Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-16 / 192. szám
1964; augusztus 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 — Ugye mégis kényelmesebb a híd? — Ajjaj... de még menynyire. Mert tuggya: azelőtt hordáskor volt olyan nap, amikor 80 kocsi szénát kellett áthoznunk a túlsópartról. Az oda-vissza 160 járat Estére elegünk volt. — Tönkre is ment a lábunk alaposan... esténként én már az inamat nem érezem. A görcs húzza... — Hány évig dolgoztak a komppal? Horváth János; — Mert ugye nem tudtunk mink mindem termést komppal áthozni. A kocsiknak körbe kellett kerülni a teherrel, az meg 50 kilométer. Szóval meggyorsult a szállítás, az tagadhatatlan. — És ez a pontonhíd éjjel-nappal üzemel? — Nem! Napfelkeltétől naplementéig vagyunk itt, mi irányítjuk a forgalmat is. Este lezárjuk sorompóval. 'wiiitüüluiittiuiiisiwiüiiiuwi'iiiiiiiuiiiiMiHiiiiuiiiiiiiiMiMiiiiiaiilualiuiuiiiMiiwiiiiaiitniiij | 4 HÍDNÁL | Utitársaim mondták: sebaj, majd Szelevénynél kompon átmegyünk a Kőrösön. Úgy folytatjuk utunkat. A falu határában le is kanyarodtunk a folyó felé — de a kompot nem találtuk. Helyette karcsú pontonhíd vezetett a túlsó partra. A kis őrház előtti fák alatt három ember üldögélt. A két révész meg egy vendég — a bokányi duzzasztótól. — Jó dolguk van ilyenkor a révészeknek — köszöntöttem rájuk. — Nem kell már a kompot húzni a túlsó partra. — Része legyen ebben-a pihenésben — hunyorított vissza Sóvári János. Társa Horváth János meg hozzátette: — úgyis nemsoká ki kell nyitni a hidat, mert jön az uszály... Hamarosan kiderült, hogy a révészek pihenése csak rövid ideig tart. Igaz nem kell húzni a kompot, de a híd karbantartásával van nékik dolguk elég. Aztán meg: Pontonhíd vezet a túlsó partra Szelevénynél — Ez mennyi időbe telik? — Nem olyan sokba... pár óra az egész, — A tanács építtette ezt az ideiglenes hidat? — Nemi — A híd közepébe van beépítve a komp. Amikor jön az uszály, nekünk csőrlővel ki kell húzni a híd- ból, hogy legyen szabad útja — magyarázta Horváth János, — A katonák csinálták ezt a hidat — magyarázta Sóvári János — A katonák csinálták egy nap alatt — mondta Sóvári János. — A termelőszövetkezet ugyanis megvette a honvédségtől kiselejtezett pontonokat. — Meggyorsult a szállítás, az tagadhatatlan — állította Horváth János Szolnok megyei múzeumi szakemberek a moszkvai néprajzkongresszuson Megyénkből hárman — — Csaloghné, Pócs Éva és Csalogh Zsolt, a szolnoki múzeum munkatársai, valamint Győrffy Lajos, a túrkevei múzeum igazgatója — vettek részt Moszkvában az augusztus 3-a és 10-e között megrendezett nemzetközi tudományos tanácskozáson. Amikor múzeumi szobájában felkerestem Csalogh Zsoltot, „utazásközi” állapotban találtam. Alig néhány órája érkezett haza Moszkvából és máris újabb útra készült. Az úti készülődés gondjai közben arra kértem, hogy szenteljen egy kis időt a már megtett moszkvai út élményeinek, eseményeinek felelevenítésére. — A nemzetközi néprajz- * kongresszusnak mintegy kétezer résztvevője volt a világ minden tájáról. Az Egyesült Államokat például egy 300 tagú küldöttség képviselte. A magyar delegációnak is több mint 30 tagja volt. — Mi volt a hét napos kongresszus programja? — Augusztus 3-án, hétfőn, a Lomonoszov Egyetem nagytermében nyitották meg a tanácskozást, majd 20 szekcióban folytatódott a kongresszus munkája. Ezekben a bizottságokban a legkülönbözőbb néprajzi témákat tárgyalták. sőt elhangzott néhány antropológiai és paleoetno- lógiai előadás is. Én a magam részéről 6—8 szekcióban „pendliztem”, mindig a legérdekesebb előadásokat hallgatva, de mindenki ezt tette, hacsak nem volt valamelyik bizottság elnökségének tagja; — A kongresszuson kívül milyen élmény fűzi még Moszkvához? — Moszkvát látni már önmagában is nagy élmény. A tanácskozás zsúfolt programja miatt csak nagyon kevés szabadidőnk maradt. Ezt úgy próbáltuk hasznosítani, hogy a szovjet főváros műemlékeivel, múzeumaival ismerkedtünk. Motorverseny lesz Szajolban Az MHS Szolnok megyei Elnöksége ebben az évben ksmét megrendezi az immár hagyományos gyorsasági motorversenyét a sza- joli pályán. Az ezúttal bajnoki fordulóra augusztus 23-án kerül sor, melyen közel száz versenyző vesz részt. Az előfutam szombaton augusztus 22-én délután lesz, míg a versenyt vasárnap délelőtt bonyolítják le, — Én magam hét éve — válaszolt Sóvári —, a komám meg öt évet húzott le. — A híddal persze nemcsak a maguk munkája könnyebbedéit. — Nem bizony — hagyta helybe a megállapítást Hogy mi lesz télen? Akkor eltűnik a Kőrösről ez az ideiglenes híd. A révészek naponta amíg lehet komppal, a csikorgó időben pedig a befagyott folyón utat vágva csónakkal szállítják a tanyákról be a faluba az embereket. Varga Viktória Figaró belépője a pékműhelyben SZOLNOK, Ságvári út 9. szám. Szűk lépcsőház, parányi udvar. Mintegy huszonöt család él itt, — közel száz ember elfojtott indulattal, tehetetlenül. Elkeseredésük oka a földszinten lévő sütőüzem. Sokan csak azért ismerik ezt az épületet, mert földszinti ablakain gyakran finom kenyérillat száll ki az utcára, A járókelők nagyrésze nem is sejti, hogy a ház lakóinak ez a kenyérillat néha már harci gáznak tűnik. De kezdjük az elején. Az itt lévő sütőüzemben éjszaka is dolgoznak. Az éjszakai műszakban beosztott néhány férfi és nő magatartása pokollá változtatja a pékséget a lakók szemében. Nehezen telik az éjszaka minden munkahelyen. A dagasztó- és szitálógép monoton zaja valószínűleg ál- mosítólág hat az itt dolgozókra. Nem így a házban lakókra. A pékműhely utcai ablakában elhelyezett ventillátor zúgása az álmatlanul hánykolódókat néha álomba ringatja. Ilyenkor azonban az az érzésük, mintha repülőgépen utaznának, A leleményes sütő munkások mindent megtesznek, hogy álmosságukat elűzzék. Egyikük — aki valószínűleg pályatévesztett — állandó hangversenyt ad este 11-től. Gazdag a repertoárja. mert órákon keresztül is tud áriákat énekelni. Fejlett zenei érzékét mutatja, hogy jól hasznosítja hangja erősítésére a munkahely akusztikáját. Átélt produkciója gyakran megihleti többi munkatársát, s ilyenkor felhangzik az éjszakában a quartett, vagy quintett egy szólamra. A szakma egy másik mestere többször megnézhette gyermekkorában a Tarzán filmeket és jó utánzóképessége lehet, mert időnként oroszlánbő- gést hallatva jelzi győzelmét az idő múlása felett. Hajnali fél ötkor a szabadtéri előadás kezdődik. Harsogó jókedvvel köszöntik a megérkező teherautók vezetőit és kezdetét veszi a távirányítású rakodás. Mivel URH készülékkel még nem rendelkeznek, kiabálással irányítják az autókat: — „jobbra egy kicsit vissza, még egy kicsit, most jÓ”; A rakodók izomemberhez méltóan a teherautó oldo- lainalc csapkodásával jelzik, milyen jó erőben vannak. (Nem is késett el még a házból senki a reggeli munkakezdéskor!) A sütőüzem éjszakai műsorától kimerült szülők gyermekeikre és magukra hivatkozva már mindenhová fordultak, hogy szüntetnék be az előadást, de nem kaptak orvoslást panaszukra. A városi tanácsnál azt mondták, forduljanak a szakszervezet munkavédelmi osztályához. Ott persze értetlenül fogadták .őket, hiszen a csendháborí- tás nem munkavédelmi, hanem rendőrhatósági ügy. A lakók háromtagú küldöttsége felkereste a Sütőipari Vállalat igazgatóját is, aki meghallgatva sérelmüket azt válaszolta: őt az egység dolgozóinak jókedve csak örömmel töltheti el. Ha valaki az éneklést, a jókedvet nem tudja méltányolni, az vásároljon magának szövetkezti lakást és költözzön oda! Ő maga már megtette, s nyilván tudja azt is, hogy szövetkezeti lakást csak az kaphat, akinek nincs lakása s az igénylők között is a leginkább rászorult.) Miután a lakók megkérték, hogy legalább az ablakokat csukássá be az éjszakai műszak idején, azt mondta: hiába rendelném el. úgysem tennék meg. MI IS NAGYON, örülünk annak, hogy a sütőüzem dolgozói jókedvvel végzik nehéz éjszakai munkájukat. De ez a jókedv ne menjen mások nyugalma rovására. Remél jük, végre - akad olyan szerv, mely elismeri a ház lakóinak jogos panaszát és hathatósan intézkedik a csendrendelet betartása érdekében. A Ságvári úti pékség dolgozóinak is be kell tartani a szocialista együttélés szabályaid Tóth László Vállalati bizottságok gondoskodnak a csökkent munkaképességű dolgozókról A múlt év végén jelent meg az üzemi baleset és foglalkozási betegség, valamint meghatározott munkakörben gümőkór miatt csökkent munkaképességű dolgozók védelméről szóló rendelet. Az azóta megjelent végrehajtási utasítás alapján nemcsak a fővárosban, hanem az ország minden részében, így megyénkben is megkezdték a humánus intézkedés végrehajtását. Első lépésként vállalati bizottságokat hoztak létre, amelyek három tagja közül az egyik az üzemi orvos, a másik kéttőt a szakszervezeti bizottság, illeve a vállalat vezetősége jelölte ki; A rendelet szerint a bizottságot augusztus 1-ig minden olyan vállalatnál, gyáregységben és telephelyen meg kellett alakítani, ahol a dolgozók létszáma a százat meghaladja; A szolnoki Járműjavító Üzemi Vállalatnál — ahol a Csökkent Munkaképességűekkel Foglalkozó Vállalati Bizottság június 4-én alakult — maguk a bizottság tagjai is, még csak hiányosan ismerik feladataikat, nincsenek egészen tisztában tevékenységük fontosságával; A vállalat részéről megbízott Orosházi Jenő, a személyzeti csoport vezetője és Császár István, a XX. osztály dolgozója elmondotta. úgy tudják, hogy nekik csak azok ügyével kell foglalkozniuk, azoknak a panaszát kell orvosolniuk, akiknek a 36 százalékot eléri, vagy meghaladja munkaképességcsökkenésük mértéke. A rövid eligazításon — ' amelyet a vasas szakszervezeti központ kiküldötte tartott — valószínű nem sikerült tisztázni* amely így szól* ;,Ha az üzemi balesetet szenvedett dolgozó munkaképességcsökkenésének mértéke a 36 százalékot eléri, va-gy meghaladja keresetét ki kell egészíteni az üzemi baleset előtti átlag- keresetének 80 százalékára* de legfeljebb havi 2200 forintra...” A bizottság két tagja arról is beszélt, hogy a megalakuláson az üzemorvos, dr. Fehér Benjamin betegsége miatt nem vehetett részt. Azóta is — sajnos — sűrűn betegeskedik, ami az üzem egészségügyi ellátását is gátolja; A járműjavítóban jelenleg 185 csökkent munkaképességű dolgozót tartanak nyilván. Nagyrészük — 129 fő — tbc-s. Sok még a gyo- morfekélyes megbetegedés is, akik részére a vállalat profiljának következtében — vagon, mozdonyjavítás — még nem sikerült köny- nyebb munkahelyet bizto- sítani.Császár István és Orosházi Jenő azonban főleg abban bízik, hogy a volt generátorház átalakítása után — amelyben alkatrészgyártás folyik majd — lényegesen jobb munkakörülményeket biztosíthatnak az arra rászorulóknak; A bizottság első konkrét munkája, amelyet a csökkent munkaképességűek újbóli felmérésénél fejtenek ki. megkezdődött: A csökkent munkaképességűek védelméről szóló 33/Í963. Korm. számú rendelet minden támogatást megad a csökkent munkaképességűekkel foglalkozó vállalati bizottságoknak, hogy a munkában megbetegedett. vagy megrokkant dolgozók felépülésük után továbbra is humánus feltételek mellett, anyagilag is megbecsült munkásai legyenek a gyáraknak* üzemeknek. Jászboldog- házán az Aranykalász Tsz tehenészetében Birinyi Lajos körzeti állattenyésztés felügyelő pró- bafeiést tart
