Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-17 / 166. szám
y Világ proletárjai egyesüljetek / SZOLNOK MEBVEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANAC5 LAPJA XV. évfolyam, 166. szám. Ara 50 filler 1964. július 17, péntek. Kinek a dolga? Készül a megyei pártbizottság új épülete. Miniszteri döntés határozza meg az Apritógépgyárban a további tennivalókat Interjú file Miklóssal, a KGM Általános Gépipari Igazgatóságának főmérnökével 4 különféle munkahelyeken gyakran támad vita egy-egy feladat elintézése miatt, amelyről hirtelenében nem tudják megállapítani: kinek a hatáskörébe tartozik. Nem egy tanácsházán vagy vállalati igazgatósá- gon küldözik a szegény panaszost egyik szobából a másikba. Az elnöktől az elnökhelyetteshez; a munkaügyi osztályról a normairodára sok kilincset kipróbál és esetleg még ezekután is várnia kell, míg kiderül, hogy kinek a dolga az ő ügyében rendet teremteni. S a termelőszövetkezetekben is hányszor előfordul, hogy az elnök az agronómusra hivatkozik, az meg a brigád- vezetőt hívja tetemre, B «helyett, hogy intézkednének. hosszasan vitatják, kinek a dolga a kérdéses ügyben kimondani az igent vagy a nemet A mai rohanó világban gyakran adódhatnak olyan elintéznivalók, amelyek nincsenek senki nevére jegyezve. A különféle munkahelyek vezetői napról napra beleütköznek olyan teendőkbe, melyekről nem tud a régebbi keletű ^szervezeti szabályzat” sem. nincs rá semmiféle paragrafus vagy utalás, kinek is a kötelessége elintézni. Mi hát ilyenkor a teendő? Várni talán, amíg a minisztérium vagy valamiféle bizottság vagy albizottság eldönti, hogy a nevezetes ügyben kié a döntés joga? Álljon meg az élet és várja be. hogy a különféle cikkelyek és bekezdések „felzárkóznak hozzá"? Vagy pedig élni a néptől kapott bizalommal és vállalni a felelősséget, amely nélkül a mi világunkban semmiféle beosztásban nem lehet eredményes munkát végezni. Nem nehéz eldönteni, hogy ez az utóbbi a követendő út. Csakhogy nem ilyen egyszerű a dolog. Hiszen nem csupán olyan esetekben támad vita, amikor az illetékes szabályzat nem rendelkezik. Olyankor is, amikor a szabályzatból nem hiányzik ugyan a „megfelelő bekezdés”, de marad valami keskeny rés, egy-egy parányi kiskapu, amelyen át még ki lehet bújni a felelősség alól. Némely bürokratának elég egy-egy pontatlan fogalmazás, vagy le- helletnyi kétértelműség ahhoz, hogy azonnal mossa a kezét, áthárítsa a felelősséget, s a néhány perc alatt elintézhető aktát elindítsa esetleg sokhónapos vándordíjára. Mert nem csupán nagyjelentőségű ügyekről van szó, melyekben valóban meg kell rágni a óöntést. Aprócska, személyes ügyek esetében is sokszor elhangzik a kérdés: „Nem az én dolgom, kérem, miért zavarnak vele?” S az ilyen emberek, akik legszívesebben mindent másra hárítanának, nem törődnek azzal, hogy menynyi bizalom rendül meg, mennyi anyagi érték megy veszendőbe az ilyen lelketlen „ügyintézés” során, mennyi felesleges papír tornyozódik halomba, menynyi felesleges munka- és időpazarlás történik más elintéznivalók rovására. Hiszen az időt rabló labdá- zás helyett legtöbbször elég volna egy telefon, vagy egy gyors aláírás és pecsét, s egy elakadt üggyel máris kevesebb, egy olyan emberrel több lenne, akiben a gyors intézkedés csak erősíti a meggyőződést, hogy a mi világunkban komolyan veszik az emberek gondját, baját. Száz és száz ügyet el lehetne intézni a tanácsházán, s nem kellene tovább' ka- nyarogtatni az aktákat a járáshoz vagy a megyéhez. Nehéz volna megszámolni, hány esetben dönthetne egy-egy vállalat olyan ügyekben, mely végül a tröszt, vagy a minisztérium magasába emelkedik „elbírálás végett”, mert odalenn nem sikerült megállapítani! kinek a dolga, a mondat végére odatenni a pontot. Nem csupán a paragrafusok akadályozzák az Ilyen stílusú ügyintézőket abban, hogy önállóan és felelősséggel percek alatt döntsenek; ez csak köny- nyen tettenérhető védekezésük. Az ok legtöbbször másban, kisebb-nagyobb emberi gyengeségekben keresendő. Aki ugyanis minden lehetséges alkalommal azon töpreng, hogy az eléje kerülő ügy vajon kinek a dolga, az vagy gyáva ember, aki fél a felelősségtől, vagy bizonytalan és önál- Iótlan. vagy pedig egyszerűen csak lusta, akinek semmi sem drága, legkevésbé az idő; aki jobb megoldásnak tartja a törődés és a fáradozás helyett „áthelyezni” a gondot egy másik szobába De lehetnek más okok is. Például az emberi sorsok, gondok iránti közöny; ez viszont teljesen méltatlan a szocialista közösség dolgait bármilyen szinten intéző közalkalmazotthoz. leinek a dolga? Néhány ** hivatalnok, aki hosz- szasan és buzgón keresi a választ erre a kérdésre, az elfecsérelt idő alatt tíz ügyet is elintézhetne, megnyugvást teremthetne, tiszteletet ébreszthetne hivatala iránt, ahelyett, hogy a packázással eljátssza az önmaga és az általa képviselt munkahely tekintélyét. Csak egy kis emberség kell és nagyobb felelősség- tudat Hiszen a mi társadalmunkban van egy íratlan szabály, az emberiesség, mely a tisztségviselők lelkiismeretére apellál és arra Int. hogy a te gondod az én gondom is legyen. (X. Gy.) A kombájnosok versenyének eredménye A Szolnok megyei Gépállomások Igazgatósága elkészítette a kombájnosok versenyének legújabb sorrendjét. Csütörtöki adatok szerint is Boros István vezet a kombájnnal aratók megyei versenyében. Boros István a Szolnoki Gépállomás SZK-4-es kombájnjának vezetője úgy látszik, megelőzhetetlen. Az az ember, aki komolyan vette a saját szavát is. A Szolnok megyei kombájnosok ankétjén ugyanis Boros István szólította versenyre társait. És azóta az aratás első pillanatától tartja az elsőséget Sőt előnye nemhogy fogyna, hanem növekedik. Jelenleg is 604 holdas és 693 tonnás teljesítményével 100 tonnával és 40 katasztrális hold leara- tásával előzi a második he- , lyezett Izsóit Istvánt Izsóit István a Kunhe- j gyesi Gépállomás komba)- j nosa SZK-3-as gépével 560 j holdat és 562 tonnát aratott idáig. A harmadik helyezett a Törökszentmiklósi Gépállomásról került fei, L Vass Imre SZK-3-as kombájnjával 525 hold és 690 tonnás teljesítménynél tart. A negyedik helyet tartó kombájnost ugyancsak a Törökszentmiklósi Gépállomás adja. Busi AntU SZK-3-as gépével 500 hold és 620 tonna aratási eredményt tud magáénak. Mint az első, az ötödik kombáj- noe is a Szolnoki Gépállomás dolgozója. Belényi József SZK-3-as géppel 445 hold és 356 tonna learatá- sával követi társait Az első öt kombájnos után szorosan következnek a többiek Pintér István jászberényi, Kovács József kunhegyes! és Agócs József jászberényi kombájnosok is a 400 hold és a 400- on felüli tonna teljesítményt közelítik meg. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott Megvitatta és tudomásul vette a földművelésügyi miniszternek a betakarítás menetéről előterjesztett tájékoztatóját. Az aratás az ország egész területén jó ütemben halad, a mezőgazdaság dolgozói elismerésre méltó munkával eredményesen fáradoznak a termés mielőbbi és gondos betakarításán. A tervezetthez képest országszerte javult a gépek kihasználása. Most elsősorban a kombájnok teljesítményének növelésére kell nagy gondot fordítani. A kormány megállapította: a betakarítás mielőbbi befejezése mellett nagyfontosságú. hogy a mezőgazdasági I üzemek a kedvező Időjárás — Az Aprítógépgyár évek óta a tervét nem teljesítő vállalatok közé tartozik. Mi erről az ön véleménye? — kérdeztük. — Az, hogy esst a helyzetet nem lehet csak az egyedi gépgyártás sajátosságaival magyarázni, pedig ez a rossz szokás, hibás szemlélet uralkodik az ap- rítóban. Az országban több gyárnak ez a feladata. El Is végzi. Az igazság az, hogy az Aprítógépgyárban szervezetlenség, következetlenség van és főleg hiányzik a műszaki-gazdasági elemzés, A terv nem tellehetőségeit hasznosítva, minél nagyobb területen végezzenek másodvetést, ilyen módon is gondoskodjanak a közös- és a háztáji állatállomány Jobb takarmányellátásáról. A munkaügyi miniszternek, az Országos Tervhivatal elnökének és a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjének közös előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott a tanácsok munkaerőgazdálkodási feladatairól és hatósági jogkörének bővítéséről. A Minisztertanács a művelődésügyi miniszter i javaslatára határozatot ho- j zott a képzőművészeti és az Iparművészeti főiskola új képzési rendjéről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt — (MTI) l jesítésének okát elsősorban ebben kell keresni. — Ezek szerint nem tartja jónak az irányító munkát? — Valóban. Legutóbb egy minisztériumi komplex vizsgálat - után a vállalat igazgatója, főmérnöke és főkönyvelője megismerhette azokat a hibákat, amelyek gátolják az előrelépést Azt is megmondottuk, konkrétan lépésről lépésre elmagyaráztuk, hogy mit kell tenniük. Sajnos ez sem járt eredménnyel, — ön kifogásolta a következetlenséget, miért? — A gyár felelős vezetői nyilvánvalóan utasításokat adnak ki beosztottjaiknak. A számonkérés, az esetleges felelősségrevonás azonban éppen a jelentős esetekben marad eL Például nagymérvű az anyagtól és a normaórától való eltérés. Megvizsgálták már, hogy miért? Nem. Pedig a pótidőket valaki aláírja, tehát felelős érte. Gyakorlatilag csak az nem kér pótidőt a technológustól, aki szégyell. S mindez annak ellenére, hogy a vállalat irányítóinak célja nem lehet más, mint a pótidők jelentős csökkentése. — Az öntvények, amelyeket kapnak. eltérnek a szabványtól... — Miért nem lépnek fel kötbérigénnyel? — A vezetőket sok napi probléma terheli... — jegyeztem meg. — Ez a baj. Egy ilyen vállalatnál, ahoi maholnap egyedül gyártják az országban a vegyipari gépeket, berendezéseket, amelynek terve félmilliárdra fut fel: azon kell gondolkodni, hogy má lesz egy év múlva. A vezetés lényegében perspektivikus természetű, ezt kell elérni. — Máról holnapra nem lehet rendbehozvi a gyár szénáját On milyen kivezető utat tart helyesnek? — A beszélgetések, tanácsok Időszaka részünkről befejeződött. A további lépéseket. tennivalókat operatív módon határozzuk meg. Erre vonatkozóan a miniszter elvtárs külön döntést hozott. Átmenetileg tehát, amíg a gyár talpraállítása nem valósul meg, az említett döntésben megjelölt feladatokat kell megoldani. Ezek nyilvánvalóan üzemszervezést, vezetést és egyéb területeket is érintenek. — Eszerint sorsfordulónak kell bekövetkeznie az Aprítógépgyárban? — Éppen ideje. Hangsúlyozom, hogy ez nem egyszerre következik be, hanem szívós, következetes munka eredményeképpen. Persze türelmetlenek vagyunk és leszünk, de a józan határokon belül, tehát egészséges módon. Egyébként ennek a köz- szellemnék kell kialakulnia a vállalatnál is. Ez feltétlenül segíteni fog a hibák megszüntetésében — fejezte be nyilatkozatát Fiié Miklós főmérnök. (F. PJ A Minisztertanács ülése
