Szolnok Megyei Néplap, 1964. július (15. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-02 / 153. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! SZOLNOK M EB YE I (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁC5 LAPJA 1 XV. évfolyam, 153. szám. Ára 50 fillér 1964. július 2., csütörtök. HIT CSINÁLTUNK NYÁRON? A sajtó szótárában szerepel ez a szó: uborka- szezon. A szakmai nyelv olyan eseménytelen időszakot ért alatta, amelyDen az újságírónak valósággal vadászni kell a téma után. Ilyen uborkaszezon a népművelésben a nyár. — Teljesen megszűnnek az ismeretterjesztő előadások, kiürülneK a klubok, vakációzni mennek a diákok, akik az öntevékeny művészeti ágak valamelyikét űzik. Befejeződött a kulturális szemle is, a művelődési otthonok — tisztelet a kivételnek — valóságos nyári álomba merülnek, legjobb esetben az ősszel kezdődő új népművelési évad előkészítésével foglalkoznak. S ha valaki mégis számonkérne némi mozgolódást, az az obiigát válasz: „Kérem, ilyenkor vannak a nyári munkák, senki sem ér rá ilyesmivel foglalkozni.” A téma nem új, sőt azt lehet mondani, az idénytémák közé tartozik, mint az őszi csúcsforgalom, vagy a téli tüzelőellátás. De újra meg újra időszerű, mert az élét nem áll meg, és amibe egy-két évvel ezelőtt hallgatólagosan bele lehetett nyugodni, azzal ma újra kell foglalkozni, mert az élet- és ezen belül a kulturális fejlődés hem áll meg egy pillanatra sem. És végre ie kell számolni a nyáron nem lehet kultúrát csinálni — kényelmes és elavult álláspontjával; Mindenekelőtt: nem állja meg a helyét az az érv: amely a mezőgazdasági munkák idejére hivatkozik; Először is, a falusi felnőtt lakosság kisebbik százaléka végez olyan munkát, amely az aratás és a csép- lés, betakarítás időpontjában megakadályozza a szórakozásban. Másodsorban a mezei munka sem olyan, hogy attól — ha nem is minden nap, de néha ne kívánna egy kis kikapcsolódást a dolgozó paraszt- ember. A falvakban, kisebb városokban ezenkívül szép számban találni vakációzó diákokat, akiket az aktív népművelésbe is be lehetne — alkalmanként — vonni. A nézők-hallgatók pedig kitelnek a háziasz- szonyokból, idősekből, kisiparban, adminisztrációs munkakörben dolgozókból. Ez is igen tekintélyes réteg, nem is szólva a sok gyerekről, akiknek a foglalkoztatása igen fontos pedagógiai kérdés; Mit lehet hát csinálni? Ami ezután következik, nem az újságíró saját „találmánya”. Ügy alakult ki, hogy egy-egy népművelő beszélgetés közben mondott el egy-két általa jónak tartott módszert. — S ezeknek a summázatát szeretnénk átadni, talán van közöttük azonnal, vagy a későbbiekben hasznosítható ötlet. Abban n megkérdezett népművelőknek megegyezik a véleménye, hogy a nyári szórakozás 'közDont- jává a televíziót kell tenni. Még a legnagvobb melegben is ott üldögélnek az emberek a készülék előtt. Ez az érdeklődés azonban spontán, álfáéban a televíziónak szól. Ki lehetne aknázni a tv nagy nevelő hatását, ha egy-egy érdekesebb műsorra külön szerveznék azt a réteget, amelyiknek elsősorban szól és utána azon melegében meghívott előadókkal vitát rendeznének a témáról. Az is elKépzelhető, hogy meleg nyári estén ez a vita kint zajlana, lócákon vagy székeken a művelődési ház udvarában. A legtöbb községnek van olyan szép része, amely kirándulóhelynek is beülik. Például Tiszabőn a parti rész. Az ilyen helyeken nyaraló diákok bevonásával, a helyi vagy szomszéd falubeli öntevékeny csoportokkal vidám, könnyű, de színvonalas műsorokat lehetne összeállítani, amit júniális formájában egy egyszerű dobogón, két reflektor és egy hangerősítő-berendezés segítségével elő lehetne adni. Ez természetesen alapos felderítő és szervező munkát igényel. Ezzel kapcsolatban igen érdeses ötletet vetett fel Ferenczi László, a kunszentmártoni járási művelődésügyi osztály új vezetője. Szerinte minden faluban létre lehetne és kellene hozni egy nyári stúdió-bizottságot, amely a tanács erősítőberendezésének felhasználásával naponta fél-, háromnegyedórás műsort adna. Ez nemcsak kulturális jellegű számokat foglalna magában, hanem rövid tájékoztatást az artás helyzetéről, néhány dicsérő szót az aznap legjobban dolgozókról, esetleg meg is szólaltatna egy-egy brigádvezetőt: hogyan érték el aznapi kiemelkedő eredményüket. Mindez versekkel, zeneszámokkal tarkítva. — Az ötlet érdekes, az ifjúsági táborokban igen nagy sikerrel valósították meg; Véleményünk szerint ki lehetne terjeszteni a községekre ÍS; Ugyancsak az ő ötlete, hogy az ŐRI egy-egy színvonalas műsorát vigyék el a községek zömébe. Ezt helyenként és esetenként a tsz kulturális alapjából lehetne és kellene fedezni. Az ilyen előadásokra ingyenjegyet kapnának a legkiemelkedőbb munkát végzettek. Tekintettel arra, hogy a nyaralások miatt igen kevés csoport, zenekar van együtt, egy-egy járás közös erővel, egy-két szórakoztató műsort vihetne végig a járás községein; Különös gondot kell fordítani minden művelődési otthonnak a gyermekek foglalkoztatására. Mesefilmek, bábelőadások, diavetítések, beszélgetések válthatják egymást, hogy az óvodástól a nyolcadikosig minden gyermek megtalálja a maga szórakozását. Kirándulást pedig akárcsak a környékre is, felnőtteknek, gyerekeknek sűrűn szükséges tervezni. Ezek nagy élményt nyújtanak és nevelő hatásuk szinte szemmel látható, különösen, ha tájékozott vezető megy a csoporttal. Az itt felsoroltakon kívül még sokféle lehetőség akad. csak leleményessé« és lelkiismeretesség szükséges hozzá. Minden módszer rfitravezető. kivéve a kényelmességet, a Víhuvék keresését Hernádi Tibor ffta: Gyorslista a 11-ik Békekölcsön sorsolásról Ica a kiskövet A kerékpárosok figyelmébe Gyorsabb olcsóbb a kétmeneíes aratás „Az öntözés terméstöbbletet jelent Beszélgetés Csizmadia Istvánnal, a megyei öntözési felügyelővel €€ Cseperég az eső, amikor Csizmadia Istvánhoz, a megyei tanács öntözési főelőadójához bekopogtatok. Öt azonban nem lepi meg a kérdés, sőt azt válaszolja: — Csak a szakmában kevéssé járatos ember hiszi, hogy elegendő az esőzés és hogy most nincs lét- jogosultsága az öntözésnek. Aztán bővebb magyarázatot ad. .— Az igaz, hogy az utóbbi évekhez mérten esősebb az idei nyár. De nem eléggé. Itt fekszenek előttem a Meteorológiai Intézet összesített adatai. Kitűnik, hogy például májusban ötven év átlagában 50,2 milliméter az évi átlagcsapadék, s az idén májusban csak 43.4 milliméter volt. Ugyancsak ötven év átlagában 53 milliméter volt a júniusi csapadék, s bár még nincs júniusi összesítés az idei csapadék megoszlásáról, ekörül, vagy ennél még yalamivel több is lehet az idei esőmennyiség. — Igenám — folytatja —, csakhogy a télen mindenki tudja, milyen kevés hó esett, s milyen csapadékszegény volt a telünk. Már ez is indokolttá teszi Hruscsov Bergenben Háromhetes skandináviai kőrútjának egyik legszebb állomására érkezett szerdán Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke. Norvégia második legnagyobb városa, a fjordok fővárosa nemcsak kitűnő idővel, hanem nagy szeretettel és érdeklődéssel is várta kedves vendégét. Bergen lakosai napok óta készültek a nagy eseményre, s már a repülőtéren örömmel köszöntötték a szovjet kormányfőt. Hruscsov és Gerhardsen norvég miniszterelnök, valamint a szovjet kormányfő családtagjai és a kísé- reiiikben lévő hivatalos személyiségek különrepülő- gépen érkeztek Bergenbe a kora délelőtti órákban. A repülőtéren a város vezetői fogadták őket. Az első út a Solhelm-i hősi temetőbe vezetett. Itt temették el a nácizmus 93 ber- geni áldozatát, akiknek nagy részét a közelben végezték ki a fasiszták. Az emléktáblákra további 900 olyan bergeni nevét vésték fel, aki a második világháborúban halt meg. Munkasikerek a XH. vasutasnap tiszteletére A szolnoki Fűtőhöz dolgozói egyhónapos műszakot indítottak, hogy az eddiginél is jobb munkával járuljanak hozzá a XII. vas- utasnáp sikeres megrendezéséhez. A munkaverseny — amelyben a műhelyrészek és a szocialista brigádok, valamint a szocialista műhely címért küzdő üzemrészek külön felajánlásokat tettek — első húsz napja után a következő eredmények születtek: Első a mozdonyjavító — Westing műhely, amely — balesetmentes hónapot rendezett, azonban elővigyázatlanságból egyetlen köny- nyebb baleset mégis előfordult. Ettől eltekintve — minden egyéb vállalását magasan túlteljesítette. Jó eredményt ért el Hamar Balázs lakatos szocialista brigádja is. Három pontból álló kötelezettségek közül kettőnek hiánytalanul eleget tett. A harmadik pont alatt szereplő munkafelajánlást azért nem tudta teljesíteni, mert a brigád szolgálati érdekből — más feladatot kapott. Nagyon fontos és értékes felajánlást tett a mozdonyszemélyzet. Az állomás dolgozóival karöltve vállalta, hogy a személyvonatok menetrend szerinti indítását az eddiginél jobban fogja végezni. A kiértékelés időszakában az előirányzottnál 0,48 százalékkal jobb eredményt ért el. A Fűtőház egész személyzete az időarányos résznél nagyobb százalékban valósította meg vállalásait, sőt több csoport húsz nap alatt az egyhavi előirányzatát is valóra váltotta. A temetőben tengerész diszőrség sorakozott fel. Eljött az ünnepségre Bergen sok száz polgára, köztük az áldozatok nemegy cáaládtagja, hozzátartozója. Hruscsov vörös virágokból összeállított hatalmas koszorúját szovjet katonatisztek helyeztek el az emlékművön, a miniszterelnök néma tiszteletadással adózott a hősi halottak emlékének. Innen a Laksevag-i szovjet hősi temetőbe vezetett az autókaraván útja. — 1953—54-ben ezen a helyen temetőt létesítettek azoknak a szovjet állampolgároknak, akik a második világháború éveiben hadifogolyként a környéken estek a náci terror áldozatává. Itt is díszőrség állt a 137 hősi halott sírjánál, de a norvég katonákon kívül felsorakoztak a bergeni .kikötőben időző Kropotkin szovjet kereskedelmi iskolahajó és a Lira halászhajó személyzetének iagjai is. Ide is eljöttek Bergen polgárai, hogy tanúi legyenek a kegyeletes ünnepségnek. A koszorúzás után Hruscsov elbeszélgetett a szov(Folytatás a 2. oldalon) S' _ Átadták a kiváló és érdemes orvos, illetve gyógyszerész kitüntetéseket Semmelweis Ignác születésének 146. évfordulója al- j kaiméból szerdán az orvos- i egészségügyi dolgozók szak- ; szervezete Semmelweis há- ; zának dísztermében ünne- j pélyesen kiosztották az idei J kiváló és érdemes orvos, I illetve gyógyszerész kitün- j tetőseket. Dr. Szabó Zoltán egész- j ségügyi miniszter beszédé- ! ben megemlékezett a nagy magyar tudós, Semmelweis Ignác korszakalkotó munkásságáról, s méltatta a nemes hagyományok követőinek, napjaink legjobb orvosainak és gyógyszerészeinek fáradtságos, lelki- ismeretes munkáját. Beszéde végén átnyújtotta a kiváló és érdemes orvos, illetve gyógyszerész kitüntetéseket. „Kiváló orvos” kitüntető címet és oklevelet kapott megyénkben dr. Becker Ilona jászberényi kórházi osztályvezető főorvos. „Érdemes orvos” kitüntető címet és oklevelet az ország hetven, „érdemes gyógyszerész” kitüntető címet és oklevelet pedig az ország tizenkét egészségügyi szakembere érdemelt eL az öntözést. De méginkább más. Az, hogy az eddigi aszályos esztendőkben az öntözésnek életmentő jellege volt. Most a több eső lehetővé teszi, hogy a mostani öntözés már terméshozamot, többlettermést jelentsen. A megyében a szövetkezetek 60 ezer holdat rendeztek be rendszeres öntözésre és ebből 35 ezer holdat meg is öntöztek idáig. Máris többet, mint tavaly ilyenkor, legalább ötezer holddal — és ez is azt jelenti, hogy a tervszerű, a termésnövelő öntözésre az esős időszakban is szükség van. — Feltűnő azonban, hogy a legelő öntözésére milyen kevés gondot fordítanak. Június végén tartunk és még csak 40 százaléka kapott vizet az öntözésre kijelölt legelőterületnek. Ügy látszik, most is megvárják még kisül a legelő növényzete. Vagy későn öntöznek, mint a besenySkögi legeltetési bizottság is, de a kunhegyese járásban szinte minden helyen. Talán a kisújszállásiakat dicsérhetném, amiért náluk most is rendbetartják a legelőket, adnak arra mesterséges csapadékot. — Ismét jó eredményekkel folytatnám a sort. A cukorrépa öntözése befejezettnek tekinthető a megyében. Már a 92 százalékát megöntöztük az öntözésre kijelölt vetésnek. Szép is a cukorrépa. Érthetetlen viszont, hogy az évelő pillangósok a lucerna és a zöldségfélék öntözését mennyire elhanyagolják. — S még más dolog. A statisztika azt mutatja, hogy jól kihasználják az esőztető berendezéseket. Ez annyiban jó, hogy így gyorsabban térül meg a beruházási költsége. Minél többet használják, annál olcsóbb az esőztető üzemeltetése. Na de még ennél is kevesebbe kerül a felületi öntözés. És ezt meg sehogyse akarják csinálni. Olyannyira, hogy szinte a tiszafüredi járá„ csak a jó kivétel, mert máshol elmulasztották az ideiglenes csatornákat kihúzni, egyáltalán nem készültek fel. Noha most jön a július, a kritikus hónap. — Ha júliusban nincs csapadék, nincs kukorica se. Már most aszályos július esetén hogy öntözzünk, ha nem készültünk fel rá? Csak két módon lehetséges. Vagy félvízzel öntöznek, kapkodva, jobbra-balra, vagy kettős műszakban erőltetik a dolgot. Mindkettőnél sokkal okosabb lenne felkészülni a felületi öntözésre. S így biztonságban várni a kukoricatermés júliusi próbatételét. — De tegyük fel, hogy a kukoricára júliusban is jó idő lesz. Akkor is ott van a másodvetések öntözése. Minden szövetkezet tudja, másodvetéssel csak úgy érdemes fáradozni, ha öntözik is, hogy hozamot, adjon. Végülis — fejezte be a beszélgetést Csizmadia István — a jó termelőszövetkezetekben nem maradhatnak munka nélkül az öntözők.
