréből. Javulást remélünk a tiszafüredi járásban is. Ezért a tavalyi tlzen- kétezemyi részvevőnél is többre számolunk. — Melyek voltak eddig a A tiszafüredi járásban túlteljesítették az öntözési tervet Kedden délelőtt megérkezett a Természettudományi Múzeumba az év elején Kenyában járt Széchenyi- féle expedíció anyaga. A Mombasától Budapestig, négy tengeren és három ország szárazföldjén mintegy 8000 kilométert megtett hét hatalmas láda értékes tartalommal érkezett rendeltetési helyére. A zsákmány: 18 afrikai n:<gy emlős, közöttük egy 3,8 méter magas elefántbika, két rinocérosz, egy zsiráfbika, egy hímoroszlán, valamint különféle antilopok és gazellák, pontosabban ezek bőre, koponyája és jobboldali végtagjai. Az expedíció szervezője, az Országos Erdészeti Fő- igazgatóság, az anyagot a Természettudományi Múzeumnak adományozta az új Afrika-kiállítás céljaira. Ennek alapját négy évvel ezelőtt Kenyában járt erdészeti expedíció gyűjteménye képezi; Széchenyi Zsigmond most ezt egészítette ki az eddig hiányzott példányokkal. Felkészült a TEÍSIPÓ az őszi forgalomra A Szolnoki TEMPÓ KSZ 1-es számú telepén kérésünkre elmondták; 32 dolgozó áll a lakosság szolgálatában. Elsősorban a szén- szállítás és a fa-fűrészelés ilyenkor felgyülemlő munkáját igyekeznek maradéktalanul elvégezni. A vállalat központi telepének munkatársa hangsúlyozta; ha a vártnál nagyobb igény jelentkezik a szén- behordásoknál, akkor a különböző vállalatnál alkalmazott dolgozóikat e munkaterület szolgálatába állítják. Tavalyelőtt sokat bírál- | iák a tiszafüredi járás vezetőit és termelőszövetkezeteit, mert nem teljesítették az öntözési tervüket. Tavaly már kevesebb baj volt ezzel a munkával. Foganatja volt a bírálatnak, s a szövetkezetek is mindjobban meggyőződtek az öntözés gazdaságosságáról, termésfokozó hatásáról. Az idén az 5000 holdas öntözési tervet nyolc százalékkal túlteljesítették. A járási pártbizottság 6000 holdas ellentervet készített. A tapasztalatok azt mutatják hogy rövidesen ezt a számot is megközelítik. — Több mint ezer-ezer hold kukorica, évelő pillangós, rét és legelő kapott mesterséges csapadékot. A cukorrépa is jelentős volumennel, 770 holddal szerepel. Ezenkívül még számottevő az öntözött siló- kukorica és kertészet területe. A járási operatív bizottságot nem nyugtatta meg a július elejei csapadékos időjárás. Az eső után — mielőtt a föld kiszáradt — azonnal öntöztetett. Balajti Gábor, a járási tanács öntözési agrunómusa helyszíni ellenőrzéseivel, tanácsaival sokat segített a tsz-ek öntöző munkásainak. Vigyáztak, hogy az aratáskor is együtt maradjanak, s öntözzenek a brigádok. A járás vezetői dicsérik a tiszaőrsi Búzakalász vezetőit. ók kétszer, háromszor is megöntöztették a kukoricát, cukorrépát és az évelő pillangósokat. Szép eredményt értek el a tiszafüredi Hámán Kató. a nagyiváni Béke és Üj Úton, valamint a tiszaszentimrei Ezüstkalász Tsz öntözői. — Két évvel ezelőtt különösén sok baj volt az utóbbi tsz-szel. most ők is túlteljesítették (620 hold) tervüket. A járás vezetői mégis elégedetlenek. Úgy mondják, sok helyen az a baj, hogy csak egyszer öntözték. Pedig a kritikus időpontban többször is kellett volna. Ezért azt a tapasztalatot szűrték le. jövőre nagyobb gondot fordítanak az öntözés minőségére. — m. 1. — legkedveltebb oktatási formák? — A megyében 160 helyen működött valamilyen szervezett tanfolyam. Ezek közül a leglátogatottabbak a már említett nők és szülők akadémiái voltak. Ezeken a legváltozatosabbak a témák. — Lesz-e valami új oktatási forma az eddig ismertek mellett? — A formák az eddig kialakultaktól nem térnek el. Az akadémiák mellett szakkörök, a háziasszonyok klubja, az asszonyok művelődési köre működik majd. Ez nem jelenti viszont azt, hogy ezeket mindig egy és ugyanazon helyen szervezik meg. Egy- egy városban vagy faluban váltják ezeket a formákat. — Hogyan segítik a téli tanulás előkészítését? — Jelenleg óvatosan számolva is kétszáz aktívánk törődik azzal, hogy mindenki megtalálja a neki ■ legmegfelelőbb utat tanulásához, művelődéséhez. Az ' egyik legfőbb törekvésünk, hogy mindenki egy helyen tanuljon, de ott a tőle telhető legnagyobb aktivitással. — Mit mondhatunk a falusi asszonyok szakmai képzéséről? — A lehetőségek erre sokkal nagyobbak, mint amennyire az eddigi eredmények mutatnak. Sokakat nagyon visszatart a vizsgakötelezettség, amit az általános iskolában tanulóknál korántsem lehet eny- nyire tapasztalni. Egyelőre csak néhány községről mondhatjuk, hogy ott felismerték az asszonyok szakmai tudásának jelentőségét és mindenki segíti is azt. A mezőgazdasági szakemberek közömbösségé, s az, hogy a szakképzettség megszerzése után sem mindenkor azt a munkát bízzák valakire, amihez képzettséget szerzett, sokszor visszatartja az újabb pályázókat. — Ezzel utaltam is arra, amit a nőmozgalom egyik legsürgősebb tennivalójának tartunk. Mindenekelőtt a szövetkezeti nőbizottságokkal tanácskozunk erről. Ugyanakkor mozgalmunk községi vezetőivel is megbeszéljük. mit tehetnek a közeljövőben az asszonyok szakmai tudásának növeléséért. Egy jó ötlettel több mint egy millió forintot nyernek a jászkiséri asszonyok Az őszi munka iránytűje: a pontos, precíz kampányterv * Minden becsületes ember kényes erkölcsi bizonyítványára hiszen az a büntetlen előélet törvényes bizonyítéka. S itt nem csak arról van szó, hogy ne kerüljön összeütközésbe a tör- vénnyeL A munkáséletek legtöbbje olyan foltot sem tűr el. amely messze esik a hivatalos erkölcsi bizonyítványtól, mindenféle tételes törvénytől. Munkájának becsületét, megbízhatóságát féltve őrzi mindenki. S nemcsak a magáét. A műhely, a gyár, a vállalat és a megannyi munkahely, sőt, a sokféle szakma mindegyike ad magára, jó hírére, egy szóval: becsületére. Mindennek számtalan megnyilvánulása közismert. Sokkal inkább kell beszélni viszont így olyan jelenségről. ameiy meglehetősen csúnya foltként terpeszkedne sok-sok erkölcsi bizonyítványon — ha ott egyáltalán helyet kapna. Ugyanakkor hova-tovább nem is tekintik még csak kis hibának sem, sőt egyenesen a mindennapi munka egyik többé-kevésbé kellemetlen melléktermékének. Pedig többről, sokkal többről van szó, mint aminek látni szeretnénk. Nem kis pörsenés ez gazdasági életünk felszínén, vagy egyszerűen a munkaközben kézre tapadt piszok, aminek lemosása után nyoma sem marad hátra. A „kis hiba”, amely szinte megszokott foltot hagy igen sok üzemünk, vállalatunk becsületén, a döntőbizottsági ügyek garmada. Egy év leforgása alatt 82 ezer esetben kellett a különféle szintű döntőbizottságoknak állástfoglalniok, kötbért mégítélniök. A megyei tanácsok mellett működő szervek majd 19 ezer üggyel foglalkoztak, a minisztériumok pedig 14 ezernél is többel. Ezek a számok önma- I gukban is jelzik a szerződésszegések, határidősértések, minőségi és egyéb sérelmek nagy arányát. Az, hogy a vitás ügyek ilyen méreteiket öltenek, nem lehet véletlen műve. A sokféle ok közül, ameiy előidézőként szerepel, elsők között szerepel nyilván az a tarthatatlan nézet, amely nem lát semmiféle erkölcsi megbélyegzést egy-egy elmarasztaló döntésben. Mintha valóban misem történt volna. Tudomásul veszik a fizetendő kötbért, a hibás áru szállításáért járó 5 százalékos bírságot. Sőt, nem marad el a hibás nézet még hibásabb elvi indokolása sem: annak hangoztatása, hogy a döntéssel nem történik más, mint pénz áthelyezése az állam egyik zsebéből a másikba... Hamis érvelés ez. Csupán a felelősség takargatására alkalmas, ideig-óráig. Hiszen az üzemek, vállalatok nem zsebei, hanem termelő egységei államunknak. Szállítási szerződéseik szinte legfontosabb részei a termelési tervnek. A megállapított Időben és minőségben átadott termékeket semmiféle pénzösszeg nem helyettesítheti a felhasználónál, s szinte jóvátehetetlen a továbbgyűrűző kár. A Budapesti Orvosi Műszergyár például tízmillió forint értékű készülék szállításával késett. Különféle „objektív okokra” hivatkoztak. A döntőbizottsági eljárás során fény derült arra, hogy az elmaradást az üzem mulasztásai okozták. A Kábelműveknél 57 milliós költséggel állítottak fel korszerű kábelgyártó gépet. A nagytisztaságú aluminium préstuskókat, ami a gép munkájához kellett, a Tatabányai Alumíniumkohó nagyrészt selejtesen szállította; ezért a nagyértékC gép nem dolgozhatott és a múlt évben húszmillió forint értékű kábel szállítása ■»áradt eL — Községünkben hagyományai vannak a baromfi- tenyésztésnek. Többek között erre alapoztunk, amikor megkezdtük a háztáji törzsállomány kicserélését — újságolta Banka Béla, a jászkiséri fmsz igazgatóságának elnöke. — Miért vált ez szükségessé? — Az utóbbi években mér nagyon vegyes, kevert volt az állományunk. Arról beszélgettünk, főként az asszonyokkal, — hiszen ők bíbelődnek az apró- jószággal, — hogy a cserével csak nyerhetnek. — Mert a fajtiszta csibék gyorsabban nőnek, s tojáshozamuk is magasabb. A nőtanács agitátorai a népfront és a községi tanács is segített a felvilágosító munkában, az eleinte meglévő kételyek eloszlatásában. — Az eredmény? — Erre sem panaszkodhatunk. Az idén 54 ezer hampshire (hemsir) csibét számítottunk a háztáji gazdaságokba kihelyezni, s már 58 ezernél tartunk. A hónap végére pedig hatvan ezerre nő ez a szám. Ez elegendő a 15 ezres törzs- állomány meghagyására és a szerződéses kötelezettség teljesítésére is. — Jól működik a nagylétszámú baromfitenyésztő szakcsoportunk is, de erről többet mondhat Tán- ezos Alajos pedagógus, szakmai tanácsadónk. — Mindig érdekelt a kisállattenyésztés. Most pedig öreg fejjel beiratkoztam a felsőfokú technikumba, baromfitenyésztő szakra. No, de most nem ez a téma, hanem a szakcsoport, — mondta Tánczos Alajos. — Summázva csak eny- nyit: nagyszerű asszonyok, jó baromfitenyésztők a szakcsoport tagjai. A földművesszövetkezettel két- száznegyvennégyen kötöttek két évre szóló szerződést, s összesen 25 840 naposcsibét vittek ki. Az apró- joszágot másfél százalékos elhullással nevelték fel. A műanyákat, a fűtött helyiség, a fokozottabb gondoskodás pótolta. Voltak, akik sörösüvegekbe forróvizet öntöttek, azzal melegítettek. — Nagy Lajosné, a szakcsoport elnöke 600 hemsir csibét nevelt, százat hagy meg törzsnek, a többit szerződésre adja át. Fűtő Istvánná, Nász Antalné, Rapi Istvánná. Szüle Istvánná s még hosszan sorolhatnám, lelkesen, nagy hozzáértéssel nevelik a baromfit. — Megkedvelték ezt a fajta csibéket. Ez érthető, mert gyorsabban nőnek, s több a hozamuk, mint a parlagi, vagy vegyes állománynak. Kiszámoltuk, hogy jövőre csupán a plusz tojáshozambód 1.30 forintos árat számítva 1 300 000 forint jövedelme lesz az asz- szony oknak. N. K. Oláh Istvánnak, a tiszafüredi Hámán Kató Tsz elnökének tettük fel a kérdést: — Hogyan készülnek az őszi munkára? — Még be sem fejeztük a nyári betakarítást, amikor elkészítettük kampánytervünket. Elkészítésénél nagy hasznát vettük a pontosan vezetett tábla-törzs- könyvnek, amely a termelés minden mozzanatát tükrözi. — Ismerik a szövetkezeti gazdák az őszi tervet? — Természetesen. A gazdasági és pártvezetőség ülései után párttaggyűlésen, tsz közgyűlésen ismertettük a kampánytervet és azt is, hogy eltekintve a brigád- és munkacsapat-szerinti beosztástól. a munka sürgőssége szerint összevonjuk az erőket Ezt a módszert m<ír többször sikerrel alkalmaztuk. Most például néhány nap alatt befejezzük a silózást, utána két brigád, 10 gép és 15 lófogat a szervestrágyát hordja és teríti szét a földeken. A műtrágyázást augusztus végére mind az ezer holdon letudjuk. — Gondoltak-e az anyagi ösztönzésre? — Igen. Vannak olyan növényeink, például a dohány és a szőlő, amelyeknél a terven felüli bevétel 30, illetve 40 százaléka a gazdákat illeti. Ezenkívül hasonlóan a nyári munkákhoz, az őszi betakarításnál is célprémiumokat tűztünk ki. Erre a célra 20 ezer forintot szánunk. A mintegy 1500 hold vetés időben és jó minőségben történő elvégzésére a 15 ezer forint prémium is serkent. — Milyen határidőket szabtak? — A vetés ütemét úgy határoztuk meg, hogy október 24-ig a takarmánykeverék és őszi árpa után 1150 holdon a búza vetőmagja is földbe kerüljön. November 30-ra az összes őszi munkát, a szántást is be akarjuk fejezni. A Hámán Kató Tsz tavaly emelkedett ki a gyenge közös gazdaságok közül. Az idei év azonban számukra elég mostoha volt. Aszály, jégverés pusztította vetéseiket, s emiatt 500 ezer forint kiesés mutatkozik. Talán sikerül ezt pótolniuk, mivel a dohány és a szőlő többletet ígér. De ehhez szükséges még az is, hogy az őszi betakarítást nagy gonddal, szorgalommal végezzék.
